Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 30.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Grósz davosi beszéde (SZER, A mai nap)

Lehet, hogy a kelet- európai országoknak a modernizálás érdekében el kell fogadniuk a munkanélküliséget, és az életszínvonal átmeneti csökkenését is. A szocialista országok kritikus esztendők elé néznek - mondta Grósz Károly Davosban, a Világgazdasági Fórum tanácskozásán tartott beszédében. Kelet-Európának nincs más választása, mint megpróbálni örökölt lemaradását felszámolni - jelentette ki a magyar politikus.

A Fidesz születésnapján

(Kasza László)
München, 1989. április 15. (SZER, Gondolatforgató) - Sokféle jelzőt
kapott egyéves fennállása alatt a Fidesz. Mondták róla - utalva a
sok csinos diáklány tagjára -, hogy az ország legszebb szervezete.
    
    Aztán nevezték - amiatt a görcsös félelem miatt, amit a hatalom
mutatott, ha valaki a Fiatal Demokraták Szövetségét hozta szóba -
az első számú közellenségnek. Beszéltek róla, mint a
legradikálisabb független szervezetről -, hiszen elsőként mondta
ki, hogy a kommunista párt tagjai, valamint a KISZ-tagok nem
léphetnek be a Fidesz-be.
    
    Most, hogy a Fidesz a hónap elején fennállásának első évfordulóját
ünnepelte, - valóban csak egyéves? - gyanakszik az ember, hiszen
tudatunkban annyira hozzátartozik már a Fidesz a magyar politikai
élethez, mintha mindig benne lett volna -, de most, első
születésnapján a kívülálló azt mondaná a Fideszről, hogy valamennyi
jelző együtt és külön-külön változatlanul érvényes: a Fidesz szép,
radikális, okos -, na meg közellenség is.
    
    De így látják ezt azok is, akik belülről nézik ezt - a magyar
politikai palettán meglehetősen egyedülálló - szervezetet? Egyfajta
kritikus előre- és visszapillantásra hívtam meg a Fidesz három
vezetőségi tagját: Szörényi Zsuzsát, Hegedűs Istvánt, és Wachsler
Tamást. Próbáljuk a Gondolatforgató mai adásában meghatározni a
Fidesz mai helyét-helyzetét. Levonni az elmúlt esztendők
tapasztalatait, és beszélni a jövőről, a célokról.
    
    Egy év alatt, a Fidesz megalapítása óta - ugyancsak megváltozott
Magyarországon az a politikai környezet, amelyben a szervezetetek
született és most él. Hogyan reagáltok ezekre a változásokra?
    
    Szörényi Zsuzsa: Ez az utóbbi hónapokban megváltozott politikai
szituáció körülöttünk - minket is elgondolkodtatott. Úgy gondoljuk,
hogy a környezetünkben a hozzáállásunk továbbra is a független
szervezetekhez marad a legnyilvánvalóbb, és legszorosabb
kapcsolatban velük maradunk. Ebből a szempontból bizonyos kihívást
jelenthet majd számunkra az újonnan megalakult pártoknak a
megalakítandó ifjúsági tagozatai - amik esetleg majd vetélytársak
lesznek számunkra.
    
    Másrészt pedig abból szempontból is végig kell gondolni
helyzetünket, hogy a Fidesz életkorát tekintve bázisát jelenti -
jelentheti - a későbbi független szervezeteknek, utánpótlást
jelenthet számukra - és ezért esetleg probléma lehet számukra a mi
létünk: elvonjuk tőlük a fiatalabb generációkat. Pillanatnyilag ezt
még nem látjuk olyan nagy veszélynek - és reméljük hogy ők sem - és
maximálisan igyekszünk velük együttműködni. A független táborból
továbbra is a Szabad Demokraták Szövetségét és az MDF-t tekintjük
legfontosabb partnereinknek.
    
    A SZDSZ által hordozott szellemi potenciál, és az MDF - nemzeti
érzés felé forduló - gondolkodása számunkra nem jelent különösebb
problémát. Mi szintézisre törekszünk, de nem a kétféle
gondolkodásmód, beállítódás összemosására, hanem valamiféle
újdonságra, másságra törekszünk velük szemben - és mellettük. Ami
elsősorban a hozzáállásunkban, a politikai élet szemlélésében és a
viselkedésmódunkban fogalmazódik meg.
    
    - Nos az elmúlt hónapokban minden politikai mozgalom számára az
volt a főkérdés, vagy az egyik fő kérdés Magyarországon, hogy
párttá alakuljanak-e vagy ne? Az ügy ugye a Fideszt is
foglalkoztatta. A vezetőség egynapos klauzúrába vonult, és
megegyezett abban, hogy egy ajánlást terjeszt az április 3-ikai
közgyűlés elé -, ami meg is történt. Most miben egyeztetek meg?
    
    Hegedűs István: Hát abban mindenképpen megállapodtunk, hogy a
választásokon a Fidesz - ahogy ezt már korábban is mindig
kinyilatkozta, például a programnyilatkozatában is - indulni kíván.
    
    Azonban, ahogy valóban a politikai helyzet rendkívül gyorsan
változik - ezt a folyamatot mégegyszer át kellett gondolunk, hiszen
egy éve valójában nem nagyon hittük volna, hogy ez ilyen élesén
merül fel. Ez a kérdés, ahogy az elején kezdtük - tehát a
többpártrendszer, amelyet most már az MSZMP is hirdet - úgy tűnik,
hogy elkerülhetetlen.
    
    Az MSZMP-n belüli konzervatív erők annyira visszaszorulni
látszanak, amit jól jelez a március 15-ike. Nyilvánvalóan egy több
hetes belső politikai harc és huzavona lehetett olyan békés és
számunkra nagysikerű, mint amilyen végül is lett. Tehát a
konzervatív erőknek a háttérbe szorulása valóban egy olyan
lehetőséget ad a Fidesz számára is, amelyet most meg kell
ragadnunk. Úgyhogy a Fidesz választmánya azon az állásponton van -
és itt teljesen egységes a 13 választmányi tag - hogy indulnunk
kell a választásokon, és a Fidesz egész politikai tevékenységét, a
választási harc, a választási kampány érdekében kell
összpontosítanunk. Mindez, tehát azt jelenti, hogy csoportjaink,
területi szerveződéseink is - a választmány véleménye szerint -
erre az egy feladatra, amely döntő számunkra, kell hogy
összpontosítsanak.
    
    Itt persze felvetődött a párttá alakulás kérdése is. Nekünk az az
álláspontunk, hogy nem ez a lényegi kérdés. A lényegi kérdés a
választásokon való indulás. Tehát, hogyha a választójogi törvény,
illetve a párttörvény ezt megkövetelné tőlünk, akkor akár ki is
mondhatjuk, hogy a Fidesz párttá alakul.
    
    Mi inkább úgy fogalmaznánk, hogy folytatni kívánjuk azt, amit eddig
tettünk: azt az irányvonalat, hogy egyszerre akarunk nagypolitikai
tevékenységet is végezni, és azt az ifjúságpolitikai különös ízt -
a mozgalmi jelleget is - meg akarjuk tartani, amely különösen az
úgynevezett "hőskorszakunkban" a megalakulást követő néhány
hónapban volt ránk jellemző.
    
    Kimondtuk persze azt is, hogy a politikai folyamatok abba az
irányba mutatnak, hogy a Fidesz pártelvű, pártszerű tevékenysége
nyilvánvalóan erősödött. Hiszen a politikai kihívások annyira
fokozódtak - és maga a választmány, amelyik a legaktívabb és a
leglátványosabb tevékenységet folytatja a Fideszen belül -
mindenekelőtt nagypolitikával foglalkozik.
    
    - Nem tudom, hogy említettem-e? - de ha nem, akkor most pótolom -
hogy a választmánynak ezt a javaslatát, hogy a Fidesz induljon a
következő parlamenti választáson, de ne alakuljon politikai párttá
ha csak a kilátásba helyezett párttörvény ezt nem írja elő - nos,
ezt a javaslatot elfogadta az április 3-iki nagygyűlés is. Az ügy
kapcsán bennem két kérdés merült fel. Az egyik a korhatár
problémája. Ugye, 35 év felettiek nem lehetnek Fidesz-tagok -
viszont a szavazatok jelentette támogatásukat elfogadnátok - hogy
nem mondjam: szívesen veszitek. Nem gondoljátok, hogy sokan esetleg
azért nem szavaznak majd a Fidesz-re, mert eleve nem lehetnek a
megszavazott pártjuk tagjai?
    
    A másik kérdés pedig ennél talán még fontosabb. Hol van a program?
    
    Hol van az a program, ami tájékoztatja a potenciális választóitokat
arról, hogy milyen politikát követ majd a Fidesz, ha beválasztják a
parlamentbe.
    
    Wachsler Tamás: Az életkornak a problémája az nagyon élesen
vetődött fel, és valóban nagyon nehéz összeegyeztetni azzal a
lehetőséggel, azzal a követelménnyel, amit esetleg a párttá
alakulásnak az igénye jelent. Több alternatíva felmerült. Például
az, hogy ha a tagság ezzel egyetért fokozatosan toljuk ki a Fidesz-
ben az életkort, ami például azt jelenthetné, hogy a 35 éves kor
alatt veszünk fel tagokat de utána nem kell elhagynia - szóval sok
ilyen gondolat vetődött fel. De egyelőre ez még nem jelentkezik
ilyen élesen, úgyhogy állásfoglalást erről nem hoztuk. Én úgy
gondolom, hogy ez nem lehet probléma, ha már a Fideszt pártszerű
politikai képződményként definiáljuk, akkor ki kéne bővíteni
szerintem azzal, hogy egy választási párt-jellegű szervezet - tehát
nem egy tömegpárt, mint például az MSZMP, nem is tör erre. Eleve
nem is törhet - azért, mert a társadalomnak csak egy kis részét
karolhatja föl jellegéből adódóan. Hanem a választókat szeretnénk
megnyerni. Nem belépésre, hanem arra, hogy ránk szavazzanak a
választásokon. Tehát véleményem szerint ez nem probléma.
    
    - A Fidesz meg akar maradni a fiatalok pártjának. Jól értem?
    
    - Így is lehet fogalmazni. Igen.
    
    - A másik, a politikai programmal kapcsolatos kérdésed. Erről az a
véleményünk, hogy a politikai programokban nem lesznek nagy
eltérések a választási kampányban, választási hadjáratban, és a
másik pedig az, hogy be kell látnunk, hogy a Fidesz nem rendelkezik
olyan szellemi potenciával és olyan információs bázissal mint
amivel például a Szabad Demokraták Szövetsége vagy az MDF.
    
    Például most olvastuk a Szabad Demokraták Szövetségének a
programtervezetét. Olyat biztosan nem tudunk, valószínűleg nem
tudunk csinálni. Ezért úgy gondolom, hogy nem a politikai programok
különbözőségén fog múlni a választási hadjáratnak a sikere, hanem a
szervezeteknek az arcában. Egyébként is én meg vagyok róla
győződve, hogy politikai programnyilatkozatokat csak a politikusok
olvasnak. Tehát egymásét elolvassuk, de más nem olvassa el senkiét.
    
    Tehát szerintem a választásokon az a szempont fog dominálni, hogy
melyik szervezet mennyire szimpatikus a választók szemében. És azt
hiszem, hogy ebben a megközelítésben a Fidesznek elég jó esélyei
vannak a választásokon.
    
    - Hegedűs István: Ki szeretném egészíteni, amit Wachsler Tamás
mondott. Tehát én úgy fognám fel, hogy ugyan nyilvánvalóan nem
akarjuk most bevonni az öregeket, nem akarjuk, hogy a Fideszt
felhigítsák - ha úgy tetszik - az idősebb nemzedék tagjai, és mi
elveszítsük azt a korábbi fiatalos lendületünket, azt a különleges
szerepet, amit Fidesz jelentett a politikai közéletben.
    
    De a választásokon, azért miközben ifjúsági szervezet akarunk
maradni, számítunk az idősebb választók szavazataira is, akik éppen
ettől még talán fertőzetlen nemzedéktől várják majd azt, hogy egy
újfajta Magyarországot felépítsünk. A másik megjegyezni valóm a
programhoz tartozna: hogy - miközben valószínűleg nem tudunk adni
valóban teljesen átfogó tökéletes megoldást, amelyet egyébként
nálunk idősebb a felnőtt szervezetek se nagyon tudnak jelenleg. Az
MSZMP programtervezete az tulajdonképpen hangzatos deklarációból,
jelszavakból áll és kész. Viszont azt azért gondoljuk, hoqy olyan
speciális kérdésekben, amelyeket ugyan nem akarunk elszakítani
társadalom összfolyamataitól, de - mint például az oktatáspolitika
vagy a munkanélküliség kérdése, vagy a környezetvédelem, vagy a
akár a katonaság, a szolgálatmegtagadás és hasonló problémák,
amelyek direktebben érintik az ifjúságot, a mi korosztályunkat...
    
     a Fidesz azért ki akar állni egy sajátos megközelítéssel.
    
    Orbán Viktort megbíztuk ezen a már említett nagy összejövetelünkön,
hogy vegye kézbe a program kidolgozását, és néhány hónapon belül
tegyen le az asztalra egy olyan szöveget, amellyel a Fidesz a
választási kampányban részt vehet.
    
    - Wachsler Tamás: Annyit szeretnék még ehhez hozzátenni - Orbán
Viktor fogalmazta meg nagyon szellemesen - hogy azért kívánunk ott
lenni a parlamentben a döntések meghozatalánál, mert egyszer már
eladták a fejünk fölül az országot, és nem szeretnénk ennél
mégegyszer szó nélkül asszisztálni.
    
    - Milyen visszhangot is kap a Fidesz a társadalomban? - de
mindenekelőtt saját munkaterületén, az egyetemeken és a
főiskolákon? Az a hír járja itt Budapesten, hogy a minap betörték a
belépni kívánkozó diákok a Fidesz-iroda ajtaját. Szóval ilyen nagy
tolongás van az ajtótok előtt?
    
    Szörényi Zsuzsa: Ez a kép rendkívül csábosán mutat bennünket. A
történet egy kicsit, egyszerűbb volt, és közelibb a földhöz.
    
    Egyszerűen elveszett a kulcs hét napra, az iroda kulcsa - ami hát
rendkívüli amatőrizmusra utal a részünkről. Az eset pont március
15-ike után történt.
    
    Hihetetlenül sokan jöttek valóban, akik meg akartak bennünket
keresni. Az ajtóbetörés nem a tömeg miatt volt, hanem a kulcs
hiánya miatt. Hogy diáksághoz visszatérjek: elég érdekes a helyzet
- és az viszont egyáltalán nem ilyen kedvező. A Fidesz-tagságnak
valóban egy nagy része főiskolai és egyetemi hallgató. A Fidesz
azonban a budapesti egyetemeken gyakorlatilag nem működik. A
Fidesz-tagság, - az egyetemista Fidesz tagok - más, inkább területi
vagy tematikusán szerveződő Fidesz csoportokban vesznek részt, és
az egyetemeken egyáltalán nem mozdulnak. Ennek az okát én már jó
ideje kutatgatom, mert a bölcsészkari csoportnak volnék a vezetője,
és ez rendkívül sok gondot okoz számomra, hogy a mi karunkon lévő
100-150 Fidesz tagból összesen 10-15-öt tudok mozgósítani egy-egy
Fidesz-gyűlés erejéig.
    
    (folyt.)
    


1989. április 15., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Fidesz születésnapján - 1. folyt.

- Tapasztalatom szerint az egyetemeken rendkívül apolitikus a
légkör. A KISZ utóbbi évekbeli működése teljesen depolitizálta az
ifjúságot, ami azt jelenti számomra, hogy a mindenféle közügyekkel
való foglalkozás borzasztó degradáló mindenki számára. A diákság
próbálja távol tartani magát ezektől a kérdésektől.
    
    Itt van ráadásul a hallgatói önkormányzat intézménye, ami egy
felülről központilag szervezett tanács, ami például nálunk nagy
aktívan beindult és már egy félév múlva felbomlott, aztán újra
feléledt az egyetemi sztrájk megszervezésének erejéig, és azóta
megint a halálán van.
    
    A hallgatói önkormányzat gyűjtene magába az aktív embereket -
valamiféle meg nem fogalmazott szabály szerint viszont rendkívülien
ügyelnek arra, hogy a politika ne tegye be lábát az ajtójukon
belülre. Így próbálják a köztük levő KISZ-, és jóval több Fidesz-
tagot is együtt tartani. Én szerintem ez egyáltalán nem jelentene
problémát. Én kifejezetten nevetségesnek tartom, hogy az egyetem
ügyeit a diákság részéről politikamentesen próbálják elintézni,
mikor az oktatás: az egy súlyosan politikai kérdés.
    
    Például a bölcsészkaron az történt most, hogy az egyetemi újságra
kiírtak pályázat, aminek az egyik feltétele volt, hogy politikával
nem lehet az újságban foglalkozni. Én ezt így teljesen
elképzelhetetlennek tartom.
    
    Általános a többi egyetemen is ez a bölcsészkaron tapasztalt
helyzet - Wachsler Tamás? És ha igen, akkor mikor változott ez
ilyenné?
    
    - Én azt gondolom, hogy a Fidesz helyzete az egyetemeken akkor
változott meg ilyen kedvezőtlen irányban, amikor megszűnt a tiltás.
    
    A tiltás, a tiltott gyümölcs valahogy nagyon sok embert csábított a
Fideszbe. Ezek között nagyon sok azóta is hasznosan is működő ember
is van. De sokak számára ez csak egy deklaráció volt és úgy
gondolták, hogy ők már eleget tettek azzal, hogy beléptek ebbe a
szervezetbe...
    
    Szerintem nem ennyire sötét a kép. Én legalábbis a saját, házam
tájáról nem beszélek, nekünk - egy műegyetemi csoportnak vagyok a
képviselője - úgy gondolom, hogy nálunk eléggé jól működő csoport
van. Az a véleményem, hogy a csoportoknak a működését alapvetően
meghatározza az, hogy tudunk-e kitalálni olyan akciókat, amivel
mozgósítani lehet a tagságot?
    
    A mi csoportunk olyan szerencsés helyzetben van, hogy egyrészt
nagyon összetett: hat karról szerveződik a tagság és ezek révén
nagyon sok helyen, nagyon sok mindenbe tudunk beleszólni. De
ráadásul olyan dolgokba is belenyúltunk, ami abszolút nem volna a
mi asztalunk. Például a mi csoportunkból indult el annakidején a
képviselő-visszaívási akció.
    
    Aztán: aktívan belefolyunk az egyetemi közéletbe. Olyanra gondolok,
hogy például nagyon erősen megtámadtuk áz ideológiai tárgyak
tanszékét és egy reformjavaslatot nyújtottunk be nekik, amiről
azóta is beszél, az egyetem. Szóval nálunk egy eléggé jól működő
csoport van úgyhogy szerintem azon múlik ez a kérdés, hogy sikerül-
e kitalálni valami olyat, ami összetartja a csoportot, és ami
foglalkoztatja.
    
    - Van áttekintésetek arról, hogy milyen érdeklődés van a Fidesz
iránt vidéken?
    
    - Körülbelül negyven - sőt talán már ötven - vidéki csoportunk van,
és egyre több vidéki csoport jelentkezik a semmiből. Maga a
taglétszám is folyamatosan növekszik: főleg vidékről, amennyire ezt
nyilvántartásba tudjuk venni. 3000 fölött járhat véleményem szerint
mert nem tökéletes az összképünk. Ez a folyamat azért is gyorsul
fel most vidéken, mert ott bizonyos fáziskészséget lehet
tapasztalni. Tehát ott éppen az a hőskorszak, amelyen mi már túl
vagyunk, és amelyről Wachsler Tamás már beszélt, hogy ez is az oka
talán, hogy az egyetemen a Fidesz nem olyan látványosan működik
mint jó pár hónappal ezelőtt - ott éppen ez a hőskorszak van meg.
    
    Most szűnt meg az a totális emberi fenyegetettség, amely még
lehetetlenné tette vidéken - ahol sokkal súlyosabb volt a helyzet -
a Fidesz működését. De még nincs is az a látszólagos hatalmas
glasznoszty, amely mindannyiunkat szinte megvakít - miközben persze
jól érezzük, hogy itt óriási bajok vannak és az esélyegyenlőség
terén itt még rengeteg mindent kell majd magunknak kiharcolni.
    
    - De mégiscsak - Hegedűs István - nincs itt valami diszkrepancia a
Fidesz-tagság aktivitása, a Fidesz taglétszáma - egyrészt, és a
másik oldalon a Fidesz tevékenységének társadalmi visszhangja
között? Ugye a tagság - mondjátok - érdektelen -, viszont a
társadalomban a Fidesz nagyon komoly tekintélynek örvend. A
szavának súlya van, és ennek a szervezetnek - talán - a legjobb
híre van.
    
    Szörényi Zsuzsa: A minap olvastam egy adatot, ami szerint a vidéken
és Magyarországon és Budapesten körülbelül a népességnek a
megkérdezetteknek 76 százaléka egyértelműen helyesli azt, hogy a
Fidesz megalakult. Míg az összes többi más, akár független
szervezetekkel kapcsolatban is, ezek csak 50-60 százalékosak ezek a
számok. Pontosabbat sajnos nem tudok mondani. Mégis: a Fidesz
tagság kicsi.
    
    Ez a két-háromezres tagság ez jóval nagyobb politikai jelentőséggel
bír, mint amekkora tagságra következtetni enged. Azt gondolom, hogy
első futásban meg tudtuk érinteni azt a politizáló réteget, akik
kaphatók voltak erre, és ezek az emberek - elsősorban Pesten -
betelítődött ez a csoport és vidéken is ez idővel nyilván be fog
következni. Viszont a hírünk - a passzív hallgatók, tehát akik csak
figyelnek ránk de még nem működnek velünk együtt, azoknak a tábora
- már jóval nagyobb. Számunkra egy kérdés lesz az, illetve hát a
jövő fogja meghozni, hogy ez amennyire működni tudunk, amilyen
aktivitást fel tudunk mutatni az elég-e ahhoz, hogy egy következő -
kevéssé aktívan politizáló - embercsoportot meg tudjunk hódítani.
    
    Hogy tagként is a bázisunk legyenek, ne csak szimpatizánsként.
    
    - Wachsler Tamár: Egyetértek a Zsuzsával abban mindenképpen, hogy a
Fidesznek a politikai súlya lényegesen nagyobb mint a társadalmi
súlya. Véleményem szerint ez abból adódik, hogy a magyar politikai
palettán a Fidesz egy meglehetősen radikális árnyalatot képvisel -
talán a legradikálisabbat - és egyértelműen a gazdasági helyzet
miatt a társadalom is a radikalizálódás felé tart véleményem
szerint. Így a Fidesz a tendenciák előtt jár, és ezért gondolom én,
hogy népszerű.
    
    Hogy miért nem lépnek be mégsem az emberek, a fiatalok a Fideszbe -
hát ennek több oka van. Az egyik az, hogy bizonyos körökben,
bizonyos hatalmi körökben a Fidesz az elsőszámú közellenség,
kevésbé hálás de nagyon népszerű szerepét-feladatkörét vívta ki
magának - és ezért sokan félnek belépni közénk, de mindenképpen
támogatják az akcióinkat. Ez nagyon jól jelentkezik az
aláírásgyűjtő akciókban például.
    
    A másik az, hogy miért ilyen ismert a Fidesz? - ezt egy kicsikét a
hatalomnak köszönhetjük. A legjobban a tiltások miatt. Most pedig
azért, mert én azt tapasztalom, hogy most egyszerűen nem lehet
olyan fórumot tartani Magyarországon tv-ben, rádióban, Piripócson,
sehol, - ahova a Fideszt ne hívnák meg. Kicsikét olyan érzésem van,
hogy a Fidesz mintegy legitimációs forrás. Tehát, hogyha valaki
demokráciáról akar beszélni, demokratikus színben akar feltűnni,
akkor meghív gyorsan két Fideszest, és akkor aztán az egész
társadalom... ezért van az, hogy rendkívül jól ismert a Fidesz
országszerte.
    
    - Hegedűs Istvánnak ha jól látom megrezdült az arca, amikor
Wachsler Tamás azt mondta, hogy a Fidesz a legradikálisabb magyar
szervezet...
    
    - Amit Tamás mond, az teljesen igaz. Én mégis egy kicsit másképp
fogalmaznék. Mégpedig: hogy az a radikalizmus - ez egy olyan elvi
radikalizmus kell hogy legyen, amely például kimondja, hogy a
Fidesz nem kíván az MSZMP-vel a választások előtt mondjuk
megegyezni abban, hogy hány miniszteriális tisztséget szeretne
valamilyenfajta állítólagos koalíciós kormányzásban.
    
    De ugyanakkor én magamat néha mérsékeltnek szoktam nevezni a
választmányon belül, mert nagyon fontosnak érzem - de azt hiszem ez
nem egy jelentős különbség csak árnyalatnyi eltérések lehetnek a
felfogásaink között - hogy hangsúlyozzuk azért azt, hogy a
Fidesznek is a végcélja, hogy a diktatúrából a demokráciába - békés
politikai átmenet során - ebben a folyamatban részt vegyen.
    
    - Rövid viszontválasz: - Tamás?
    
    - Egyáltalán nem vitatkozom Istvánnal a békés átmenet
szükségességét illetően - azt gondolván, hogy ez az egyetlen
esélyünk: a békés átmenet. Magyarország nem engedhet meg magának
még egy történelmi katasztrófát. De a radikalizmusom: radikalizmus
az én szememben azt jelenti, hogy az élen kell haladni valakinek.
    
    Ezt a szerepet Fidesznek kell viselnie. Ebben a légkörben nagyon
nagy esélyt látok egy politikai offenzívára, és ezt szerintem nem
szabad elszalasztani. Gondolom ezen István sem vitatkozik, csak a
megközelítéseink mások esetleg. Annakidején amikor a Fidesz
létrejött, valaki mondta ezt a kifejezést - nekem nagyon tetszett:
a Fideszt sokan "kamikaze-szervezetnek" tartották, hogy olyan
dolgokról beszéltünk nyilvánosan, amiről senki más addig nem
beszélt. Többpártrendszerről.
    
    Meg lehet nézni a nyári programtervezetünket, és lehet látni, hogy
pontról-pontra jönnek be ezek a követeléseink. Tehát valahogy úgy
lehet ezt nézni, hogy fejjel mentünk falnak de megnyílt a fal
előttünk. És énnekem az az érzésem, hogy óvatosan taktikusan és
nagyon okosan - de ezt a szerepet tovább lehet vinni, és tovább
kell vinni.
    
    - Az, hogy a Fidesz milyen szerepet tud tovább vinni - az attól is
függ, hogy a hatalom milyen szerepet hagy neki tovább vinni. Hogyan
alakult a viszonyotok az MSZMP-vel az utóbbi hónapokban Szörényi
Zsuzsa?
    
    - Azt kell mondanom, hogy mi is áldozatul estünk - illetve mi
áldozatul estünk az MSZMP-nek az utóbbi hetekben lefolytatott
tárgyalássorozatán. Ez szó szerint értendő. Ugyanis az MSZMP a
független szervezetekkel kétoldalú tárgyalásokat folytatott -
egyrészt egy szervezendő koalíció, tapogatózó próbálkozásaként -,
és bennünket a MISZOT tagjaként ültetett tárgyalóasztalhoz.
    
    Már első lépésben is gondolhattuk volna, de a tárgyalás során
teljesen nyilvánvalóan kiderült, hogy ez a beállítás, ez abszolút
kárunkra válhat. Az MSZMP egyáltalán nem tervezi, hogy a Fidesszel
külön is tárgyaljon, illetve egyáltalán mint önálló politikai erőt
vegye figyelembe - és mégis próbálja mindenképpen erről a
szerepéről a Fideszt leszorítani.
    
    Ez derült ki a Fejti Györggyel folytatott tárgyalás során, ahol a
Fidesztől Kövér László volt ott, és elmondta, hogy Fejti számunkra
alternatívaként két esetet vázolt fel - mármint hogy a koalícióban
részt vegyünk. Egyik: hogy gyerek-szervezetként kapcsolódunk
valamelyik más független szervezethez - amely természetesen
elképzelhetetlen számunkra a mindenki mással folytatandó jó
viszonyunk megtartása érdekében.
    
    A másik variáció pedig: hogy az egyébként konszenzus-elven működő
MISZOT részeként vegyünk részt ebben a koalícióban - ami
semmiképpen nem elfogadható. Azért mert a konszenzus-elv lefejezné
a mi radikálisabb elképzeléseinket, másrészt pedig a MISZOT
semmiképpen nem tekinthető bármiféle politikai egységnek, hanem egy
rendkívül zavaros, esetleg kerekasztalnak mondható valami - ami úgy
tűnik, hogy képtelen a nem létező funkcióit teljesíteni. Az
ifjúságot nem képviseli, és nem fogható fel úgy, mint valamiféle
önálló teljes jogú képződmény.
    
    Ez a tárgyalás egyébként a mi számunkra megkérdőjelezi a MISZOT-ban
való további részvételt - erről azonban még vitatkoznunk kell a
tagsággal.
    
    - Talán még befejezésül ki kellene egészíteni a mondottakat azzal,
hogy az MSZMP következetesen végigvitte mindmáig azt a taktikáját,
hogy megpróbálja kizárni a Fideszt a független szervezetekkel való
tárgyalópartnerek közül. A múlt hét végén tervezett beszélgetésre
például nem hívták meg a Fiatal Demokraták Szövetségét - mint
önálló szervezetet -, a MISZOT pedig - amelynek a keretei között,
mint hallottuk - a Fidesz elvileg részt vehetett volna a
tárgyalásokon - nos, ez a MISZOT közölte, hogy ő meg nem megy el.
    
    Ez a közös MSZMP-MISZOT akció egyik oka volt egyébként annak, hogy
a független szervezetek nem vettek részt a tárgyalásokon.
    
    - Nos, - nem mintha ez lett volna célunk - de végül is
beigazolódott ebben a beszélgetésben is, hogy a hatalom még mindig
első számú közellenségnek tekinti a Fideszt. Csak azt nem szabad
elfelejtenie, hogy a Fidesz országos hírnevét - és a vele szemben
megnyilvánuló rokonszenvet - részben annak köszönheti, hogy az
MSZMP nem szerette. Nos: ezzel a megfontolással köszönöm meg a
beszélgetést Szörényi Zsuzsának, Hegedűs Istvánnak és Wachsler
Tamásnak. +++
    


1989. április 15., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgató üzeni:

"Debrecenből beszélek. (BEMONDJA NEVÉT, CÍMÉT) ... Szeretnék kérni a Szabad Európa Rádiótól egy naptárt 1989. évre. Nagyon szépen megköszönném, egész családom nevében. Köszönöm ."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD