Rendszerváltás és az MTI

	Alkotmányos alapelvek a külpolitikáról - Kótai Géza nyilatkozata (2. rész)
- Szükséges annak alkotmányi rögzítése is, miszerint a magyarság számottevő része - nemzetiségként és nem nemzetiségként - országunk határain kívül él - hangsúlyozta Kótai Géza. - Fontos annak kinyilatkoztatása, hogy a Magyar Népköztársaság (amennyiben ez az elnevezés megmarad) minden külföldön élő és magyarságát vállaló személyt - a nemzeti felelősség és a nemzetek közötti barátság szellemében, a közös történelmi múlt és szellemi örökség alapján - a magyarsághoz tartozónak tekinti. A magyar nemzettest említett széttagoltsága következtében az Alkotmányban tükröződnie kell annak, hogy nemzetközi kapcsolataink sajátságos, mindenkor nélkülözhetetlen eleme a határainkon túl élő magyarság sorsával való törődés, a velük tartott kapcsolatok ápolása. Ismeretes az is, hogy mi a külföldön élő magyarok kettős kötődését - állampolgári lojalitásukat és nemzeti hovatartozásukat - lehetőségnek tekintjük a Magyarország és más államok, a magyar nép és más népek közötti megértés, baráti együttműködés előmozdítására. Az állampolgári kötelezettségek felelősségteljes vállalásának, a híd-szerep betöltésének pedig alapvető feltétele: az emberi jogok elszakíthatatlan részét képező nemzetiségi jogok gyakorlásának biztosítása, a nemzettudat megőrzésének, a nemzeti-nemzetiségi lét kiteljesítésének szavatolása. Szükséges tehát, hogy e felfogásunkat és szándékunkat az új Alkotmány megjelenítse annak rögzítésével, hogy a Magyar Népköztársaság - a nemzetközi joggal és normákkal összhangban, állampolgári kötelezettségeiket tiszteletben tartva - a maga részéről mindent megtesz azért, hogy a külföldön élő összes magyar gyakorolhassa egyéni és kollektív jogait, megőrizhesse nemzeti önazonosságát, szabadon fejleszthesse kapcsolatát anyanemzetével. Ez semmiképpen nem jelent beavatkozást más államok belső ügyeibe, hiszen e rendelkezések a nemzetközi jog, az emberi jogok általánosan elfogadott normáinak alkotmányi megjelenítése. Az ilyesfajta szabályozás egyébként nem idegen a szocialista alkotmányozási gyakorlattól. - Nemzetiségi politikánk elvszerűségét, komolyságát támasztja alá a Nemzetközi Pártkapcsolatok osztályának az a javaslata is, hogy az új Alkotmány mondja ki: a Magyar Népköztársaság a hazánkban élő nemzetiségiek, valamint a határainkon kívül élő valamennyi magyar anyanemzetével és egymással való kapcsolattartását azonos elvek szerint értelmezi és kezeli - mondta Kótai Géza. - Ezzel összefüggésben, az eddigi gyakorlat rögzítéseként azt is célszerű kimondani, hogy Magyarország biztositja nem magyar nemzetiségű állampolgárainak anyanemzetükkel való kapcsolattartásuk jogát. (folyt.köv.) 1989. január 31., kedd 12:35
Vissza » Folytatásokkal »