Rendszerváltás és az MTI

	Magyarországi helyzetkép
------------------------ London, 1989. október 18. (BBC, Panoráma) - Szakonyi Péter magyar újságíró telefonjelentése következik Budapestről. Szakonyi Péter nemcsak a parlament ma délelőtti üléséről tudósít, hanem az ülésen felmerült egyes jogi kérdésekkel kapcsolatban kikérte Sárközi Tamás igazságügyminiszter-helyettes véleményét is. A problémákat nem lehet és nem is szabad a szőnyeg alá seperni. Ezt bizonyítják a parlamentben ma történtek is. Alig kezdődött el ugyanis az alkotmány módosításáról szóló szerdai vita, s máris a tegnapi vágányra futott az Országgyűlés vonata. Előbb Tallóssy Frigyes, majd Szirtesné dr. Tomsits Erika képviselők kérték a parlamentet, hogy hozzon döntést a népszavazásról, és vegye figyelembe az aláírásgyűjtés eredményeit. 11.30 órakor a parlament elnöke szünetet rendelt el, mialatt a Minisztertanács és a különböző bizottságok külön-külön, majd együtt is tárgyalták a tennivalókat. A bizonytalanságra jellemző, hogy elterjedt az a hír is, miszerint a kormány bizalmatlansági indítványt terjeszt elő önmaga ellen. Ekkor kérdeztem meg Sárközi Tamást, a pragmatikus gondolkodásáról is ismert igazságügyiminiszter-helyettest, aki magánvéleményét osztotta meg a BBC hallgatóival. A következőket mondta a BBC számára: - A köztársasági elnöki választás lebonyolítására nagyon alkalmasnak tűnik az a módszer, hogy megtárgyalja a parlament a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslatot, majd november 26-ikára kiírnak egy népszavazást a népszavazásról, tehát ekkor kellene a választópolgároknak arról dönteni, hogy legyen-e népszavazás arról, ki lesz a köztársasági elnök. Az ezt követő hét végén pedig már sor kerülhetne a valódi szavazásra. Felvetődött az a kérdés is, mi lesz hogyha csak az állampolgárok töredéke megy el a választás választására. Tehát csak nagyon kevesen voksolnak amellett, hogy választással dőljön el ez a közjogi méltóság. (folyt.) 1989. október 18., szerda
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »