Rendszerváltás és az MTI

	Argentína: hadsereg és politika
Buenos Aires, 1989. január 31. (MTI-Panoráma) A Buenos Aires-i laktanya ellen elkövetett akció leverése után egy héttel Andres D,Alessio argentin főállamügyész újságíróknak azt mondta, hogy nem zárja ki újabb fegyveres támadások lehetőségét. A La Tablada-i 3. számú lövészezred ellen elkövetett szélsőbaloldali provokáció nyomán Argentínában megerősösött a jobboldal befolyása az ország politikai életére. A fegyveres erőket és a titkosszolgálatot felszólították a felforgatás elleni harc stratégiájának és a vele kapcsolatos elhárítási feladatoknak a kidolgozására. A diktatúra évei óta nem volt rá példa, hogy a hadsereg ilyen közvetlenül beleszólhasson belbiztonsági és belpolitikai ügyekbe. Raul Alfonsin elnök rendeletével most felhatalmazast kaptak rá. A hadseregben a jobboldal erőt merített a szélsőbaloldali akcióból és annak leveréséből: nélkülözhetetlennek bizonyult a ,,marxista felforgatás,, elleni harcban. A hadsereg különböző áramlatai megerősítették akcióegységüket a ,,közös ellenséggel,, szemben. A jobboldal egycsapásra elérte azt, amit a demokrácia éveiben eddig még soha: el tudta hitetni, hogy indokolt volt a diktatúra szennyes háborúja a baloldal ellen, vagyis hogy indokolatlan a videlák, a masserák és a gualtierik börtönbe zárása. Újabb lépés történt afélé, hogy amnesztiában részesítsék azokat, akik a ,,marxista felforgatás,, elleni harc ürügyén 1975 és 1983 között több mint 30 ezer argentint gyilkoltak meg és tüntettek el. Máris elérték, hogy a kétszeres puccsista Aldo Rico alezredest egy laktanyába költöztessék át szigorúan őrzött börtönéből. Rico most hivatalosan visszakerült oda, ahonnan annak idején útnak indította államcsínykísérletét. Az argentinai terrorakciót sokan az olaszországi ,,Vörös Brigádok,, tevékenységéhez hasonlítják. A politikai következmény tekintetében nincs is nagy különbség köztük, mindkettő a jobboldal malmára hajtja a vizet. Olaszországban azonban a polgári demokrácia erős, Argentínában viszont alig hat éves és gyenge lábon áll. Argentínában május 14-én új köztársasági elnököt választanak, s a szélsőséges kalandorságtól kormánykörökben is érezhetően tartanak. A tabladai vérengzés távolabbi következményeit még nehéz felmérni, de annyi bizonyos, hogy a demokráciának erősen ártott az álforradalmi kalandorság, s a baloldal következetlen álláspontja vele kapcsolatban, amint súlyosan árt neki a két vezető polgári erő, a radikálisok és a peronisták féktelen marakodása a választások előtt. (se/ts csr) Simó Endre (Buenos Aires) 1989. január 31., kedd 15:00
Vissza »