|
 |
 |
 |

Korea - visszhang (1. rész)
|

Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Szöul, 1989. február 2. csütörtök (MTI-tud) - A hidegháború utolsó megmaradt falán tört át Korea és Magyarország a diplomáciai kapcsolatok felvételével - idézte Ro Te Vu államfő kijelentését a The Korea Herald csütörtökön címoldalon megjelent cikke, amely beszámolt a köztársasági elnök és Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár megbeszéléséről. A cikk - összhangban a többi tudósítással - korszakos jelentőségűnek, példa értékű történelmi lépésnek minősítette a tényt: február 1-jén a Koreai Köztársaság nagykövetségi szinten diplomáciai kapcsolatra lépett Magyarországgal.
A The Korea Times elemzése szerint a lépés fordulópontot jelent Korea és a szocialista országok kapcsolatában. Ennek köszönhetően jobbak a kilátások arra, hogy fejlődjön a viszony azokkal az országokkal, amelyek már megnyitották, vagy a közeljövőben tervezik kereskedelmi irodájuk nyitását. Diplomáciai elemzőkre hivatkozva a koreai sajtó egységesen állapította meg, hogy elsősorban Jugoszlávia, a Szovjetunió, Lengyelország és Bulgária az, amellyel a legjobbak a kilátások a hivatalos kapcsolatok felvételére. Magyarország úttörő lépését a The Korea Times annak a nyitási politikának szimbólikus jelentőségű megnyilvánulási formájaként értékeli, amelyet Grósz Károly múlt év májusa óta valósított meg. Ezzel összefüggésben idézi Ro Te Vu Grósz Károlynak küldött üzenetét a Csoszon Ilbo, a több, mint egymillió példányban megjelenő legnagyobb koreai lap, csakúgy, mint a The Korea Herald: ,,hadd fejezzem ki legmélyebb hálámat a főtitkár úrnak azért a merész döntéséért, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételével támogatja északi politikámat,,. A dél-koreai külpolitika általános nyitását megfogalmazó úgynevezett északi politikával kapcsolatban a Hankuk Ilbo és a Szöul Szinmun, valamint az angol nyelvű lapok idézik Horn Gyula elutazás előtti sajtótájékoztatóján elhangzott kijelentését: ,,meggyőződésünk, hogy kapcsolataink Dél-Koreával hozzá fognak járulni a feszültség csökkentéséhez és a békéhez a Koreai-félkszigeten és hatással lesznek a békés újraegyesítési törekvésekre.,, A The Korea Times szerkesztőségi cikke nem is tagadja: Szöulban arra számítanak, hogy Horn Gyula dél-koreai látogatása során szerzett tapasztalatairól és benyomásairól tájékoztatja a kelet-európai országok politikusait, ami hozzájárulhat a koreai politika jobb megértéséhez. (folyt.köv.)
1989. február 2., csütörtök 07:36
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
 |

Korea - visszhang (2. rész)
|

A lapok tárgyilagosan nem tagadják azt sem, hogy a szöuli kormányt többen figyelmeztették: a szocialista országokkal kialakítandó kapcsolatok ne menjenek a régóta kialakított szoros nyugati kötelékek rovására. A cikkek arról is beszámolnak, hogy jelentős gazdasági együttműködés körvonalazódik Magyarországgal. A The Korea Times azokat a terveket említi, amelyek szerint a Kia Motor Co. cég évi 100 ezer gépkocsi magyarországi gyártását, a Daewoo pedig 30 százalékos részesedésű, 50 millió dolláros beruházás végrehajtását tervezi. Ez utóbbi eredményeként meghonosodna Magyarországon a gépkocsialkatrészek gyártása. Szimbólikus jelentőségű egybeesés, hogy az ismertetett cikkekkel egy napon látott napvilágot a szöuli kormány döntése arról, hogy 20 ország - köztük hazánk és a többi európai szocialista ország - a jövőben közvetlen tárcsázással felhívható telefonon. A telefonközpont igénybevétele már csak a KNDK-ba és Albániába irányuló hivásoknál marad meg. Közlik a lapok azt is, hogy Csung Dzsu Jung, a Hyundai konszern tiszteletbeli elnöke Phenjanban - ahol az első meghívott dél-koreai gazdasági vezetőként tárgyalt a KDNK kormányának tagjaival is - megállapodott a gyémánthegység körzetének közös fejlesztéséről, a nemzetközi turizmus kialakítása és vonzása érdekében. A részletek nem ismeretesek még, de a szöuli lapok szerint a megállapodás tényét a phenjani rádió is megerősítette. +++
1989. február 2., csütörtök 07:42
|

Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
|