|
|
|
|
Kézfogás Hodorival (2. rész)
|
A diplomáciai kapcsolatok megteremtését a Koreai Köztársasággal megkönnyítették, a feltételeket hozzá megteremtették egyfelől a Koreai-félsziget déli részén az utóbbi időben végbement pozitív belpolitikai fejlemények, másfelől a nemzetközi életben, főként a kelet-nyugati viszonyban tapasztalható örvendetes változások. Utalhatunk itt a szovjet-amerikai kapcsolatok javulásának a regionális konfliktusok rendezését is ösztönző kisugárzására, és a politikai elemeket előtérbe helyező új biztonságpolitikai szemlélet térhódítására. Mindenekelőtt azonban regisztrálnunk kell egy alapvető szemléletváltást, amelynek értelmében a külpolitika többé nem tekintendő ,,az osztályharc sajátos formájának,, és - Sevardnadze szovjet külügyminiszter szavaival élve -, ,,a szembenálló rendszerek harca többé nem meghatározó tendenciája korunknak,,. Amikor tavaly szeptemberben megállapodás született hazánk és a Koreai Köztársaság között arról, hogy a teljes értékű diplomáciai viszonyhoz vezető lépésként képviseleteket nyitunk egymás országában, magyar részről világosan leszögezték: nem a KNDK-t cseréltük fel Dél-Koreával. Ez sem akadályozta azonban meg a Phenjanból nekünk címzett tiltakozásokat, indulatos kitöréseket, a koreai egyesítés ügyének a proletárnemzetköziség elveinek magyar részről történő elárulását bizonygató vádakat. A KDNK fővárosában azzal érvelnek, hogy a koreai kérdés megítélésében csakis az ő álláspontjuk lehet mérvadó az összes szocialista ország számára. Azt bizonygatják, hogy Magyarország a szocialista közösségen belül ,,egyedül maradt,, álláspontjával. Országunk természetesen nincs egyedül azzal a törekvésével, hogy rendezze viszonyát Szöullal. A normalizálás irányába mutat az is, hogy a Szovjetunió, Lengyelország, Bulgária és több más szocialista ország kereskedelmi képviseletet nyitott Dél-Koreában, vagy ilyen lépésre készül. Magyarország nem áll egyedül azzal a szilárd elvi álláspontjával sem, miszerint megengedhetetlen, hogy a KNDK meghatározza más országok számára a külpolitika általános irányát és annak gyakorlati lépéseit. (Miközben maga is dialógust folytat Szöullal ez utóbbinak címzett minden szitok-átok ellenére.) (folyt.köv.)
1989. január 31., kedd 13:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|