Rendszerváltás és az MTI

	A Független Jogász Fórum állásfoglalásai (1. rész)
1989. március 5., vasárnap - Az Országgyűlés márciusi ülésszakán várhatóan a honatyák elékerül a sztrájkról és a Munka Törvénykönyve módosításáról, valamint az alkotmánymódosításról szóló törvénytervezet. E témaköröket megvitatták a Független Jogász Fórumban tömörülő jogászok is, s kialakították álláspontjukat. A Fórum szerint egyik tervezet sem alkalmas jelenlegi formájában arra, hogy a Parlament megtárgyalja. A sztrájkjognak mint alapvető munkavállalói jognak a szabályozását az alkotmányban látják szükségesnek, és egyben - néhány rövid szabállyal - kielégítően megoldhatónak. E szabályok közé nem kerülhetnek be a tervezetben most szereplő, a sztrájk célját, szervezésének jogát és az abban résztvevők jogait érintő korlátozások. A sztrájk szervezőit és résztvevőit védő garanciákat viszont feltétlenül indokoltnak vélik beépíteni. A jogalkotás törvényben rögzített elveivel összeegyeztethetetlennek tartják, hogy a Munka Törvénykönyve módosításának tervezete semmilyen formában nem került társadalmi vitára. A szakszervezeti jogok gyakorlására vonatkozó szabályok - minden jogtól megfosztva a kisebbségi szakszervezeteket - a tartóssá váló összeütközések veszélyét hordozzák. Gátolják az alkalmazottak közötti szolidarítás kialakulását, s végeredményben gyengítik nemcsak a kisebbségben maradó, hanem a többségi szakszervezeteket is. A Független Jogász Fórum szerint a javaslat a hatályos joghoz képest is csökkenti a dolgozók részvételének lehetőségét a munkahelyi irányításban. Még ebből is kizárja a gazdasági társaságok alkalmazottait, s ezzel - a tulajdonosi érdekre hivatkozva - olyan ellenőrzési jogokat iktat ki, amelyek a munkahelyi konfliktusok és menedzseri visszaélések fékezésével a világon mindenütt a tulajdonosi érdekeket is védik. Ezt a jogalkotói lépést a jogászok megengedhetetlennek tartják napjainkban, amikor a mesterségesen felgyorsított társasággá alakulási folyamatban mind jobban eltűnik az állami tulajdonos. Mind a hatályos, mind a tervezett jogszabályokból hiányzik a munkahelyi ellentétek megelőzésének és feloldásának intézményrendszere. Ezért mielőbb megalkotandónak tartják a munkáltatók és alkalmazottak közti kollektív kapcsolatokat átfogóan rendező törvényt, és ugyanígy az évek óta elodázott új Munka Törvénykönyv kidolgozását is. (folyt.köv.) 1989. március 4., szombat 12:26
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	A Független Jogász Fórum állásfoglalásai (2. rész)
A Független Jogász Fórum szerint az, hogy az Igazságügyi Minisztérium február 23-án hozta nyilvánosságra a március 8-án az Országgyűlés elé terjesztendő alkotmánykoncepciót, nem segíti az országos vitát. A szabályozás koncepcióját valóban széles körű társadalmi vitára kell bocsátani, minden eddiginél nagyobb nyilvánossággal a sajtóban - ajánlja az FJF. Ezt követően az MSZMP és a független politikai szervezetek képviselőiből létre kellene hozni egy testületet, amely értékelné a vitákon elhangzottakat, s az Igazságügyi Minisztérium szakmai közreműködésével meghatározni az alkotmánynak a Parlament elé kerülő végleges szabályozási elveit. Az így elfogadott koncepció alapján a minisztériumi szakapparátus dolgozza ki az alkotmány szövegének tervezetét, amelyet a jogalkotásról szóló törvény értelmében szintén társadalmi vitára kell bocsátani. Az elhangzott javaslatok figyelembevételével a minisztérium készítené el a végleges törvényjavaslatot, miközben az MSZMP és a független politikai szervezetek képviselőiből álló testület konzultatív feladatot látna el. A Független Jogász Fórum javaslata az, hogy mindezzel párhuzamosan - biztosítva a választás lehetőségét - a jelenlegi Országgyűlés helyett egy valóságos népképviseleti szervet kell létrehozni. Ez lehet egyedül alkalmas arra, hogy egy hiteles, a nemzet sorsát hosszú távon is meghatározó alaptörvényt fogadjon el. A kormány terjessze az Országgyűlés nyári ülésszaka elé a párttörvényre, valamint az egyszeri alkalomra szóló választójogi törvényre vonatkozó javaslatot - mondja ki az állásfoglalás. (Az FJF már elkészített egy ilyen törvénytervezetet, amelyet a felgyorsult politikai folyamatok miatt esetleg előrehozott választás lebonyolítására szánt.) A párttörvény és az ideiglenes választójogi törvény elfogadását követően az Országgyűlés oszlassa fel önmagát. Állásfoglalásában a független jogászok testülete végül leszögezi, hogy az alkotmány legitimációját csak egy népképviseleti Országgyűlés biztosíthatja, és nem egy esetleges népszavazás, amely természeténél fogva legfeljebb az alkotmányozás szükségességének eldöntésére lenne alkalmas, de nem egy bonyolult szabályozás helyességének megitélésére. (MTI) 1989. március 4., szombat 12:27
Vissza » A hírhez kapcsolódik »