Rendszerváltás és az MTI

	Tiranai beszélgetések III.(2.rész)
A Szovjetunióval azóta sincs semmiféle gazdasági kapcsolatuk. A 60-as évek elejétől 1978-ig Kína jelentette a legfőbb partnert Albánia számára, de a kinai-amerikai kapcsolatok változásakor Tirana revizionistának bélyegezte a pekingi vezetést, így - a jugoszláv, majd a szovjet és a kelet-európai országokbeli szakértők után - a kinaiak is elhagyták az országot, megszüntek a kinai hitelek és segélyek. Jelenleg a külgazdasági kapcsolatokban 16 százalék az EGK országainak részesedése, a balkáni országoké 33 százalék, a KGST országoké 50 százalék. A nemzeti jövedelem 60 százalékát az ipar, 23 százalékát a mezőgazdaság, 15 százalékát pedig a szolgáltatások és más ágazatok adják. Az ipar éves termelésének 60 százaléka már a nehéziparból származik. Pasko professzor szerint a központi költségvetés éves értéke 1,3 milliár dollár, és évente 700 millió dollárt fordítanak beruházásokra, ennek 80 százalékát gazdasági célokra. A külgazdasági kapcsolatokban realizálódik a netto anyagi termelés (NMP) 10-12 százaléka. Legfontosabb kereskedelmi partnereik sorrendben: Csehszlovákia, Bulgária, Románia, Jugoszlávia, a tőkés országok közül Olaszország, Franciaország, Görögország és az NSZK. Az albán-nyugatnémet gazdasági vegyesbizottság tavalyi tiranai első ülése után az NSZK kilenc olyan területet mért fel, ahol lehetőséget lát az együttműködésre. Az Albán MUnkapárt legutóbbi kongresszusa új prioritásokat határozott meg a gazdaságfejlesztésben. Első helyre került a bánya- és energetikai ipar, a korábbiakhoz képest kiemelt feladatokat kapott a könnyű- és élelmiszeripar, a közfogyasztási cikkek gyártása. Ehhez az együttműködés viszonylag új formáit is alkalmazzák, a konfekciógyártásban például már bérmunkát végeznek holland, nyugatnémet, csehszlovák és osztrák partnerek számára. Pasko arról is beszélt, hogy regionális méretekben több irányban is folytatódik az együttműködés fejlesztési lehetőségeinek a kutatása. Legutóbb Athénban, egy szakértői tanácskozáson fejtette ki: albán részről helytelennek tartják, hogy a balkáni országok gazdaságaiban a szakosodási mutatók csaknem azonosak az olyan nagy országok mutatóival, mint például az Egyesült Államok. Mindent gyártunk, ahelyett, hogy kiválasztanánk néhány fontos terméket és azokra állnánk rá. Példaként hozta fel Ghanát a kakaóval, Dél-Afrikát az arannyal és a drágakövekkel, Venezuelát az olajjal. Arra viszont nem válaszolt, hogy a balkáni országokkal kapcsolatban milyen fő termékekre gondolnak. Elmondta viszont, hogy Albánia a világ 5. legnagyobb krómtermelője, ennek megfelelően ez az érc első helyen áll az albán exporttermékek listáján. (folyt.köv) 1989. február 2., csütörtök 10:07
Vissza » Folytatásokkal »