Rendszerváltás és az MTI

	A módosított alkotmány - rövid ismertetése (1. rész)
1989. október 18., szerda - ,,Magyarország köztársaság,, - rögzíti a népfelség elvéből kiindulva az alkotmány módosított szövege, amelyet nagy többséggel szerdán fogadott el az Országgyűlés. Ugyancsak ezen elvet foglalja jogszabályba az a rendelkezés, amely szerint a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé. Az egypártrendszerből a többpártrendszerbe, a pártállamból a jogállamba való békés politikai átmenet a korábbi alaptörvény lényeges módosítását igényelte, ami sokak szerint jelentősebb változást eredményezett, mint hoz majd a leendő új alkotmány. Az új alaptörvény szabályozási elveit - mint ismeretes - a parlament márciusban fogadta el, s a mostani módosítás már ennek szellemében történt. A leglényegesebb változások az általános rendelkezéseket érintették. A most elfogadott módosítás kiiktatta az alkotmányból az államszocializmusra, a marxista-leninista párt vezető szerepére utaló rendelkezéseket, s deklarálja: a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek. Az alkotmány értelmében meg kell teremteni a parlamentáris demokrácia követelményeinek megfelelő, folyamatosan működő Országgyűlés, valamint - az eddigi kollektív államfői testülettel szemben - az egyszemélyi államfő és a parlamentnek felelős kormány intézményi feltételeit. Biztosítani kell az igazságszolgáltatás pártatlan, minden politikai befolyástól mentes működését. Ezzel összhangban rendelkezik a demokráciát garantáló új intézmények - az Alkotmánybíróság, az állampolgári jogok országgyűlési biztosai és az Állami Számvevőszék - felállításáról. Az immár sokadszor, ám ezúttal átfogóan módosított alaptörvény a demokratikus hatalomgyakorlással összeegyeztethetetlennek minősít minden erőszakos, egyeduralmi törekvést: tiltja a hatalom erőszakos megszerzésére és kizárólagos birtoklására irányuló magatartást. Mivel a társadalmi-politikai változások meghaladták azt a nézetet, hogy a munkásosztály marxista-leninista pártjának vezető szerepét alkotmányosan rögzíteni kell, így ezentúl a többpártrendszer jogi kereteit jelöli ki az alkotmány. Ezzel összefüggésben indokolttá vált, hogy a pártok és az állam szétválasztását az alaptörvény rögzítse: a pártok nem gyakorolhatnak közvetlenül közhatalmat, nem irányíthatnak semmiféle állami szervet. (folyt.köv.) 1989. október 18., szerda 18:35
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »