Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 30.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Grósz davosi beszéde (SZER, A mai nap)

Lehet, hogy a kelet- európai országoknak a modernizálás érdekében el kell fogadniuk a munkanélküliséget, és az életszínvonal átmeneti csökkenését is. A szocialista országok kritikus esztendők elé néznek - mondta Grósz Károly Davosban, a Világgazdasági Fórum tanácskozásán tartott beszédében. Kelet-Európának nincs más választása, mint megpróbálni örökölt lemaradását felszámolni - jelentette ki a magyar politikus.

Magyar gazdaság jövője

----------------------


London, 1989. október 18. (BBC, Késő esti panoráma) - A gyorsan
pörgő politikai változások közepette nem lenne okos megfeledkezni a
gazdasági helyzetről Magyarországon, amely ha kevésbé látványosan
is, de szintén magán viseli az átmenet minden jelét.

    Dr. Gerhárd Ferenc közgazdász, a Közép-Európai Beruházási Bank
főkönyvelője, korábban a mezőgazdasági minisztériumban volt. Tőle
kérdeztem meg: hogy mi a helyzet a gazdasági téren, ott is
tapasztalható változás, mozgás, mint a politikában?

    - Sajnos nem egészen, de azt hiszem ez így is van rendjén.
Ameddig a politikai élet nincs a helyén, és nem tesszük rendbe közös
dolgainkat, addig elsősorban erre kell gondolnunk. De nem szabad
elfelejtenünk azt sem ugyanakkor, hogy a politikát a gazdaság tölti
meg élettel, a mindennapok teljesítménye kihat az emberek politikai
érzületére, véleményére - egyben azt is jelenti, hogy a jó gazdaság,
jó irányba formálja a politikát is.

    - Tulajdonképpen senki földjén jár Magyarország, mert hiszen
annyit tudunk, hogy a játékszabályokat megváltoztatják, azt hogy egy
más gárda veszi át valószínűleg az ország vezetését hónapokon belül.

    - Azt hiszem az egyik legfontosabb feladatunk a közeljövőben az,
hogy gazdát találjunk az ország gazdaságának. Pillanatnyilag az
úgynevezett társadalmi tulajdon egy ködös ideológiai gazda, akinek
majdnem mindegy, hogy hogyan folyik az élet mellette, hogyan
teljesít a gazdaság, mi történik azokkal a javakkal, amit az ország,
vagy a nép - úgymond - rájuk bízott. Legfontosabb és talán a
legelőbbre valóbb feladatunk az, hogy az országnak gazdát találjunk
a gazdasági téren. Ennek a jelenlegi helyzetben folyó megjelenítése
az, hogy egy országos állami-vagyonalapot kell létrehozni, amelyik
gazdája lesz azoknak a javaknak, amelyeket eddig mi mindannyiunknak
hittünk. (folyt.)


1989. október 18., szerda


Vissza »


- A magyar gazdaság jövője - 1. folyt.

Az úgynevezett reprivatizálási folyamat pillanatnyilag
Magyarországon nem a helyes keretek közt folyik. Véres viták folynak
a legkülönbözőbb szakmai lapokban és a legkülönbözőbb emberek
között, hogy ki és hogyan vegye át azoknak a javaknak a
működtetését, amelyek meghatározzák a gazdaság teljesítőképességét.

    Sajnos rossz példákat is tudunk fölsorolni, elég utalnom a nagy
port felvert ÁPISZ átalakulásra, ahol a nem teljesen tisztességes
körülmények és játékszabályok folytán a korábban állami tulajdonban
lévő kereskedelmi vállalat vegyes tulajdonú vállalattá alakult át. A
törvényt tekintve minden rendben folyt le - de az embereknek mégis
valahogy rossz szájíze maradt utána mondván, hogy azok, akik régen
jól helyezkedtek, most pusztán a helyzeti előnyüket fölhasználva
ismét hatalomhoz, gazdasági-, politikai-hatalomhoz juthatnak.

    - De ugyanakkor beszélnek arról, hogy teljes réteg próbálja
átváltani a politikai hatalmát gazdasági vagyonná?

    - Igen ez így van, és a dolgot még súlyosbítja az is, hogy ez
nem teljesen más réteg, hanem majdnem ugyanaz a réteg. Azt tudomásul
kell venni mindenkinek, hogy egy piacgazdasággá váló gazdaságban a
menedzserek, a vezetők rendkívül fontos szerepet játszanak, de ez
nekik csak akkor nyújthat privilégiumokat, hogyha megfelelő
teljesítmény áll mögöttük. Tehát nem az kell, hogy eldöntse, hogy
valaki vezető lesz, hogy korábban milyen státuszt töltött be, hanem
az, hogy milyen teljesítményt tud letenni az ország asztalára most
és a jövőben.

    Véleményem szerint a menedzseri réteg pillanatnyilag nem más,
mint a korábbi, hogy ezt a csúnya szót használjam,
funkcionárius-rétegnek a továbbélése. Meg kell találnunk és ki kell
emelnünk azokat az embereket, akik a későbbiekben valóban vezetőkké
tudnak válni, és a gazdasági életet a megfelelő mederbe tudják
terelni, illetve ott tudják tartani. (folyt.)


1989. október 18., szerda


Vissza »


- A magyar gazdaság jövője - 2. folyt.

- Azt hiszem, hogy nem lenne szerencsétlen dolog, ha az
elkövetkezendő két-három évben inkább a gazdasági szakértők, mintsem
a politikusok dominálnának a magyar kormányban, tekintettel arra,
hogy gazdasági bajaink olyan nagyok és olyan sokrétűek, hogy
politikusok ezeket a bajokat nem, vagy csak rossz hatásfokkal tudnák
megoldani.

    Az embereket politikával ideig-óráig féken lehet tartani, de ez
nem szép szó, mondjuk inkább úgy, hogy a helyes irányba lehet őket
terelni, de hogyha nem tudunk nekik biztonságot, megélhetést és jobb
jelent nyújtani, akkor a jobb jövő ígérete - ugyanúgy, mint elég
sokáig sajnos országunkban - puszta szó marad számukra.

    - Amikor gazdasági problémákról kezdtünk beszélni, akkor rögtön
a reprivatizálásról szólt először. Ezt tartja ön jelenleg a
legfontosabb kérdésnek?

    - Igen, mindenképpen. Tekintettel arra, hogy az ország
vagyonának tetemes része pillanatnyilag gazdátlan. Már nincs
úgynevezett szocialista társadalmi tulajdon, de még nincsenek
megnevezve azok a személyek, illetve azok a közintézmények, amelyek
a későbbiekben igazán gazdái lehetnek egy-egy tőkedarabnak, amely
tőkedarab a későbbiekben az ország gyarapodását kell hogy szolgálja.

    - Szóval egy olyan sulyú átalakulásra lehet számítani, mint ami
mondjuk 1948-ban történt az államosítás idején?

    - Mindenképpen. Mindenképpen és az átalakulásnak az iránya jól
ismert számunkra. A sokk, amelyet ez okozni fog, nem kisebb, mint a
48-as átalakulásé, és bizony-bizony, ha elgondoljuk, hogy a magyar
gazdaság az elmúlt mintegy 70-80 esztendőben egymás után csak és
kizárólag rossz irányba mutató sokkhatásoknak volt kitéve. Bizony
nehéz feladat vár majd azokra, akik ezt az újabb sokkhatást már a
helyes irányba terelik, a tekintetben, hogy hogyan lehet egy
működőképes gazdaságot létrehozni a korábbi hiánygazdaságból.
(folyt.)


1989. október 18., szerda


Vissza »


- A magyar gazdaság jövője - 3. folyt.

- Hát, hogy idézzem neves írónkat Eszterházy Pétert, aki azt
írta le, hogy: "Földet vissza nem veszünk", ezen a téren is
meglehetős zűrzavar uralkodik. Számosan amellett lennének, hogy
osszák föl a földet ismét, és ismét képződjenek kisparaszti
gazdaságok és a szövetkezeteket csak azután, ezen kisebb gazdaságok
önkéntes és valóban szabad társulásával kell létrehozni, ez
meglátásom szerint nem célravezető. A szövetkezetekben igen sok
tartalék van még mindig, de itt is meg kell határozni pontosan
azokat a játékszabályokat, amelyeknek az alkalmazásával a
szövetkezetek hatékony és jövedelmező mezőgazdasági tevékenységet
tudnak folytatni. A mezőgazdaság rendkívül érzékeny ágazata minden
gazdaságnak, és a legkisebb változás is beláthatatlan
következményekkel járhat.

    El tudom képzelni azt, hogy a szövetkezeteknek egy részét a
tagoknak visszaadják, ahol olyan termelést folytatnak, amelyhez nem
szükséges a nagyüzemi jelleg - mint például egy gabonatermesztéshez
-, de ez a vita még nem dőlt el.

    Állítom azt viszont, hogy a mezőgazdaság lesz, azt hiszem, az
első olyan ágazat, amelyik a legokosabban és a legjobban él az
előállt új körülményekkel, és hogy egy lépéssel előre lépjek, talán
a legtöbbet tud profitálni abból, hogy a külföld barátságosabban
viseltetik Magyarország és a magyar gazdaság iránt.

    - A külföld feltétlenül barátságosabban viseltetik. Nagyon sok
külföldi segítséget fog kapni Magyarország, nem egy ilyen vágyálom
képében, hogy valaki kifizeti az adósságát, hanem átképzés,
átformálás, segítség formájában. A Közös Piac bejelentette, hogy
lerövidíti azt az időrendet, amit kidolgoztak a magyar exportáruk
szabad beengedésére, és már január elsejétől kezdve szabadon fognak
beengedni magyar árukat, tehát kvóta nélkül. Ez jelenleg csak a
bizottságnak a javaslata. (folyt.)


1989. október 18., szerda


Vissza »


- A magyar gazdaság jövője - 4. folyt.

- Mindenképpen elsősorban a mezőgazdaság. Amikor 1974-ben a
Közös Piac leeresztette a vámsorompókat a magyar áruk előtt, az
bizony nagyon kellemetlenül érintette a magyar mezőgazdaságot. A
magyar mezőgazdaság ereje még mindig megmutatkozhat abban, hogy
komoly mennyiségű élelmiszert tud exportálni a világ bármely
részére. Kézenfekvő, hogy ezt az exportot a hozzánk közelebb fekvő
országokba bonyolítsa le elsősorban.

    Én teret látok a tekintetben, hogy a magyar mezőgazdaság egyes
termékei - elsősorban a húsiparnak és a tartósítóiparnak a termékei
- Nyugat-Európában is piacra találhatnak. Természetesen ehhez az
kell, hogy a nyugati szupermarketek pultjaira kerülő áruk mind
beltartalom tekintetében, mind pedig megjelenés tekintetében elérjék
azt standardot, amelyhez a nyugat-európai fogyasztó hozzászokott.

    - Van egy lemaradás, van egy űr a szintek, a nívók között?

    - Mindenképpen. A magyar mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar
egy-egy kiállításra elő tud rukkolni tényleg kiválóan csomagolt és
nagyon szépen megjelenített árukkal, de hogy ezt hosszabb távon,
rendszeresen, éveken át ugyanolyan minőségben, napra, szinte órára
meghatározott szállítási határidőkre produkálja, ahhoz még fel kell
nőni.

    - Mi az elképzelése Magyarországról? Tagja valamelyik politikai
pártnak?

    - Nem, nem voltam és nem is leszek tagja a politikai pártoknak.
Azt hiszem, hogy nekem, ha van ilyen, az a feladatom, hogy a
munkámmal segítsem a magyar gazdaságot a helyes irányba.
Meggyőződésem természetesen van, de én azt hiszem, hogy ezt nem
szükséges párttagsági könyv formájában is kifejezni. (folyt.)


1989. október 18., szerda


Vissza »


- A magyar gazdaság jövője - 5. folyt.

- De bizonyára látta, hogy a különböző pártok gazdasági
programokat dolgoznak ki. Melyik programot látná legszívesebben
alkalmazva Magyarországon?

    - Azok a pártok, amelyek jelenleg Magyarországon, mint ellenzéki
pártok szerepelnek egyelőre, és ez érthető figyelembe véve a magyar
karaktert is, egyelőre inkább politikai téren tündökölnek és
tevékenységüket, arculatukat elsősorban politikai téren formálják
meg.

    Egy kivételt érzek én, és ez a Szabad Demokraták Szövetsége. Az
ő tevékenységükben érzem én a legtöbb tudatosságot, és úgy látom,
hogy ők rendelkeznek olyan szakértői gárdával, amely szakértői gárda
képes lenne letenni az asztalra egy kivitelezhető, józan, reális,
természetesen terheket jelentő, de ezzel együtt kiutat is mutató
gazdasági tervet. Hogy aztán ez a párt, tehát a Szabad Demokraták
Szövetsége, milyen súllyal tud szerepelni a későbbi politikai és
gazdasági életben, ezt ma még nem lehet megjósolni, ezt majd a
választások fogják eldönteni.

    - És így ismét visszatértünk a politikához - bezárult a bűvös
kör.

    Kedves hallgatóim a magyar gazdasági helyzet fő kérdéseiről
beszélgettem dr. Gerhárd Ferenccel, a Közép-Európai Beruházási Bank
főkönyvelőjével. Ez a téma érinti legközelebbről hallgatóim nagy
részét és ezért hangsúlyozom, hogy nagyon szívesen veszem továbbra
is véleményüket, kérdéseiket akár levélben, akár üzenetrögzítőnkön a
379-63-26-os londoni telefonszámon. +++


1989. október 18., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgató üzeni:

"Debrecenből beszélek. (BEMONDJA NEVÉT, CÍMÉT) ... Szeretnék kérni a Szabad Európa Rádiótól egy naptárt 1989. évre. Nagyon szépen megköszönném, egész családom nevében. Köszönöm ."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD