Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 30.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Grósz davosi beszéde (SZER, A mai nap)

Lehet, hogy a kelet- európai országoknak a modernizálás érdekében el kell fogadniuk a munkanélküliséget, és az életszínvonal átmeneti csökkenését is. A szocialista országok kritikus esztendők elé néznek - mondta Grósz Károly Davosban, a Világgazdasági Fórum tanácskozásán tartott beszédében. Kelet-Európának nincs más választása, mint megpróbálni örökölt lemaradását felszámolni - jelentette ki a magyar politikus.

Országgyűlés - negyedik munkanap (1. rész)

1990. január 26., péntek - Pénteken a földtörvény vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka.


Előtte azonban Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke
bejelentette: a kormány kérte, hogy a képviselők ezen az ülésszakon
mindenképpen tárgyalják az alkoholisták bíróság által elrendelt
intézeti gyógykezelésének megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot.
Ezt az elnök is támogatta. Emellett tájékoztatott arról, hogy a nap
során a Parlament vendége lesz Václav Havel Csehszlovákia
köztársasági elnöke.

    Ezután a földtörvény-javaslat általános vitájának folytatásában
elsőként Séra János (Komárom-Esztergom m., 10. vk.) kapott szót, aki
     ----------
azzal kezdte mondanivalóját, hogy a falu számára nem jelentenek
kielégítő megoldást a kormány által beterjesztett változtatások. A
mai magyar falut egy megbolygatott méhkashoz hasonlította, amelynek
zümmögését nemcsak a szövetkezeti szerveződés atrocitásai, az idegen
életforma, a függetlenség elvesztése váltotta ki, hanem sokkal
inkább a parasztság kiszolgáltatott bérmunkássá süllyedésének
folyamata. Ahol a tagság, illetve az alkalmazottak nem kis részét
évek óta mindig a létminimum alatt foglalkoztatják, ott mit vár a
kormány a törvény módosításától - tette fel a kérdést. Szerinte most
legalább a tagsági tulajdonviszonyban kellene lépni, s a megalázó
földjáradékot tisztességes bérletté, haszonélvezeti díjjá alakítani.

    Pálfi Dénes (Zala m., 3. vk.) annak az álláspontjának adott
    -----------
hangot, hogy joggal ítélhető el az erőszakos szövetkezetesítés, de
ha most nem cselekszik az Országgyűlés kellő megfontoltsággal, akkor
hasonlóan elítélendő lépést követnek el. Egyes képviselői módosító
javaslatok nyomán szerinte olyan bizonytalan helyzet teremtődne, ami
az élelmiszerellátásban is kedvezőtlenül éreztetné hatását, mert a
kistermelés ma százféle szállal kötődik az üzemi gazdálkodáshoz.
Ezért azt javasolta: a kormányzati beterjesztést eredeti formájában
fogadják el, s bízzák a szövetkezeti parasztságra annak
megválasztását, hogy milyen szövetkezeti formában, milyen
tulajdonviszonyok között kíván dolgozni. (folyt.köv.)



1990. január 26., péntek 10:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik munkanap (2. rész)


Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) szerint a vitatkozók mindkét
-----------
táborának mondanivalójában sok az igazság, a racionalitás, de úgy
vélte, most mindannyiunk számára az a legfontosabb, hogy a termelés
tovább folytatódjék a jelenlegi vagy annál jobb színvonalon. Ezért
Cselőtei Lászlóval ért egyet, aki a szövetkezeti földeladások
átmeneti befagyasztását javasolta a tulajdonreform és a jóvátételi
törvény elfogadásáig.

    Krekács László (Pest megye 8. vk.) hozzászólását kezdve
    --------------
hangsúlyozta, hogy ő maga is híve az igazságos rehabilitációnak.
Hozzátette azonban: ez kizárólag méltányosan, érdekegyeztetés révén
képzelhető el, s nem járhat együtt a mezőgazdasági termelés
szétzilálásával.

    Az elmúlt négy évtized földtulajdon körüli kérdéseit számbavéve
a képviselő úgy vélekedett: az 1947 és 1959 között lezajlott
folyamatok ma már alig tisztázhatók, hiszen - mint mondotta - nagyon
sok birtoklap hiányzik a földhivatalokból. Ugyanakkor rámutatott
arra is, hogy az 1959-61 között elkövetett sérelmek orvoslása
egyértelműen az állam feladata, s ezt az állami földtulajdon terhére
kell megoldani. Hangsúlyozta emellett, hogy nem lehet egységes jogi
szabályozással, hivatali megoldásokkal közelíteni a földtulajdon
körüli problémák rendezéséhez. Végezetül leszögezte: egyetért a
kormányzat törvénymódosítási javaslatával, mert ez egyúttal keretül
szolgálhat a következő parlament számára egy új földtörvény
megalkotásához is. (folyt. köv.)



1990. január 26., péntek 10:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik munkanap (3. rész)


Rövid hozzászólásában Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) azt javasolta
     ----------
az Országgyűlésnek, hogy a kormány javaslatát támogassa, annak
ellenére, hogy a módosítást előterjesztő képviselőtársainak érvei
meggyőzőek. Azonban úgy vélte, meg kell várni, amíg a pártok a
különböző érdekeket megjelenítik, s akkor kell - általánosan és
igazságosan - rendezni e jogszabályokat.

    Másodszor kért szót az általános vitában Csipkó Sándor
     -------------
(Bács-Kiskun m., 20. vk.), aki gyakorló tsz-elnök lévén leszögezte:
a szövetkezeti vezetőknek egyáltalán nem az jár az eszében, hogy
kisemmizzék a tagságot, kft.-ket hozzanak létre saját vagyonuk
gyarapítására. Amennyiben mégis előfordul ilyen, az elítélendő.
Javasolta, hogy a Parlament a kormány előterjesztését fogadja el, de
ugyanakkor ismerje el az elhangzott módosítások felvetésének
jogosságát. Ő is úgy vélte, hogy e kérdések megoldásához
mindenekelőtt a pártok egyetértése szükséges. Ehhez időre van
szükség, így erre ez a Parlament már nem vállalkozhat.

    Roszik Gábor (Pest megye 4. vk.) hozzászólásában arra
    ------------
figyelmeztetett, hogy az Országgyűlésnek nem szabad elhamarkodott
döntést hoznia, olyan törvényt elfogadnia, amely a parasztokat
kisemmizi. Ezért azt javasolta, hogy a földek megváltásának
befagyasztása mellett foglaljon állást.

    Roszik Gábor felszólalását követően a Parlament áttért a
törvényjavaslat részletes vitájára.

    Elsőként Tallóssy Frigyes (Budapest 24. vk.) kért szót. Reagálva
     ----------------
a termelőszövetkezeti vezető képviselők véleményére, hangsúlyozta:
különbséget kellene tenni a földtulajdon és a földhasználat között,
mert a szövetkezeti tevékenység alapja a földhasználat, nem pedig a
földtulajdon. Nem beszélve arról, hogy a mezőgazdasági termékek
árának mindehhez semmi köze sincsen. Utalt a Parlament mezőgazdasági
bizottságának ülésére, ahol a mezőgazdasági és élelmezésügyi
miniszter statisztikai adatokkal bizonyította, hogy egy
mezőgazdasági szövetkezet használatában lévő földön ezer forintot
alig meghaladó nyereség keletkezik, míg ha ugyanez a szövetkezet a
saját tagjainak vagy bárkinek bérbeadja hasznosításra a földet,
akkor azért szemrebbenés nélkül elkér 12-14 ezer forint bérleti
díjat. És ezt a magas bérleti díjat is sokan megfizetik, mert még
így is olcsóbban megtermelik a számukra szükséges állati takarmányt,
mintha különböző üzemektől összevásárolják. (folyt.köv.)



1990. január 26., péntek 10:43


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (4. rész)


Kifejtette, hogy ezért nem tudja például Csipkó Sándor
érveit elfogadni, mert a mezőgazdaságban igenis erőteljes
törekvés van arra, hogy társaságba vigyék be a földeket. Példaként
említette a ráckevei Aranykalász tsz-t, amelynek elnöke reggel a
rádióban szintén azt bizonyította, hogy állattenyésztő ágazatuk
éveken keresztül sok milliós veszteséget okozott, ám kft.-ben azonnal
nyereségessé vált. Ezért van tehát szükségük a tsz-eknek a 60
százalékos földhányadra - hangoztatta.

    Tallóssy Frigyes hozzászólását követően az elnöklő Fodor István
felhívta a képviselők figyelmét arra: a részletes vita nem arra
szolgál, hogy újabb általános argumentumokat fogalmazzanak meg.

    Vassné Nyéki Ilona (Pest megye 1.vk.) a törvényjavaslat
    ------------------
részletes vitájában is fölszólalt, és továbbra is azokat az általános
érveket hangoztatta, amelyeket már korábbi hozzászólásában
részletesen kifejtett. Arra hívta fel ismét a figyelmet: meg kell
akadályozni, hogy a földértékesítés révén olyan tulajdoni viszonyok
alakuljanak ki, amelyeket utólag már nem lehet rendezni. Ha szabaddá
válik a forgalom, az átalakulási törvény hatására a föld 80
százaléka új tulajdonoshoz fog kerülni. Akkor viszont már nem lesz
miből megoldani a mindenki által kért és kívánt paraszti
rehabilitációt. Az elnöklő Fodor István a felszólalót arra
figyelmeztette, hogy térjen a tárgyra. Vassné Nyéki Ilona befejezte
felszólalását, s csupán annyit mondott még, hogy fenntartja módosító
indítványát.

    Ezután Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
     ------------
válaszolt a vitában elhangzott felvetésekre. Elmondotta, hogy a
képviselők az említett kérdésben gyakorlatilag két táborra
szakadtak. A nagyobbik tábor - a mezőgazdaságban dolgozók - a
kormány által beterjesztett módosító javaslat elfogadását támogatja.
Elsősorban gazdasági indítékaik vannak. A vitázók más része a
társadalmi igazságtétel szándékától vezérelve a földforgalom
befagyasztását, a megváltott földek visszaadását szorgalmazzák. A
miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évi
földforgalom alapján - amennyiben ilyen ütemben folyik tovább a
földek értékesítése - 600 esztendő szükséges ahhoz, hogy a
termelőszövetkezetek által megváltott földeket eladják. Ennek
alapján semmi nem indokolja a földforgalom befagyasztását.
(folyt.köv.)



1990. január 26., péntek 11:42


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (5. rész)


A továbbiakban a miniszter arról szólt, hogy az
élelmiszergazdaság igen fontos szerepet tölt be a dollárelszámolású
exportban. A múlt esztendőben az élelmiszergazdaság kivitele
rekordszintű volt, elérte az 1.7 milliárd dollárt, s az ágazat
aktívuma pedig 1.2 milliárd dollár volt. Tavaly a
termelőszövetekezetek a harmadik legjobb búzatermést takarították
be. Nem csődbe ment mezőgazdaságról van tehát szó. Az egy főre jutó
gabonatermelés tekintetében - az 1.5 tonna/fős eredménnyel -
Magyarország a világ élmezőnyébe tartozik. Tehát nem valamilyen
rosszul működő rendszer gyors és drasztikus megváltoztatására van
szükség, hanem a jövőt szolgáló szerves fejlődés elindítására.

    A miniszter szerint az agrárágazat a termelési költségek
tekintetében sem szégyenkezhet. Rövid összehasonlításokat közölt a
magyar, az NSZK-beli és az osztrák agrárárak között; elmondotta,
hogy a kenyérgabona felvásárlási ára Magyarországon 5.700 forint
tonnánként, ugyanez az NSZK-ban 12.882 forint (átszámítva), s
Ausztriában 26.100 forint. A kukorica magyarországi ára 6.200
forint, az NSZK-ban 12.405, Ausztriában 18.706 forint. A sertéshús
felvásárlási ára Magyarországon 70-72 forint, az NSZK-ban 120,
Ausztriában pedig 103. Magyarországon természetesen mások a kereseti
viszonyok, így az összehasonlítás bizonyos tekintetben nem reális,
ám ha valamilyen ok miatt ezeket az élelmiszereket importálni
kellene, akkor az említett magas árakat fizetné meg a lakosság is a
jelenlegi kereseti viszonyok közepette. Ezért fontos, hogy a
Parlament helyesen döntsön.

    A továbbiakban a termelőszövetkezeti földek visszaadásával
kapcsolatban elmondotta: valamennyien egyetértenek abban, hogy a
megváltott földterület árának utólagos rendezése szükséges, de meg
kell határozni a reális megváltási árat, s azt, hogy milyen
forrásból kártalanítsák az érintetteket. Az ország jelenleg azonban
nincs olyan helyzetben, hogy ilyen célra jelentős összeget fordítani
tudna. A miniszter szerint 3.5 millió hektár földterületet váltottak
meg eddig a termelőszövetkezetek. Az utólagos kártérítésre óvatos
számítások szerint is mintegy 70 milliárd forintot kellene
kifizetni. Összehasonlításul megemlítette, hogy a
termelőszövetkezetek összes nyeresége a múlt esztendőben 17 milliárd
forint volt.

    A továbbiakban a miniszter arra válaszolt: mi történne akkor, ha
a volt tulajdonosok visszakapnák a megváltott földeket, s azokat a
termelőszövetkezetek bérbe vennék. A bérleti díj közel 42 milliárd
forinttal növelné a termelőszövetkezetek költségeit évente.
(folyt.köv.)



1990. január 26., péntek 11:44


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (6. rész)


Ez azt eredményezné, hogy az ideihez hasonló mértékű
élelmiszerár-emelésre kerülne ismét sor, különben a gazdálkodók
ellehetetlenülnének. Ezért igen meggondolandó a jelenlegi helyzetben
egy ilyen megoldás.

    A miniszter azzal egyetértett, hogy a megváltott földek
tulajdonosait, örököseit kártalanítani kell a későbbiekben, ám erre
akkor kerülhet sor, amikor sikerül megteremteni a forrásokat. Végül
arra kérte a Parlamentet, hogy ismerjék el és foglalják
jegyzőkönyvbe: a megváltott földek megváltási ára a föld értékét nem
tükrözte. Ezért ezt a kérdést utólag rendezni kell. Hogy mikor, arra
ma még nem lehet választ adni. Valószínűleg a következő öt
esztendőben erről még csak meditálni lehet.

    Ezért a kormány javaslatában foglaltaknál nagyobb léptékű
változások nem indokoltak, mert ezek meghaladnák az egészséges
kockázatvállalás határát. A miniszter arra kérte a képviselőket,
hogy a beterjesztett törvénymódosító javaslatot fogadják el.

    Határozathozatal előtt Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.)
     ----------------
ügyrendi kérdésben kért szót, arra figyelmeztette képviselőtársait,
hogy nem vitatták meg Cselőtei László előző napi indítványát.
Véleménye szerint szükség van erről a felvetésről is dönteni.
Cselőtei László (Pest m., 2. vk.) az elnök felszólítására röviden
---------------
ismertette indítványának lényegét, jelesül azt, hogy a földeladást
fagyasszák be, és csak fél-egy év múlva hozzanak döntést, amikor már
felkészült erre a társadalom, s nem a mostani választási harc
foglalja le figyelmét. Solymosi József (Tolna m., 4. vk.), a
     ---------------
mezőgazdasági bizottság előadója is szót kért, s megcáfolta Tallóssy
Frigyest. Kijelentette, hogy a bizottság megtárgyalta ezt az indítványt,
ám az volt az általános vélemény, hogy nem értenek vele egyet.

    E közjáték után az elnök pontonként sorra vette a módosító
indítványokat, és szavazást rendelt el. Egy szövegpontosító javaslat
kivételével valamennyi képviselői indítványt elvetette az
Országgyűlés. E módosítással együtt nagy többséggel, 216 igen és 15
ellenző szavazattal, 70 tartózkodás mellett elfogadták a földről
szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszövetkezetekről szóló 1967.
III. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló
törvényjavaslatot. (folyt. köv.)



1990. január 26., péntek 11:48


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (7. rész)


Ezt követően újabb alkotmányerejű törvényjavaslatot tárgyalt a
Parlament; az országgyűlési képviselők jogállásáról,
tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló
törvény tervezetéhez Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és
     ------------
igazságügyi bizottság előadója fűzött szóbeli kiegészítést.

    Felszólalását azzal kezdte, hogy a ma Országgyűlésnek fontos
örökséget kell hagynia az új Parlamentre: meghatározni a
feltételrendszert, amelyben a két hónap múlva megválasztandó
képviselők majd hivatásukat gyakorolják. Utalt arra, hogy az elmúlt
évben létrejöttek azok az alapvető keretek, amelyek megalapozzák az
ország politikai és államhatalmi intézményeinek modellváltását.
Módosult az alkotmány, további olyan államhatalmi szervezeti formák
jöttek létre, amelyek a világ számos országában hozzátartoznak a
modern többpártrendszerű parlamentáris, demokratikus, politikai és
államhatalmi berendezkedéshez, biztosítva annak kiegyensúlyozott és
stabil, egyben az állampolgárok jogainak védelmét szolgáló
működését. E váltás centrumában az Országgyűlés áll - mondotta -, a
módosított alkotmány újraszabályozta a Parlament jogkörét,
szervezeti és működési rendjének alapjait. Eszerint az Országgyűlés
- a rendkívüli ülésszakoktól eltekintve - legalább évi két,
többhónapos, viszonylag folyamatosan ülésező ülésszakot tart,
tevékenysége az ország politikai, hatalmi mechanizmusában betöltött
szerepe minőségileg is megváltozik annak érdekében, hogy ténylegesen
is gyakorolja a népszuverenitásból eredő hatalmat megtestesítő
törvényhozói és kormányzati tevékenységet ellenőrző funkcióit.

    A kiteljesedő funkciók a képviselők feladatainak növekedését
eredeményezik, jelentősen szaporodnak azok a teendők is, amelyek
pártjuk és választóik fokozottabb érdekképviseletéből, a velük való
intenzívebb kapcsolattartás igényéből erednek. A képviselet
megtisztelő közhivatallá válik, egyre inkább a képviselők
elfoglaltságának egészét igénylik.

    Az előadó kiemelte: az alkotmány keretszerű rendelkezései csupán
a képviselői működés feltételrendszerének jellegét jelöli ki, annak
részletes szabályozását egy alkotmányerejű törvényre bízzák. Ennek
megalkotása azért halaszthatatlan, mert az újonnan megválasztandó
Országgyűlés munkájának egyik alapfeltétele, hogy a
képviselőjelöltségre pályázók, az őket jelölő szervezetek és a
választók tisztában legyenek tevékenységük kereteivel és
feltételeivel. (folyt.köv.)



1990. január 26., péntek 12:39


Vissza »


Országgyülés - negyedik munkanap (8. rész)

Bár a részletek csak a gyakorlatban alakíthatók ki, de meglakothatók a legfontosabb szabályok.



    Horváth Jenő ezután érintette a törvényjavaslat főbb témaköreit.
Mint mondotta, a tervezet rendelkezik azokról a garanciákról,
amelyek célja, hogy a mandátumra pályázó jelölteket ne érje
méltánytalan hátrány, a munka- vagy szolgálati viszonyukból eredő
kötelezettségeik ne gátolják választási kampányukat. Összhangban az
alkotmánnyal rendelkezik az összeférhetetlenség szabályairól, a
képviselő jogállásáról a megbízatás tartama alatt, illetve annak
megszűnése után. Jelentős rész a rendelkezések között a képviselői
egzisztenciát és munkakörülményeket biztosító, munkájukat segítő
szolgáltatások és intézmények rendszerének kialakítása. Szabályozza
a volt képviselő további életpályáját segítő garanciákat is.

    Az előadó szólt a törvénytervezet bizottsági vitáiról, amelyek
során számos javaslat hangzott el. A megbeszéléseken a legnagyobb
vitát az összeférhetetlenség, illetve a díjazás mértéke, a
költségtérítés szabályai váltották ki. A jogi bizottság a képviselők
tiszteletdíját a bérből és fizetésből élők nettó átlagkeresetének
háromszorosában javasolja megállapítani. Ez társadalmilag
elfogadható, s biztosítja a képviselői munka ellátásához szükséges
egzisztenciális és erkölcsi stabilitást. A kiadásokat és
költségtérítéseket csak a legszükségesebb mértékben rendezi, a
részletek kimunkálását a megalkotandó Házszabályra bízza.

    A bizottsági előadó beszédét azzal fejezte be, hogy e törvény
elfogadásával fejezheti be méltóan a tőle elvárt történelmi
küldetését ez a Parlament.

    Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) úgy vélte, hogy a vitára
    ------------
bocsátott törvénytervezet lehetővé teszi, hogy bonyodalmak nélkül
történjenek meg a márciusi választások. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem
ért egyet a képviselők tervezetben szereplő magas tiszteletdíjával,
annál is kevésbé, mert - mint hozzátette - választókörzetében
sokaknak 4-5 ezer forintból kell megélniük.

    Ehhez csatlakozott Király Ferenc (Jász-Nagykun-Szolnok m., 5.
     -------------
vk.) aki ugyancsak méltánytalannak és ellentmondásosnak ítélte, hogy
a képviselők választóik jövedelmének többszörösében - mintegy bruttó
50 ezer forintban - részesüljenek. A tervezetben meghatározott
képviselői javadalmazást a közvélemény felháborítónak
és szemérmetlenül aránytalannak tartotta.
(folyt.köv.)



1990. január 26., péntek 12:45


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (9. rész)


Hozzászólását azzal zárta a képviselő: egy szegény országnak ne
legyenek anyagi javakban dúskáló vezetői, mert ebben az esetben e
vezetők már nem rendelkeznek morális alappal.

    Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) azzal egyetértett, hogy a
    -------------
törvényalkotók anyagi finanszírozásának kérdését rendezi kell, de
mint mondta, az már vitatható, kinek a legcélszerűbb, a régi vagy az
új Parlamentnek-e ezt a feladatot vállalnia. A javaslatban
feltüntetett fizetések mértékét ő is túlzottnak tartotta, s józan
mértéktartásra intette képviselőtársait. Azt javasolta, hogy a
tervezetben feltüntetett mérték felében szabják meg a képviselők
javadalmazását, s az ne legyen több, mint a bérből és fizetésből élő
állampolgárok nettó átlagfizetésének másfélszerese.

    Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m., 19. vk.) ugyancsak
    ----------------
erkölcstelenül magasnak minősítette az eredetileg tervezett
fizetéseket, de ugyanakkor kevesellte a Südi Bertalan által javasolt
mértéket. A képviselők azon csoportjának indítványát támogatta, ami
szerint a majdani, már főállású képviselők nettó munkadíja a bérből
és fizetésből élők átlag nettó keresetének háromszorosa lenne. Szót
emelt amiatt, hogy a tervek szerint a költségvetésből 100 millió
forintot kívánnának juttatni a képviselőjelölteknek. Azt javasolta,
hogy ezt a pénzt inkább a szociális, egészségügyi gondok enyhítésére
használják fel.

    Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.) hangsúlyozta, hogy sem a
    -------------
jelenlegi, sem pedig a következő Parlament nem tud objektíven
dönteni a képviselők javadalmazásának kérdésében. Javasolta, hogy a
törvényjavaslatot válasszák ketté. Alkotmányerejű törvény csak a
képviselők jogállásáról rendelkezzék, a javadalmazást nem szükséges
ilyen szintű jogszabályban rögzíteni. (folyt. köv.)



1990. január 26., péntek 12:53


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (10. rész)


A szünet után először Sólyom László, az Alkotmánybíróság
helyettes elnöke válaszolt Király Zoltán Csongrád megyei képviselő
keddi felvetésére. (Király Zoltán ugyanis Raffay Ernő, ugyancsak
Csongrád megyei képviselővel közösen önálló indítványt nyújtott be
azzal a céllal, hogy a köztársasági elnököt a választópolgárok az
általános és egyenlő választójog alapján mindig s ne csupán egy ízben
válasszák meg közvetlen és titkos szavazással. A képviselő
indítványának fenntartását, illetve elvetését az Alkotmánybíróság
véleményétől tette függővé.)

    Sólyom László elmondta: az Alkotmánybíróság határozatot hozott
ebben a kérdésben. Döntése: az 1989. november 26-i népszavazás első
kérdésére - Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a
köztársasági elnök megválasztására? - adott válasz nem jelent
alkotmányjogi akadályt az alkotmány újabb módosítására. Ez a döntés
a Magyar Közlönyben részletes indokolással együtt megjelenik.

    Az alkotmány érintett szakasza, a 29/A paragrafus (1) bekezdése
szerint ha az elnöki tisztség betöltésére még az új választások
előtt kerülne sor, akkor a nép közvetlenül választ köztársasági
elnököt. Erről a lehetőségről a népszavazás végül is döntött, ennek
értelmében köztársasági elnököt csak az új Parlament megválasztása
után lehet választani. A népszavazás eredménye azonban nem
korlátozza az Országgyűlést abban, hogy az említett passzust
módosítsa. A népszavazáson feltett első kérdés az elnökválasztás
idejére vonatkozott, ezt megerősíti a népszavazást kiíró határozat
indoklása is. Viszont az adott jogi helyzetben az időpont
megválasztásától függött az elnökválasztás módja is. Az
Alkotmánybíróság véleménye szerint ez a népszavazás ennek ellenére
sem tekinthető referendumnak, az Országgyűlés által elfogadott
törvényt megerősítő népszavazásnak, amelynek az a következménye,
hogy az adott törvényt két éven belül nem lehet módosítani. A
népszavazáson feltett kérdés ugyanis nem az alkotmány említett
passzusára vagy bármely rendelkezésére vonatkozott, nem minősült sem
az időpont, sem a mód tekintetében megerősítő népszavazásnak.

    Végezetül ismételten leszögezte: nincs akadálya annak, hogy az
Országgyűlés az alkotmány e passzusát módosítsa. (folyt. köv.)



1990. január 26., péntek 13:21


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (11. rész)


Az Alkotmánybíróság helyettes elnökének válaszát követően
folytatódott az országgyűlési képviselők jogállásáról,
tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló
törvényjavaslat vitája.

    Elsőként Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) a Parlament
     ----------
valamennyi politikai frakcióvezetőjének megbízásából indítványozta,
hogy a törvényjavaslatba kerüljön be a következő rész: valamennyi
képviselőjelölt a jelöltsége első pillanatában tegyen
vagyonnyilatkozatot, amelyet mandátumának lejártakor ismételjen meg.
Mint mondotta: ezt a közélet tisztasága miatt tartják szükségesnek
beiktatni a tervezetbe. Eke Károly javasolta, hogy a passzust a
jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság szakszerűen fogalmazza
meg.

    Az elnöklő Fodor István éppen Bognár József országos listán
megválasztott képviselőnek adta meg a szót, amikor megérkezett a
díszpáholyba Václav Havel, Csehszlovákia köztársasági elnöke. A
vendéget nagy tapssal köszönötte az Országgyűlés.

    Bognár József (országos lista) feltétlenül szükségesnek
    -------------
tartotta, hogy a képviselőjelöltek jogállásával még a
képviselőválasztások előtt foglalkozzék a Parlament. Azt azonban nem
érti, s jogilag sem tartja indokoltnak, hogy miért kellene
határozatot hozni a következő Parlament tagjainak a
javadalmazásáról. A ,45-ös és ,47-es szabad választásokkal létrejött
parlamentekben - melyeknek ő is tagja volt - az volt a gyakorlat,
hogy a már létrejött Országgyűlés választott egy bizottságot, s
annak javaslata alapján döntöttek a képviselők tiszteletdíjáról.
Mindezek fényében Bognár József indítványozta, hogy most ne
tárgyaljanak erről a kérdésről, ezt hagyják meg a leendő
Országgyűlésnek. (folyt.köv.)



1990. január 26., péntek 13:24


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (12. rész)


Bognár József felszólalása után Fodor István, az Országgyűlés
     ------------
megbízott elnöke köszöntötte Václav Havelt, Csehszlovákia
     -------------
köztársasági elnökét, aki Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság
ideiglenes elnökének meghívására hivatalos látogatáson tartózkodik
Budapesten. Mint mondotta: Václav Havel neve nem ismeretlen
Magyarországon, nagy tekintélyt vívott ki már írói munkásságával, s
az elmúlt években különösen azzal a politikai tevékenységével,
amellyel élére állt a Csehszlovákiában lezajlott, és a mai napig
tartó forradalmi folyamatnak. Az Ön személyében olyan államférfit
üdvözölhetünk - mondotta -, aki őszinte híve országaink népeinek új
alapokon, de minden körülmények között elfogadható értékekből
építkező egymásra találásának. Önnel egyezően valljuk: Magyarország
és Csehszlovákia népeit évszázadokon keresztül a közös sors, a
szomszédságból eredő számos pozitív esemény és baráti szálak kötik
össze. Ezekre is építve kell továbbfejleszteni népeink
együttműködését és barátságát - jelentette ki az Országgyűlés
megbízott elnöke.

    Fodor István kérésére Václav Havel lépett a szónoki pulpitusra.
Örömét fejezte ki, hogy abban a gyönyörű épületben köszöntheti
magyar vendéglátóit, amelyet eddig csak fényképekről látott. Mint
mondotta: alig két perce tartózkodik a Parlamentben, de máris
megérezte egy tényleges Országgyűlés légkörét. Reményét fejezte ki,
hogy hamarosan hazájában is ilyen Parlament működik majd. Iróniával
jegyezte meg, hogy hazája Parlamentjében sehol sincsen óra a
falakon, s ezt azzal magyarázta, hogy országában megállt az idő. De
néhány héttel ezelőtt a történelem visszatért Csehszlovákiába, s
ezért ott is felszerelik majd az órákat.

    Végezetül kijelentette: Lengyelországba is, Magyarországra is
azért látogatott el, hogy tárgyszerű megbeszélést folytasson
partnereivel arról, milyen közös lépéseket tehetnek az Európába
történő visszatérés érdekében. Václav Havel további sikereket
kívánt a magyar Parlament munkájához, és a képviselőkön
keresztül személyes üdvözletét küldte a magyar népnek. (folyt. köv.)



1990. január 26., péntek 13:48


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (13. rész)


Ezután folytatódott a vita a képviselők jogállásának és
javadalmazásának szabályozásáról.

    Sebesi Lászlóné (Békés m., 6. vk.) azt támogatta, hogy a
    ---------------
törvényjavaslatot most vitassák meg, de az abban javasolt képviselői
fizetés mértékét méltánytalanul magasnak tartotta. Véleménye szerint
a pártoknak majd lehetőségük lesz arra, hogy dotálják a színeikben
bekerülő képviselőket.

    Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) csatlakozott Bognár József
    ----------
javaslatához, hogy a fizetésekre vonatkozó rész kihagyásával
tárgyaljanak a jogszabálytervezetről.

    Horváth Miklós (Vas m., 4. vk.) emlékeztetett a mentelmi
    --------------
bizottság állásfoglalására, amely egybecseng Bognár József most
elhangzott indítványával, s azt maga is helyesnek ítélte. Azon az
állásponton volt, hogy tagjai javadalmazásáról az új Országgyűlés
döntsön majd. (folyt. köv.)



1990. január 26., péntek 13:50


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (14. rész)


Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.) javasolta, hogy a
------------
Tisztelt Ház ne foglalkozzék a képviselői tiszteletdíjakkal, s
csupán a jogállásról szóló vitát folytassák.

    Több hozzászóló nem lévén, az elnöklő Fodor István a tervezet
általános vitáját ezzel lezárta, s azt ajánlotta a képviselőknek: a
részletes vitát halasszák délutánra, s addig a jogi bizottság
végezze el a tervezetnek a képviselők által javasolt átdolgozását.

    Az Országgyűlés ezzel egyetértett, s így rátértek az
alkoholisták bíróság által elrendelt intézeti gyógykezelésének
megszüntetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására.

    Az expozét tartó Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter
     --------------
felidézte, hogy egy 1974. évi törvényerejű rendelet vezette be az
alkoholisták kötelező intézeti gyógykezelését. Ez kiegészült az
1978. évi Btk. azon paragrafusával, amely önálló büntetőjogi
intézményként rendelkezett az alkoholisták munkaterápiás
kezeléséről.

    Ugyancsak emlékeztetett a miniszter arra, hogy az alkoholisták
kényszergyógykezelését 1982-ben újraszabályozták, s ennek értelmében
akár két évig is tarthatott az alkoholbetegek zárt intézményben
történő kezelése. Kulcsár Kálmán ennek kapcsán megjegyezte: ezen
intézményekben egyre inkább a büntetésvégrehajtási vonások
erősödtek, míg az egészségügyi jelleg háttérbe szorult. Így tehát a
jogállam megteremtésével egyidejűleg szükségessé válik ennek az
intézményi formának, illetőleg az ezzel kapcsolatos törvényi
szabályozásnak a felülvizsgálata.

    Rátérve az újraszabályozás mikéntjére, a most beterjesztett
tervezetben foglaltakra Kulcsár Kálmán kijelentette: a bíróság által
elrendelt intézeti kényszergyógykezelést célszerű megszüntetni. A
kényszergyógykezelést pedig az egészségügyi szerv által
elrendelhető, legfeljebb hat hónap időtartamú munkaterápiás
gyógykezeléssel szükséges felváltani. A miniszter rámutatott: az
egészségügyi törvény módosításával, valamint az ide vágó korábbi
rendelkezések hatályon kívül helyezésével megteremthető ennek
lehetősége és feltételrendszere. (folyt. köv.)



1990. január 26., péntek 13:51


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (15. rész)


Ugyanakkor elmondta a miniszter azt is, hogy a tervezett
módosítások gyakorlati megvalósításához költségátcsoportosítás
szükséges. Éppen ezért az Igazságügyi Minisztérium kész 47 millió
forintnyi költségfedezetet átadni a Szociális és Egészségügyi
Minisztériumnak a munkaterápiás telepek fejlesztésére, az
alkoholbetegek gyógykezelésére.

    Végezetül Kulcsár Kálmán javasolta, hogy a törvény ne az
eredetileg tervezett március 1-jei időpontban lépjen hatályba, hanem
már egy hónappal korában, azaz február 1-jén. (folyt. köv.)



1990. január 26., péntek 13:52


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (16. rész)


A szociális és egészségügyi bizottság nevében Mezey Károly
     ------------
fűzött szóbeli kiegészítést a törvényjavaslathoz. Emlékeztetett
arra, hogy hazánk, mind a fejenként elfogyasztott szeszmennyiséget,
mind az alkoholbetegek számát, az alkoholos halálozást tekintve, az
élen áll Európában. Rendkívül súlyos társadalmi problémáról van szó,
a több mint 400 ezer kezelésre szoruló alkoholbeteg mellett
körülbelül ugyanennyi rendszeres nagyivóval kell számolni.
Családjaikat is figyelembe véve mintegy 2,5-3 millió ember
közvetlenül szenved az alkoholizmustól, a közvetett hatás pedig
mindenkit sújt ebben a hazában, így mindent meg kell tenni annak
visszaszorításáért. Ezen törekvések között vannak sajnos erőszakos
módszerek is, amelyeket ma még nem nélkülözhetünk, a legerőszakosabb
módszerek azonban tovább nem alkalmazhatók. A büntetésként végzett
alkoholelvonás két okból is elfogadhatatlan - mondotta.
Mindenekelőtt - kiforrott szakmai vélemények szerint - az
alkoholbetegség gyógyítása kényszer hatása alatt csaknem teljesen
eredménytelen, eredményre csak az önkéntes gyógykezelésnél
számíthatunk. Másrészt emberi jogi szempontból kell elvetnünk az
alkoholbetegek személyes szabadságának korlátozását.

    Az előadó leszögezte: a törvényjavaslat megszünteti a bíróság
által elrendelt kényszergyógyítás jogintézményét, és ezzel együtt a
nagyfai intézet ilyen irányú tevékenységét, törli a
kényszergyógyítás - mint önálló büntetés - utáni nyilvántartást, s
hatályon kívül helyezi a végrehajtására vonatkozó rendszabályokat.

    A szociális és egészségügyi bizottság véleménye szerint a
gyógyítás szabadságát sérti az a szabály, miszerint a kórház
alkohológiai osztályának vezetője a kötelező gyógykezelés negyedik
hete után bocsáthatja a beteget alkalmazkodói szabadságra.

    Mezey Károly végezetül arról szólt, hogy a nagyfai intézetből
máris elbocsátott több száz alkoholbeteg károkat okozhat
családjának, környezetének. A társadalom védelméről továbbra is
gondoskodni kell - mondotta-, ezért a bizottság javasolja, hogy az
egészségügyi kormányzat mielőbb dolgozzon ki tervet 200-300 fős
munkaterápiás intézetek létrehozására, amelyek egészségügyi
irányítás alatt működnének. Ám addig is szükséges a most elbocsátott
betegek gondozása, alkohológiai osztályokon történő kezelése. Az
előadó társadalmi összefogást sürgetett, kérte az egyházak, az
önkéntes karitatív és állami segélynyújtó szervezetek segítségét, s
felhívta a pártok figyelmét, hogy programjukból ne felejtsék ki az
alkoholizmus elleni küzdelmet. (folyt.köv.)



1990. január 26., péntek 14:00


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (17. rész)


Az általános vitában Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.)
     -------------------

kért szót, kifejtve: egyetért a javaslattal abban, hogy az
alkoholizmus miatt nem lehet bírói büntető intézkedéseket
foganatosítani. Aggályait is megfogalmazta azonban: véleménye
szerint a törvény lehetővé teszi, hogy kórházak alkohológiai
osztályai és más egészségügyi szervezetek embereket,
alkoholbetegeket gyógykezelési célból megfosszanak szabadságuktól. A
törvényjavaslat például olyan kitételt tartalmaz, hogy a beteget az
orvos bármikor visszarendelheti, visszaszállíttathatja az
intézménybe. Tartani lehet attól, hogy ez tévedésekre, sőt
visszaélésekre is alkalmat adhat. Noha a képviselő tisztában van
azzal, hogy az egészségügyi szerv határozata ellen lehetséges
jogorvoslat, mégis vitatkozik azzal, hogy valaki, aki nem bíró,
bárkit megfoszthasson szabadságától. Mindezek alapján javasolta: a
törvényjavaslatot az Országgyűlés ne fogadja el ebben a formájában,
hanem azt átfogalmazásra és új javaslat tételére küldje vissza az
illetékes minisztériumoknak.

    A részletes vitában senki sem kívánt szólni, így Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter kapta meg a szót, hogy reflektálhasson az
elhangzottakra. A miniszter elöljáróban kifejtette, hogy a kormány
elfogadja a bizottság módosító indítványát. Tamás Gáspár Miklós
aggályát részben megalapozottnak tartotta a miniszter, ám felhívta a
figyelmet arra: jelen esetben nem szabadságelvonásról van szó,
hiszen a gyógyítás érdekében van szükség a szabadság korlátozására.
A gyógyintézeti beutalás tehát nem letartóztatást jelent, hanem a
hatékony gyógykezelés megszokott módját. Mint mondotta: ,,normális,,
esetekben is előfordul, hogy a beteg nem önkéntesen megy kórházba,
hanem mentő viszi be beleegyezésétől függetlenül. Mivel mód van
arra, hogy ezen közigazgatási jellegű intézkedés ellen bírósági úton
keressenek jogorvoslatot, így Tamás Gáspár Miklós aggályai nem
állják meg helyüket, tehát a törvényjavaslatban foglaltak nem sértik
meg az emberi jogokra vonatkozó alapelveket.

    A határozathozatal következett: a képviselők 223 igen
szavazattal, 8 ellenvélemény és 12 tartózkodás mellett elfogadták a
törvénytervezetet. (folyt. köv.)



1990. január 26., péntek 14:02


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (18. rész)


A határozathozatal után a sajtótörvény módosítására benyújtott
javaslat megtárgyalásával folytatták munkájukat a képviselők.
Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter elmondotta: késik az új
--------------

sajtótörvény kidolgozása. A háromoldalú tárgyalásokon nem sikerült
megfelelő ütemben előrehaladni az új törvény alapelveinek
meghatározásában. Az igazságügyi tárca - a kodifikációs bizottság
közreműködésével - jelenleg tovább dolgozik az új törvény
előkészítésén. Nyilvánvalóvá vált az előkészítő munka során, hogy az
új törvényt már az új Parlamentnek kell megalkotnia. Feltétlenül
szükséges ugyanis időt biztosítani a készülő új törvénytervezet
szövegének szakmai, társadalmi vitájára. Ugyanakkor erőteljes az
igény a hatályos sajtótörvény néhány szabályának megváltoztatására.
A kormány a Parlament elé terjesztett törvényjavaslattal ezeknek az
igényeknek kíván eleget tenni.

    A beterjesztett törvénymódosítás három kérdéskört érint. A
javaslat korszerűbben, a polgári és a politikai jogok nemzetközi
egyezségokmányával összhangban vonja meg a sajtószabadság korlátait.
Eszerint a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg
bűncselekményt, vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást,
valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével.

    A javaslat lehetővé teszi, hogy természetes személy is
alapíthasson időszaki lapot, helyi jellegű önálló rádió-,
televízióműsor készítésére alkalmas stúdiót. Erre azért van szükség,
mert a hatályos sajtótörvény ezt a jogosultságot eddig csak az
állami szerv, a gazdálkodó szerv és a társadalmi szervezet számára
biztosította. A javaslat rögzíti, hogy az időszaki lap előállítását
és nyilvános közlését a korábbi engedélyezés helyett csak
bejelentési kötelezettség terheli. Ez a bejelentés szolgál alapul az
időszaki lap nyilvántartásba vételéhez.

    A továbbiakban a személyhez fűződő jogok erősítéséről
részletesen szólt az igazságügyminiszter. Elmondotta, hogy a
javaslat átmeneti megoldásként a Polgári Törvénykönyv nem vagyoni
kárra vonatkozó rendelkezésének módosításáig a sajtóban a személyhez
fűződő jogok megsértése esetén közérdekű célra fordítható bírság
kiszabását kívánta lehetővé tenni. Az Országgyűlés jogi, igazgatási
és igazságügyi bizottsága viszont arra az álláspontra helyezkedett,
hogy indokoltabb lenne ebben az esetben, ha a bíróság által
kárpótlásként megítélt összeget az a személy kapná meg, akit a
személyiségi jogaiban megsértettek. (folyt. köv.)



1990. január 26., péntek 14:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik munkanap (19. rész)


A kormány ezzel a javaslattal egyetért.

A képviselők is több alkalommal jelezték, a sajtóban elszaporodó
személyiségi jogsértések meggátolására és orvoslására hatékonyabb
eszközökre van szükség. A kormány szerint a kárpótlás jogintézménye
alkalmas lesz arra, hogy a sajtóban elkövetett ilyen jellegű
jogsértéseket hatékonyan megakadályozza, és azzal arányban álló
anyagi elégtételt nyújtson a sértettnek. A kártérítés felső határát
még meg kell állapítani - mondta a miniszter, hozzátéve: a sértett
további anyagi igényeit is érvényesítheti a Polgári Törvénykönyv
általános kártérítési és a nem vagyoni kárra vonatkozó szabályai
szerint.

    A továbbiakban arról szólt, hogy a sajtó szerepe és felelőssége
megnő a választások demokratizmusának, tisztaságának megőrzésében.
Tárgyilagos, mindenki számára esélyegyenlőséget nyújtó tájékoztatás
feltétlenül elősegítheti egy valóban szabad és demokratikus
választás lebonyolítását. A különböző politikai érdekeknek
alárendelt, ezektől befolyásolt sajtó, amely a tárgyilagosság és az
alapvető újságírói etikai szabályok helyett kizárólag a politikai
érdekeket helyezi előtérbe, súlyos károkat és zavarokat okozhat a
választások idején - mondotta befejezésül Kulcsár Kálmán. (folyt.
köv.)



1990. január 26., péntek 14:12


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (20. rész)


A jogi bizottság előadója a témában Filló Pál volt.
     ---------
Mint mondta: a bizottságban az az álláspont alakult ki, hogy a
törvénytervezet rendelkezései elősegítik a békés politikai
átmenetet, és a választási kampány lebonyolítását. Ugyanakkor
tudomásul vették, hogy az eltérő szakmai és politikai
megközelítések, a televíziózással és a rádiózással kapcsolatban
felmerülő új problémák miatt most csupán egy szűk, a legfontosabb
módosításokat átvezető javaslat kerülhet az Országgyűlés elé. A
bizottság egyöntetű véleménye, hogy mielőbb szükséges egy új, a
sajtószabadságról szóló törvény megalkotása.

    A tervezett módosítások közül a legélénkebb vitát a személyhez
fűződő jogok megsértése esetében kiszabható bírság váltotta ki. A
törvényjavaslat e passzusához a kulturális bizottság, illetve
Horváth Jenő nyújtott be módosító javaslatot. A kulturális bizottság
a bírság összegének felső határát - amit egyébként nem a sértett,
hanem az államkassza kapna meg - a tervezetben szereplő 500 ezer
forintról 1 millió forintra kívánta felemelni. Horváth Jenő viszont
a sértett javára kifizethető, legfeljebb 300 ezer forint összegű
kárpótlást javasolt. A jogi bizottság Horváth Jenő módosító
indítványát támogatja.

    A kulturális bizottság ezen túlmenően javaslatot tett annak a
korábbi, most viszont eltörölni szándékozott rendelkezésnek a
fenntartására, ami szerint a sajtó által nyilvánosságra hozott
közérdekű bejelentést és javaslatot az érintett állami, társadalmi
és gazdálkodó szervezet valamint egyesülés a sajtó kérelmére
köteles megvizsgálni és megválaszolni. A jogi bizottság viszont ezt
a jelenlegi körülmények között nem tartja indokoltnak.

    Végezetül Filló Pál a jogi bizottság nevében a törvényjavaslat
támogatását kérte képviselőtársaitól. (folyt. köv.)



1990. január 26., péntek 14:48


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (21. rész)


A vitában elsőként Király Zoltánnak (Csongrád m., 5. vk.) adott
     ----------------
szót az elnök. A televíziós újságíró bevezetőjében arról szólt, hogy
napjainkban már a legfontosabb gondjaink közé tartozik a választási
esélyegyenlőség kérdése, amely elválaszthatatlan a sajtó
helyzetétől. Véleménye szerint a sajtótörvény módosításakor illő az
írott és az elektronikus sajtó idegfeszítő helyzetéről is szólni,
éppen a választásokra tekintettel. A televízió, a rádió és a Magyar
Távirati Iroda deklaráltan a nemzet intézményei, és azok
többé-kevésbé így is működnek. Ugyanakkor hónapok óta megfeledkeznek
arról - elsősorban a döntést hozók -, hogy a Magyar Szocialista Párt
tulajdonában vannak a megyei és városi napilapot kiadó vállalatok. A
fejlécek alól és itt-ott az impresszumból eltűnt ugyan a lapgazda
neve - mondotta -, ám a birtokon belül csakis az MSZP van, mint
vagyonos oligarcha a védett kerítések mögött.

    A képviselő abszurdnak tartotta, hogy a megyei és városi
napilapok zöme magát függetlennek, vagy legalábbis nem egy párt
elkötelezettjének vallja, ugyanakkor a nyereség - politikai és
gazdasági értelemben egyaránt - az MSZP kasszájába vándorol.
Feltette a kérdést: kié a sajtó, különösen a 8 milliós vidék
sajtója? Kiemelte: a romániai forradalom megmutatta, hogy a
tömegtájékoztatás egy nemzet sorsát döntheti el. Ezek alapján
javasolta, hogy most, amíg nem késő, az Országgyűlés döntsön az
MSZP-napilapok jövőjéről, a lapkiadók legyenek állami vállalatok.

    Felidézte a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökségének
állásfoglalását, miszerint a megyei napilapokat is nemzeti
tájékoztatási eszköznek kell tekinteni, s a Parlament határozza meg
a demokratikus felügyelet módját. A szerkesztőség működési rendjéről
a kollektíva döntsön, s a megyei kiadóvállalatok váljanak pártoktól
független, gazdálkodó egységekké.

    Király Zoltán hangsúlyozta: sem pártkoalíciós, sem pedig
szakértői felügyelő bizottságokra nincs szükség, mert a szakmát azok
tudják legjobban, akik művelik, rájuk kell ezt bízni. Az
esélyegyenlőség garanciáit abban látja, ha a pártok és a megyei
városi lapok írásbeli egyezséget kötnek a választási kampány
idejére. A sajtó helyeztessék pártérdekek fölé - zárta hozzászólását
a tévériporter képviselő. (folyt.köv.)



1990. január 26., péntek 14:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik munkanap (22. rész)


Südi Bertalan (Bács-Kiskun m. 12. vk) miután hosszan ostorozta
-------------
az egyes sajtóorgánumoknál - sajtószabadság címén - tapasztalható
visszás jelenségeket, kiegészítő javaslatot tett a
törvénytervezethez. A személyiséghez fűződő jog megsértése esetén
alkalmazható szankciót indítványozta erősíteni azzal, hogy a
személyiségi jogot megsértő sajtó mindaddig ne egzisztálhasson
tovább, amíg a jogerős bírósági ítélettel kiszabott kártérítés
teljes összegét a keresetet indító állampolgárnak meg nem fizeti.

    Velkey László (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 4. vk.) a sajtótörvény
    -------------
módosítása kapcsán legfontosabbnak vélte, hogy az új szabályozás
vegye figyelembe a közerkölcsöt, illetőleg a közerkölcsöt sértő
sajtótermékek kérdését is. A képviselő álláspontja szerint ugyanis a
televízióban sugárzott filmek alkoholizmusra, szabados szexuális
viselkedésre, illetve könnyű életmódra késztetik nézőiket.
Ugyanilyen súlyosnak ítélte a színdarabokban és a táncdalszövegekben
tetten érhető trágárság, valamint a tánczenekarok narkomániásokat
idéző viselkedésének hatását.

    A képviselő - bár jelezte, hogy e gondolatokat már az előző
sajtótörvény parlamenti vitájában megosztotta képviselőtársaival -
úgy ítélte, a műholdak valamint a videózás térnyerésével azóta csak
súlyosbodott a helyzet.

    A rossz példát mutató tömegkommunikációs médiák az egész
társadalmat veszélyeztetik - hangzott a képviselő összegzése, majd
mindezt alátámasztandó hosszan bűnügyi statisztikákat és adatokat
sorolt, érzékeltetve a Tisztelt Házzal a televíziózás, a videózás
idegrendszerre és csontrendszerre gyakorolt káros hatásait is.

    Végezetül a képviselő módosító indítványt tett, miszerint
kerüljön be a sajtótörvény módosításába, hogy a sajtószabadság
gyakorlása nem jelentheti közerkölcsöt veszélyeztető, közszemérmet
sértő írásos vagy elektronikus sajtótermék közlését. (folyt.köv.)



1990. január 26., péntek 14:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik munkanap (23. rész)


Szentágothai János (országos lista) néhány felháborító
------------------
erkölcsi környezetszennyezésre hívta fel a figyelmet. Erősen
kifogásolhatónak tartotta azt a gyakorlatot, hogy a lapok
szenzációkeltés céljából uszító hangú, provokáló, gyűlöletkeltő
írásokat, dokumentumokat jelentetnek meg, s erre több példát is
sorolt. Mint mondotta, ez ellen feltétlenül fel kell lépni, az
ilyenfajta szellemet meg kell szüntetni a sajtóban.

    Zsigmond Attila (Budapest 5. vk.) bár elhamarkodottnak,
    ---------------
kidolgozatlannak minősítette a sajtótörvényt, módosítását mégis
szükségesnek tartotta, nem utolsósorban a közelgő választások
miatt. Mint mondotta, már a kampány kezdetén elkezdődött a sajtóban
a mocskolódás, ami zavart okoz a választók között, ugyanakkor
külföldön is rossz visszhangot kelt. Úgy vélte, megfelelő eszközöket
kell találni, amelyeknek kellő visszatartó hatása van. Javasolta:
emeljék fel egymillió forintra a kilátásba helyezett bírság összegét,
továbbá a lapalapítók csak úgy kapjanak engedélyt lapjuk
megindítására, ha letesznek egymillió forint biztosítékot az
esetleges bírság fedezetéül. Zsigmond Attila bejelentette, hogy
mindezt a Magyar Demokrata Fórum elnökségével egyeztetett
álláspontként terjeszti a plénum elé. Hangoztatta továbbá: a Magyar
Demokrata Fórum támogatja Velkey László képviselő szándékait, és
csatlakozik módosító javaslatához.

    Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.) azt javasolta, hogy a
    -------------
lapalapításhoz kauciót kelljen letenni az alapítóknak. Ennek összege
500 ezer forint legyen. Az összeget kizárólag sajtóperekben a
sértett javára megítélt kártalanításra lehessen felhasználni. A
letét - javaslata szerint - bírósági végrehajtás alól egyéb esetben
mentes volna. Amennyiben a bíróság az összegből kifizetést rendel
el, a sajtótermék kiadója köteles legyen a letétet 500 ezer forintra
kiegészíteni a kifizetésre számított 30 napon belül.

(folyt. köv.)



1990. január 26., péntek 14:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Javítás az mtib2010 sz. hírre


A mai mtib2010 sz. Országgyűlés - negyedik munkanap (7. rész)
című hírünk 2. bek. 1. sorában a szöveg helyesen:

    .. a ma Országgyűlésének fontos...
     -----------

(MTI)



1990. január 26., péntek 15:07


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (24. rész)


Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun m., 5. vk.) a kulturális bizottság
---------------
módosító javaslatai mellett érvelt. A jelenlegi helyzetben -
véleménye szerint - a maximálisan 300 ezer forintban megállapítható
kárpótlás nem érné el célját, nem lenne eléggé visszatartó. Majd a
továbbiakban arról szólt, hogy a többpártrendszer csak a korábbi egy
párt által gyakorolt áldatlan, megszenvedett sajtóirányítást
szünteti meg. A politika mostani erőterében nemcsak a nyilvánosság
értékelődik fel, mint pozitívum, hanem valóban megnő vonzása és
esélye a manipulációnak, a torzításnak, ferdítésnek, lejáratásnak.
Ezért a nyilvánosság küzdőterén minden szereplőt nagyobb szabadság
és egyúttal nagyobb védelem illet meg.

    Bazsó György (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 17. vk.) a sajtóberkekben
    ------------
dúló, nem egyszer műviharokról beszélt - utalva itt a Vasárnapi
újság című rádióműsorban elhangzott Csurka-jegyzet körüli vitákra -,
amelyet szerinte elsősorban azok gerjesztenek, akiket az kelletlenül
érint, a hazai újságírótársadalom mérvadó személyiségeit, ismerteket
és ismeretleneket egyaránt. Véleménye: itt csupán a mundér
becsületének védelméről van szó. A közelmúltig az újságírást csak
pártos megközelítésben lehetett művelni, s ez különösen érvényes
volt a televíziós újságírásra. Gyakorlatilag ugyanaz a csapat
művelte a lelkendező, szájbarágó, agitatív újságírást, mint akik
jelenleg is a hazai tömegkommunikáció meghatározó személyiségei.
Példaként említette, hogy a néhány évvel ezelőtti napilapokat
fellapozva még lehengerlő agitálást lehet olvasni Bős-Nagymaros
mellett, s ugyanott megtalálhatók az egykori agit-prop. osztály
intencióinak készséges érvényesítésével készült írások. Tisztelet
adassék a nagyon ritka kivételnek - mondta -, akik az akkori
gyakorlat miatt nem lehettek meghatározó személyiségei a szakmának,
csak külföldön, a szamizdat-irodalomban publikálhattak. Az embereket
mindennapi megélhetési gondjaik foglalkoztatják, s nem a TV-Híradó
szerkesztősége körül mesterségesen felkorbácsolt vita. A hazánkban
tapasztalható morális válság köszönhető a közvélemény formálóinak
is, s ha késlekednek ennek bevallásával, akkor el kell viselniük,
hogy azt mások teszik szóvá. Úgy tűnik, mintha nem érhetné bírálat
az ,,újságíró-céhet,,, pedig ezen a területen is dühöngött az
opportunizmus, s ebben a szakmában is folyik az átmentősdi.
(folyt.köv.)



1990. január 26., péntek 17:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik munkanap (25. rész)


Az elhangzott felszólalások késztették véleményének elmondására
Tamás Gáspár Miklóst (Budapest, 14. vk.), aki úgy érezte, végre
--------------------
valakinek hangot kell adnia örömének is: minden visszásság és
kellemetlen mellékjelenség ellenére, örüljünk annak, hogy
többé-kevésbé szabad sajtónk van
Utalt arra, hogy ő maga is nyolc
esztendeig csak a szamizdatban publikált, így a szabad sajtó
mondhatni szívügye. Kifejtette: a mai magyar sajtó nem tökéletes,
ennek ellenére a sajtószabadság fontosabb érték annál, mintsem hogy
a kellemetlen mellékkövetkezményeire gondoljunk elsősorban. Mint
mondotta, rengeteg dolog nem tetszik neki sem abból, ami a sajtóban
megjelenik, de ragaszkodik ahhoz, hogy azok, akik ezeket a
kellemetlen, ízlésétől és politikai véleményétől idegen dolgokat
mondják, azt leírhassák. Kérte képviselőtársait, örüljenek annak,
hogy végre megszűnt Magyarországon a cenzúra.

    Ezt követően Hámori Csaba országos listán megválasztott
     ------------
képviselő reagált Király Zoltán - véleménye szerint nem e témához
tartozó - indítványára. A Magyar Szocialista Párt parlamenti
csoportjának vezetőjeként alkotmányellenesnek minősítette az MSZP
tulajdonában lévő megyei lapkiadó vállalatok esetleges
,,elkobzását,,. Amennyiben ama polgári társadalomban, amely felé
hazánk halad, a tulajdont tisztelik, akkor nagyon meg kell gondolnia
mindenkinek az államosítás szót
Ez politikai célzatú, nem az
esélyegyenlőséget szolgálja, hanem a Szocialista Párt kisemmizését.
Kevés olyan megye van ma már - mondotta -, ahol ne lenne
önmagát függetlennek valló lap, ám úgy vélte, ez a függetlenség a
legtöbbször a szocialista párttól való függetlenséget demonstrálja.

    Az MSZP rész- vagy egész tulajdonosa e vállalatoknak,
kapcsolatuk immár az osztalékra korlátozódik, nem pedig a nyereség
elvonására. Mi több, az osztalékon felüli nyereséget a lapok
versenyhelyzetének javítására kívánják felhasználni. A párt
garantálja a szerkesztőségek függetlenségét, a lap tartalmát
kizárólag a főszerkesztő határozza meg. Őt a kiadóvállalat
igazgatója nevezi ki, s a szerkesztőségi kollektívának
javaslattételi joga van. Mint mondotta, támogatják azt is, hogy a
lapok korszerű gazdasági társaságokká alakuljanak át, szeretnének
külső működőtőkét is bevonni. (folyt. köv.)



1990. január 26., péntek 17:41


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (26. rész)


Marx Gyula (Zala m., 2. vk.) Hámori Csabának kívánt
----------

válaszolni, amikor hangsúlyozta: ők is ellenzik az államosítást,
Király Zoltán valószínűleg rossz kifejezést használt. Azt viszont
igenis szeretnék, hogy a megyei lapok a megyei tanácsokhoz
kerüljenek és ilyen értelemben váljanak függetlenné.

    Ezzel a törvényjavaslat általános vitája lezárult. A
várakozással ellentétben a plénum munkája nem a részletes vitával
folytatódott. Az elnöklő Jakab Róbertné ugyan utalt rá: a
televízióban is elhangzott, hogy nehezen követhető az Országgyűlés
munkája, mégis az egyéni vállalkozásokról szóló törvényjavaslatról
szóló döntés került sorra. A törvénytervezet általános és részletes
vitájában elhangzottakra Kulcsár Kálmán válaszolt.

     --------------
    Az igazságügyminiszter a beterjesztett javaslatokat mérlegelő
bizottsági ülés eredményét ismertette. Mint mondotta: a módosító
indítványok jó része félreértésekből fakadt. Varga Miklós képviselő
például nem értett egyet azzal, hogy a vállalkozónak vagy
alkalmazottainak, illetve családtagjainak kell szakmai képesítéssel
rendelkezniük; azt szorgalmazta, hogy ne kaphasson vállalkozói
igazolványt, akinek nincs meg a szükséges szakmai képesítése.
Kulcsár Kálmán viszont rávilágított, hogy keveredik a vállalkozó,
valamint a szakmai tevékenységet végző fogalma. A vállalkozó ugyanis
pénzt fektet be, a kockázatot vállalja és menedzsel, a valós
tevékenységet viszont képesítéssel rendelkezők végezhetik csak.
Lehetetlen is lenne megkívánni egy embertől, hogy ha többféle,
esetleg egymástól teljesen különböző területen vállalkozik,
mindegyik tevékenységhez szakmai képesítéssel rendelkezzen.

    Végezetül válaszolt arra a kérdésre is: ha az egyéni vállalkozó
nem fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, miért nem
fordulhat bírósághoz, miért vonják mindjárt vissza az igazolványát.
Az igazságügyminiszter elmondta: az igazolványt akkor vonják vissza,
ha egy éven keresztül nem fizet járulékot. A bíróságnak ezzel semmi
dolga nincs, legfeljebb a járulék összegének megállapításában
lehetne szerepe. (folyt. köv.)



1990. január 26., péntek 17:42


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (27. rész)


A képviselők egyenként szavaztak a tervezethez benyújtott
módosító indítványokról. A módosítások többségével egyetértett a
Parlament, nem fogadták el azonban azt az indítványt, miszerint az
egyéni vállalkozó számára valamilyen szakképzettséget írjanak elő a
törvényben.

    Ezt követően a teljes törvénytervezetről szavaztak a képviselők,
s azt a már korábban elfogadott módosításokkal kiegészítve egészében
elfogadták.

    Ezt követően az Állami Vagyonügynökségről, valamint az állami
vagyon védelméről benyújtott törvényjavaslatok feletti vita
lezárásával folytatták munkájukat a képviselők.

    Elsőként Martonyi János kormánybiztos válaszolt a vitában
     --------------
elhangzott felvetésekre. Elmondotta: alapvetően három kérdés
foglalkoztatta a hozzászólások során a képviselőket. A kormány
elkészítette koncepcióját a munkavállalói részvényvásárlás
feltételeinek megteremtésével kapcsolatban. Mivel a hazai
fizetőképes kereslet nagyon szerény, ezért ezt az üzletet egy átfogó
vevőtámogatási politikával kívánják segíteni. A kormány elsősorban
hitellel és adókedvezményekkel kívánja támogatni a munkavállalók
részvényvásárlását. Ezt azonban - az adókedvezményeket leszámítva -
elegendő alacsonyabb szintű jogszabály révén szabályozni. Az ilyen
jellegű munkavállalói részvényszerzés csupán az egyik lehetőség. A
másikat az Állami Vagyonügynökség létrehozása teremti meg, amely
kedvezményes feltételek mellett, alacsonyabb áron juttathat állami
vagyont munkavállalóknak. Ez a lehetőség adott, ám mindenekelőtt
szükség van arra, hogy elkészüljenek az állami vagyonpolitika
irányelvei. Ennek keretében hozhatók meg a dolgozói
részvényeladásról szóló döntések.

    A továbbiakban a kormánybiztos azzal foglalkozott: a
vagyonvédelmi törvény gátolja-e a külföldi tőkebefektetéseket.
Elmondotta: e téren eddig éppen az okozott gondot, hogy
tisztázatlanok a tulajdonlási viszonyok. A Világbanknak a külföldi
tőkebefektetésekkel foglalkozó szakosított intézménye például
tőkebefektetési többletkockázatként jelöli meg a magyarországi
tulajdoni állapot rendezetlenségét. A kockázat abból fakad, hogy a
külföldi társaságok, befektetők számára hihetetlen: Magyarországon
egy nem tulajdonostól minden korlátozástól mentes tulajdonjogot
lehet szerezni, másrészt pedig az úgynevezett elvi jogi tulajdonos
semmiféle igényt nem támaszt arra, hogy az ilyen típusú ügyletekbe
beleszóljon. (folyt. köv.)



1990. január 26., péntek 18:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik munkanap (28. rész)


Felelős és jelentős beruházásokat végrehajtó befektetők számára az
is gondot okoz, ha túlságosan kedvező üzletet kötnek. Már csak
azért is, mert vannak olyan esetek Magyarországon, amelyek arra
utalnak, hogy az aláírt szerződés után is veszélybe kerülhetnek az
ügyletek. Sajtókampány középpontjába kerülhetnek az ilyen
beruházások, s ennek az érintett beruházó bankok nem örülnek. Még az
sincs kizárva - erre is akad konkrét példa -, hogy törvényességi
óvás következtében kétségbe vonják a megkötött üzlet érvényességét.

    A védelmi törvény célja éppen az, hogy ezeket a veszélyeket
elhárítsa. Harminc nap eltelte után a hazai és a külföldi befektetők
egy úgynevezett negatív tanúsítványt kapnak, ami igazolja: az ügylet
rendben van. Ezzel a külföldi befektető megfelelő biztosítékhoz jut.

    Tömpe István pénzügyminiszter-helyettes röviden válaszolt
    ------------
az Állami Vagyonügynökséggel kapcsolatban elhangzott felvetésekre.
Elmondotta, hogy a kormány a törvényjavaslat elkészítése során már
előzetesen három koncepiót vizsgált. Az úgynevezett mini-koncepció
lényege az, hogy a vagyon 20 százalékos, állami tulajdonban maradó
kezelésére vagyonkezelő intézeteket hoznának létre. A másik, a
maxi-koncepció viszont teljes körű államosítást jelentene. Az
előkészítés során végül is mindkét megoldást elvetették, s maradtak
a midi-koncepciónál, amelynek lényege, hogy kapcsolódva a megindult
privatizációs folyamathoz, a társadalom ellenőrzése alá helyezik az
ilyen ügyleteket addig, amíg az új Parlament nem dönt a
tulajdonreform kérdéséről. A pénzügyminiszter-helyettes
hangsúlyozta: tévednek mindazok, akik úgy vélik, hogy a tervezett
intézkedések az üzleti vállalkozások korlátozását szolgálják. A
zártkörü pályázatok, a zártkörű alkudozások elharapózása a magyar
társadalom egészében gyanakvást vált ki. A külföldi befektetők
jelentős része kétségekkel fordul a magyar kormányzat felé akkor,
amikor látja, hogy bizonytalan helyzetű vállalatigazgatók
bizonytalan helyzetű megállapodásokat kötnek. Ennek megváltoztatása
a kormány célja, nem pedig az üzleti lehetőségek korlátozása.
(folyt.köv.)



1990. január 26., péntek 18:32


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (29. rész)


Többen felvetették, hogy a vagyonpolitikai irányelvek mind ez
idáig nem készültek el. Tömpe István elmondta, hogy a koncepciót
hamarosan a Minisztertanács elé terjesztik, s így februárban már azt
a Parlament is megvitathatja. A kormány elképzelése egyébként az,
hogy a vagyonügynökség működésének első időszakában elsősorban
vagyonőri feladatokat tölt be, így a koncepció elkészülte most még
nem létkérdés. A képviselők többsége azt javasolta, hogy a
vagyonügynökséget helyezzék az Országgyűlés felügyelete alá. Ezzel a
megoldással a kormány végül is egyetért, de a
pénzügyminiszter-helyettes javasolta, vizsgálják felül részletesen a
kormányzat és a vagyonügynökség összes kapcsolódási pontját. Ha a
vagyonügynökséget a kormány helyett az Országgyűlés irányítja, akkor
nyitva maradnak az úgynevezett államigazgatási koordinációs
kérdések, s ezeket hamarosan rendezni kell a vagyonügynökség
működési szabályzatában.

    Olyan felvetések is elhangzottak: a vagyonügynökség egyetlen
célja a költségvetés szanálása. Tömpe István szerint szerencsésebb
országokban az a tény, hogy a költségvetés pénzt keres, nem tartozik
a bűnök közé. A kormány célja az, hogy a vagyon utáni bevételekből
mindenekelőtt az állam adósságát csökkentse, s bővítse a
vállalkozásélénkítésre felhasználható forrásokat.

    Végül pedig egy teljesen más témával foglalkozva, röviden
válaszolt Antal Imre kérdésére. A képviselő azt tudakolta: a kormány
fel kívánja-e váltani a turista valutaellátmány jelenlegi, évi 50
dolláros rendszerét valutabörzével. (Ennek lényege, hogy a valutát
piaci árfolyamon lehetne megvásárolni.) Elmondotta: a kormány
foglalkozik a témával, ám egy ilyen rendszer megvalósítása a
gazdaságpolitika egészét érinti. Erről a kérdésről bármikor -
szakértők bevonásával - hajlandók nyilvános vitát folytatni.
(folyt. köv.)



1990. január 26., péntek 18:34


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (30. rész)


Szabó Kálmán, a terv- és költségvetési bizottság előadója
------------
nem kívánta részletezni a vita tapasztalatait, mondván, hogy azt
helyette megtette a kormánybiztos és a pénzügyminiszter-helyettes.
Pontosítani kívánta azonban a bizottság jelentésének egyik
kitételét, miszerint azért utasították el Lékai Gusztávnak, a vagyon
százalékban meghatározott értékhatáraira vonatkozó javaslatát, mert
nem volt elég konkrét az indítvány. Szabó Kálmán leszögezte, hogy
képviselőtársa számszerű indokokkal is szolgált, ám a bizottsági
vitában döntőnek bizonyultak a javaslatot ellenző érvek. A
továbbiakban utalt arra: a bizottság javaslatot tett az átmeneti
vagyonpolitikai irányelvek benyújtására, valamint indítványozták egy
jelölőbizottság felállítását, amelynek feladata az lenne, hogy a
Parlament februári ülésén terjesszen elő javaslatot a
vagyonügynökség igazgatójának személyére. Végül a bizottság nevében
kérte, hogy az általuk is javasolt indítványokkal együtt az
Országgyűlés fogadja el a törvényjavaslatokat.

    Ezt követően a képviselők egyenként szavaztak a módosító
indítványokról. Az állam vállalatokra bízott vagyonának védelméről
szóló törvényjavaslathoz benyújtott kilenc módosítójavaslat közül
négyet elfogadtak. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a
törvényjavaslat nem április, hanem március 1-jén lép hatályba. Az
elfogadott módosításokkal együtt összességében is a képviselők nagy
többsége elfogadta a törvényjavaslatot.

    Az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon
kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslathoz 33
kiegészítő javaslat érkezett, ezek közül 21-gyel értettek egyet a
képviselők. Ezek közé tartozik, hogy a vagyonügynökség az
Országgyűlés felügyelete alatt tevékenykedik, s ez a törvény is
március 1-jén lép életbe. A már jóváhagyott módosításokkal együtt az
Országgyűlés elfogadta ezt a törvényjavaslatot is.

    Ezután döntöttek a terv- és költségvetési bizottság egyéb
előterjesztéseiről. Elfogadták az Állami Vagyonügynökség ügyvezető
igazgatójának megválasztására megalakuló jelölőbizottság
összetételére vonatkozó javaslatot. (folyt.köv.)



1990. január 26., péntek 18:53


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (31. rész)


Ennek értelmében a jelölőbizottságba a független, az MDF, a Magyar
Néppárt, az MSZP, az MSZMP, a Semleges és az SZDSZ képviselőcsoport,
valamint az ipari, a kereskedelmi, a mezőgazdasági, továbbá a terv-
és költségvetési bizottság delegál egy-egy tagot.

    Az Országgyűlés ugyancsak elfogadta a tulajdonviszonyok átfogó
rendezésére tett állásfoglalás-tervezetet. Eszerint felhívják az
újonnan megválasztandó Országgyűlés figyelmét a tulajdonviszonyok
mielőbbi törvényi szintű szabályozásának indokoltságára és
szükségességére.

    A képviselők elfogadták a terv- és költségvetési bizottságnak az
átmeneti vagyonpolitikai irányelvek benyújtásáról szóló javaslatát
is. Ebben az Országgyűlés felkéri a Minisztertanácsot, hogy a
februári ülésszakon nyújtsa be az 1990 szeptemberéig szóló
vagyonpolitikai irányelvek tervezetét. (folyt.köv.)



1990. január 26., péntek 19:00


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (32. rész)


Ezt követően az elnöklő Fodor István bejelentette: az
Országgyűlésnek el kell napolnia a határozathozatalt a képviselők
jogállásáról, illetve a sajtótörvény módosításáról szóló, már
megtárgyalt törvényjavaslatokról, mert már nincsenek olyan számban
jelen, hogy dönthetnének ezeknek az alkotmányerejű törvényeknek a
megváltoztatásáról.

    A Parlament ezután elfogadta Fonyó Gyula jelölését - aki eddig
póttag volt - az Országos Választási Bizottságba.

    Ugyanakkor döntöttek arról, hogy az MSZP képviselőinek
kezdeményezésére - amivel a jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottság is egyetértett - visszahívják az Országos Választási
Bizottságból Torgyán Józsefet. A Szocialista Párt parlamenti
frakciójának tagjai a Mai Nap című lapban megjelent nyilatkozata
miatt kérték Torgyán József felmentését e tisztségéből. Torgyán
József ott úgy nyilatkozott: ,,Aki nem szakít 180 fokosan a bolsevik
elvekkel - amit az MSZMP követett -, az fasiszta elveket vall. Ez
jelenleg érvényes az MSZMP-re, mely nem szakított korábbi bolsevik
politikájával, de az MSZP-re is, amely ragaszkodik vagyonához,
kormánypozíciójához, vagyis korábbi jogállásaihoz.,, E kijelentést a
Szocialista Párt parlamenti csoportja teljes egészében
megalapozatlannak és félrevezetőnek tartja, mert - mint írják -
tények bizonyítják Torgyán József állítása és érvei alaptalanságát,
hamis következtetéseit. A képviselőkhöz eljuttatott írásos anyag
szerint Torgyán József ezzel a megnyilatkozásával nagymértékben
megingatta azt a bizalmat, melyet az Országgyűlés az Országos
Választási Bizottságba történt megválasztásakor előlegezett neki. A
törvény szerint az Országos Választási Bizottságnak - s annak minden
egyes tagjának -, mint a választópolgárok független, kizárólag a
törvénynek alárendelt szervének egyik elsődleges feladata, hogy a
pártatlanságot érvényesítse a választások során előforduló vitás
kérdésekben. A napilapban megjelent, minden realitást nélkülöző
nézete alapján okkal feltételezhető, hogy Torgyán József az Országos
Választási Bizottságban nem lesz képes pártatlan állásfoglalásra,
illetőleg szavazásra, ami indokolja felmentését.

    Az Országgyűlés megválasztotta a belső biztonsági szolgálat
tevékenységét vizsgáló bizottságot is, amelyben a Parlamentben már
képviselettel bíró pártok egy-egy jelöltje kapott helyet. A jelöltek
között szereplő Tamás Gáspár Miklós a bizottság munkájának
segítésére kérte a kormányt, a képviselőket, a Parlament állandó
bizottságait annak érdekében, hogy a vizsgálat elérje eredeti
célját, a válság lokalizálását, a stabilitiás megóvását.
(folyt. köv.)



1990. január 26., péntek 19:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik munkanap (33. rész)


Ezt a segítséget Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár és
Szíjártó Károly legfőbb ügyész a maga részéről meg is ígérte.
Szíjártó Károly ugyanakkor felvetette, hogy a bizottságnak olyan
képviselőkből kellene állnia, akik teljes mértékben elfogulatlanok,
a vizsgálat során objektívek tudnak maradni. Úgy vélte, hogy Tamás
Gáspár Miklós, mivel az ügyben személye is érintett, nem tudna
elfogulatlanul részt venni a vizsgálatban. Tamás Gáspár Miklós ezt
az érvet valóban megfontolandónak tartotta, viszont - mint mondta -
előre nem tudható a többi jelöltről, hogy a lehallgatási botrány
őket is érinti-e. Ezért úgy nyilatkozott: nem hiszi, hogy ez bárki
személyével szemben is szempont lehetne. A szocialista párti
képviselők nevében Varga Lajos kért bizalmat Tamás Gáspár Miklósnak.

    Ezután az elnök minden jelöltről külön szavazást kért. Annak
eredményeként a bizottság elnöke Mezey Károly (független képviselő)
lett, tagjai pedig: Solymosi József (semleges képviselő), Varga
Sándor (MSZP), Fodor László (MSZMP), Debreczeni József (MDF), Vassné
Nyéki Ilona (Néppárt), Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ). Az MDF jelöltje
a bizottságba eredetileg Roszik Gábor volt, aki a plénum előtt
bejelentette: önként lépett vissza, egyrészt az ügyben való
érdekeltsége miatt, másrészt pedig azért, mert többrendbeli
fenyegetést kapott.

    Nemes Tamás (Komárom-Esztergom m., 6. vk.) arról tájékoztatott:
18 képviselővel megalakult azoknak a képviselőknek a parlamenti
csoportja, akik elfogadták a Hazafias Választási Koalíció
programját, s támogatásával indulni kívánnak a választáson.

    Fodor István emlékeztetett arra, hogy a januári ülésszak
elfogadott napirendje szerint még több téma megtárgyalása vár a
képviselőkre, és igen sok a korábbról elhalasztott interpelláció.
Ezért az elnök javaslatára pénteken este 6 órakor az Országgyűlés
úgy határozott, hogy jövő hét szerdán folytatja munkáját, akkor dönt
a már megtárgyalt törvényjavaslatokról is. (folyt.köv.)



1990. január 26., péntek 19:32


Vissza »


Országgyűlés - negyedik munkanap (34. rész)


Az Országgyűlés januári ülésszaka negyedik munkanapjának
eseményei dióhéjban (1. rész)

    Negyedik munkanapján a földtörvény vitájával folytatta munkáját
az Országgyűlés januári ülésszaka.

    A földtörvény-javaslat vitájában felszólalt:

    Séra János (Komárom-Esztergom m., 10 vk.),

    Pálfi Dénes (Zala m., 3. vk.),

    Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.),

    Krekács László (Pest m., 8. vk.),

    Marx Gyula (Zala m., 2. vk.),

    Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.),

    Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.),

    Tallóssy Frigyes (Budapest 24. vk.),

    Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.).

    A vitában elhangzott felvetésekre Hütter Csaba mezőgazdasági és
élelmezésügyi miniszter válaszolt. Határozathozatal előtt Tallóssy
Frigyes (Budapest 24. vk.) ügyrendi kérdésben kért szót, majd
Cselőtei László (Pest m., 2. vk.) ismertette indítványának lényegét,
illetően Solymosi József (Tolna m., 4. vk.) a mezőgazdasági
bizottság előadójaként szólt a vitához. Határozathozatal
következett: a képviselők elfogadták a földről szóló 1987. évi I.
törvényt és a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény
egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatot.

    Ezután megkezdődött az országgyűlési képviselők jogállásáról,
tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló
törvénytervezet vitája. Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és
igazságügyi bizottság előadója fűzött szóbeli kiegészítést az
előterjesztéshez.

    A vitában felszólalt:

    Dauda Sándor (Budapest 45. vk.),

    Király Ferenc (Jász-Nagykun-Szolnok m., 5. vk.),

    Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.),

Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m., 19.), (folyt. köv.)



1990. január 26., péntek 19:45


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik munkanap (35. rész) - dió 2.


Tóth Attiláné (Budapest 52. vk.).

A vitát megszakítva Sólyom László, az Alkotmánybíróság helyettes
elnöke válaszolt Király Zoltán Csongrád megyei képviselőnek a
köztársasági elnök megválasztására vonatkozó kérdésére.

    Ezt követően folytatódott az eredeti napirendi pont vitája,
amelyben felszólalt:

    Eke Károly (Csongrád m., 10 vk.),

    Bognár József (országos lista).

    Ekkor Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke köszöntötte
az ülésteremben megjelent Václav Havelt, Csehszlovákia köztársasági
elnökét, aki rövid üdvözlő beszédet mondott.

    A képviselők jogállásának és javadalmazásának szabályozásáról
szóló vitában felszólt:

    Sebesi Lászlóné (Békés m., 6. vk.),

    Marx Gyula (Zala m., 2. vk.),

    Horváth Miklós (Vas m., 4. vk.),

    Tamás Gáspár Miklós (Budapest 14. vk.).

    Az elnöklő Fodor István a tervezet általános vitáját lezárva azt
ajánlotta a képviselőknek, hogy a részletes vitát halasszák el, amíg
a jogi bizottság elvégzi a tervezetnek a képviselők által javasolt
átdolgozását. Az Országgyűlés ezzel egyetértett, s így rátértek az
alkoholisták bíróság által elrendelt intézeti gyógykezelésének
megszüntetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter expozéja után a szociális és egészségügyi
bizottság nevében Mezey Károly fűzött szóbeli kiegészítést a
törvényjavaslathoz, amelynek általános vitájában Tamás Gáspár Miklós
(Budapest 14. vk.) képviselő kért szót. Miután a részletes vitában
senki sem kívánt szólni, így Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter
válaszolt az elhangzottakra. Ezután határozathozatal következett: a
képviselők elfogadták a törvénytervezetet.

    A munka a sajtótörvény módosítására benyújtott javaslat
megvitatásával folytatódott; e napirendi pontnak ugyancsak Kulcsár
Kálmán igazságügyminiszter volt az előterjesztője. (folyt. köv.)



1990. január 26., péntek 19:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik munkanap (36. rész) - dió 3.


Filló Pál, a jogi bizottság előadója fűzött szóbeli kiegészítést
az írásos előterjesztéshez.

    A vitában felszólt:

    Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.),

    Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.),

    Velkey László (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 4. vk.).

    Szentágothai János (országos lista),

    Zsigmond Attila (Budapest 5. vk.),

    Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.),

    Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskun m., 5. vk.),

    Bazsó György (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 17. vk.),

    Tamás Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.),

    Hámori Csaba (országos lista),

    Marx Gyula (Zala m., 2. vk.).

    Döntöttek az egyéni vállalkozásokról szóló törvényjavaslatról. A
törvénytervezet korábbi általános és részletes vitájában
elhangzottakra Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter reagált. A
határozathozatal eredménye: a képviselők elfogadták a már korábban
jóváhagyott módosításokkal kiegészített törvénytervezetet.

    Ezután az Állami Vagyonügynökségről, valamint az állami vagyon
védelméről szóló törvényjavaslatok feletti vita lezárásával
folytatta munkáját az Országgyűlés. Martonyi János kormánybiztos
válaszolt a vitában elhangzott felvetésekre, majd Tömpe István
pénzügyminiszter-helyettes reagált néhány észrevételre. Ezt követően
Szabó Kálmán, a terv- és költségvetési bizottság előadója összegezte
a vita tapasztalatait. A képviselők egyenként szavaztak a benyújtott
módosító indítványokról, majd nagy többséggel elfogadták a
jóváhagyott javaslatokkal kiegészített törvényjavaslatokat.
Ugyancsak elfogadták a terv- és költségvetési bizottság
előterjesztéseit: az Állami Vagyonügynökség ügyvezető igazgatójának
megválasztására alakuló jelölőbizottság összetételéről szóló
javaslatot, a tulajdonviszonyok átfogó rendezésére vonatkozó
állásfoglalást, valamint az átmeneti vagyonpolitikai irányelvek
benyújtását kérő határozatot. (folyt.köv.)



1990. január 26., péntek 19:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - negyedik munkanap (37. rész) - Dió 4.


A Parlament ezután elfogadta a korábban póttag Fonyó Gyula
jelölését az Országos Választási Bizottságba, ugyanakkor döntöttek
arról, hogy visszahívják az Országos Választási Bizottságból - az
MSZP parlamenti csoportjának korábbi kezdeményezésére - Torgyán
Józsefet.

    Az Országgyűlés megválasztotta a belső biztonsági szolgálat
tevékenységét vizsgáló bizottságot is, ebben a Parlamentben már
képviselettel bíró pártok egy-egy jelöltje kapott helyet. A
bizottság elnöke Mezey Károly lett. Tagjai: Solymosi József, Varga
Sándor, Fodor László, Debreczeni József, Vassné Nyéki Ilona, Tamás
Gáspár Miklós.

    Nemes Tamás (Komárom-Esztergom m., 6.vk.) arról tájékoztatott:
18 képviselővel megalakult azoknak a képviselőknek a parlamenti
csoportja, akik elfogadták a Hazafias Választási Koalició
programját, és támogatásával indulni kívánnak a választáson.

    Az elnöklő Fodor István javaslatára a képviselők úgy döntöttek,
hogy a jövő hét szerdáján folytatják munkájukat.

    Ezzel berekesztette az Országgyűlés januári ülésszaknak negyedik
munkanapját. (MTI)



1990. január 26., péntek 19:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgató üzeni:

"Debrecenből beszélek. (BEMONDJA NEVÉT, CÍMÉT) ... Szeretnék kérni a Szabad Európa Rádiótól egy naptárt 1989. évre. Nagyon szépen megköszönném, egész családom nevében. Köszönöm ."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD