|
|
|
|
A TOT ülése
|
(Rajki László) München, 1989. március 5. (SZER, Földközelben) - A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának rendkívüli konferenciájára rányomta bélyegét a téeszek súlyos, egyre mélyülő válsága. A résztvevők világosan megfogalmazták a csőd gazdaságpolitikai okait, és ésszerű javaslatokat is tettek a krónikus betegség orvoslására. Deák Géza, a parlament agrárszektorának a vezetője azt is kifogásolta, hogy az új agrárpolitikai téziseket miért nem a TOT és a MÉM dolgozta ki, terjesztette elő. Jogos a honatya felvetése, de szerintem ez legalább annyira az Országgyűlés mezőgazdasági, falusi képviselőinek a feladata, kötelessége lett volna, mint az említett érdekvédelminek nevezett, szervezeté, illetve a minisztériumé. Másoktól is megalapozott vádak hangzottak el az érdekképviseletre hivatott TOT bűnösen elégtelen ténykedéséről, és minden bizonnyal felmerült a bizalmatlansági kérdés, az elnökség leváltása is. Legalábbis erre következtethetünk Szabó István felszólalásából, amelyben többnyire elismerte a bírálatok jogosságát, de hozzátette: annak eldöntése, hogy megrendült-e a termelőszövetkezeti társadalom bizalma a tisztségviselők iránt, a tsz-kongresszus hatáskörébe tartozik. Lehet, hogy a törvény betűi szerint igaza van a párt agrár- főfunkcionáriusnak, de ha már ő is úgy érzi, hogy elveszítette hitelét, akkor miért nem vonja le a konzekvenciát, választja a tisztességes megoldást, az önkéntes lemondást. Ez viszont minden társadalomban, még a szocialistának nevezettben is személyes jog. És bizony éppen itt az ideje, hogy a mezőgazdasági kibontakozás útjában álló, tornyosuló akadályok eltávolítása végre megkezdődjék. Hiszen márciusban járunk, mindjárt itt a tavasz, nyitni kék, hogy 1848, a jobbágyfelszabadítás szellemében indulhasson a parasztság egy jobb, igazságosabb jövő felé. Ehhez pedig a Szabó Istvánokra, a kerékkötőkre nincs szükség. +++
1989. március 5., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|