|
|
 |
|
 |
Tiranai beszélgetések II.(2.rész)
|
A vámtisztviselő természetes egyszerűséggel oroszul szólt a
kelet-európai újságírókhoz, társa már angolul érdeklődött, van-e
elvámolnivalónk? Albániában viszonylag sokan beszélnek oroszul; e
nyelv a négy legnépszerűbb idegen nyelv közé tartozik az országban.
Több - ma már vezető tisztséget viselő - szakember is a
szovjet-albán kapcsolatok 1961-es megszakadása előtt a Szovjetunió
felsőfokú tanintézeteiben tanult. De találkoztam nem egy olyan
fiatallal is, aki bár még sohasem járt a Szovjetunióban, mégis
kiválóan beszél oroszul. Egyébként is tapasztalható: a külföldiekkel
kapcsolatba kerülő albánok legalább egy idegen nyelvet felső fokon
beszélnek. Sokat segít ebben, hogy a nem egészen 30 ezer
négyzetkilométer területű országban található több mint 300 ezer
tévékészülék tulajdonosai a hazai tv-adón kivül az olasz, a görög és
a jugoszláv adók programjai közül válogathatnak. Albániában
egyébként néhány éve indult meg a szines adás, a televizió
hétköznapokon 5, vasárnap 10 órán át sugároz műsort. Ottjártamkor
sugározták például a nálunk is játszott ,,Horgász a pácban,, és az
,,Egymillió fontos bankjegy,, című filmeket.
A repülőtérről Tiranába vezető autóút is szokatlanul zötyögősnek
és sötétnek tünik. Szokatlan Tirana utcáin a más európai fővárosokra
jellemző fényes kirakatok és a gépkocsiforgalom hiánya. Szokatlan a
diplomáciai képviseletek, a középületek előtt, az
útkereszteződésekben éjjel-nappal posztoló rendőrök és katonák
látványa. S az is, hogy a szállodába vezető út Lenin és Sztálin
egymás felé forduló, több méter magas szobra között halad el.
Szoktalanul kihaltnak tűnt a város, nem rohantak taxik, nem
látszottak az éjszakai élet máshol már mindennapos jelei.
A vendéglátók biztosítottak arról, hogy a lehetőségekhez képest
mindent megtesznek azért, hogy teljesítsék kivánságaimat, személyes
találkozókról, szerkesztőségi és gyárlátogatásokról, rövid
országjárásról körvonalazott terveimet. Felajánlották, hogy állandó
kisérőt adnak mellém, aki több évet töltött Magyarországon, először
diákként, majd a 70-es évek elején diplomataként. (folyt.köv.)
1989. január 31., kedd 10:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 néző telefonüzenete:
Magyarországot szabadítsák már meg a kommunizmustól, a gyilkos munkásőröktől, agyilkos kommunistáktói.Hazudnak, az egész világot bolonddá teszik. Akasztani kéne minden kommunistát.A Kádárt, a Lázárt, a Losoncit, felveszik a 7o-8o ezer Ft nyugdíjat, elmenekültek a nép elől, a nép haragja elől. Állati jó a műsorotok.
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1988. január 31. Nyers Rezső az Új Márciusi Front elnöke a Magyar Nemzetben január 31-én azt nyilatkozta, hogy MSZMP szélesebb koalícióra törekszik, amelyben Ravasz Károly november 5-i UMF-ben történt felszólalásának szellemében helyet kaphatna a Kisgazdapárt, és így balközép kormány alakulhatna. Az Új Márciusi Front később elsősorban Grósz Károly ellenállása miatt hamvába holt. Nyers Rezsőt még ezt megelőzően az MSZMP megrovásban részesítette az Új Márciusi Frontban történő részvétele miatt és azt követően, ezt számára megtiltotta."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|