Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 30.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Grósz davosi beszéde (SZER, A mai nap)

Lehet, hogy a kelet- európai országoknak a modernizálás érdekében el kell fogadniuk a munkanélküliséget, és az életszínvonal átmeneti csökkenését is. A szocialista országok kritikus esztendők elé néznek - mondta Grósz Károly Davosban, a Világgazdasági Fórum tanácskozásán tartott beszédében. Kelet-Európának nincs más választása, mint megpróbálni örökölt lemaradását felszámolni - jelentette ki a magyar politikus.

Kőszeg interjú 3. folyt.

- Jelent ez nagy átállást számotokra, a régi ellenzéki vezetők
számára?
    
    - Azt hiszem több kérdésre kell egyszerre válaszolnom. De maradjunk
ennél a fő kérdésnél, az átállásnál. Igen, azt hiszem, hogy ez egy
új helyzet valamennyiünk számára, és itt nemcsak a Beszélő körére
gondolok, hanem mindazokra, akik a szövetségnek a vezető
testületeiben most megválasztottak, és akiknek a szövetség ügyeit
intézni kell. Tehát a 31 tagú tanácsra is, de még inkább a kilenc
tagú ügyvivői testületre, akiknek hát napi szinten kell az ügyeket
vinni, és akik ugye korántsem azonosak. A Solt Ottília meg én
vagyunk benne jelenleg a Beszélő szerkesztőségéből. De a többiek
nem voltak a Beszélő szerkesztői, azonban a legtöbbjük számára és a
mi számunkra is igaz az, hogy eddig részint szűkebb értelmiségi
körben, vagy pedig szűkebb ellenzéki körben politizáltunk.
    
    Tehát a politikai döntéseink egyrészt valóban kis körben születtek,
illetve olyan jellegűek voltak, mint egy szerkesztőségnek a belső
vitái arról, hogy mi jelenjen meg a lapban. Na azért túlzás lenne
azt mondani, hogy nem voltak tapasztalatok a szélesebb
szerveződésekkel. Hiszen mindannak, ami jelenleg történik, nemcsak
a Beszélő az alapja, nemcsak értelmiségi megmozdulás. Tehát az
olyan szerveződések is, mint a monori találkozó, vagy mint a
parlamenti képviselőkhöz küldött száz aláírással ellátott levél
1987 őszén. Tehát voltak korábban is nagyobb összehangolást kívánó
szerveződések. Mégis ez egy alapvetően új helyzet, hogy most hát
ugye, hogy ha azt mondom, hogy ezer belépett tagja van a Szabad
Demokraták Szövetségének körülbelül, akkor talán túlzás
tömegszervezetről beszélni. De hogy ha a korábbi szerveződésekkel,
korábbi létszámokkal hasonlítom össze, akkor mégiscsak azt lehet
mondani, hogy a mennyiségi változás minőségi értékű, és remélem,
hogy az ezer tag, ez tényleg az alapítás pillanatában ezer tag és
ez a szám növekedni fog. Igen. Tehát azt kell megtanulnunk, hogy a
gondolataink, a döntéseink azok nem magunknak szólnak. A politikai
viselkedésünk az nem egy kis csoportnak a sajátos politikai
kultúrája, hanem olyasvalami, ami a nyilvánosság előtt történik és
a nyilvánosságnak szól, és azt is meg kell tanulnunk, hogy amit
gondolunk, az nem lehet pusztán valamilyen akadémikus vitának az
anyaga. Hanem gondolatainkat, az értelmiségi jellegű munkánk
termékeit át kell fordítanunk politikába. Talán így homályosan
hangzik, amit mondok, de arra gondolok, hogy a szövetség különböző
munkacsoportokat hoz létre, mint ahogy eddig is tette. Például az
egyesülési, gyülekezési törvénynek a bírálatára, vagy a választási
törvénynek az elemzésére és bírálatára. De minthogy eddig sem
maradtunk meg ezeknek a szövegeknek az elkészítésénél, hanem arra
bíztattuk a minket támogatókat, illetve a továbbiakban a
tagjainkat, hogy ezeket az anyagokat használják politikai
dokumentumként, politikai anyagként használják, menjenek el velük a
társadalmi vitákra, ahol ezekről a tervezetekről szó van, és
mondják el ezt az álláspontot. Ha akarják, mondják ki egyéni
véleményként, ha akarják, mondják el, mint egy szövetség tagjai, és
a jövőben is egyre inkább szeretnénk minél hatékonyabban megtenni a
különböző állásfoglalásokat. Alternatív javaslatokat dolgozunk ki,
és ezeket megpróbáljuk a tagjainkhoz, a csoportokhoz úgy
eljuttatni, hogy azok a mindennapos politikai erőfeszítéseikben
használhassák őket.
    
    - Persze Magyarországon nemcsak a politikai csoportok, irányzatok
elterjedése jellemzi a változásokat, hanem az a tény is, és ennek
jelentőségét az előbbiek mellé, semmi esetre nem mögé tenném, hogy
a magyar sajtó örvendetes módon sokkal szabadabb. Nos a következő
kérdést, mint a Beszélő szerkesztőjéhez intézem hozzád, Kőszeg
Ferenc. Mindenekelőtt gratulálok ahhoz, hogy asztalra tettétek a
jubileumi 25. számot is. Ki gondolta volna hét évvel ezelőtt, hogy
sikerül elérnetek ezt a 25-ös számot. De felmerül bennem a kérdés,
hogy vajon nem volt-e nehezebb ehhez anyagot gyűjteni, ezt
megszerkeszteni, ezt előállítani, mint a 24-iket, és aztán
visszafele lehetne számolni, hogy a 24-iket nem volt e nehezebb
összeállítani mint a 23-ikat, és így tovább. Éppen azért, mert a
szabadabbá vált magyar hivatalos sajtó több olyan írást,
dokumentumot közöl, amely korábban, egy-két évvel ezelőtt még
kizárólag a szamizdat lapok privilégiuma volt.
    
    - Most a 25. számot nehezebb volt összeállítani, mint az előzőeket,
de elsősorban nem azért, amit most utoljára mondtál. Hanem főleg
azért, mert Kis János nincs Magyarországon, és ugyan sok minden
készen volt már azelőtt augusztus végi távozásakor, de hát azért a
lap, a szám nagy részét az ő távollétében kellett összeállítanunk.
    
    Hogy mennyi munkát végzett ő benne, és mennyire hiányzik, most
derült ki.
    
    Emlékezetem szerint csak a 7-es szám készült az ő távollétében,
akkor Franciaországban volt. De egyébként hát mindegyik számnak a
szerkesztésében nagyon tevékenyen részt vett, hát oroszlánrészt
vállalt mindegyikből. Ha az egész történetre visszagondolok, akkor
azért voltak olyan időszakok, amikor nehezebb volt négy számot
összeállítani. Hiszen volt 1983 körül egy majdnem háromnegyed éves
kimaradása is a Beszélőnek. Ez akkoriban a rendőri beavatkozásoknak
volt következménye. Azt hiszem, hogy a 8-as számot, amely a Nagy
Imre kivégzés 25. évfordulója alkalmából készült, azt kétszer is
elkobozták, harmadszorra sikerült kihozni.
    
    - Ami a kérdésnek azt a részét illeti, hogy nehezebb volt-e
összeállítani a számot azért, mert a hivatalos sajtó - most már
tulajdonképpen ezt a szót is idézőjelbe kell tenni, hogy hivatalos
sajtó -, tehát az engedéllyel megjelenő lapokban is sok minden
megjelenik, persze így van. Ehhez még hozzájárult az időbeli
csúszás is, több cikket ki kellett vennünk a lapból. Pontosabban,
volt olyan cikk, amely eredetileg a Beszélő számára készült, és
aztán megjelent a Heti Világgazdaságban. Vagy például Tömpe
Andrásnak a búcsúlevele egy kommentár kíséretében benne volt a már
megszerkesztett lapban, amikor megjelent a Valóságban. Úgy, hogy
emiatt ki kellett hagynunk az egész cikket, ami nagyon kár, mert a
kommentárban is nagyon sok érdekes dolog volt. Dehát a levél
közlése nélkül nem lett volna értelme a közlésének, és azt hiszem,
ezekkel a problémákkal a jövőben még inkább szembe kell néznünk.
    
    - Én azt gondolom, ti is szívesen teszitek ezt, csakúgy, mint a
Szabad Európa Rádió, amely hasonló problémák előtt áll. Hiszen
nektek sem az a célotok, hogy virágzó szamizdat sajtó legyen
Magyarországon, hanem az, hogy virágzó jó és pontos
hírszolgáltatás. +++


1989. január 8., vasárnap


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgató üzeni:

"Debrecenből beszélek. (BEMONDJA NEVÉT, CÍMÉT) ... Szeretnék kérni a Szabad Európa Rádiótól egy naptárt 1989. évre. Nagyon szépen megköszönném, egész családom nevében. Köszönöm ."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD