|
|
 |
|
 |
A Magyar Tudományos Akadémia reformja - rendkívüli közgyűlés 1.
|
1990. december 3., hétfő - Az akadémia reformkoncepciója
szerint szükséges, hogy helyreállítsák a hazai tudományosság
autonómiáját, szabad fejlődését. Tegyék lehetővé, hogy a politikai
hatalomtól függetlenül, saját normái szerint végezhesse munkáját.
Igazi funkciójának betöltésével szolgálhassa a társadalom, a nemzet
ügyét - hangsúlyozta Kosáry Domokos a Magyar Tudományos Akadémia
elnöke a tudós társaságnak hétfőn, az MTA kongresszusi teremben
kezdődött rendkívüli közgyűlésén, amelyen az Akadémia reform
alapelveit vitatják meg. Elmondta, hogy a magyar tudományos életnek
és intézményeinek - így az Akadémiának - nemcsak az újjáalakuló
alakuló hazai struktúrában kell megtalálnia méltó helyét, hanem a
gyorsan fejlődő nemzetközi tudományos világban is. Fontos, hogy az
Akadémia ismét egyre több szállal kapcsolódjon a tudományok
nemzetközi műhelyeihez, szervezeteihez. A reformkoncepció a
kutatóintézeti hálózat fenntartását, korszerűsítését és hatékonyabbá
tételét tűzte ki célul. Ez azzal is elősegíthető, hogy a tudományos
továbbképzés új egyetemi szervezetét az egyetemek és az akadémiai
kutatóintézetek együttműködéséval kívánja létrehozni. Íly módon
hídat épít az egymástól szétválasztott kutatás és felsőoktatás, az
Akadémia és az egyetemek között. Ez az intézményes együttműködés
lehetővé teszi a tudományos fokozatok új, korszerű, a nemzetközi
követelményeknek is megfelelő rendszerének kialakítását. Az
akadémiai hivatal szervezetét olymódon kívánják átalakítani, hogy az
ne irányítsa, hanem hozzáértéssel szolgálja a tudományos kutatást. A
továbbiakban kérte, hogy a közgyűlés segítse elő az akadémiai
reform-folyamatot, foglaljon állást, hogy az Akadémia visszanyert
szabadságával élve képes legyen előrelépni.
Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke az egész magyar nép
nevében kívánt felelősségteljes eredményes munkálkodást a
közgyűlésnek, ezután Kosáry Domokos köszöntötte a közgyűlésen
résztvevő Teller Ede világhírű fizikust, akit ez év májusában,
távollétében választottak a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti
tagjává. Munkásságát méltatva hangsúlyozta: tudására és tanácsára
nagy szükség lehet. Jelenléte annak is jelképe - mondotta, hogy a
hazai és külföldi magyar tudósok sok nehéz évtized után végre kezet
nyújthatnak egymásnak. Az Akadémia elnöke átadta Teller Edének az
MTA tiszteleti tagságáról szóló oklevelet. (folyt.köv.)
1990. december 3., hétfő 16:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Tudományos Akadémia reformja - rendkívüli közgyűlés (2.
rész)
|
Teller Ede meleg szavakkal köszönte meg a megtiszteltetést.
Elmondta: a hazatérés nagy megrázkodtatás volt számára. Érzéseit
szinte nem is tudja kifejezni. Lelkesedést és reménységet érez,
annak a reményét, hogy a magyar szó sokat jelent mind a magyarok,
mind a modern világ számára.
Az atomenergiáról szólva Teller Ede hangsúlyozta: nagyon fontos
a világnak, enélkül nem lehet megszüntetni a különbséget a fejlett
és a fejlődő országok között. Nem szabad azonban megengedni, hogy ez
félelmet keltsen, felhasználásánál nagy fokú óvatosság szükséges.
A kormány nevében Antall József miniszterelnök köszöntötte a
közgyűlést: - A Magyar Tudományos Akadémiának elismertségével,
történelmi multjával és szellemi potenciájával fenn kell maradnia, s
a továbbiakban is Magyarországot kell szolgálnia - hangsúlyozta
beszédében. A Magyar Tudományos Akadémia nem csupán a tudósok
társasága - miként egykor megszületett - hanem a tudományos
kutatásnak a kormányzattól független, ha úgy tetszik önkormányzati
jellegű szervezete, amelyik az egyetemi autonómiákkal együtt
hozzátartozik a polgári pluralista államszerkezet, intézményrendszer
kialakításához és reformjához.
A miniszterelnök kérte a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak és
szervezeteinek bizalmát, mert - miként elmondta - ha nincs bizalmunk
önmagunkban, a világnak sem lesz bizalma bennünk. Akkor pedig nem
lesz befektetés, beruházás, nem rendezhetjük a tulajdonviszonyokat.
Ha a hazai és a külföldi befektetők nem látják azt, hogy biztosra
mennek, akkor nincs gazdasági felemelkedés, e nélkül pedig nincs
elosztási lehetőség. (folyt.köv.)
1990. december 3., hétfő 16:40
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Magyar Tudományos Akadémia reformja - rendkívüli közgyűlés (3.
rész)
|
A közgyűlés elfogadta az Akadémia törvény alapelveit. Eszerint a
Magyar Tudományos Akadémia a magyar tudományos életnek önkormányzati
elven alapuló köztestülete. Munkájában az Akadémia tagjai
közvetlenül, a tudományos kutatók az alapszabályokban meghatározott
módokon közvetlenül, vagy képviselet útján vesznek részt. Maga
állapítja meg alapszabályait, szervezetét, valamint működési rendjét
és választja meg tagjait, vezetőit. Alapvető feladata a tudományos
kutatások művelése, a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának
erősítése, feladatainak teljesítése érdekében autonóm tudományos
kutatóintézeteket tart fenn. Tudományos kutatásokat támogat
egyetemeken és közgyűjteményekben, különböző társulásokat hoz létre
egyetemekkel. Saját tulajdonnal rendelkezik.
Elfogadták az intézetek önállóságára és az eredményei
értékelésére vonatkozó javaslatokat is. Egyetértettek azzal, hogy
alakítsák meg az Akadémiai Intézetek Bizottságát, amelynek feladata
az akadémiai, egyetemi és más kutatóhelyek problémáinak megoldása.
Igen élénk vita után elfogadták a tudományos továbbképzésnek az
Akadémia és az egyetemek szoros, intézményes együttműködésén alapuló
szervezetének gondolatát. Hozzájárultak ennek részleteit kialakító
bizottság kiküldéséhez.
A közgyűlés kedden folytatódik. (MTI)
1990. december 3., hétfő 18:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|