|
|
 |
|
 |
Kulcsár Kálmán expozéja (14. rész)
|
- A társadalmi vitákon a törvénytervezetet az a kritika érte,
hogy egyrészt túlságosan korlátozó jellegű, másrészt pedig túlzottan
is liberális. Ez a kritikai észrevétel mindkét formájában
értelmezhetetlen. Értelmezhetetlen két okból - mondotta Kulcsár
Kálmán. Kifejtette: egyrészt a szabályozás azt az elvet követi, hogy
amit a törvény nem tilt, azt szabad. Ennek megfelelően minden
félreértés elkerülése végett a javaslat kifejezetten kiveszi a hatálya
alól azokat a rendezvényeket, amelyekre még ez a szabályozás sem
vonatkozik. Másrészt értelmezhetetlen, mert a ,,túlságosan
korlátozó,, vagy éppen ,,liberális,, jelleg megállapítása
szubjektív. Felhívta a figyelmet arra, hogy a már említett német
szövetségi törvény jóval több korlátot állít fel, nem is szólva a
francia gyakorlatról. Sőt az Egyezségokmányban is több, valóban
szubjektíve értelmezhető korlát szerepel. Vannak viszont
liberálisabb szabályok is, amelyekkel összefüggésben azonban nagy
lehet az önkényes értelmezés veszélye.
Ezt követően így folytatta: a gyülekezési jog gyakorlásának
korlátja a javaslat szerint az, hogy nem valósíthat meg
bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást,
valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. E
jog gyakorlásának szinte minden alkotmányban és a nemzetközi jog
által is rögzített további alapfeltétele a békés jelleg. A vitában
megjelent az a számomra, a jogász számára furcsán hangzó érv,
miszerint ez a ,,mások jogaira és szabadságára,, való hivatkozás már
csak azért is értelmetlen, mert a gyülekezési jog eleve csak mások
sérelmével valósítható meg. Hiszen például az utcai közlekedést, az
embereknek ama ,,jogát,,, hogy közlekedjenek, kivétel nélkül minden
demonstráció zavarja. Az ilyen érvelés számomra keveset mond. Arról
nem szólok, hogy ez a kitétel ugyanabban az Egyezségokmányban
szerepel, amelynek más cikkelyeit egyetértően hivatkozzák az előbbi
nézetet hangoztatók; hiszen vagy elfogadunk egy okmányt vagy nem. De
üres az érvelés, mert ennek alapján csupán egyetlen jog lenne, mások
jogai sérelmére tekintet nélkül gyakorolható: a gyülekezés. S mi
indokolná ezt? Miért kellene elviselni a nyilvánvaló többségnek az
aránytalan jogsérelmet? Mert, ha már a vitában a közlekedésre
hivatkoztak, hadd idézzem fel a javaslat 6. paragrafusának (1)
bekezdését, amely éppen ,,a közlekedés rendjének aránytalan
sérelmével járó,, gyülekezésről szól. De általánosabban: minden
joggal lehet élni, és lehet visszaélni. (folyt. köv.)
1989. január 9., hétfő 22:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|