|
 |
 |
 |

Révész András nyilatkozata (1. rész) (OS)
|

1989. június 29., csütörtök - A Szociáldemokrata Párt ez évi januári újbóli színrelépését követően spontán módon kezdtük meg munkánkat. Azokban a napokban nagy számban érezhettük magunk mögött a szociáldemokráciával rokonszenvező embereket. Pártunk szerveződésében nem kis gondot jelentett, hogy időközben a hazai politikai folyamatok fölgyorsultak, s a születőben lévő párt személyi okok következtében nem tudott a megszaporodott feladatoknak megfelelni. Az érdemi politikai és pártépítési munkát megzavarták a magukat országos vezetőknek tekintők közötti személyi ellenetétek és az ezekből következő egyéni érvényesülést szolgáló akciók. A szociáldemokrácia iránti elkötelezettségem arra késztetett, hogy - egyetértésben több városi és községi szervezettel - országos pártgyűlés összehívását kezdeményezzem. Ettől a gyűléstől reméltem, hogy az ország tisztességesen gondolkodó, cselekedni akaró és tudó, a szociáldemokrácia eszméit és módszereit hitelesen képviselő emberekből - valóságos önszerveződés útján - létrejön egy vonzó és akcióképes demokratikusan választott vezetőséggel rendelkező Szociáldemokrata Párt. Elhatározásom helyességét azóta igazolta a Szocialista Internacionálé június 22-én Stockholmban hozott döntése pártunk tagságának megújításáról. Az Internacionálé elismerte ugyan mozgalmunkat szociáldemokratának, de a teljes jogú tagság elnyerése feltételeként szabta meg a valóban demokratikus úton választott vezetőség létrejöttét s azt, hogy válsztások igazolják a párt politikájának helyességét. E választásokra sikeresen csak azokkal az erőkkel összefogva készülhetünk fel, akik a maguk területén hitelesen és a legmagasabb színvonalon tudják és hajlandóak képviselni, támogatni a pártot. A fentiekből következően teljes mértékben elhatárolom magam attól a magát pártvezetésnek deklaráló csoporttól, akik a demokratikus fordulatot megelőzendő - tudtom és beleegyezésem, valamint a legszélesebb pártnyilvánosság értesítése nélkül - puccsszerű összejövetelt szerveztek június 24-ikére, amelyen önhatalmú döntéseket hoztak. Felhívom tehát pártunk tagjait, valamint a szociáldemokrácia iránt elkötelezett honfitársaimat, hogy a július 1-jén és 2-ikán tartandó értekezletünkön alkotó részvételükkel járuljanak hozzá pártunk demokratikus megújulásához. Az új helyzetre való tekintettel tehát - korábbi felhívásomat módosítva - nem küldöttgyűlést, hanem olyan országos értekezletet hirdetek meg, amelyre minden szoicáldemokrat érzelmű, s felelősen gondolkodó embert elvárunk. (folyt.köv.)
1989. június 29., csütörtök 17:51
|

Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
|
 |
 |
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
 |
 |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
 |
|