|
|
 |
|
 |
felcím: A T. Ház döntött. 1. főcím: Elnöki Tanács helyett köztársasági elnök Írta: Schmidt Péter egyetemi tanár
|
A magyar országgyűlés ez év októberében tartott ülésszakán új
alkotmányos berendezkedést fogadott el. Ennek sorában Magyarországot
köztársasággá kiáltotta ki és új intézményként létrehozta a
köztársasági elnököt. Az államfő körüli viták, annak választása és
hatásköre ezzel aligha zárultak le. A tisztánlátás érdekében ennek
néhány alkotmányjogi vonatkozását kívánjuk most érinteni.
Egyesek a 40 éve nem igazán szerencsés elnevezést vitatva, de a
kollektív, többszemélyes testület mellett érvelnek, mások a
hagyományok alapján az egyszemélyes államfő, a köztársasági elnök
mellett teszik le a voksot. De végülis kinek van igaza, annak, aki
testületiségben nagyobb demokráciát lát, vagy annak, aki egyetlen
nagytekintélyű, közéleti súllyal rendelkező, vagy egyenesen pártok
felett álló és a lakosság teljessége által választott személyben
látja a kibontakozás garanciáját.
A kérdés ugyan ebben a formájában élesen van feltéve, tudományos
meggyőződésem szerint azonban mégis rosszul.
alc. Politikai spanyolfal
Kezdjük talán az európai fejlődés elemzésével. Az abszolút
királyi hatalommal szemben az európai polgári átalakulás a XVIII.
században a hatalmi ágak megosztása alapján meghirdette a király
hatalmának korlátozását. A királytól elvette vagy el kívánta venni a
törvényalkotást és azt a képviseleti szervre bízta. De elvette az
igazságszolgáltatást is, kimondva, hogy ezt az állami feladatot a
végrehajtó hatalomtól el kell választani és független, csak a
törvénynek alárendelt bíróságokra kell bízni. Az államfő a
végrehajtó hatalom letéteményeseként fogalmazódott meg.
Egész más funkciót töltött be a Szovjetunió prezídiuma
(elnöksége) mintájára létrehozott Elnöki Tanács. Ez elvileg az
országgyűlés szükebbkörű testülete volt (21 képviselőből állt),
amelynek fő funkcióját abban jelölték meg, hogy az országgyűlés
együtt nem léte alatt néhány, az alkotmányban kizárt hatáskörtől
eltekintve az országgyűlés kompetenciáját gyakorolja. Az
országgyűlést viszont az 1949. évi alkotmány korlátlan hatáskörrel
ruházta fel. (folyt.)
1989. október 25., szerda 13:18
|
Vissza »
|
|
A T. Ház 2.
|
Ez a korlátlan hatáskör, benne a kormány megválasztása és annak
teljes országgyűlés előtti felelőssége, a hatalom egységének elvét
reprezentálta, amely tagadta az előbb jelzett hatalommegosztás
koncepcióját. A valóságban persze az ORSZÁGGYŰLÉS KORLÁTLAN
HATÁSKÖRÉNEK ELVE POLITIKAI SPANYOLFAL VOLT, hiszen az
egypártrendszer, az egyetlen politikai centrum léte, a párt vezető
szerepének értelmezése az országgyűlést is, de a kormányt és más
állami szerveket is ennek a pártnak, gyakorlatilag annak
apparátusának rendelte alá. Ilyen körülmények között az
országgyűlést helyettesítő jogosítványokkal ellátott Elnöki Tanács a
kormány (gyakorlatilag a párt központi szervei) kezében arra volt
jó, hogy ezzel megkerülje az országyűlés nagyon korlátozott, de az
Elnöki Tanácshoz viszonyítottan mégis szélesebb nyilvánosságot.
AZ ELNÖKI TANÁCS MEGSZÜNTETÉSE TEHÁT NEM A TESTÜLETI ÁLLAMFŐ
FELVÁLTÁSA EGYSZEMÉLYES ÁLLAMFŐVEL. Másról van szó, arról, hogy az
állami berendezkedésnek egy más alapállása valósul meg. AZ ÁLLAMFŐ
ITT NEM AZ ORSZÁGGYŰLÉS HELYETTESE, hanem egy másik hatalmi ág, a
végrehajtó hatalom létrehozását jelenti.
alc. Több párt, több politikai központ
A kérdés csak az, hogy ilyen szerkezeti váltásra miért van
szükség? Leegyszerűsítve a választ, azért mert megszűnik az
egypártrendszerű politikai struktúra, mert több politikai centrum
jön létre, mert AZ EGYPÁRTRENDSZERT TÖBBPÁRTRENDSZER VÁLTJA FEL.
Anélkül, hogy most a pártrendszerben bekövetkezett változás
okait elemeznénk, csak a tényt szögezzük le. De ez A
TÖBBPÁRTRENDSZERŰ STRUKTÚRA ÚJ HELYZETBE HOZZA A KÖZHATALMAT
MEGVALÓSÍTÓ ÁLLAMOT. Eddig az egyetlen politikai párt az állam
szinte minden szervét akaratának végrehajtójává tette, hiszen
politikai akarat - legalábbis legálisan - csak egyetlen centrumban
születhetett. Most több politikai párt, politikai központ
szerveződik, amelynek mindegyike társadalmi támogatottságának
mértékében vindikálja magának azt a jogot, hogy az egyetlen
közhatalomra hatást gyakoroljon. Az állam politikailag sehol nem
neutrális, a különbség nem ebben van, hanem abban, hogy a politikai
pluralitás vagy az egypártrendszer alapján szerveződik a politizáló
társadalom.
Ez a váltás az állam, annak működése, politikai befolyásolása
szempontjából új "játékszabályokat" feltételez. A "régi"
játékszabály az egyetlen párt vezető szerepén nyugodott, az új olyan
játékszabályokat követel, amely a politikai folyamatok
többközpontúságán nyugszik. (folyt.)
1989. október 25., szerda 13:20
|
Vissza »
|
|
A T. Ház 3.
|
A HATALOMMEGOSZTÁS JOGI, SZERVEZETI KONSTRUKCIÓJÁT NEM AZÉRT
KELL MEGVALÓSÍTANI, MERT AZ DEMOKRATIKUSABB, MINT A HATALOM EGYSÉGE,
HANEM AZÉRT, MERT A POLITIKAI PLURALIZMUS IRÁNYÁBA VÁLTOZOTT A
TÁRSADALOM. Az új szabályoknak a középpontjában a hatalommegosztás
szervezeti elve áll, amely a törvények végrehajtása alapján ad
hatalmat az államfőnek és az államigazgatási szerveknek.
alc. Elnöki hatalom, elnöki függetlenség
A parlament és az államfő ebben a rendszerben egymás mellé és
nem egymás fölé van rendelve. Az államfő csak a parlament által
hozott törvényekkel kaphat hatalmat, viszont jogokat kap a politikai
pártképviseleten nyugvó parlamenttel szemben. Ilyen jogok különösen,
hogy az országgyűlés által elfogadott törvényt újabb megfontolás
érdekében visszaküldheti a parlamentnek (vétójog), meghatározott
feltételek mellett elnapolhatja és feloszlathatja az országgűlést.
NAPJAINK VITATOTT KÉRDÉSE, HOGY A PARLAMENTTŐL KAPJA-E AZ ELNÖK
A MEGBÍZÁST, VAGY AZ ÁLLAMPOLGÁROK KÖZVETLENÜL VÁLASSZÁK? Mindkét
megoldás mellett lehet érveket és ellenérveket felhozni. A KÖZVETLEN
VÁLASZTÁS KÉTSÉGTELENÜL DEMOKRATIKUSABB, DE AZ ELNÖK TÚLZOTTAN
FÜGGETLENEDHET A PARLAMENTTŐL, hiszen ő egyedül ugyanúgy az
állampolgárok szavazata alapján jut tisztségéhez, mint a parlament
egésze. Történelmi tapasztalat, hogy az elnöki rendszer általában
közvetlen választást alakít ki, míg A PARLAMENTÁLIS KORMÁNYZÁS
ESETÉN AZ ELNÖK ÁLTALÁBAN A KÉPVISELETI SZERVTŐL KAPJA MEGBÍZÁSÁT.
Ha nem így lenne, akkor a parlamentnek és nemcsak az elnöknek
felelős kormány esetén feloldhatatlan ellentmondás keletkezhet a
többpártrendszerű parlament és az egyetlen párt politikáját támogató
elnök között.
Az új alkotmányos berendezkedés ezért egyértelművé teszi, hogy a
parlamentáris rendszernek megfelelően az elnököt az országgyűlés
választja. A POLITIKAI EGYEZTETŐ TÁRGYALÁSOKON MEGEGYEZÉS SZÜLETETT,
HOGY A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKI INTÉZMÉNYT AZONNAL BE KELL VEZETNI.
Politikailag viszont a mai országgyűlés társadalmi elismertségének
alacsony foka miatt nem lenne helyes, ha a mostani országgyűlés
elnököt választana. Így született a kompromisszum, amely szerint egy
alkalommal az állampolgárok útján közvetlenül kapja az elnök
megbízatását. Ezt a megoldást politikailag csak a Szabad Demokraták
Szövetsége vétózta meg azzal, hogy a közvetlen választás felett
népszavazást kezdeményezett. (folyt.)
1989. október 25., szerda 13:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A T. Ház 4.
|
A megoldás még várat magára, de valószínűnek látszik, hogy vagy
a hitelesített aláírások alapján a népszavazáést el kell rendelni,
vagy az országgyűlést fel kell oszlatni és ki kell írni az általános
választásokat. Az utóbbi esetben természetesen nincs szükség
közvetlen választásra sem. (MTI-Press)
1989. október 25., szerda 13:24
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|