Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 30.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Grósz davosi beszéde (SZER, A mai nap)

Lehet, hogy a kelet- európai országoknak a modernizálás érdekében el kell fogadniuk a munkanélküliséget, és az életszínvonal átmeneti csökkenését is. A szocialista országok kritikus esztendők elé néznek - mondta Grósz Károly Davosban, a Világgazdasági Fórum tanácskozásán tartott beszédében. Kelet-Európának nincs más választása, mint megpróbálni örökölt lemaradását felszámolni - jelentette ki a magyar politikus.

Országgyűlés - keddi munkanap (1. rész)

1990. november 6., kedd - Az Országgyűlés keddi munkanapjának kezdetén - rövid ideig tartó ,,szünet,, után - ismét teret kapott az éles, személyes sérelmeket is felhánytorgató és személyes sértéseket is osztogató politikai vita. Ennek oka az volt, hogy két szocialista párti képviselő, Tabajdi Csaba és Békesi László napirend előtt kért szót a magyar-szovjet viszony új alapokra helyezése, illetve a következő év gazdasági és társadalmi előkészítése érdekében, a kormány és a Parlament tevékenységének ésszerűsítésére téve javaslatokat.


Tabajdi Csaba megítélése szerint Magyarországnak a
Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatrendszere nem válhat a napi politikai
csatározások martalékává. Elérkezett az ideje annak, hogy e
viszonyban ne a hangulatkeltés, az indulatok mesterséges gerjesztése
játssza a fő szerepet, hanem az új alapokon nyugvó, új alapszerződés
előkészítése. Mint mondotta: az Antall-kormány - a Németh-kormány
tevékenysége nyomán bizonyos terhektől szabadulva - tovább
erősíthette a nyugat-európai és észak-amerikai kapcsolatainkat. Ám
nem lenne célszerű - figyelmeztetett rá -, ha e folyamat
kísérőjelensége lenne a közép-európai államokkal, népekkel és a
Szovjetunióval folytatott együttműködés túlzott lazítása, esetleg
leépítése.

    A képviselő a magyar-szovjet viszony újraalakításában a
parlamenti pártok alapvető kérdésekben kialakított egyetértését
tartotta kívánatosnak. Meggyőződése szerint e pártoknak közösen
kellene végiggondolniuk például azt: milyen lépéseket kell tenni
annak érdekében, hogy ne veszítsük el egyre szűkülő pozícióinkat a
Szovjetunió és köztársaságai piacán. Jó lenne továbbá valamilyen
szinten stabilizálni az energia- és nyersanyagszállításokat,
csökkentve egyoldalú függőségünket, de figyelembe véve a Szovjetunió
apadó szállítási képességeit is. A Szovjetunió létét realitásként
kell kezelni, a tagköztársaságok esetében pedig a
kinyilatkoztatásokon túl kell lépni - hangsúlyozta, rámutatva, hogy
miközben Magyarország tétovázik, a Cseh és Szlovák Köztársaság már
13 tagköztársaságban nyitott kereskedelmi irodát.

    Tabajdi Csaba a legsúlyosabb gondnak azt tartotta, hogy szinte
megszűnt a kétoldalú párbeszéd, az érdekegyeztetés. Ezért a kormány
külpolitikájának aktivizálását, a Parlament kapcsolatépítő lépéseit
sürgette. (folyt. köv.)



1990. november 6., kedd 12:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - keddi munkanap (2. rész)


Békesi László megítélése szerint a jövő év előkészítése
gazdasági és társadalmi értelemben egyaránt késik, s ez a késés több
szempontból behozhatatlan, minden bizonnyal jóvátehetetlen károkat
okoz. Emlékeztetett rá, hogy a képviselők megkapták a
belügyminiszternek a Ház elnökéhez írt levelét, amelyben az év
végéig 34 törvény megalkotását tartja - a kormány nevében -
szükségesnek. Ám a kormány számára határidőket nem jelöl meg: mikor
terjeszti azt az Országgyűlés elé.

    A szocialisták megítélése szerint a felsorolt törvényjavaslatok
egy része várhat egy-két hónapot az ország gazdasági
működőképességének biztosítása szempontjából, más fontos
előterjesztések viszont hiányoznak közülük. A szocialisták
aggodalmait tolmácsolta amiatt is, hogy a törvényjavaslatok
elfogadtatása legalább egy hónapot igényel, így az év végi határidő
alig-alig tartható, a Parlament kényszerpályára kerül. Véleménye
szerint a Parlamentnek és a parlamenti pártoknak, valamint a
kormánynak közösen kellene áttekintenie: mely törvények megalkotása
elkerülhetetlen, s ezeket is célszerű csoportosítani.

    A szocialisták meggyőződése szerint a kormánynak az alapvető
törvények esetében egyeztetnie szükséges a társadalmi,
érdekképviseleti szervekkel, a legjelentősebb törvények elfogadását
pedig hatpárti egyeztetésnek kell megelőznie. Ily módon az
országgyűlési bizottságok és a plénum is gyorsított ütemben
tárgyalhat. Ám a törvényhozás még így is óhatatlanul áthúzódik a
következő év elejére - mutatott rá a képviselő. Életveszélyesnek
minősítette azt a valószínűleg jó szándékú, de megalapozatlanul
optimista kormányzati megnyilatkozást, hogy különösebb katasztrófa
nem történik, ha december végéig az országnak nem lesz jóváhagyott
költségvetése. Békesi László javasolta tehát, hogy a
törvényjavaslatok fontossági-tárgyalási sorrendjéről végül is a
Parlament döntsön.

    Kitért arra is, hogy a társadalmat fel kell készíteni, mi több,
partnerként meg kell nyerni a jövő évi feladatok végrehajtásához,
egyébként a következő gazdasági év kezelhetetlenné válik. A
nemzetközi feltételek között minimumként említette az IMF-fel
kötendő egyéves finanszírozási program, szerződés szükségességét.

    A felszólalásra Horváth Balázs belügyminiszter válaszolt.
Kiemelte: a kormány már eleve azzal az elképzeléssel nyújtotta be a
törvényjavaslatok felsorolását, hogy azokról a Parlament dönt, a
megadott szempontok alapján rangsorolja azokat. A kormány egyébként
még ebben a hónapban szándékozik beterjeszteni a javaslatokat.
(folyt. köv.)



1990. november 6., kedd 12:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - keddi munkanap (3. rész)


Az elnöklő Szabad György arról tájékoztatta a plénumot, hogy a
Házbizottság már megtárgyalta a kormány javaslatát, és lényegében
Békesi Lászlóéval azonos álláspontra helyezkedett. Erre tekintettel
túlnyomó többségében ismétlésnek minősítette a szocialista párti
képviselő rendkívüli felszólalását.

    Ez a minősítés alkalmat adott Torgyán József kisgazdapárti
frakcióvezetőnek arra, hogy személyes sérelmét a Ház elé vigye.
Ugyanis - miként elhangzott - a Házbizottság ülésén éppen a
szocialista frakció képviseletében jelen lévő Gál Zoltán lépett fel
erélyesen az ellen, hogy Torgyán József napirend előtt
felszólalhasson hasonló ügyben. Ezért aránytalannak tartotta az FKgP
parlamenti politikusa, hogy két szocialista képviselő is kifejtette
napirend előtt álláspontját, mert ez a magatartás véleménye szerint
éppen az ellen a békés hangulat ellen dolgozik, amelyet a
szocialista párt is fontosnak tart. Hozzáfűzte még: az
elhangzottakkal sok mindenben egyetért, és boldogsággal tölti el az
a tudat, hogy Békesi László meg tudja mondani a kormánynak: mit kell
tennie. ,,Legfeljebb az szomorú, hogy Békesinek ugyanez a lehetőség
egy magasabb polcon, két évvel ezelőtt is a rendelkezésére állt
volna, és ha a bölcs gondolatait megosztotta volna velünk, akkor
talán nem lett volna szükség a mai felszólalására,, - fejezte be.

    Az elhangzottakra reagált Gál Zoltán, tisztázva, hogy a
Házbizottság ülésén éppen ellenkezője történt annak, amit Torgyán
József elmondott. Ráadásul a kisgazdapárti képviselő először saját
pártjának gazdasági programját kívánta ismertetni, nem pedig a jelen
témában szólni. Felhívta a figyelmet arra a lényeges különbségre is,
amely a Házbizottság, illetve a szocialisták álláspontja között van.
Nevezetesen: ne a kormány és a Házbizottság tárgyalásain dőljön el,
hogy mely törvényjavaslatokat tárgyalja a Parlament, hanem maga a
plénum döntsön.

    Szabad György ezután a vitát lezárta azzal, hogy fenntartja
véleményét, miszerint Békesi László felszólalása túlnyomórészt
ismétlés jellegű, másrészt pedig a Házszabályok értelmében a Ház
elnöke alakítja ki a plenáris ülések tárgysorozati rendjét, a
Házbizottság egyetértésével. (folyt. köv.)



1990. november 6., kedd 12:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - keddi munkanap (4. rész)


Az Országgyűlés vita nélkül döntött a Társadalombiztosítási Alap
1989. évi költségvetésének módosításáról szóló törvényjavaslatról. A
gyors döntést az indokolta, hogy valójában csak egyes számszaki
hibákat korrigáltak.

    Az Országgyűlés ezután rátért az árak megállapításáról szóló
törvényjavaslat általános vitájára. Rabár Ferenc pénzügyminiszter a
napirend előadója a törvényjavaslat gazdaságpolitikai
megalapozottságát taglalva kifejtette: az elkövetkezendő években a
piacgazdaság kialakítása, illetve az ahhoz szükséges
feltételrendszer megteremtése kerül hazánk gazdasági törekvéseinek
középpontjába. Ennek részeként hajtják végre a tulajdonreformot, az
ehhez kapcsolódó privatizációt, a kis- és középvállalatok
alapítását. A gazdaságpolitika egyik fontos elemeként meghirdetik a
versenypolitikát, amely a gazdálkodókat a lehető legszélesebb
körben, és a lehető legrövidebb időn belül versenykörnyezetbe
kényszerítik. Ennek megfelelően az importverseny fokozatos
szélesítésével a belföldi gazdálkodók egyre nagyobb részét helyezi a
gazdasági kényszer körülményei közé. Mind többen kényszerülnek majd
arra, hogy az exportpiacokon szerezzék meg a fejlődésükhöz szükséges
jövedelmeket. Mindez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság mind
határozottabb lépéseket tesz a piacgazdaság kialakítása felé, ami
egyben azt is jelenti, hogy az árak legfőbb szabályozója maga a
piac, illetve a verseny lesz.

    Ami a most beterjesztett törvényjavaslatot illeti, Rabár Ferenc
hangoztatta: a kormány felülvizsgálta a támogatások rendszerét, s a
lehetőségek határain belül megszünteti mindazokat a támogatásokat,
amelyek torzítják a gazdasági folyamatokat, rontják az erőforrások
átcsoportosítását, s gazdaságilag irracionális döntések irányába
terelik a gazdálkodókat, valamint a fogyasztókat. Az új szabályozás
és a támogatások megszüntetése együttesen segíti, hogy az üzletfelek
- élve az árkialakítás jogával - egymás érdekeit és értékítéletét
kifejező reális piaci árakban állapodjanak meg. A pénzügyminiszter
emlékeztetett arra, hogy sokan túlzottnak és korainak tartják a
törvény keretei között megfogalmazott liberális árrendszert. A
pénzügyi kormányzat ezzel szemben úgy ítéli meg, hogy a kormány
rövid távon képes létrehozni azokat a kereteket, amelyek megteremtik
a szabad árképzés hátterét.

    A törvényjavaslat megfogalmazásakor abból a kettős
követelményből indultak ki, hogy a kormány rendelkezzék a
gazdaságpolitika megvalósításához szükséges valamennyi eszközzel,
ugyanakkor a kormányzati beavatkozás a lehető legszűkebb körre
korlátozódjék. (folyt. köv.)



1990. november 6., kedd 14:17


Vissza »


Országgyűlés - keddi munkanap (5. rész)


Az eddigi tapasztalatok azt mutatták: az egyedi hatósági
beavatkozásnak már a lehetősége is elég ahhoz, hogy a hazai és a
külföldi vállalkozókat elbizonytalanítsa, s így közvetlenül
akadályozza a piac működését, annak szerves fejlődését. A
magántulajdon és a tőke nem szereti az olyan területeket, ahol az
érvényesíthető árról a vevőn kívül még az államigazgatással is
alkudozni kell. A törvényjavaslat a kormány számára háromféle
felhatalmazást ad. Ilyen az állami ármeghatározás területeinek és
módszereinek kijelölése. A másik az áremelés előzetes bejelentési
kötelezettségének elrendelése. A harmadik pedig egy rendkívüli
lehetőség arra, hogy jelentős gazdasági szabályozómódosítás esetén a
kormány irányelveket, szabályokat adhat ki a szabadárakra
vonatkozóan is. A pénzügyminiszter közölte, hogy az állami
ármegállapításba tartozó árukör körülbelül 10 százalékát teszi ki az
összes forgalomnak. Elsősorban azokra a termékekre és
szolgáltatásokra terjed ki a hatósági ármegállapítás, amelyeknél a
termelésben vagy a forgalmazásban monopol szervezetek
tevékenykednek. Ilyenek például egyes energiahordozók, a
közlekedési, hírközlési, vízügyi szolgáltatások. Ugyancsak ide
tartoznak a társadalompolitikai szempontból kiemelt termékek, a tej,
a gyógyszer, a lakbér.

    Ami az áremelések bejelentési kötelezettségét illeti, a törvény
ezt most a termékeket előállító gazdasági erőfölényének függvényévé
teszi. Ugyanakkor az áremelés csak akkor tiltható meg, ha a megemelt
ár hátterében lévő gazdálkodói magatartás ellen a tisztességtelen
piaci magatartás tilalmáról szóló törvény alapján amúgy is fel
kellene lépni. Az új szabályozás azzal is biztosítani kívánja a
törvényességet, hogy megteremti bírói úton a jogorvoslat
lehetőségét. Ez szintén alapvető változás a korábbi szabályozás
mellett.

    Az általános vitában felszólalók egyöntetűen hangsúlyozták, hogy
az ármegállapításról szóló törvény megalkotásával újabb fontos
lépést tesz Magyarország a piaci viszonyok kialakítása irányában.
Szabó Iván (MDF), a Gazdasági Bizottság elnöke hangsúlyozta: a
törvényjavaslat jól illeszkedik a liberális gazdálkodás kialakítását
szolgáló jogszabályok sorába. Egyben javasolta, hogy az ártörvényt a
tisztességtelen piaci magatartás szabályaival együtt tárgyalják,
hiszen a két előterjesztés több ponton is érintkezik.

    Szalay Gábor (SZDSZ) azt emelte ki, hogy az ártörvény
megalkotásába maga az élet szólt bele, amikor a taxisblokád hatására
a kőolaj, és kőolajtermékek kikerültek a törvénytervezet hatósági
áras termékeket tartalmazó mellékletéből. (folyt. köv.)



1990. november 6., kedd 14:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - keddi munkanap (6. rész)


A képviselő általában üdvözlendőnek tartotta, hogy a
törvénytervezet ,,filozófiája,, elismeri az árak abszolút
szabadságát, s csak ott rendelkezik, ahol korlátozni akar.
Ugyanakkor a törvénytervezet legnagyobb tévedésének - s egyben
elfogadhatatlannak - nevezte a jogszabálytervezet 19.
törvényszakaszát, amely a szabályozási eszközök változása esetén
rendelkezési lehetőséget adna a kormánynak a nem hatósági árak
körében is. A képviselő szerint egy ilyen bianco felhatalmazás azzal
a veszéllyel járna, hogy a kormányzat nemcsak élne, hanem visszaélne
ezzel a lehetőséggel.

    Az ártörvény általános vitáját lezárva a parlament Hack Péter
(SZDSZ) és Dornbach Alajos (SZDSZ) képviselők önálló indítványáról
határozott. A képviselők az Országgyűlés házszabályaival
kapcsolatban benyújtott módosító indítványukban javasolták, hogy a
parlamenti vizsgálóbizottságokba az egyes képviselőcsoportok azonos
számú tagot jelölhessenek. Úgy vélték ugyanis, hogy a mandátumok
arányában felálló állandó bizottságokkal szemben a
vizsgálóbizottságok esetében a tárgyilagos, elfogulatlan vizsgálódás
garanciája lenne a helyek egyenlő elosztása. Az Országgyűlés a
módosító indítványt rövid vita után viszonylag kis többségel
elvetette. (folyt. köv.)



1990. november 6., kedd 14:56


Vissza »


Szerkesztőségek figyelmébe


Mai mtib2006 számú, Országgyűlés - keddi munkanap (4. rész)

című hírünk 1. bekezdésének 2. sorában a szám helyesen:

Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetésének

     ----
(MTI)



1990. november 6., kedd 17:24


Vissza »


Országgyűlés - keddi munkanap (7. rész)


A fegyveres erők és testületek hivatásos állományának szolgálati
viszonyáról szóló törvényerejű rendelet törvényi szintű
módosításáról a jövő hétfőn határoz az Országgyűlés. Az elnöklő
Szűrös Mátyás ugyanis - mind az általános, mind a részletes vitát
lezárva - megállapította, hogy a határozathozatalhoz három bizottság
együttes írásos állásfoglalása szükséges, továbbá annak eldöntése:
teljes egészében avagy csak egy részében kétharmados törvényről
van-e szó.

    A hétfőn lezajlott vita nyomán egyébként - ígéretéhez híven - a
kormány módosította a törvényjavaslat egy passzusát. Eszerint a
rendőrfőkapitányok kinevezésénél ki kell kérni a megyei közgyűlés
véleményét, a rendőrkapitányok kinevezéséhez pedig a települési
önkormányzatok egyetértése szükséges.

    A módosítás jogi értelmezése miatt vita bontakozott ki Horváth
Balázs, az MDF képviselői, valamint Szigethy István szabaddemokrata
képviselő között. Szigethy István ugyanis úgy ítélte meg, hogy a
fővárosi közgyűlést, mint települési önkormányzatot a többi
települési önkormányzatéval azonos egyetértési jog illeti meg, míg
ellenlábasai szerint a fővárosi közgyűlés joga csupán a
véleményformálásra terjed ki. Végül - már a vita lezárása után -
Ráday Mihály (SZDSZ) azt kérte: a Parlament tekintse települési
önkormányzatnak Budapest közgyűlését, mert az.

    A vita többi hozzászólója egyébként vagy véleményezte a kormány
módosítványát vagy újabb javaslatokkal állt elő.

    Az elnapolás bejelentését követően a plénum új bizottsági
tagokat választott, majd 17.41-kor befejezte munkáját. (MTI)



1990. november 6., kedd 18:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (8. rész)


Délután interpellációkkal és kérdésekkel folytatta munkáját a
Tiszelt Ház. Molnár Tibor SZDSZ-es képviselő interpellációjában
aziránt érdeklődött: mit tesz a kormány a tejtermelés és feldolgozás
válságának leküzdése, illetőleg a tejtermék-fogyasztás kritikus
csökkenése ellen. Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter
terveikről szólva vázolta, hogy segíteni kívánják a kisvállakozókat
a tej-és lisztfeldolgozásban, továbbá újabb exportlehetőségeket
szándékoznak felkutatni. Egy javaslatot pedig máris kidolgoztak arra
vonatkozóan, hogy a nyugdíjasok és az iskolások bon-rendszerben
ingyenjegyet kaphassanak. A honatya nem, ellenben az országgyűlés
elfogadta a miniszteri választ.

    Vastagh Pál MSZP-s képviselő a miniszterelnökhöz interpellált,
kérve, ismertesse a kormányzatnak a közigazgatás új rendszerére
vonatkozó elképzeléseit. Antall József levélben tájékoztatta a
képviselőt arról: a tárgy horderejére és terjedelmére való
tekintettel 30 napon belül, hosszabban, írásban fejti ki
gondolatait.

    Ezután a honatyák két, a közvéleményt élénken fogalkozó témában
is választ kértek az illetékesektől. Nagy Varga Dezső kisgazda
képviselő azzal fordult a legfőbb ügyészhez: miként értékeli az
október 25-28. közötti taxis demonstrációt. Amennyiben pedig a
megmozdulás törvényellenes volt tett-e ezzel összefüggésben
bármilyen intézkedést. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész válaszában
megvilágította, hogy az a módszer, amellyel a demonstrációt
szervezték és végrehajtották, több pontban sem felelt meg a
gyülekezési törvény hatályos előírásainak. Így például nem
jelentették be előre az időpontot, megbénították a tömegközlekedést,
s akadályozták a közüzemek működését is. Ennek ellenére - minthogy
megítélése szerint a konfliktust tárgyalásokkal kellett rendezni -
semmiféle büntetőjogi eljárást nem kezdeményezett és nem is áll
szándékában ezt tenni.

    A közvéleményt foglalkoztató másik esemény november 2-án,
pénteken este Budapest belvárosában történt, amikor is Foltányi
Árpád közgazdászhallgató, a Magyar Demokrata Fórum ismert
aktivistája az Információs Hivatal gépkocsiját vezetve balesetet
okozott. Ezzel összefüggésben Fodor Gábor fideszes képviselő kért
választ Boros Péter tárca nélküli minisztertől: van-e jogszabály
adta lehetőség arra, hogy bármely párt aktivistája az információs
hivatal járművét vezethesse. Boros Péter válaszát azzal kezdte:
amikor értesült arról, hogy az MDF tagja ült a volán mögött; majd
hallotta, hogy a képviselő kérdést intéz hozzá, s olvasta ironikus
felhangú nyilatkozatait, világossá vált előtte, hogy a kérdés
pártpolitikai polémiák tárgya lesz. (folyt. köv.)



1990. november 6., kedd 18:18


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az Országgyűlés keddi munkanapja (9. rész)


A miniszter ezután tájékoztatta a Tisztelt Házat arról, hogy a
vétlen sérültek állapota szerencsére kedvezőbb, mint a sajtó hírül
adta; s mielőbbi gyógyulást kívánt nekik.

    Majd beszámolt arról, hogy a történtekről jelentést kért az
információs hivatal megbízott igazgatójától. Annak sorait idézve
elmondta: a főigazgatót felhívta személyes jó ismerőse, Foltányi, s
segítségét kérte. A kölcsönkapott személygépkocsival a fiatalember a
délután folyamán több helyre szállíttatta magát. Időközben beszállt
a járműbe Foltányi orvos ismerőse is. Este hat óra tájban Foltányi
arra késztette a sofőrt, hogy az adja át a volánt; a helycsere után
nem sokkal történt a baleset. Az eseményeket rendőrségi vizsgálattal
tisztázzák, s az eredményt nyilatkozatban teszik majd közzé. A
főigazgató állítása szerint egyébként Foltányi a hivatallal nem áll
intézményes kapcsolatban, megbízásokat nem kapott. A miniszter
bejelentette: a főigazgatót megrovásban részesítette, amiért a
szolgálati gépkocsit külső személynek átadta, s azért is, mert
tettével az elmúlt hónapban a hivatalban bekövetkezett pozitív
változásokat kérdőjelezte meg. Elvárja továbbá a gépkocsivezető
rendőrségi vizsgálattal párhuzamos és azzal arányos fegyelmi
büntetését.

    A miniszter elmondta még azt is, hogy tájékozódott a Magyar
Demokrata Fórumnál, ahol azt a választ kapta: Foltányi Árpád hetek
óta tartó labilis idegálllapota eleve kizárta, hogy valamiféle
pártfeladatot kapjon. Arról sem volt tudomásuk, hogy bármilyen
célból az információs hivatalból gépkocsit igényelt volna.
Tájékoztatták továbbá arról is, hogy a fiatalembernek a demokrata
fórumban már semmiféle tisztsége nincsen.

    Végezetül a miniszter arra kérte a képviselőket: tekintettel
arra, hogy Foltányi Árpád jelenleg pszichiátriai kezelés alatt áll
és kórházban van, együttesen kívánjanak számára is mihamarabbi
gyógyulást, valamint azt, hogy mielőbb képes legyen az illetékes
hatóság előtt vállalni tette következményeit.

    A kérdések és válaszok után Szabad György felolvasta Antall
József levelét, amelyben a miniszterelnök arra kérte a
képviselőcsoportok vezetőit és megbízottait: szerdán 14 órakor
kezdjenek egyeztető tárgyalásokat a kormány tagjaival az év
hátralevő jogalkotó munkájáról. (MTI)



1990. november 6., kedd 18:21


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Javítás az mtib2017 sz. hírre


Javítás az mtib2017 számú, Az Országgyűlés keddi munkanapja (9.
rész) című hírünk 2. bekezdésének 2. sorában a funkció helyesen:

    megbízott főigazgató

     --
(MTI)



1990. november 6., kedd 19:10


Vissza »


Javítás az mtib2016 sz. hírre


Mai mitb2016 számú, Az Országgyűlés keddi munkanapja (8. rész)
című hírünk 4. bekezdésének 6. és 8. sorában a név helyesen:
     Boross Péter
     --
(MTI)



1990. november 6., kedd 19:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgató üzeni:

"Debrecenből beszélek. (BEMONDJA NEVÉT, CÍMÉT) ... Szeretnék kérni a Szabad Európa Rádiótól egy naptárt 1989. évre. Nagyon szépen megköszönném, egész családom nevében. Köszönöm ."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD