Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 31.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Horn Gyula Szöulban (SZER, A mai nap)

Szöulban szerdán írják alá a dokumentumokat Magyarország és Dél-Korea teljes körű diplomáciai kapcsolatainak felvételéről. Erről Horn Gyula, külügyi államtitkár és a dél-koreai külügyminiszter hétfői, első megbeszélésen döntöttek. Magyarország az első kommunista-rendszerű állam, amely nagyköveti szintre emeli kapcsolatait Dél-Koreával. Az európai látogatáson lévő dél-koreai ellenzéki vezető, Kim De Dzung bejelentette, hogy a közeljövőben valószínűleg ellátogat Magyarországra. A külügyi tárgyalásokkal egyidőben Szöulban megkezdődtek a gazdasági megbeszélések is.

Interjú Nagy Sándorral

Jolion Naegele)
Washington, 1989. január 13. (Amerikai Hangja, Reggeli híradó) -
Nagy Sándor, a magyarországi Szakszervezetek Országos Tanácsának
elnöke a budapesti Parlament folyosóján interjút adott Jolyon
Naegele, Amerika Hangjel kelet-európai tudósítójának. Most ezt A
beszélgetést ismertetjük.
    
     - A legújabb magyarországi áremelések nyomán - amelyek ellen a
Szakszervetek Országos Tanácsa is tiltakozott - mindössze egyetlen
egy sztrájkról érkezett jelentés. Mennyiben jelent az Ön számára
meglepetést ez az aránylag enyhe reakció?
    
     - Én azt gondolom, hogy ez nem a véletlen műve. Ugye itt két
különböző dologról van szó. Az egyik az, hogy ez valóban rendkívül
súlyos ez az áremelkedés, és abszolút érthető, hogy nagyon-nagy
indulatokat váltott ki - ez a dolog egyik fele.
    
     Ugyanakkor hozzáteszem, hogy a szakszervezetek is tulajdonképpen
azért a felhívásukban arra is súlyt helyeztek, hogy a tiltakozásnak
lehetőleg ne olyan formája alakuljon ki, ami tömeges
munkabeszüntetésekhez vezet, mert azzal nem válaszolunk az eredeti
problémára, esetleg még. súlyosabb helyzetbe kerül az ország. És én
azt gondolom, hogy az emberek azért ezt megértették. Es nem csak
hogy megértették - maguk is így gondolkodnak.
    
     Senkit nem vonz egy olyan perspektíva - mondhatnék itt
országneveket, de szándékosan nem akarok példálózni -, ahol aztán
kezelhetetlen viszonyok alakulnak ki, és végül gazdasági és
politikai értelemben egyaránt megsínyli az ország. Van egy a
harmadik része is a dolognak - és én azt gondolom, hogy ez is
fontos -, hogy tudniillik a SZOT-közleményben kilátásba helyeztük
azt is,'hogy újratárgyalását kezdeményezzük a megállapodásoknak, ha
az árszívonal számottevően magasabb, mint amiben eredetileg
megállapodtunk. És nagyon úgy néz ki, hogy ez be fog következni.
    
    Most folynak a számításaink, és nem zárom ki: a SZOT- elnökség
újbóli ülésén esetleg ilyen kezdeményezés fog megfogalmazódni.
    
     - Az újonnan elfogadott egyesülési törvény lehetővé teszi
független szakszervezetek megalakítását is. Aggasztja-e ez a tény a
Szakszervezetek Országos Tanácsát?
    
     - Ellenkezőleg. Mi nem az egyesülési törvény általános
szabályaihoz képest akarunk szakszervezeti törvényt - azzal nekünk
semmi bajunk nincs. Hanem úgy gondoljuk, hogy egy szakszervezeti
törvényben azokat a jogokat és kötelezettségeket kell szabályozni,
amely a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviseletének
viszonyát rendezik. Tehát itt egészen más kérdésekről van szó.
    
     - Tulajdonképpen hol is rejlik az ellentét a kormány és a
szakszervezetek között a sztrájkjog tekintetében?
    
     - A sztrájkjog tekintetében a legfontosabb vitapontok
tulajdonképpen megoldódtak. Nagyon sok vitapontunk volt az elmúlt
két hónap során. Lényegében leszűkültek két lényeges kérdésre. Az
egyik a szolidaritási sztrájk lehetősége. A kormány nem akarja ezt
biztosítani, mi pedig ragaszkodunk hozzá. A másik pedig, ami
lényeges kérdés, hogy szerintünk nemcsak szakszervezeti jog a
sztrájk szervezése, hanem az alapvető kollektív munkavállalói jog
is - tehát mind a munkavállalónak, mind a szakszervezetnek van joga
sztrájkot szervezni.
    
     - Magyarország, mint kommunista állam, azt tartja magáról, hogy a
dolgozó paradicsoma. Hogyan egyezteti össze ezt a fajta
önmeghatározást a dolgozók sztrájkjogával?
    
     - Hát messzire vezetne, hogyha nagyon részletesen akarnék erre a
kérdésre válaszolni. Mindenekelőtt azt tudom rá mondani, hogy a mi
tulajdonviszonyaink között a munkáltatói és a munkavállalói helyzet
nagyon élesen elkülönül. Ez az alapkiindulópont.
    
     Hosszú ideig az ideológia azt tartotta - kétségkívül -, hogy mivel
társadalmi tulajdon van, mivel a dolgozók egyúttal tulajdonosok is
- ezért lényegében a tulajdonos saját magával szemben nem léphet
fel. Azonban azt kell mondanom, hogy az állami tulajdonnak a
jelenlegi formája nem azonos a társadalmi tulajdonnal. Jelenlegi
formája az nem azonosítható az orosz emberek számára megfogható
társadalmi tulajdonfogalommal.
    
     Ha viszont a tulajdoni viszonyok oldaláról fogjuk meg a problémát,
akkor azt kell mondani rá, hogy nekünk az az érdekünk, hogy a
tulajdon társadalmasítása tovább menjen - de pillanatnyilag nem
tartunk ott. Az állami tulajdon az nem egy olyan tulajdonforma,
hogy közvetlen tulajdonosi funkciókat a munkavállalók is
gyakorolhatnának.
    
    (folyt.)


1989. január 13., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Interjú Nagy Sándorral - 1. folyt.

Ebből következően - függetlenül a pártállástól, hogy én párttag
vagyok, vagy nem vagyok - én semmilyen formában nem vitathatom el a
munkavállalónak azt a jogát, hogy a munkavállalói minőségéhez
tapadó legalapvetőbb érdekeknek a kifejezésére valamennyi eszközzel
rendelkezhessen. Ez a kérdés egyik fele.
    
     A másik fele, hogy a magyar gazdaság kifejezetten egy vegyes
tulajdonú gazdaság felé halad, és ennek az elemei már ma is
megtalálhatók. Ez pedig azt jelenti, hogy ott, ahol magántulajdon,
magántőke - akár külföldi akár hazai magántőke - működik, ott
természetesen egészen nyilvánvalóan elkülönül a tulajdonosi,
munkáltatói, munkavállalói érdek. Es természetszerűleg felmerülnek
a klasszikus munkavállalói jogok megvalósításának a lehetőségei,
illetve ennek a szükségessége. Ilyen például a sztrájkjoghoz való
jog is.
    
     Azt én el nem tudom képzelni, hogy egyik vállalatnál joga van a
dolgozónak sztrájkolni - azért, mert az magántőkés vállalat -, a
másiknál azért mert állami-, ugyanazért a kérdésért, ugyanazért a
bérért vagy más munkakörülmények javításáért ugyanezt az eszközt
nem használhatja. Hát ebben nem lehet ilyen kétarcúságot
tanúsítani. Ez azt jelenti, hogy kétféle munkavállalói jog létezik
egy országban! - ez teljes képtelenség.
    
     - Nagy úr! Egy korábbi kérdésre visszatérve: szó volt a
szakszervezeti-, illetve a kormány-féle sztrájkjogról. Van a kettő
között valamiféle különbség?
    
     - Ellenkezőleg! A kormány a Munka Törvénykönyve keretében akarta
szabályozni, amit mi kifogásoltunk, és azt mondtuk, hogy szerintünk
a szakszervezeti törvény része. A kompromisszum végül is - ami
született - az az, hogy egy önálló, külön sztrájktörvény szülessen.
    
     - És ez az új törvény pontosan mikorra várható?
    
     - Tudomásom szerint a következő ülésszakra hozza a kormány -,
tehát februárban vagy márciusban. Nem tudom mikor lesz a következő
ülés.
    
     - Történt-e valamiféle tanácskozás a szomszédos szocialista
országok szakszervezeteivel arról, hogy esetleg ezekben az
országban is hasonló sztrájkjogi törvényeket írnak elő?
    
     - Konzultációt erről nem folytattam senkivel. Több kollegámat
tájékoztattam arról, és a közeljövőben alkalmam fog majd nyílni,
hogy Magyarországon több szocialista országbeli szakszervezeti
vezetőt tájékoztassak arról hogy mi ezekről a kérdésekről hogy
gondolkodunk.
    
     Az én ismereteim szerint ezekkel a kérdésekkel több országban is
foglalkoznak. Nagyon eltérő fokon tartanak a tekintetben, hogy
például a sztrájkhoz való jog, illetve egyéb szakszervezeti jogokat
azt hogyan, milyen módon szabályozzanak - ebben nagyon eltérő a
helyzet.
    
     Nekem az a véleményem, hogy minden politikusnak a felelőssége
mindenekelőtt és elsősorban a saját országán belüli viszonyok
alakulásával kapcsolatos, és adott esetben ez a szakszervezetnél
azt jelenti, hogy nekünk a mi szakszervezeti tagságunk véleményére
és akaratára kell támaszkodni, nem pedig nemzetközi megítélésre.
    
    Ezért az gondolom, hogy ebből következően azt a korábbi helyzetet,
hogy különböző országok képviselői egymást - mint egy jó hittérítő
- meg akarták győzni valaminek a helyességéről, vagy
helytelenségéről -, ezt egyszer s mindenkorra el kell felejteni.
    
     Nagyon fontos, hogy egymást ismerjük, hiszen az ilyen problémák
sok szempontból hasonlóak, hogy egymással beszéljünk, egymás
tapasztalatait fölhasználjuk - de itt mindenkinek abszolút módon
tiszteletben kell tartania a másik félnek a gondolkodását, mert
végül is elszámolni mindenkinek a saját kollektívája előtt kell és
nem mások előtt.
    
    +++
gj/kt


1989. január 13., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 néző telefonüzenete:

Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD