|
|
|
|
Népszavazás - megváltozott esélyek
|
---------------------------------- München, 1989. november 28. (SZER, Magyar híradó) - Hallgassák meg Lengyel Szaniszló kommentárját: - A vasárnapi első szabad népszavazás fontos állomása a magyar demokráciához vezető útnak, annak ellenére, hogy némely pártok szerint nem volt igazi tétje. De nem is ebben van a fontossága - nem a tétben -, hanem éppenséggel útjelző szerepében. A sokat emlegetett hallgatag, csendes többség íme, megmozdult. Joggal feltételezhető, hogy a szavazásban való részvétel jóval meghaladta volna az 58 százalékot is, ha a Demokrata Fórum nem szólítja fel híveit a népszavazás bojkottálására. A többség tehát politizálni kezdett, és valójában ez a választási hadjárat nyitánya, bármikorra tűzik is ki a választások időpontját. Bizonyára tisztában vannak ezzel a politikai pártok is, és tisztában vannak azzal is, hogy a tömegek megmozdulásával a politizálás Magyarországon - ahogy az amerikaiak mondják - egy egészen más labdajáték lett: megváltoztak a játékszabályok, az esélyek, és egész sor új játékos fog pályára lépni. A Szabad Demokraták Szövetsége és a Fidesz, amikor elindította a népszavazást sürgető aláírásgyűjtő akcióját, talán nem is mérte fel, mekkora kockázatot vállal, ha például nem gyűlik össze 100 ezer aláírás, vagy ha a választók többsége nemmel válaszol az első kérdésre. Tény viszont, hogy az akció nyomást gyakorolt az Országgyűlés tagjaira, s ennek köszönhető, hogy a másik három kérdés már nem eldöntésre, hanem a döntés megerősítésére várt csupán. Azt már fölösleges firtatni, hogy az egyeztető tárgyalásokon résztvevő kisgazdák és a tárgyalásoktól távol maradó szociáldemokraták a megváltozott helyzet alapos elemzésére, vagy jó politikai ösztöneikre hagyatkozva csatlakoztak a szabaddemokratákhoz. Mindenesetre a kezdeményezés - és főleg ennek sikere - sarokba szorította a régi-új kormányzó pártot, és dilemma elé állította a Demokrata Fórumot. (folyt.)
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Népszavazás - megváltozott esélyek - 1. folyt.
|
Való igaz, hogy a Demokrata Fórum aláírta az egyeztető tárgyalásokon született megállapodást, de mire az Országgyűlés kénytelen volt kiírni a népszavazást, a helyzet alapvetően megváltozott: a régi MSZMP, az eredeti tárgyalópartner szétrobbantotta magát. Másrészt viszont a viharos kelet-németországi, bulgáriai és csehszlovákiai fejlemények megmutatták, hogy Moszkva tűrésküszöbe a némelyek által feltételezettnél sokkal magasabb. Így immár egyetlen MSZMP utódpárt sem hivatkozhatott arra, hogy tekintettel kell lenni az ellenséges környezetre, s ezért csak olyan kormánykoalíció lehet életképes és bátorságos, amelyben a kommunisták is részt vesznek. Ha tehát - mint a bonni Die Welt kommentátora feltételezi - a Demokrata Fórum bojkottfelhívása mögött kül- és tömbpolitikai megfontolások húzódtak meg, ezen megfontolások alól éppen kül- és tömbpolitikai fejlemények húzták ki a szőnyeget. Nincsen ebben semmi különös. A politika nemcsak a lehetőségek művészete, hanem a változó körülményekhez való alkalmazkodás tudománya is. Pozsgay Imre kissé rezignált hangú hétfői nyilatkozata arra enged következtetni, hogy a négy "igen" után tovalebbenni látja az elnöki álmot. De hát maga is mondott valami olyasmit, hogy a hála nem politikai kategória. Ami pedig a szabaddemokratákat illeti, első nyilatkozataik - főleg Pető Iváné - kompromisszumkészségről tanúskodnak, mert látják, hogy a pohár félig üres. Hogy ki tölti tele, arról a következő hónapokban még sokat fogunk beszélni. +++
1989. november 28., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|