Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - harmadik munkanap (29. rész)
Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) minden miniszteri ---------------- felszólítás ellenére a benyújtott törvényjavaslat módosítása mellett tette le a garast. Véleménye szerint az előterjesztett törvényjavaslat elfogadható megoldást kínál egyrészt az állami földek védelmére, másrészt - a mezőgazdasági szövetkezetek tagjait és jogutódjaikat sértő megváltás eltörlésével - a tulajdonviszonyok rendezésére. Az elmúlt évtizedek során azonban a megváltással a földeknek mintegy hatvan százaléka szövetkezeti tulajdonba került. Ez óriási vagyon, amelynek ellenértékét a mezőgazdasági szövetkezetek a megváltással ténylegesen nem fizették meg. Ez a törvénytervezet pedig teljességgel érzéketlen marad azokkal szemben, akiktől a földet annak idején kártalanítás nélkül egyszerűen elvették, vagy földjüket a bérlők vitték be a szövetkezetbe, avagy időközben azt megváltották. Ugyancsak érzéketlen a javaslat a megalakuló önkormányzatokkal szemben, mert számukra a földtulajdon visszaszerzésére még csak megoldást sem kínál. Indulatoktól sem mentesen tette fel a kérdést: azt a réteget, azt a több százezer embert, akiket kulákként bármilyen becsmérlő jelzővel illetve, lélekben megtaposva, lehetetlenné téve hallgatásra kényszerítettek, nem kívánjuk támogatni? Milyen tisztesség az, amely azokat bünteti, akik akaratuktól függetlenül jutottak ilyen pozícióba? Tallóssy Frigyes véleménye szerint a megoldás a világ legegyszerűbb dolga, nevezetesen az, hogy vissza kell állítani azoknak a tulajdonjogát, akiktől a földet elvették. Ezzel nem történik más, minthogy az ő nevüket írják be a telekkönyvbe, hiszen a földet nem kell kivinni a szövetkezetből, de a volt tag, illetve örököse és a szövetkezet megállapodást köthet a további használatról. Mint mondotta: ismeretei szerint százezrek vennék megelégedéssel tudomásul ezt a megoldást. Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy a föld ügye miatt óriási feszültség halmozódott fel a társadalomban, ez már a különböző pártpolitikai csatározások központi témájává vált. A Parlamentnek pedig nincs szüksége arra, hogy a feszültség robbanásban csúcsosodjék ki. S ha most nem lép, akkor a hajdani jogokat már nem lehet később helyreállítani. (folyt. köv.) 1990. január 25., csütörtök 18:35
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »