|
|
 |
|
 |
Az Európai Közösség és a KGST
|
Washington, 1989. január 25. (Amerika Hangja, Reggeli adás) -
Kedves hallgatóink! Most kapcsoljuk Bécset, a mikrofonnál Simányi
Tibor.
- Három évtizedre tekinhet vissza az Európai Közösség és a KGST
története. Amikor a nyugati államok elhatározták a gazdasági
fejlődés koordinálását, amely alapja volt, egy akkor még meg nem
fogalmazott, szinte csak ködösen lebegő európai egyesülésnek, akkor
a Sztálin által bevezetett hidegháború még fagyponton tartotta az
európai Nyugat és az európai Kelet kapcsolatait.
A Varsói Paktum államainak szószólói habzó szájjal hirdették, hogy
az Európai Közösség nem más, mint a NATO, a nyugati védelmi
szerződés messzire nyúló karja. Azonban az elmúlt három évtizedben
az Európai Közösség országai a termelés, a termelékenység és a
termelt javak elosztása terén olyan hatalmas előnyre tett szert a
KGST-vel szemben, olyan mértékben emelte az emberi élet
színvonalát, hogy a keleti tömb államai nem negligálhatták tovább.
így aztán az elmúlt évben megtörtént a nagy találkozás. 1988.
júniusában aláírták Luxemburgban a két gazdasági tömb képviselői a
keretszerződést. Megegyeztek abban, hogy együttműködnek a gazdaság,
a környezetvédelem és a tudományos kutatás területein.
Ez a keretszerződés volt az alapja annak a nagyvonalú szerződésnek
is, amelyet az EGK múlt év szeptemberében Magyaroszággal kötött.
Nagyvonalú ez a szerződés, mert majdnem teljes részvételt biztosít
Magyarországnak az EGK piacain. A nyilvánvalóan gazdasági
megállapodásnak természetesen van egy politikai aspektusa is. A
Nyugat támogatni kívánja a magyar törekvéseket a piacgazdálkodás
megerősödésében és kiterjesztésében.
S most következik egy érdekes pont az EGK és a KGST kapcsolatainak
történetében. Mert az elmúlt hónapban Csehszlovákiával is kötött az
EGK egy szerződést, amely azonban sokkal kevésbé nagyvonalú, mint a
Magyarországgal kötött.
Nyugati szemlélők számára ez természetes. Csehszlovákia még mindig
mereven ragaszkodik a központi tervgazdálkodás elvéhez és az emberi
jogok gyakorlásában alig-alig ért el haladását, sőt ha a legutóbbi
prágai tüntetés durva rendőri feloszlatását tekintjük, akkor
Nyugaton arra a következtetésre jutnak, hogy Csehszlovákiában semmi
sem változott. Márpedig az emberi jogok alkalmazása egyes
országokban Carter amerikai elnök hivatali ideje óta az Egyesült
Államok egyik külpolitikai tétele. A csehszlovák kormány
mindenesetre megígérte, hogy leépíti a vámsorompókat az EGK
terményei számára és rendszeresen informálja Brüsszelt gazdasági
fejlődéséről.
Bulgária és Lengyelország a közeljövőben hasonló szerződéseket
kívánnak kötni, az NDK előzetes tárgyalásokat kíván folytatni. Maga
a Szovjetunió is együttműködésre törekszik az 1992-ben létrejövő
EGK-belpiaccal. Ausztria, mint semleges állam mindeddig a hídfő
szerepét játszotta a nyugat-keleti kapcsolatokban, s ha tagja lesz
az EGK-nak és teljes mértékben részt vesz a belpiac működésében,
akkor közvetve megnyitja az utat Brüsszel felé, azon KGST-országok
számára is, amelyekkel eddig bilaterális alapon működött együtt.
Elsősorban persze Magyarország profitál majd ebből. +++
1989. január 25., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|