Rendszerváltás és az MTI

	Tiranai beszélgetések III.(3.rész)
Ezt követik az energiahordozók (220 kilovoltos vezetékeket építettek ki Olaszország és Jugoszlávia felé, olajat már csak feldolgozva adnak el), majd a réz és réztermékek és egyéb fémek. Az exportlista vége felé található a dohány- és a cigaretta (részesedésük 10-15 százalékos), majd a legvégén a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, amelyek összesen 10-15 százalékban részesednek az exportból. Albániát néhány év óta aszály sujtja. Ezt is okként hozták fel, amikor azt magyarázták, hogy miért nem sikerült teljesíteni az 1985-tel zárult VIII. ötéves tervet. Különösen a mezőgazdaság és az energiatermelés 80 százalékát adó vízierőművek produktumai maradtak el a tervezettől. A mezőgazdaság egyik legnagyobb gondja, hogy lényegesen már nem növelhetők tovább a termőterületek, viszont azzal kell számolni, hogy az ezredfordulóra 4,2 millió főre szaporodó lakosságot el kell tartania. (Albánia jelenleg is vásárol gabonát külföldről.) A cél, hogy évi 7 százalékos növekedést érjenek el úgy, hogy évente megújítsák a géppark és a technológia negyedét, valamint 1 ha művelés alá vont terület 16 lakost lásson el mezőgazdasági terményekből. Albániában 28 év az átlagéletkor, a háború óta a népesség 3,5-szeresre növekedett, a várható átlagos élettartam megkétszereződött. Abortuszt jelenleg is csak egészségügyi okokból engedélyeznek. A munka továbbra is főként ,,becsület és dicsőség dolga,, ám úgy tűnik, fokozatosan teret nyernek az anyagi ösztönzés formái. Mindenütt a normarendszert alkalmazzák, de már nem mindenütt maximálják a fizetéseket. A mezőgazdaságban tavaly a termelőszövetzkezetek kongresszusa eltörölte a többletmunkáért kifizethető jövedelmek felső határát, a bányákban pedig akár 20 százalékkal többet is kifizetnek a pluszmunkáért a 100 százalékos normateljesítésért járó fizetések után. Az iparban évi 12-14 napos, az egészségre káros munkahelyeken 21 napos fizetett szabadságot biztosítanak. Ez nem nő a munkában eltöltött évek arányában. A mezőgazdaságban nincs éves fizetett szabadság, a helyi vezetés határozza meg, hogy a mezőgazdasági munkák szempontjából holtidőszaknak számító hónapokban mikor ki mehet el - akár egy évben többször is - 3-4 napos szabadságra. Új módszer, hogy a termelőszövetkezetek önmaguk állítják össze terveiket, de gond, hogy az eltérő felvásárlási árak miatt sokan azonnal dohányt kezdtek termeszteni a gabonafélék rovására. A vezetés már bátorítja, hogy a termelők közvetlen kapcsolatokat alakítsanak ki a piaccal. +++ Keller Tivadar (Tirana),MTI-Panoráma 1989. február 2., csütörtök 10:22
Vissza » Folytatásokkal »