Rendszerváltás és az MTI

	Népszavazás - elnökválasztás (1. rész)
1989. október 31., kedd - Az Országgyűlés határozata értelmében november 26-án népszavazás lesz. Az állampolgárok a szavazókörökben olyan szavazócédulát kapnak kézbe, amelyen négy kérdés szerepel. Az a négy kérdés, amelyek megválaszolására a Szabad Demokraták Szövetsége népszavazást követelő aláírásgyűjtő kampányt szervezett. A kérdések alatt zárójelben olyan magyarázatok olvashatók, amelyek - felhívva a figyelmet a lehetséges válaszok jogkövetkezményeire - segítik a döntést. A szavazólap tartalmazza: ,,1. Csak az Országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? (Igen szavazatával Ön azt támogatja, hogy a köztársasági elnököt ne a nép, hanem az új Országgyűlés válassza meg. Nem szavazatával azt támogatja, hogy a köztársaság első elnökét közvetlenül a lakosság válassza meg.) 2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? (E kérdésben az Országgyűlés a pártokról szóló törvény elfogadásával úgy döntött, hogy a munkahelyeken ne működjenek pártok. Igen szavazatával az Országgyűlés döntését megerősíti, nem szavazatával a pártok munkahelyi működését támogatja.) 3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról? (Az Országgyűlés októberi ülésszakán a társadalmi szervezetek és az MSZMP vagyonáról szóló tájékoztatót elfogadta. Igen szavazatával megerősíti az elszámoltatást, nem szavazatával elutasítja az elszámoltatást.) 4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget? (Az Országgyűlés a Munkásőrséget októberben jogutód nélkül feloszlatta, a törvény végrehajtása megkezdődött. Igen szavazatával megerősíti az Országgyűlés döntését, nem szavazatával a Munkásőrség visszaállítása mellett foglal állást.),, A népszavazás akkor minősül eredményesnek, ha a választópolgárok fele plusz egy fő szavazott. Ekkor kétféle megoldás lehetséges a köztársasági elnök választásával összefüggésben. Az egyik: ha a többség igennel voksol, akkor az Országgyűlés által kitűzött időpontban, 1990. január 7-én megtartják a köztársaságielnök-választást. Ha a többség elutasítja ezt, akkor az elnököt a képviselőválasztások után megalakuló új Parlament választja meg. (folyt.köv.) 1989. október 31., kedd 20:35
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Népszavazás - elnökválasztás (2. rész)
Ez tehát azt jelentené, hogy január 7-én nem lesz köztársaságielnök-választás. Ha a választópolgárok nem mennek el szavazni, illetve nincs meg a szükséges arány, a népszavazás eredménytelennek minősül. Ezt a helyzetet úgy kell tekinteni, mintha nem is lett volna népszavazás. Ez esetben pedig az elfogadott módosított Alkotmány és az Országgyűlés döntésének megfelelően az általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választanak a választásra jogosult állampolgárok köztársasági elnököt január 7-én. (MTI) 1989. október 31., kedd 20:37
Vissza » A hírhez kapcsolódik »