Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 30.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Grósz davosi beszéde (SZER, A mai nap)

Lehet, hogy a kelet- európai országoknak a modernizálás érdekében el kell fogadniuk a munkanélküliséget, és az életszínvonal átmeneti csökkenését is. A szocialista országok kritikus esztendők elé néznek - mondta Grósz Károly Davosban, a Világgazdasági Fórum tanácskozásán tartott beszédében. Kelet-Európának nincs más választása, mint megpróbálni örökölt lemaradását felszámolni - jelentette ki a magyar politikus.

Folytatódott az SZDSZ második közgyűlése (1. rész)

1989. október 28., szombat - A Szabad Demokraták Szövetsége pártjelleggel működő, szociálliberális szervezet, s az elmúlt hónapokban az ország egyik legbefolyásosabb politikai tényezőjévé vált - hangsúlyozta Mécs Imre ügyvivő, az SZDSZ közgyűlése szombati munkanapjának kezdetén Budapesten, a Gólyavárban.

Mécs Imre a szövetség eddigi munkájáról szólva emlékeztetett
arra, hogy az SZDSZ idén márciusban és áprilisban két fordulóban
tartott első közgyűlésén már elfogadta a rendszerváltás programját,
így mostani tanácskozás fő feladata a politikai és a választási
stratégia kidolgozása lesz. Az első közgyűlés óta eltelt mintegy hat
hónapban jelentősen növekedett - 6000 fölé emelkedett - a Szabad
Demokraták Szövetségének taglétszáma, ezért döntöttek úgy, hogy a
mostani tanácskozás, a szervezet történetében először,
küldöttközgyűlés legyen. Az SZDSZ-nek az Ellenzéki Kerekasztalban
való részvételéről szólva Mécs Imre egyrészt kiemelte: az EKA
jelentősen hozzájárult a pártállam leépítésének és az állampárt
visszaszorításának folyamatához, másrészt viszont sajnálatosnak
nevezte, hogy a nemzeti centrum augusztusban történt kialakulásával
az EKA-ban megbomlott az addigi egység. Ezzel kapcsolatban
emlékeztetett arra, hogy miért nem írta alá az SZDSZ a Fidesz-szel
és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájával együtt a
háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások jegyzőkönyvét, és
hangsúlyozta: csak azért nem éltek vétójogukkal, hogy ne
akadályozzák meg az EKA-ban résztvevő többi szervezetet az
aláírásban.

    Mécs Imre végezetül kifejezte azon reményét, hogy az SZDSZ
második közgyűlésén születendő döntések jelentősen befolyásolják
majd a szabad, független, demokratikus, majd a későbbiekben a jóléti
Magyarország megszületését. (folyt. köv.)


1989. október 28., szombat 18:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az SZDSZ második közgyűlése (2. rész)

Dörgő taps fogadta Tamás Gáspár Miklóst, aki bevezető
előadásában az SZDSZ szemszögéből összegezte a magyarországi
politikai helyzetet, s ezen belül vázolta a szövetség helyét,
illetve a jövőbeni működésére vonatkozó elképzeléseket.

    Az elmúlt négy évtizedet értékelve rámutatott: a korábbi
politikai vezetők, úgymond a ,,nemzet atyái,, okosan vegyítették
ugyan a terror és a kivételezés eszközeit, ám végül mégis a szakadék
szélére sodorták az országot, s politikai ténykedésük hasonló
helyzetbe hozta a kisebbségi helyzetben élő magyarságot is. E
gondolatot folytatva hangsúlyozta: mára végérvényesen lejárt az
önmagukat kinevező népvezérek kora, s immár a nép valóságos
kívánságaihoz kell igazítani a politikát. Ezzel öszefüggésben
kiemelte: egyértelműen bebizonyosodott, hogy ez a nép nem akarja a
négy évtizeden át rákényszerített rendszert.

    Tamás Gáspár Miklós napjaink közhangulatáról szólva úgy
vélekedett: a nemzet jólétre, nyugalomra és tisztességes politikai
viszonyokra vágyik, semmiképpen sem akar felfordulást vagy
zűrzavart. Hozzátette, hogy az SZDSZ éppen azért a rendszerváltás
híve, mert a jövő stabilitását csak e rendszerváltás nyomán tartja
megteremthetőnek. Ennek kapcsán elsőrendűen fontosnak ítélte a
kilábalást a gazdasági válságból, s annak a véleményének adott
hangot, miszerint: mélyreható, radikális reformok sorával talpra
állítható a magyar gazdaság.

    A gazdasági megújulás zálogát egy szabadversenyes,
magántulajdonon alapuló piacgazdaságban jelölte meg Tamás Gáspár
Miklós. További garanciaként egy olyan államot vázolt fel elérendő
célként, amelyben az államgépezet nem félelmetes ellenség, hanem
egyszerű hivatal, s nem vesz részt a gazdasági folyamatokban.
Nyomatékkal jelentette ki: egyszer s mindenkorra gúzsba kell kötni a
tervező állami akaratot , s egy olyan rendszert kell teremteni,
amelyben az állam szolgai módon alárendeltje a népakaratnak.

    A szövetség politikai alapállását, eszmekörét Tamás Gáspár
Miklós röviden úgy összegezte: az SZDSZ Jászi és Bibó örökségének
felvállalása mellett Széchenyi, Kossuth és Deák liberalizmusa
folytatójának is tekinti magát. (folyt. köv.)


1989. október 28., szombat 18:10


Vissza »


Folytatódott az SZDSZ második közgyűlése (3. rész)

A forró hangulatú és fűzött politikai légkörű tanácskozást
sejtető bevezetők után került sor az ügyvivői testület
beszámolójára, az egy esztendei munka mérlegelésére. Elsőként Kőszeg
Ferenc összegezte az SZDSZ tevékenységét, s egyebek közt
emlékeztetett arra: a szövetség a demokratikus ellenzék örökségét
hozta magával. Kifejtette: az SZDSZ szellemi magját az a maroknyi
csoport alkotja, amelynek tagjai - bár csupán a pálya széléről
hallathatták hangjukat - már a hetvenes, nyolcvanas években is
jogállamot követeltek, és 1956-ot mindvégig forradalomnak
tekintették.

    A politikai egyeztető tárgyalásokon való részvétel értékelése
után Kőszeg Ferenc az SZDSZ valódi politikai sikerének könyvelte el
a múlt hetekben lezajlott népszavazást kérő aláírásgyűjtési akciót.
Úgy vélte, hogy az aláírásgyűjtési kampány nyomán született
parlamenti döntés a munkásőrség megszüntetéséről, valamint a pártok
munkahelyi működésének megtiltásáról egyértelműen az SZDSZ győzelmét
jellenti. Ugyanakkor azt is hozzátette: az aláírásgyűjtési akció
révén az SZDSZ ismertebb és népszerűbb szervezet lett. (folyt. köv.)


1989. október 28., szombat 18:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az SZDSZ második közgyűlése (4. rész)

Béki Gabriella, az SZDSZ tanácsának tagja a szövetség szervezeti
felépítéséről tartott beszámolójában rendkívül figyelemre méltónak
tartotta, hogy a taglétszám az 1989. január 1-jén regisztrált
1228-ról az elmúlt hétig több mint hatezerre nőtt. Jelenleg 120
SZDSZ-szervezet működik az országban, és a budapesti kerületi
szervezetek mindegyikében meghaladja a tagok száma a százat.
Végezetül kiemelte: a tapasztalatok szerint az SZDSZ vonzó párt, ám
csak akkor maradhat ilyen, ha képes a szervezeti kereteken belül
demokratikusan működni.

    Danis György az SZDSZ vidéki szerveződéséről beszámolva
megjegyezte: abból kiindulva, hogy a nyár közepén a 3500 fős
SZDSZ-tagságból csupán 1000 ember volt vidéki, erőteljes
szervezőmunkába kezdtek a fővároson kívül is. Ennek eredménye
mostanában kezd megmutatkozni. Immár 92 vidéki szervezete működik az
SZDSZ-nek, és további 34 a megalakítás stádiumában van.

    Szent-Iványi István ügyvivő a külügyi bizottság és szolgálat
munkáját ismertetve rámutatott: ezek létrehozását a passzívról az
aktív diplomáciára való áttérés igénye sürgette. A külügyi
kapcsolattartás stratégiájáról szólva hangsúlyozta: az SZDSZ nemcsak
a politikailag és szellemiségükben hozzájuk közel álló pártokkal,
szervezetekkel és mozgalmakkal kívánja bővíteni együttműködését,
hanem mindazokkal a tényezőkkel, amelyek kinyilvánították
szimpátiájukat, illetve támogatásukat a Magyarországon zajló
demokratikus átalakítás iránt. Az SZDSZ fontosnak tartja a
kapcsolattartást a kelet-európai demokratikus mozgalmakkal,
amelyeknek száma - nyugtázta Szent-Iványi István - az elmúlt
időszakban örvendetesen gyarapodott.

    A külügyi beszámolót követően stílszerűen a tanácskozás második
napján megjelent külföldi vendégeket köszöntötték; a névsorolvasást
nagy taps fogadta. A vendégek sorában üdvözölték többek között a
lengyel Szolidaritás, a keletnémet Új Fórum, a csehszlovák Charta
,77, a szovjet Demokrata Unió, a nyugatnémet Friedrich Naumann
Alapítvány (FDP), a Friedrich Ebert Alapítvány (SPD), a Zöldek
pártja, valamint a holland Demokrácia ,66 párt képviselőjét. A
Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek közül egyebek közt
az amerikai, az ausztrál, a brit, a francia, a holland, a lengyel és
a svéd nagykövetség képviselője volt jelen. (folyt. köv.)


1989. október 28., szombat 18:46


Vissza »


Folytatódott az SZDSZ második közgyűlése (5. rész)

Kis János, az SZDSZ tanácsának tagja ,,Út a szabad
választásokhoz,, címmel tartotta meg a politikai vitát bevezető
előadást. Elöljáróban hangsúlyozta: az SZDSZ tanácskozására olyan
politikai pillanatban kerül sor, amikor az országot csupán egy lépés
választja el a szabad választásoktól. Ez a pillanat egyszerre
ígéretes és nyugtalanító - mondta. Ígéretes, mert az Országgyűlés
legutóbbi ülésszakán elfogadott törvények - az alkotmány módosítása,
a választójogi és a párttörvény - hatalmas lépést jelentenek a
jogállamiság felé. Ugyanakkor a helyzet nyugtalanító is, hiszen az
ország a bizonytalanság állapotában van. A küldöttgyűlésnek nem
azzal kell törődnie, hogy választ adjon a Szabad Demokraták
Szövetségét ért vádaskodásra, hanem azzal, hogy kellő komolysággal
és eltökéltséggel kiutat ajánljon a válságból.

    A válság összetevőit elemezve Kis János a legfőbb gondnak azt
nevezte, hogy a békés átmenetnek nincs olyan chartája, amelyet az
egész ország magáénak tekinthet és amely a közmegegyezés szilárd
alapja. Ez a tény a háromoldalú tárgyalásokon született megállapodás
aláírását követő napon nyilvánvalóvá vált, s ettől kezdve olyan
helyzet alakult ki, amelyben maguk az aláírók is újra és újra
elhatárolták magukat attól, amit aláírtak, hangsúlyozva, hogy
elégedetlenek az eredménnyel. Mindezeket a megoldatlan kérdéseket
figyelembe véve indította meg az SZDSZ a népszavazást szorgalmazó
aláírásgyűjtési kampányát. A népszavazás kezdeményezése -
hangoztatta Kis János - nem destabilizálta, hanem éppen hogy
stabilizálta a politikai helyzetet. Hiszen ez is befolyásolta a
munkásőrség megszüntetéséről, illetőleg a pártok munkahelyi
működésének tilalmáról meghozott parlamenti döntést. Az SZDSZ tanács
tagjának érvelése szerint ez az akció csökkentette azt a távolságot,
amely a háromoldalú tárgyalásokon részt vevő politikai elit és a nép
között volt. A népszavazást szorgalmazó akcióval ugyanis az SZDSZ
arra ösztönözte a társadalmat, hogy alkotmányos jogaival élve
nyilvánítson véleményt alapvető kérdésekben - hangsúlyozta Kis
János.

    A továbbiakban a mélyülő politikai válság okai közé sorolta,
hogy bár az állampárt felbomlása megtörtént, az MSZMP utódpártjának,
az MSZP-nek az összezsugorodása, valamint bizonytalan küzdelme az
önmagukat utódpártnak deklarálni kívánó volt MSZMP-csoportokkal,
erősíti a hatalmi vákuumot. (folyt. köv.)


1989. október 28., szombat 19:25


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az SZDSZ második közgyűlése (6. rész)

A politikai bizonytalanságot fokozza az ellenzék pártjai és
szervezetei közötti belharc - folytatta Kis János. - Pedig az
ellenzék új egységének megteremtésére szükség van ahhoz, hogy a
szabad választásokon győzelmet arathassanak a régi rend hívei
felett. A jelenlegi politikai vákuumhelyzetben a hatalmi apparátus
egyetlen igazán működő része a kormány, amelynek mozgástere megnőtt,
ám a gazdasági válság kezelésére nem képes.

    Kis János végezetül a demokratizálás folytatásával összefüggő
feladatokat összegezte. A megoldandó nyitott kérdések között
említette az új politikai pártok és szervezetek megfelelő
infrastruktúrájának és anyagi eszközökkel történő ellátásának
rendezését. Ugyancsak sürgősen megoldandó feladatnak minősítette a
tömegtájékoztatásban az esélyegyenlőség megteremtését, ehhez
elengedhetetlennek tartotta az új sajtó- és tájékoztatási törvény
mielőbbi megalkotását és elfogadását.

    A továbbiakban kiemelte, hogy a politikai egyeztető tárgyalások
súlypontjának át kell helyeződnie a kormányhoz. Javasolta, hogy
ezentúl a kormány tárgyaljon a pártokkal, köztük az MSZP-vel is.
Ehhez azonban a Minisztertanácsnak egyértelműen deklarálnia kell
azt, hogy az átmenet kormánya, és mint ilyen, független a politikai
pártoktól. Kis János rendkívül fontosnak nevezte, hogy a kormány
készítsen rövid távú válságkezelő programot. Ennek végrehajtását az
SZDSZ azzal segíthetné, hogy - amennyiben a programot jónak tartja -
kötelezettséget vállalna arra: politikai érdekből nem támadja a
kormányt, ezzel is elősegítve működőképességét. Az SZDSZ tanácsának
tagja szükségesnek tartotta a középszintű gazdasági tárgyalások
megszüntetését. Ezek a megbeszélések ugyanis - hangsúlyozta -
meddőek, épp ezért célszerű, hogy a Minisztertanács a jövőben a
politikai kérdésekről a pártokkal, a gazdaságiakról pedig az
érdekvédelmi szervezetekkel tárgyaljon.

    Kis János indítványozta, hogy az SZDSZ-közgyűlés fogadjon el
állásfoglalást az EKA működésének felújítására, az ellenzék
egységének helyreállítására.

    A békés átmenet garanciája érdekében ugyancsak javasolta, hogy
kezdeményezzék: valamennyi fegyveres erő tiszti állománya tegyen
esküt az új köztársasági alkotmányra. Végezetül pedig rendkívül
fontosnak minősítette annak elérését, hogy az érdekeltek a
legrövidebb időn belül megállapodjanak az országgyűlési választások
időpontjában. (folyt. köv.)


1989. október 28., szombat 19:34


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az SZDSZ második közgyűlése (7. rész)

Az ügyvivői testület tagjainak felszólalását követő vitában
többen kitértek arra, hogy a jelenlegi átmenet során számos korábbi,
a szabad demokraták által felvetett követelés megvalósult, azaz -
miként Demszky Gábor találóan megfogalmazta - a pártállam
végrehajtotta magán az öncsonkítást. Több hozzászóló figyelmeztetett
arra is: az állampárt leépülése ugyan politikai vákuumot
eredményezhet, ám a központi akarat szétolvadásával mind nagyobb
szerepe lehet a társadalmi kezdeményezéseknek.

    Központi témája volt a délutáni vitának az az új politikai
erőtér, amely az MSZMP átalakulása és az ellenzéki pártok mind
markánsabb szerveződése nyomán jött létre. A küldöttek körében
egyöntetű véleményként fogalmazódott meg: az MSZP létrejötte csupán
taktikai fogás, nem más mint a korábbi párt átmentése úgymond
,,szalonképesebb,, formában. Ezzel kapcsolatban több hozzászóló
leszögezte, hogy az SZDSZ nem köthet szövetséget - akár egy
esetleges kormányzati koalíció formájában sem - a kommunistákkal.
Koalíciós partnere lehet viszont a szövetségnek - miként erre Konrád
György rámutatott - a FIDESZ, az MSZDP és a Független Kisgazdapárt.

    Felvetődött a vitában a semlegesség, s ezzel összefüggésben a
jelenlegi kelet-európai átalakulás kérdése is. Ezt taglalva egyebek
közt elhangzott: olyan egyértelmű és kész helyzetet kell teremteni
Európa keleti felén, hogy azt egy esetleges szovjetunióbeli
visszarendeződés se befolyásolhassa kedvezőtlenül. Szóba került az
is: korlátozható és korlátozandó is Magyarország közreműködése a
Varsói Szerződésben, s mindenképpen szükséges annak kinyilvánítása,
hogy a tagállamok nem alkotnak elvi-politikai egységet. (folyt.köv.)


1989. október 28., szombat 19:37


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatódott az SZDSZ második közgyűlése (8. rész)

A késő délutáni órákban a gyűlés résztvevői ajánlásokat tettek
az SZDSZ újonnan megválasztandó tanácsának tagjaira. A jelölőlistára
több mint nyolcvan személy neve került fel, közülük választják meg
vasárnap a Szabad Demokraták Szövetségének mintegy negyven tagú új
tanácsát. Az esti órákban kezdtek hozzá a küldöttek az alapszabály
módosításának vitájához, a hozzászólások még a késő esti órákban is
tartottak.

    Az SZDSZ második közgyűlésének zárónapján, vasárnap folytatódik
a választási stratégia vitája, s megválasztják a szövetség
tanácstagjait, illetve ügyvivőit. (MTI)


1989. október 28., szombat 20:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgató üzeni:

"Debrecenből beszélek. (BEMONDJA NEVÉT, CÍMÉT) ... Szeretnék kérni a Szabad Európa Rádiótól egy naptárt 1989. évre. Nagyon szépen megköszönném, egész családom nevében. Köszönöm ."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD