Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 30.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Grósz davosi beszéde (SZER, A mai nap)

Lehet, hogy a kelet- európai országoknak a modernizálás érdekében el kell fogadniuk a munkanélküliséget, és az életszínvonal átmeneti csökkenését is. A szocialista országok kritikus esztendők elé néznek - mondta Grósz Károly Davosban, a Világgazdasági Fórum tanácskozásán tartott beszédében. Kelet-Európának nincs más választása, mint megpróbálni örökölt lemaradását felszámolni - jelentette ki a magyar politikus.

Lapvélemények az MSZMP KB üléséről

(Bojtár István)
München, 1989. február 13. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) - Ha nem
is tartotta fenn neki első oldala főhelyét - amint a Corriere della
Sera tette -, az MSZMP Központi Bizottsága ülését és Grósz Károly
interjúja tartalmát minden olasz újság a nagy eseményeket megillető
módon tálalja. Nem ok nélkül. Magyarország ugyanis első kelet-
európai országként - írja a nagy milanói napilap - lerombolja a
sztálinizmus utolsó sáncait, megnyitja a különböző politikai erők
szabad konfrontációja útját, bejelenti a szocialista rendszer
mélyreható intézményes és szerkezeti átalakulását-
A Duna partján elérkezett a hatalmi monopólium alkonya, és
megszületik a többpártrendszer.
    
    A harsonaszó-szerű mondatok után óvatosabban így folytatja a
Corriere della Sera: nyilvánvalóan vannak határok, de rajtuk senki
sem akar átlépni - még az ellenzék sem - teljes tudatában annak,
hogy csakis a stabilitás és a nyugodt politikai légkör
biztosíthatja az átmenetet a rendszer mélyreható átalakulása felé.
    
    A párt reformer szárnyának vezetői kompromisszumra kényszerültek
ugyan ötvenhatot illetően, abban a tekintetben azonban határozott
győzelmet arattak, hogy a párbeszéd az ellenzékkel realitássá
válik, lezárul a monolitizmus korszaka, és módosul a dialektika a
párton belül, amely megengedi a vélemények különbözőségét, és
tiszteletben akarja tartani a kisebbségek jogait - így a Corriere
della Sera.
    
    A kommunista L,Unitá idézi Grósz Károlynak azt a november végén
tett kijelentését, amely szerint az MSZMP az egypártrendszer
keretében képzeli el a magyar társadalom jövőjét, mert egy párttal
is lehet jó, és sok párttal is rossz szocializmust építeni. Aztán a
következőket írja:
A Központi Bizottság ülése azt mutatja, hogy Magyarországon gyorsan
haladnak az események. Vagy annyira súlyosnak ítélik a helyzetet,
hogy az nem tűr további halogatást. A többpártrendszert illető
döntés elő fogja segíteni annak a kétszínűségnek a kiküszöbölését,
amellyel az alternatív mozgalmak, de az MSZMP egy része is vádolta
a Grósz-féle vezetést. Azzal, hogy nagy készséget tanúsított a
parlamentben, konzervatív álláspontot foglalt viszont el a pártban
- írja a L,Unitá.
    
    A la Repubblica hosszú beszámolója elején egyetlen mondatba
tömöríti a Budapesten történtek lényegét. Így hangzik: Grósz
megmentette a párt egységét, és nem mondta ki ötvenhatról az egész
igazságot. A reformer Pozsgay pedig pontozásos győzelmet aratott.
    
    - Bojtár István beszelt Rómából. Carl Gustav Ströhm ismert Kelet-
Európa szakértő a nyugatnémet Die Weltben úgy véli, a Központi
Bizottság ülésen kompromisszum született ugyan az ötvenhatos
forradalom átértékelésének ügyében, de az esemény ennek ellenére
korszakalkotónak minősül, mert nem is olyan régen meg
elképzelhetetlen lett volna hogy bejelentsék: vége az
egypártrendszernek, a kommunista párt belátja, hogy nem lehet és
nincs is értelme folytatni az eddigi rendszert.
    
    A cikkíró ugyanakkor rámutat arra is, hogy ez a bejelentés csak
ideológiai, elvi szempontból újság. A gyakorlatban ugyanis mar egy
ideje működnek pártok és más tömörülések az országban. Arról nem is
beszelve, hogy maga az MSZMP is meghasonlott, két szárnyra oszlott,
mondhatni egy második párt is működik a kommunista párton belül.
    
    A nem kifejezetten politikai, hanem inkább gazdasági változásokkal
kapcsolatban Ströhm figyelemreméltó fejleménynek tartja Beck
kereskedelmi miniszter kijelentését, miszerint Magyarország a
jövőben esetleg csatlakozni kíván az EFTA-hoz. Mivel ez röviddel
Németh Miklós miniszterelnök és Vranitzky osztrák kancellár
eszmecseréje előtt hangzott el - márpedig Ausztria erősen
foglalkozik azzal a gondolattal, hogy csatlakozni próbál az Európai
Közösséghez - máris megkezdődtek a találgatások, hogy Budapest
hosszú távon esetleg szintén tagfelvételi szándékkal szeretne
közeledni Brüsszelhez - írja Carl Gustav Ströhm a nyugatnémet Die
Weltben, majd a kép kiegészítéséül hozzáfűzi:
Ugyanakkor Bogomolov prominens szovjet politológus
sajtóértekezleten fejtegette, hogy Magyarország akkor is a Varsói
Szerződés kötelékében maradhatna, ha a testvérállamoktól eltérő
társadalmi rendszert valósítana meg.
    
    Vajon a Kremlben is felvetődtek hasonló gondolatok? - kérdi a
nyugatnémet újságíró, de a kérdést válasz nélkül hagyja. Ehelyett
azzal szemlélteti a magyarországi viszonyok cseppfolyós voltát,
hogy idézi Marosán kormányszóvivőt, aki szerint az ország EFTA-
tagságának kérdése egyelőre nem aktuális. Érdemes azonban
megjegyezni, hogy Marosán csak az ügy időszerűtlen voltát
hangsúlyozta, és azt egy szóval sem mondta, hogy az ország a KGST
miatt nem csatlakozhatnék az EFTA-hoz - jegyzi meg Ströhm.
    
    A nyugatnémet újságíró felhívja olvasói figyelmet a Kadar személyét
és politikáját ért bírálatokra is, különös tekintettel az Élet és
irodalom című újságban megjelent cikkre. Most már azt is elkezdték
firtatni, hogy Kádár milyen szerepet játszott Rajk Laszló és Nagy
Imre kivégzésében - állapítja meg az ismert Kelet-Európa szakértő,
majd a történtekből a következő három következtetést vonja le:
A szabadságot és a glasznosztyot nem lehet örökké apránként
adagolni. Nem lehet örökké elhallgatni a múltat sem anélkül, hogy
ez súlyos károkat okozna, És végül: a kétségbeejtő gazdasági
helyzet olyan következményekkel jár, amilyenekre a vezető
politikusok kezdetben gondolni sem mertek.
    
    A szinten nyugatnémet Frankfurter Allgemeine Zeitung így ír: Az
MSZMP Központi Bizottsága elsiklott két jel fölött. Az egyik az,
hogy Gorbacsov januárban bűnnek minősítette Afganisztán
megszállását, márpedig egy olyan érv amely a jelenre alkalmazható,
a múltra vonatkoztatva sem kizárt. A másik pedig az, hogy egy
nappal a budapesti központi bizottsági ülés előtt Moszkva
beismerte: Kun Bélát 1938-ban agyonlőtték. Másképp megfogalmazva: a
Kreml már nem ragaszkodik a régi hazugságokhoz. Ilyen körülmények
között felmerül a kérdés, mi történjék ha a Szovjet Kommunista Párt
egy napon bevallana az igazságot az l9bb-os magyar forradalomról.
    
    Akkor bizony a magyar kommunisták nagyon kínos helyzetbe kerülnének
- állapítja meg a Frankfurter Allgememe Zeitung.
    
    Karacs Imre - az Independent című brit napilap munkatársa
Budapestről keltezett - tudósításában szinten számos fenntartást
sorol fel az MSZMF határozataival kapcsolatban, nem utolsósorban
olyan gyakorlati megfontolásokat, mint azt, hogy az MSZMP továbbra
is ragaszkodni próbál a hatalomhoz, idézi azt a hivatalos
állásfoglalást, amely szerint a társadalom még nem kész a
többpártrendszer azonnali megvalósítására, és hogy az átalakulásnak
bizonyos kereteken belül kell végbemennie. Karacs azonban
megállapítja: minden hivatalos kikötés ellenére kelet-európai
viszonylatban áttörésről beszélhetünk, és tegyük hozzá, a magyar
radikálisok sikeréről és Pozsgay személyes győzelméről is.
    
    A New York Times ezt írja: az ötvenhatos eseményekre vonatkozó
központi bizottsági állásfoglalás helyreállítja ugyan az egység
látszatát keltő homlokzatot a párt épülete előtt, de nem szünteti
meg azokat a mélyen gyökerező nézetkülönbségeket a párton belül,
amelyeket az erre vonatkozó vita jelképezett.
    
    Egy jól értesültnek minősíthető funkcionárius szerint a párt
szempontjából az a kompromisszum legfőbb haszna, hogy megnyitja az
utat bizonyos személyek rehabilitálása előtt anélkül, hogy
kötelezné a pártot, vonja felelősségre mindazokat, akiket
felelősség terhel a forradalom leveréséért és az azt követő
elnyomásért. Mint például Kádár Jánost.
    
    Hanák Tibor az osztrák Die Presse cikkét ismerteti:
- A Die Presse-ben Történelem és erkölcs címmel Martos Péter ír
elsőoldalas vezércikket az MSZMP Központi Bizottságának üléséről.
    
    Szerinte a Szovjetunió ugyan néhány vonatkozásban élen jár a
történelem-feldolgozásban, néhány vonatkozásban azonban
megakadályozza a történelem feldolgozását. A magyar kommunista
vezetés mindenesetre nem vágta át az 1956-tal kapcsolatos gordiuszi
csomót, mert bár népfelkelésnek is nevezik a magyar forradalmat, ez
nem világot megmozgató teljesítmény - állapítja meg Martos Péter -,
hiszen nem érinti a Szovjet érzékeny pontjait. Az lett volna a
jelentős lépés, ha ejtik az ellenforradalom kifejezést, mert hiszen
a népfelkelés a sztálinisták és ezzel a Szovjetunió ellen irányult.
    
    Martos Péter rámutat arra, hogy 1956 megítélésének
problematikájában Kádár János a kulcsfigura, bár ezt még nem lehet
nyíltan kimondani Magyarországon. Neki kell megmagyaráznia mi
történt 1956. november első: napjaiban, a között az idő között,
mikor Kádár követelte a szovjet csapatok kivonulását, és mikor
megalakította a szolnoki kormányt. Ezzel fény derülne a Szovjetunió
II. világháború után Kelet-Európában játszott szerepére.
    
    Gorbacsovnak ebben a tekintetben is meg kell még küzdenie nemcsak a
bürokratákkal, hanem a dogmatikusokkal is. Az 1956 megítélésével
kapcsolatban megszületett magyar kompromisszum arra vall, hogy a
küzdelem még nem dőlt el. Mindaddig míg a bűntényt a hatalom
eszközének tekintik, hiányzik a kommunizmusból nemcsak a gazdasági
teljesítőképesség, de az erkölcsi állhatatosság is - fejezi be
vezércikkét Martos Péter a Die Presse-ben.
    
    - Végül három francia napilap véleménye. Nyitrai János beszél
Párizsból:
- A baloldali független Liberation szerint a többpártrendszerről
tett bejelentés konkrét hatásaira még sokáig kell majd várni, de
azért bizonyítja a független szervezetek súlyát. A rezsim január
közepe óta kvázi válságban - majdnem hogy válságban - lévén a
pártnak reagálnia kellett, nehogy a hullámok elsodorják. A probléma
egyszerű. A párt gazdaságilag semmit nem tud javasolni, hacsak azt
nem, hogy a lakosságtól, amelynek életszínvonala már a hetvenes
évek elejei szintre zuhant le;, újabb áldozatok elfogadását kérje.
    
    Szociális téren a vállalatbezárások és az elbocsátások
meggyorsulnak. Tehát a pártnak - hogy újból offenzívába kerüljön és
bizonyítsa, hogy még ő vezeti a játszmát - csak egy terület maradt,
a politika. De itt is aknázott területen kell haladnia. Az 1956-ra
vonatkozó határozat félénksége jelzi a nyitás korlátait.
    
    Hátra van még a jövendő magyar többpártrendszer arculatának
megismerése - folytatja a Liberation -, és ezzel kapcsolatosan
Grósz Károly kijelentését idézi arról, hogy a pártok legális
működésének fő ismérve a szocializmus elfogadása lesz.
    
    A liberális Le Quotidien de Paris hasonló értelemben mutat rá arra,
hogy nem a pártok megtűrése a fontos, hanem az, hogy azok olyan
szerepet játszhatnak-e mint a nyugati demokráciákban, és ezért
Magyarországnak és Lengyelországnak állami szerkezetüket alapvetően
módosítaniuk kellene, amennyiben tényleges többpártrendszert
akarnak.
    
    A tekintélyes konzervatív Le Figaro szerint a többpártrendszer
látványos bejelentése álomszerű fordulat lenne, ha Grósz Károly
magyarázataiból nem egy nagyon ellenőrzött" politikai pluralizmus
tűnne ki. Ami pedig 1956-ot illeti, a Központi Bizottság tagjai
valójában nem döntöttek. De a kompromisszum amelyhez eljutottak,
lehetővé teszi a fenyegető politikai válság gyutacsának
eltávolítását. +++
    


1989. február 13., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgató üzeni:

"Debrecenből beszélek. (BEMONDJA NEVÉT, CÍMÉT) ... Szeretnék kérni a Szabad Európa Rádiótól egy naptárt 1989. évre. Nagyon szépen megköszönném, egész családom nevében. Köszönöm ."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD