|
|
|
|
Interjú Nagy Sándorral
|
Jolion Naegele) Washington, 1989. január 13. (Amerikai Hangja, Reggeli híradó) - Nagy Sándor, a magyarországi Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke a budapesti Parlament folyosóján interjút adott Jolyon Naegele, Amerika Hangjel kelet-európai tudósítójának. Most ezt A beszélgetést ismertetjük. - A legújabb magyarországi áremelések nyomán - amelyek ellen a Szakszervetek Országos Tanácsa is tiltakozott - mindössze egyetlen egy sztrájkról érkezett jelentés. Mennyiben jelent az Ön számára meglepetést ez az aránylag enyhe reakció? - Én azt gondolom, hogy ez nem a véletlen műve. Ugye itt két különböző dologról van szó. Az egyik az, hogy ez valóban rendkívül súlyos ez az áremelkedés, és abszolút érthető, hogy nagyon-nagy indulatokat váltott ki - ez a dolog egyik fele. Ugyanakkor hozzáteszem, hogy a szakszervezetek is tulajdonképpen azért a felhívásukban arra is súlyt helyeztek, hogy a tiltakozásnak lehetőleg ne olyan formája alakuljon ki, ami tömeges munkabeszüntetésekhez vezet, mert azzal nem válaszolunk az eredeti problémára, esetleg még. súlyosabb helyzetbe kerül az ország. És én azt gondolom, hogy az emberek azért ezt megértették. Es nem csak hogy megértették - maguk is így gondolkodnak. Senkit nem vonz egy olyan perspektíva - mondhatnék itt országneveket, de szándékosan nem akarok példálózni -, ahol aztán kezelhetetlen viszonyok alakulnak ki, és végül gazdasági és politikai értelemben egyaránt megsínyli az ország. Van egy a harmadik része is a dolognak - és én azt gondolom, hogy ez is fontos -, hogy tudniillik a SZOT-közleményben kilátásba helyeztük azt is,'hogy újratárgyalását kezdeményezzük a megállapodásoknak, ha az árszívonal számottevően magasabb, mint amiben eredetileg megállapodtunk. És nagyon úgy néz ki, hogy ez be fog következni. Most folynak a számításaink, és nem zárom ki: a SZOT- elnökség újbóli ülésén esetleg ilyen kezdeményezés fog megfogalmazódni. - Az újonnan elfogadott egyesülési törvény lehetővé teszi független szakszervezetek megalakítását is. Aggasztja-e ez a tény a Szakszervezetek Országos Tanácsát? - Ellenkezőleg. Mi nem az egyesülési törvény általános szabályaihoz képest akarunk szakszervezeti törvényt - azzal nekünk semmi bajunk nincs. Hanem úgy gondoljuk, hogy egy szakszervezeti törvényben azokat a jogokat és kötelezettségeket kell szabályozni, amely a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviseletének viszonyát rendezik. Tehát itt egészen más kérdésekről van szó. - Tulajdonképpen hol is rejlik az ellentét a kormány és a szakszervezetek között a sztrájkjog tekintetében? - A sztrájkjog tekintetében a legfontosabb vitapontok tulajdonképpen megoldódtak. Nagyon sok vitapontunk volt az elmúlt két hónap során. Lényegében leszűkültek két lényeges kérdésre. Az egyik a szolidaritási sztrájk lehetősége. A kormány nem akarja ezt biztosítani, mi pedig ragaszkodunk hozzá. A másik pedig, ami lényeges kérdés, hogy szerintünk nemcsak szakszervezeti jog a sztrájk szervezése, hanem az alapvető kollektív munkavállalói jog is - tehát mind a munkavállalónak, mind a szakszervezetnek van joga sztrájkot szervezni. - Magyarország, mint kommunista állam, azt tartja magáról, hogy a dolgozó paradicsoma. Hogyan egyezteti össze ezt a fajta önmeghatározást a dolgozók sztrájkjogával? - Hát messzire vezetne, hogyha nagyon részletesen akarnék erre a kérdésre válaszolni. Mindenekelőtt azt tudom rá mondani, hogy a mi tulajdonviszonyaink között a munkáltatói és a munkavállalói helyzet nagyon élesen elkülönül. Ez az alapkiindulópont. Hosszú ideig az ideológia azt tartotta - kétségkívül -, hogy mivel társadalmi tulajdon van, mivel a dolgozók egyúttal tulajdonosok is - ezért lényegében a tulajdonos saját magával szemben nem léphet fel. Azonban azt kell mondanom, hogy az állami tulajdonnak a jelenlegi formája nem azonos a társadalmi tulajdonnal. Jelenlegi formája az nem azonosítható az orosz emberek számára megfogható társadalmi tulajdonfogalommal. Ha viszont a tulajdoni viszonyok oldaláról fogjuk meg a problémát, akkor azt kell mondani rá, hogy nekünk az az érdekünk, hogy a tulajdon társadalmasítása tovább menjen - de pillanatnyilag nem tartunk ott. Az állami tulajdon az nem egy olyan tulajdonforma, hogy közvetlen tulajdonosi funkciókat a munkavállalók is gyakorolhatnának. (folyt.)
1989. január 13., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Interjú Nagy Sándorral - 1. folyt.
|
Ebből következően - függetlenül a pártállástól, hogy én párttag vagyok, vagy nem vagyok - én semmilyen formában nem vitathatom el a munkavállalónak azt a jogát, hogy a munkavállalói minőségéhez tapadó legalapvetőbb érdekeknek a kifejezésére valamennyi eszközzel rendelkezhessen. Ez a kérdés egyik fele. A másik fele, hogy a magyar gazdaság kifejezetten egy vegyes tulajdonú gazdaság felé halad, és ennek az elemei már ma is megtalálhatók. Ez pedig azt jelenti, hogy ott, ahol magántulajdon, magántőke - akár külföldi akár hazai magántőke - működik, ott természetesen egészen nyilvánvalóan elkülönül a tulajdonosi, munkáltatói, munkavállalói érdek. Es természetszerűleg felmerülnek a klasszikus munkavállalói jogok megvalósításának a lehetőségei, illetve ennek a szükségessége. Ilyen például a sztrájkjoghoz való jog is. Azt én el nem tudom képzelni, hogy egyik vállalatnál joga van a dolgozónak sztrájkolni - azért, mert az magántőkés vállalat -, a másiknál azért mert állami-, ugyanazért a kérdésért, ugyanazért a bérért vagy más munkakörülmények javításáért ugyanezt az eszközt nem használhatja. Hát ebben nem lehet ilyen kétarcúságot tanúsítani. Ez azt jelenti, hogy kétféle munkavállalói jog létezik egy országban! - ez teljes képtelenség. - Nagy úr! Egy korábbi kérdésre visszatérve: szó volt a szakszervezeti-, illetve a kormány-féle sztrájkjogról. Van a kettő között valamiféle különbség? - Ellenkezőleg! A kormány a Munka Törvénykönyve keretében akarta szabályozni, amit mi kifogásoltunk, és azt mondtuk, hogy szerintünk a szakszervezeti törvény része. A kompromisszum végül is - ami született - az az, hogy egy önálló, külön sztrájktörvény szülessen. - És ez az új törvény pontosan mikorra várható? - Tudomásom szerint a következő ülésszakra hozza a kormány -, tehát februárban vagy márciusban. Nem tudom mikor lesz a következő ülés. - Történt-e valamiféle tanácskozás a szomszédos szocialista országok szakszervezeteivel arról, hogy esetleg ezekben az országban is hasonló sztrájkjogi törvényeket írnak elő? - Konzultációt erről nem folytattam senkivel. Több kollegámat tájékoztattam arról, és a közeljövőben alkalmam fog majd nyílni, hogy Magyarországon több szocialista országbeli szakszervezeti vezetőt tájékoztassak arról hogy mi ezekről a kérdésekről hogy gondolkodunk. Az én ismereteim szerint ezekkel a kérdésekkel több országban is foglalkoznak. Nagyon eltérő fokon tartanak a tekintetben, hogy például a sztrájkhoz való jog, illetve egyéb szakszervezeti jogokat azt hogyan, milyen módon szabályozzanak - ebben nagyon eltérő a helyzet. Nekem az a véleményem, hogy minden politikusnak a felelőssége mindenekelőtt és elsősorban a saját országán belüli viszonyok alakulásával kapcsolatos, és adott esetben ez a szakszervezetnél azt jelenti, hogy nekünk a mi szakszervezeti tagságunk véleményére és akaratára kell támaszkodni, nem pedig nemzetközi megítélésre. Ezért az gondolom, hogy ebből következően azt a korábbi helyzetet, hogy különböző országok képviselői egymást - mint egy jó hittérítő - meg akarták győzni valaminek a helyességéről, vagy helytelenségéről -, ezt egyszer s mindenkorra el kell felejteni. Nagyon fontos, hogy egymást ismerjük, hiszen az ilyen problémák sok szempontból hasonlóak, hogy egymással beszéljünk, egymás tapasztalatait fölhasználjuk - de itt mindenkinek abszolút módon tiszteletben kell tartania a másik félnek a gondolkodását, mert végül is elszámolni mindenkinek a saját kollektívája előtt kell és nem mások előtt. +++ gj/kt
1989. január 13., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|