|
|
|
|
Tizenöt napirend a honatyák vitájában
|
------------------------------------- London, 1989. október 17. (BBC, Panoráma) - Szakonyi Péter budapesti újságíró számol be arról, mi történt az Országgyűlés ma kezdődött ülésszakán: Ma reggel 9 óra 5 perckor Szűrös Mátyás, a parlament elnöke 335 képviselő jelenlétében megnyitotta a sarkalatos törvények megtárgyalására összehívott parlamenti ülésszakot. A maratoni hosszúságúnak ígérkező ülésszak első perceiben a kormány sürgősségi indítványairól szavaztak a képviselők. 301 igen szavazattal, 22 nem és 13 tartózkodás mellett úgy döntöttek, hogy felveszik a napirendre a munkásőrség megszüntetéséről és a honvédelmi törvény módosításáról szóló törvénytervezetet. A részletes napirend elfogadása előtt a honatyák úgy döntöttek, hogy népszavazást kell kiírni a magyar címerről és a munkaszünettel járó nemzeti ünnep napjáról is. A legalább 5 napig tartó ülésszak napirendjén egyébként 15 napirendi pont szerepel, több alponttal. Még a napirend megtárgyalása előtt kért szót Németh Miklós, majd Nyers Rezső, és a parlament, valamint a nép támogatását kérték a kormány munkájához. Az igazságügyi miniszter által előterjesztett több mint 50 oldalas előterjesztéshez több mint 100 módosító javaslat érkezett, amelyeket kétfordulós vitában tárgyalnak meg a képviselők. Az általános vitában 12 képviselő kapott szót, majd ezt követően a részletes vitában ennél többen szólaltak meg. Elsősorban a parlament és a köztársasági elnök jogait és kötelezettségeit kívánták módosítani, kiegészíteni. Az alapelvekkel, a magyar államformával, az emberi jogokkal, az alkotmányos renddel úgy tűnik, konszenzusra jutottak. (folyt.)
1989. október 17., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Beszámoló az Országgyűlésről - 1. folyt.
|
Amint az várható volt, az érvek és indulatok a köztársasági elnöki választás kérdéskörében csúcsosodtak ki. A megnyitó szavak után dr. Balla Éva képviselő, az SZDSZ tagja egyébként a döntés elhalasztására kérte fel képviselőtársait, hivatkozva arra, hogy több mint 100 ezer aláírás érkezett már az SZDSZ felhívására. Javaslatára - meglepő módon - Király Zoltán válaszolt. Inkorrektséggel és politikai szűklátókörűséggel vádolta az SZDSZ-t. Úgy vélte, hogy a négy kérdéskör - a munkásőrség, a pártok kivonulása a munkahelyekről, a köztársasági elnökválasztás és az MSZMP vagyonának elszámoltatása - egy íven való megszavaztatása egyfajta árukapcsolás és így az emberek becsapása. Az SZDSZ célja - Király szerint - csupán időnyereség, lévén, hogy az SZDSZ-nek nincs önálló jelöltje a köztársasági elnöki posztra. Király szavait, véleményét megerősítette később Szentágothai János akadémikus is, majd indirekt módon dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter is kifejtette véleményét arról, hogy ha négy kérdőívre külön-külön kértek volna aláírást, s nem a négyre egyet, a gyanú árnyéka sem vetődhetne az SZDSZ akciójára. Parázs vita bontakozott ki ezután az ülésteremben, amely később a folyosókon, a büfében is folytatódott. Mindenki azt latolgatta, vajon mi lesz az aláírások sorsa; kiírják-e a köztársasági elnöki választásokat, s ha igen, mikor; helyes volt-e Király Zoltán indulatoktól sem mentes hozzászólása, vagy sem? Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy kell-e tovább erőltetni az aláírásgyűjtést akkor, amikor a négy kérdéses témában már most döntenek a honatyák, s kell-e még tovább fokozni az indulatokat. (folyt.)
1989. október 17., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Beszámoló az Országgyűlésről - 2. folyt.
|
Erre a kérdésre dr. Tölgyessy Péter, az SZDSZ ügyvivője a Parlament folyosóján úgy válaszolt, hogy igen, mert egy parlamenti szavazás nem lehet garancia a jövőre, arra, hogy az uralkodó párt néhány hónap elteltével nem lép-e vissza az elért eredményektől, s nem vonatja-e majd meg ezeket a felvetéseket. A népszavazás szerinte garancia a visszarendeződés ellen, még akkor is, ha ennek politikai instabilitás az ára. Mivel az alkotmánymódosítás kérdéseiről még várhatóan holnap is tart a vita, a köztársasági elnök választásának kérdésköre csak a csütörtöki vagy a pénteki napon kerül terítékre. Az azonban már bizonyos, hogy az SZDSZ megerősödve került ki ebből a polémiából. A népszavazásra hívó űrlapok előtt sorban álló állampolgárok legalábbis ezt látszanak megerősíteni. +++
1989. október 17., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|