Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - negyedik munkanap (22. rész)
- A parlamenti demokráciára való átmenet idején nem szolgálja az ország és a nemzet érdekét, ha a mostani megemlékezést bárki a nemzetet megosztó politikai érdekeknek szolgálatába állítja, vagy kívánja állítani. Az Országgyűlés osztja és támogatja azt az általános igényt, hogy az 1956-os októberi népfelkelés napja a nemzeti megbékélés közös ünnepe legyen. Ezt az ünnepet pedig nem zavarhatják meg egyéni ambíciók, sértettségek és politikai sandaságok - fejtette ki az Országgyűlés elnöke. Október 23-a megünnepléséről Németh Miklós miniszterelnök terjesztette elő a kormány javaslatait. Elöljáróban kifejtette: egy nemzetet, annak történelmét, lelkületét leginkább az jellemzi, hogy mennyire esik egybe az ünneppé avatás állami kinyilvánítása a nép akaratával. Vagyis, hogy a naptár piros betűjének van-e fedezete az emberek emlékezetében, hitében, érzelemvilágában, történelmi tudatában. Október 23-a máris kitörölhetetlen dátumként van jelen. Az országgyűlés most arról határoz - mondotta -, hogy ez a nap államilag is elismert ünnep legyen. Népszavazás dönt viszont majd arról - a kormány javaslata szerint -, hogy egyúttal nemzeti ünnep lesz-e. Sajátos körülményként értékelte, hogy éppen október 23-a előtt néhány nappal fogadta el a parlament a Magyar Köztársaság Alkotmánytörvényét, amely kihirdetése napján lép hatályba. Bejelentette: a kormány kész megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a törvény kihirdetésének és ezzal hatályba lépésének napja október 23-a legyen. Ezzel lehetővé válik, hogy október 23. ne csupán nemzeti emléknapként, hanem egyben, mint a köztársaság kikiáltásának dátuma íródjék be nemzeti történelmünkbe és ünnepeink sorába. Ily módon ez az ünnep keretbe foglalhatná a totális elnyomórendszer elleni népfelkelés emlékét és e harc szellemi örökségeként megszülető új, demokratikus jogállamiságot, amelyet leginkább elnevezése, a Magyar Köztársaság szimbolizál. A javaslatok sorát azzal zárta: október 23-án a Parlament erkélyéről vagy főlépcsőjéről az országgyűlés elnöke, aki attól a naptól kezdve a Magyar Köztársaság elnöki tisztéből adódó feladatokat is ellátja, megfelelő külsőségek között kiáltsa ki a Magyar Köztársaságot. Szűrös Mátyás a kormány elnökének hozzászólását követően - megköszönve Németh Miklós szavait - kijelentette: a tapsból úgy ítéli meg, hogy az Országgyűlés egyöntetűen támogatja a javaslatot. (folyt.köv.) 1989. október 20., péntek 19:29
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »