|
|
|
|
Bartha Ferenc nyilatkozata
|
(Lengyel Szaniszló) München, 1989. január 20.(SZER, Világhíradó) - Bartha Ferenc, a Nemzeti Bank elnöke, az Európai Parlamentben kijelentette hogy Magyarország - úgymond - nem kíván a Közös Piac tagja lenni. - Vajon miért nem kívánna? - Aligha akad az ország sorsát figyelemmel kísérő magyar -, éljen bár a Lajtától keletre, vagy nyugatra -, aki ne nyugtázta volna megelégedéssel, hogy a magyar külpolitikának az utóbbi időben kezd önálló arculata mutatkozni. Számos külpolitikai döntés és törekvés egyértelműen nemzeti érdekeket szolgál, nem pedig egy olyan idejétmúlt ideológiát, amely elméletben és gyakorlatban egyaránt megbukott. A szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásának a szorgalmazása - vagy legalábbis ennek emlegetése - a kisebbségi kérdés nemzetköziesítése, a diplomáciai nyitás Izrael és Dél-Korea felé, a jó viszony ápolása a nyugati országokkal - mind-mind olyan döntés, amelyet emelt fővel vállalhat a történelem ítélőszéke előtt bármilyen politikai színezetű magyar kormány. Nehogy azonban az önállósodás elviselhetetlen könnyedsége a fejünkbe szálljon, szükség van néha a kijózanító pirulákra is. Ilyennek tekintendő a Magyar Nemzeti Bank elnökének a Európai Parlamentben elhangzott azon kijelentése, hogy Magyarország nem kíván tagja lenni a Közös Piacnak. Félreértés ne essék: jóllehet a budapesti politikusok Nyugaton általában igyekeznek hallgatóközönségük szája íze szerint beszélni, hogy aztán odahaza - például a Sportcsarnokban - könnyítsenek a lelkükön, én nem rovom fel Bartha Ferencnek, hogy nem kerget hiú ábrándokat. Legfeljebb a megfogalmazástól berzenkedem, hogy "Magyarország nem kíván". Mintha a Közös Piaci csatlakozás kérdése az Országházban dőlne el. Nem ott dől el, és nem is a "Duna-parti Fehér Házban". Pedig, ha nemzetközi ellenőrzés alatt népszavazást tartanának Magyarországon, hogy az ország polgárai a világ legdinamikusabban fejlődő és leggazdagabb kereskedelmi tömörüléséhez akarnak-e csatlakozni? - vagy megmaradni abban a KGST-ben, amely hamarosan szerves része lehet a harmadik világnak - akkor nem lenne kétséges a válasz. De a kérdést nem teszik fel a magyar választópolgárnak. így állhat elő az a groteszk helyzet - mint a közelmúltban egy amerikai újságíró is rámutatott -, hogy Európa egykori védőbástyája az ezredfordulóra Európán kívül találja magát. És a török - amelytől védte Európát - Európán belül. Íme, ezek a magyar függőség nagy dimenziói. Az apró örömök mellett ezekről sem tanácsos megfeledkezni.+++
1989. január 20., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|