|
|
 |
|
 |
Tiranai beszélgetések II. (2.rész)
|
Hajati szerint az albán tömegtájékoztatásban nem ritka a névre
szóló kritika sem. Példákat sorolt arra, amikor az olvasók, egy
bányavidék vagy a főváros egyik kerültének lakói a pártlapnak
címzett levelekben kértek segítséget panaszaik orvoslásához. A
főszerkesztő úgy vélte, vannak ugyan gondok az albán ifjússággal, de
a fiatalság nem jelent társadalmi problémát Albániában.
Némiképp másként vélekedett erről Krisztaty Dhamo, az Új Albánia
filmgyár művészeti igazgatója. Magyarul beszélgethettünk, hiszen
1952 és 1956 között Budapesten végezte főiskolai tanulmányait. Az
egyetlen albán filmgyár helyettes vezetője eddig 12 játékfilmet és
13 dokumentumfilmet forgatott. Elmondta, hogy az albán játékfilmek
80 százaléka mai témákat dolgoz fel, az új és a maradi felfogások
összecsapásának témaköréből merítve. Albániában 22 filmrendező
dolgozik, évente 14 játékfilmet, 40 dokumentumfilmet és 16 rajz-,
illetve gyermekfilmet készítenek. Szokatlannak tűnt álláspontja a
koprodukciókat illetően, amelyeket albán részről nem támogatnak.
Dhamo szerint a kooprodukció anyagilag tán előnyös lenne, de
kompromisszumokra kényszerülnének és elvi engedményeket kellene
tenniük. A mozikban - 53 van a ma már közel 3,5 milliós Albániában -
fele részben külföldi filmeket mutatnak be. Magyar filmet már régen
nem vásároltak, de már az idén filmátvételi küldöttséget szeretnének
küldeni Budapestre. Nem vásárolnak filmet az Egyesült Álllamoktól, a
Szovjetuniótól, Kinától, a Dél-afrikai Köztársaságtól és Izraeltől
sem.
Az ifjúsági és kultúrházak, gyárak vetítőtermeivel együtt 450
helyen vetítenek filmeket Albániában. A legdrágább mozijegy 2 lekbe
kerül, de sok az ingyenes bemutató is. Dhamo szerint a mai albán
filmművészetben a neorealista jegyekkel tarkított szocialista
realizmust tartják a helyes művészi iránynak. Legfontosabb
feladatnak nevezte a filmek művészi szinvonalának emelését, a
sematikus, dogmatikus megoldások elvetését. A filmek sajátos albán
igényt elégítenek ki, de egy-két filmet nemzetközi megmérettetésre
is elvisznek. Három éve például a belgrádi fesztiválon albán film
nyerte a legjobb gyermekfilmnek járó díjat. A jegyekből származó
bevételek a filmgyártás költségeinek csak 30-35 százalékát fedezik.
A magyar újságíró számára érthető, hogy a forgatócsoportokat
anyagilag is érdekeltté teszik a költségekkel való
takarékoskodásban, hiszen az el nem költött összeegek 30 százalékát
a forgatócsoport tagjai szétoszthatják egymás között. A 2 évente
megrendezett albán filmszemle nagydijaival járó, akár 2 ezer leket
elérő pénzjutalmak is kétségtelenül ösztönzést jelenthetnek.
(folyt.köv.)
1989. február 1., szerda 10:19
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|