Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 31.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Horn Gyula Szöulban (SZER, A mai nap)

Szöulban szerdán írják alá a dokumentumokat Magyarország és Dél-Korea teljes körű diplomáciai kapcsolatainak felvételéről. Erről Horn Gyula, külügyi államtitkár és a dél-koreai külügyminiszter hétfői, első megbeszélésen döntöttek. Magyarország az első kommunista-rendszerű állam, amely nagyköveti szintre emeli kapcsolatait Dél-Koreával. Az európai látogatáson lévő dél-koreai ellenzéki vezető, Kim De Dzung bejelentette, hogy a közeljövőben valószínűleg ellátogat Magyarországra. A külügyi tárgyalásokkal egyidőben Szöulban megkezdődtek a gazdasági megbeszélések is.

Az ÁBMH és a társadalmi szervezetek képviselőinek vitája a sztrájktörvényről (1. rész)

1989. február 27., hétfő - A kormánynak nem célja, hogy a
sztrájktörvény korlátozó jellegű legyen - mondta Nyers Rezső
államminiszter, azon a megbeszélésen, amelyet hétfőn tartottak az
Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban a társadalmi szervezetek
képviselőinek részvételével a sztrájktörvényről és a Munka
Törvénykönyvének tervezett módosításáról. Az államminiszter rövid
hozzászólásában megjegyezte azt is, hogy keresni kell a
törvénytervezetek körüli félreértések, a félremagyarázások
megelőzésének, kiküszöbölésének a módját.

    A csaknem két és félórás vita lényegében a körül folyt, hogy
időszerű-e a sztrájk törvényi szabályozása. A társadalmi szervezetek
- köztük a Független Szakszerveztek Demokratikus Ligája, a
Szociáldemokrata Párt, a Független Jogászok Fóruma, a Tudományos
Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Münnich Ferenc Társaság -
képviselőinek álláspontja a vita során sem változott; részben eltérő
okokból ugyan, de egyöntetüen elsíetettnek minősítették a mai
gazdasági, társadalmi és politikai feltételek mellett a törvény
megalkotását. Őry Csaba, a TDDSZ képviselője szerint a
törvénytervezet elfogadása kifejezetten károsan hatna, mert
konszolidáció helyett a konfrontáció irányába vinné társadalmunkat,
s megnehezítené a megegyezéses politika kialakítását. A társadalmi
szervezetek többsége a jogszabályi rendezésnél most fontosabbnak
tartja az érdekegyeztetés feltételeinek, s intézményrendszerének
kialakitását.

    Ezzel kapcsolatban Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi
Hivatal elnöke elmondta: társadalmunkban egységesen az a vélemény,
hogy ha mód van rá, el kell kerülni a sztrájkokat. A
nézetkülönbségek abban mutatkoznak, hogy miként lehetne elkerülni a
munkabeszüntetéseket. Korábban az ÁBMH sem szorgalmazta a sztrájk
törvényi szabályozását, de a megállapodásos rendszer kialakitására
tett javaslatát sem a munkáltatók, sem pedig a munkavállalók
szervezetei nem tartották elégségesnek az esetleges konfliktusok
kezeléséhez.

    Osztották a társadalmi szervezetek véleményét a HNF és a SZOT
képviselői is abban, hogy a törvénytervezet jelenlegi formájában
korlátozó jellegü. (folyt. köv.)


1989. február 27., hétfő 16:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az ÁBMH és a társadalmi szervezetek képviselőinek vitája a sztrájktörvényről (2. rész)

A HNF apparátusa is azzal ért egyet, hogy a törvény ne szoritsa a
gyárkapukon belülre a sztrájkot, hanem tegye lehetővé az érdekek
kifejezését minden olyan gazdasági, szociális és politikai
kérdésben, amely az emberek tömegeit érinti. Fodor László, a Magyar
Gazdasági Kamara képviseletében viszont nem tudott azonosulni ezzel
az állásponttal. Mint mondta, a kamara a sztrájkot csak a
munkáltatók és a munkavállalók közötti gazdasági érdekkonfliktusok
rendezésének végső eszközeként tudja értelmezni, mert a
munkáltatóknak nincs ráhatásuk az egyéb problémák megelőzésére,
megoldására. Ezzel kapcsolatban nagy hangsulyt kapott a vitában,
hogy - tulajdonviszonyainkból adódóan - a tulajdonosi érdekek nem
különülnek el élesen a munkavállalói érdekektől, s igy bizonytalan,
hogy az egyeztetések során ki kit képvisel.

    Több kifogás érte a Munka Törvényvénykönyvének tervezett
módositását. A társadalmi szervezetek részéről felmerült, hogy a
tervezett változtatások veszélyeztetik a független szakszervezetek
létét, s a módositott forma sem ad elegendő mozgásteret érdekeik
érvényre juttatásához. Halmos Csaba - egyetértve az észrevételek
többségével -, elmondta, hogy az 1990 végére elkészül az uj Munka
Törvénykönyve. Addig is követni kell a gazdasági élet változásait, s
igy indokoltnak tartja a tervezett módositásokat.

    A munkaügyi kormányzat nyitott minden olyan javaslat iránt,
amely elősegíti, hogy jó törvény szülessék - mondta végezetül az
ÁBMH elnöke. Ezért a törvényjavaslatok feletti vitát folytatni kell.
A törvényjavaslatok tárgyalásának elhalasztásával viszont nem értett
egyet, de arra igéretet tett, hogy a márciusi Országgyűlés előtt
ismerteti a viták során felmerült véleményeket, észrevételeket.
(MTI)


1989. február 27., hétfő 16:31


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 néző telefonüzenete:

Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD