Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 30.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Grósz davosi beszéde (SZER, A mai nap)

Lehet, hogy a kelet- európai országoknak a modernizálás érdekében el kell fogadniuk a munkanélküliséget, és az életszínvonal átmeneti csökkenését is. A szocialista országok kritikus esztendők elé néznek - mondta Grósz Károly Davosban, a Világgazdasági Fórum tanácskozásán tartott beszédében. Kelet-Európának nincs más választása, mint megpróbálni örökölt lemaradását felszámolni - jelentette ki a magyar politikus.

Országgyűlés - első munkanap (1. rész)

1989. október 17., kedd - Kedden délelőtt 10 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés szeptember 28-án berekesztett ülésszaka. A képviselők a plénum második szakaszában a legfontosabbként, az úgynevezett sarkalatos törvényekről: az Alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, az Állami Számvevőszékről, az országgyűlési képviselők választásáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról döntenek. Emellett más törvényjavaslatokat is megvitatnak.

A képviselők a napirend előtt megemlékeztek Karakas Lászlóról,
az Országgyűlés napokban elhunyt tagjáról, aki Hajdúnánáson és a
környező településen élőket képviselte a Parlamentben. Ezután
döntöttek a megüresedett képviselői hely betöltéséről: Vass Mihály
eddigi pótképviselőt igazolták az Országgyűlés tagjai sorába. A
képviselők tudomásul vették továbbá az országos listán megválasztott
Gyenes András lemondását képviselői mandátumáról.

    A Parlament heves - személyes vonatkozásokat sem nélkülöző -
vita után döntött arról, hogy ezen az ülésén tárgyal a
köztársaságielnök-választás törvényi szabályozásáról, valamint a
Munkásőrséggel és a pártok munkahelyi működésével kapcsolatos
kérdések törvényi szabályozásáról. Erről 296 egyetértő, 27 elutasító
szavazattal 23 tartózkodás mellett döntött a plénum. (A szavazást
megelőzően Roszik Gábor Pest m., 4.vk.) indítványozta, hogy a
képviselők kézfelemeléssel is jelez zék, miként döntenek egy-egy
kérdésben. Javaslatát a képviselők elsöprő többsége ellenezte.)

    A köztársaságielnök választásáról szóló törvénytervezet
napirendre tűzését megelőzően Szűrös Mátyás bejelentette: a
háromoldalú politikai tárgyalások megállapodásának megfelelően az
Alkotmány módosításáról benyújtott törvényjavaslat megteremti a
jogalapját annak, hogy még az új parlamenti választások előtt a nép
köztársasági elnököt válasszon. Indokoltnak tartotta, hogy erre még
az idén kerüljön sor, mert így az Elnöki Tanács megszűnésével
kialakuló átmeneti helyezetet csak rövid ideig kell fenntartani. Az
Országgyűlés elnöke szólt arról, hogy az SZDSZ és a Fidesz által
kezdeményezett népszavazást szorgalmazó ívet eddig 140 ezren írták
alá. (folyt. köv.)


1989. október 17., kedd 12:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (2. rész)

A bejelentést követően Balla Éva (Budapest, 46. vk.) - az
SZDSZ-tanácsának napokban megválasztott tiszteletbeli tagja, immár a
Szövetség parlamenti képviselője - kért szót, aki arról tájékoztatta
a plénumot, hogy a népszavazási ív átadása óta újabb 60 ezer - így
összesen már 200 ezer - aláírás gyűlt össze; szerinte a parlament a
felnőtt lakosság 3 százalékának kérelmét nem hagyhatja figyelmen
kívül. Ezért indítványozta, hogy a köztársaságielnök választásáról
szóló törvénytervezetet ne vegyék fel a napirendre.

    Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), e véleménnyel szembeszállva
megkérdőjelezte az aláírások összegyűjtésének tisztességességét.
Szerinte a listán szereplő népszavazási kérelmek ,,összemosása,,
kifogásolható. Saját tapasztalataira hivatkozva úgy vélte: az
embereket úgy agitálták az aláírásra, hogy figyelmüket elsősorban a
Munkásőrség, illetve a pártok - mindenekelőtt a kommunisták -
munkahelyi működésének megszüntetésére hívták fel, a
köztársaságielnök-választás időpontjára korántsem fektettek akkora
hangsúlyt. Ebben az a szándék érzékelhető, hogy az SZDSZ-nek még
nincs jelöltje erre a posztra. Király Zoltán nem rejtette véka alá,
hogy nagy tisztelője a Szabad Demokraták Szövetsége egyes
tisztségviselőinek, a szervezet szélsőségeseit azonban egyáltalán
nem tiszteli. Az aláírásgyűjtő akció lebonyolítását az SZDSZ
szélsőségesei aknamunkájának minősítette, etikailag is
megkérdőjelezve a 200 ezer aláírás hitelességét.

    Szentágothai János (országos lista) egyetértett Király Zoltán
gondolataival, bár nem fogalmazott ilyen élesen. Saját
,,közvéleménykutatási,, adatai is azt igazolják, hogy az aláírók csak a
Munkásőrségre és a munkahelyi pártszervezetekre ,,koncentráltak,,.

    Balla Éva Király Zoltán vádjait megalapozatlannak ítélte, azokat
visszautasította. Király Zoltán viszontválaszában kijelentett: az
állampolgárok rá fognak jönni arra, hogy be akarják csapni őket.
Devcsics Miklós (Nógrád m., 1. vk.) a kibontakozó vita kapcsán annak
a véleményének adott hangot, hogy valamennyi kérdéses
törvényjavaslatot most kell tárgyalni, s amennyiben a parlament
másként dönt, saját, korábbi döntését bírálná felül. (folyt. köv.)


1989. október 17., kedd 12:58


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (3. rész)

Az SZDSZ aláírásgyűjtő akciója kapcsán kirobbant vitát Kulcsár
Kálmán igazságügyminiszter úgy összegezte, hogy az ide vonatkozó
törvény nem tiltja több kérdés megjelölését egy gyűjtőíven. A
jogszabály szelleme azonban azt kívánná meg, hogy az egyes
kérdésekre külön-külön adjanak választ az állampolgárok. Ha tehát az
SZDSZ gyűjtőívén a felsorolt négy kérdésre külön-külön adhatnak
választ a megkérdezettek, akkor az eljárás ellen nem emelhető
kifogás. Ha azonban mind a négy kérdésre egy választ kell adniuk,
akkor a törvény szelleméből következően nem tekinthető
megnyugtatónak az SZDSZ eljárása. Ebben az esetben ugyanis joggal
feltételezhető, hogy az állampolgár egyetlen kívánsága teljesítése
érdekében további három pontba is beleegyezett. A kérdés
eldöntéséhez ezért mindenekelőtt arról kell meggyőződni: miként is
tették fel a kérdést az SZDSZ aktivistái. Erre nyomban felelhetett
is a miniszter; felolvasta a felszólalása közben kézhez vett
aláírásgyűjtő ívet. Ez a következőképpen hangzik:

    ,,Mi, alulírott magyar állampolgárok, azt kívánjuk, hogy
népszavazás döntsön az alábbi kérdésekben:

    - Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?

    - Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő
vagyonról?

    - Csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön sor a
köztársasági elnök megválasztására?

    - Feloszlassák-e a Munkásőrséget?,,

    Kulcsár Kálmán szerint a kérdés felvetéséből következik, hogy
csak egyetlen válaszra volt lehetőség. A miniszter az Országgyűlés
megítélésére bízta, hogy ezt az eljárást elfogadhatónak találja-e.
Más kérdés, mi történjen akkor, ha az Országgyűlés úgy dönt, hogy
foglalkozik e problémákkal. Kulcsár Kálmán ezzel kapcsolatban úgy
vélte: minden logikát nélkülöz Balla Évának az a javaslata, hogy a
,,népszavazás-csomag-ból,, három témát iktassanak a napirendbe,
egyet azonban ne. Ha az Országgyűlés következetesen kíván állást
foglalni, akkor vagy minden kérdéssel foglalkozik, vagy egyikkel
sem. Az igazságügyminiszter véleménye szerint nincs olyan törvényes
előírás, amely az Országgyűlést arra kényszerítené, hogy elhalassza
a törvényalkotást egy folyamatban lévő népszavazás-kezdeményezés
miatt.

    Az Országgyűlés is így foglalt állást: 296 szavazattal 27
ellenében, 23 tartózkodás mellett elfogadta a tárgysorozat
kiegészítését a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a
választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló
országgyűlési határozat-tervezettel. (folyt.köv.)


1989. október 17., kedd 12:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (4. rész)

Az elnöklő Szűrös Mátyás mindehhez hozzátette azt is, hogy a
köztársaságielnök-választás ügyében - csakúgy, mint minden más
kérdésben - egy népszavazás során a nép többségének jogában áll majd
az Országgyűlés döntését felülvizsgálni.

    Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a köztársaságielnök-választás
kitűzésére vonatkozó javaslathoz kapcsolódva a kormány népszavazás
elrendelését kezdeményezte a Magyar Köztársaság címerének
meghatározására, illetve a munkaszünettel egybekötött nemzeti
ünnepnap kijelölésére. Mindkét kérdésre három válaszlehetőséget
rögzít a kezdeményezés. A címer ügyében arról kérdezik a
választópolgárokat: a legrégibb, a koronás címer, a Kossuth-címer
vagy a jelenlegi címer legyen-e az állami szimbólum. A másik esetben
azt kell eldönteniük, hogy március 15-ét, augusztus 20-át, az
államalapító Szent István napját, vagy október 23-át, a népfelkelés
kirobbanásának évfordulóját választják-e munkaszüneti nappal
egybekötött nemzeti ünnepnek. A kormány javasolja, hogy az országos
népszavazást az Országgyűlés a köztársaságielnök-választással azonos
időpontra tűzze ki.

    Az Országgyűlés 333 igen-szavazattal 7 nemleges voks ellenében,
7 tartózkodással úgy határozott, hogy az ülésszak tárgysorozatát
kiegészíti a címer és a nemzeti ünnep ügyében kiírandó népszavazást
elrendelő országgyűlési határozat-tervezettel.

    A kiegészítések után az ülésszak napirendje:

    1. Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat;

    2. A pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat;

    3. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat;

    4. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló
törvényjavaslat;

    5/A. A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat;

    5/B. A köztársasági elnök választásának kitűzése és a választási
eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési
határozat-tervezet;

    6/A. Törvényjavaslat a népszavazásról és a népi kezdeményezésről
szóló törvény módosítására;

    6/B. Országgyűlési határozat-tervezet népszavazás elrendeléséről
a Magyar Köztársaság címeréről;

    7. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat;

(folyt.köv.)


1989. október 17., kedd 13:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (5. rész)

8/A. Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések
orvoslásáról szóló törvényjavaslat;

    8/B. A rendőrhatósági őrizetben fogva tartott, internált,
valamint a kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról szóló
országgyűlési határozat-tervezet;

    9. Roszik Gábor önálló képviselői indítványának tárgyalása 1956.
október 23-a megünnepléséről; az Országgyűlés elnökének
nyilatkozat-tervezete 1956. október 23-áról;

    10. A földről szóló, többszörösen módosított 1987. évi I.
törvény módosításáról szóló törvényjavaslat;

    11. A Munkásőrség megszüntetéséről szóló törvényjavaslat;

    12. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslat;

    13. Az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi
szervezetek kezelésében levő vagyonról szóló pénzügyminiszteri
tájékoztató;

    14. Személyi kérdések;

    15. Egyéb kérdések.

    Még a tárgysorozat egyes pontjainak megvitatása előtt az elnök
Németh Miklós kormányfőnek adott szót.

(folyt.köv.)


1989. október 17., kedd 13:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (6. rész) - Németh Miklós 1.

- Hazánk jövőjét hosszú távra döntően befolyásoló törvények
megalkotására gyűltünk most össze - hangoztatta a miniszterelnök. -
Ez higgadtságot és magabiztosságot követel mindenkitől, mert Önök,
tisztelt képviselőtársaim rövidesen a nemzet alkotmányos
sorskérdéseiben döntenek. Törvényalkotó munkájukra egy nemzet és a
világ figyel. Sokan még mindig találgatják: vajon az Országgyűlés
történelmi bölcsességgel, vagy sértett öntudattal fog hozzá az
úgynevezett sarkalatos törvények megvitatásához. Én biztos vagyok
abban, hogy a bölcsesség és a felelősségérzet kerül előtérbe. Önök a
békés átmenet főszereplői. Csak a parlament lehet az a legfelsőbb
állami szerv és egyben nemzeti intézmény, amely szuverenitásából
eredő összes jog gyakorlására jogosult.

    A feladat, amely most az Országgyűlés előtt áll, sok mindenre
nem lehetett tekintettel. Nem lehetett a régi módon tekintettel sem
a képviselők választókerületi kötődésére, sem pedig az általuk
képviselt politikai platformra. Itt és most ugyanis a történelem
intézett kihívást a képviselőkhöz, elszámolniuk sem lehet másnak,
csak a történelemnek.

    Ez a parlament az elmúlt időszakban végzett munkájával már
megszerezte, illetve visszaszerezte a törvényhozás méltóságát.
Rengeteg időt és energiát fordított arra, hogy a gazdaságban és a
politikában jóirányú változások induljanak be. A parlament nélkül
nem tarthatnánk a reformokban ott, ahol most vagyunk. Olyan
törvényeket alkotott, amelyek lerakták a modern piacgazdaság
kiépítésének első pilléreit. Garanciákat teremtett a politikai jogok
gyakorlásához, az egyesülési, a gyülekezési, a sztrájktörvények
megalkotásával. Kiterjesztette a szabadságjogokat a kivándorlási,
útlevéltörvényekkel, a Büntető Törvénykönyv és a büntető eljárás
reformjával.

    Ez a parlament túlnőtt korábbi önmagán. Nemcsak felismerte a
szükségszerűséget, hanem megragadta a társadalmilag lehetségest is.
Ezért sem szabad megengedni, hogy a ma egyre inkább felgyorsuló
folyamatok túllépjenek az Országgyűlésen. Alkalmazkodnia kell a
helyzet által megkövetelt gyorsasághoz, mert ha kicsinyes
presztizsvitákba bonyolódik, akkor a társadalom erősödő és
robbanással fenyegető feszültségei magát a parlamentet is
elsodorhatják, és ez az erőszaknak és a zűrzavarnak teremtene
feltételeket. Ezt elkerülni mindnyájunk történelmi felelőssége.

    A kormány soha nem hagyott kétséget aziránt, hogy ezt a
parlamentet legitimnek tekinti, és saját legitimitását a parla-
menttől nyerte. Munkájában tehát erre a parlamentre támaszkodik,
függetlenül attól, hogy abban az egyes pártok milyen teret nyernek,
vagy milyen létszámú frakciót alkotnak. (folyt.köv.)


1989. október 17., kedd 13:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (7. rész) - Németh Miklós 2.

A kormány valamennyi erőre támaszkodni kíván, amely jelen van a
parlamentben, és olyan értékek közvetítője, amely a nemzet érdekeit
szolgálják.

    A kormányt most is nemzeti és történelmi felelősség vezérli
egyrészt az ország nemzetközi presztizsének erősítésében, az iránta
megnyilvánuló bizalom megőrzésében, másrészt az ország
működőképességének, a demokratikus átmenet békés jellegének és
megfelelő lendületének biztosításában. Ebben a parlament és a
kormány felelőssége közös, mint ahogy abban is, hogy a nemzeti
sorskérdések intézését nem tehetjük függővé a pártpolitikai
erőviszonyoktól. Mondom ezt azért, mert az a meggyőződésem: ha a
parlament az átmenet időszakában, tehát az első többpárti
választásokig a választásra készülő pártok politikai harcának
színtere lesz akkor, amikor még nem is tudjuk, mekkora súlyuk van
ezeknek a pártoknak, annak az egész magyar nép lesz az áldozata.

    Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni: sem az országgyűlés, sem a
kormány nem zárhatja el magát hermetikusan a politikai erőktől. Nem
fokozhatjuk le magunkat politikai súly nélküli szakértői testületté,
mert akkor pontosan azt a tekintélyt veszítenénk el, amire most
külső partnereink bizalma és belső cselekvőképességünk támaszkodik.
Ez az ország érdekeit veszélyeztetné.

    A kormány eddig is és a jövőben még inkább a szociális értékek
és az alapvető emberi és polgári szabadságjogok érvényesítését
tartotta és tartja irányadónak. A nemzet kormányának tekintjük
magunkat, amelynek politikai irányvonala európai értelemben véve
baloldali és szocialista. Ezért üdvözöljük az új párt, a Magyar
Szocialista Párt megalakulását, amelynek programja a kormány
stratégiai irányvonalával harmonizál. Ez lehetővé teszi a kölcsönös
támogatást, amelyhez hasonlót a kormány a nemzeti érdekek
szolgálatában már korábban és most is kezdeményez a Parlamentben
jelen lévő más csoportokkal, politikai erőkkel is.

    - A kormány akcióképes és cselekvésre kész. Olyan egységes erő,
amely a parlamenttel együttműködve elszántan halad előre kormányzati
stratégiájának érvényesítésében. A független nemzeti kormány nevében
kérem ehhez a parlament, és Önökön keresztül a magyar nép
támogatását - mondotta végezetül a miniszterelnök. (fol yt.köv.)


1989. október 17., kedd 13:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyülés - első munkanap (8. rész) - Nyers Rezső

Ugyancsak a napirend tárgyalása előtt kért szót Nyers Rezső
(Bács-Kiskun m., 1.vk.), a Magyar Szocialista Párt elnöke. A
miniszterelnök szavaihoz kapcsolódva utalt arra, hogy az ország
különleges helyzetben van, új törvényekkel utat kell nyitni a
demokratikus jogállamnak: pénzügyileg szűk mozgástérben biztosítani
kell a gazdasági, a kulturális élet zavartalanságát; fenn kell
tartani eddigi nemzetközi kapcsolatainkat és jóhírünket, közben új
megállapodásokkal bővíteni a nemzetköziségből nyerhető
erőforrásokat. Mindez valóban nemzeti összefogást igényel, a nemzeti
érdek által vezérelt törvényhozást és kormányzást - hangsúlyozta, s
kijelentette: az MSZP politikájával, most kibontakozó politikai
erejével támogatja a kormány törekvéseit.

    A továbbiakban leszögezte: nem a szokásos értelemben vett
stabilitásra van szükség, hanem a politikai átalakulással
összefonódó stabilitásra, a reformok rendezettségére, a kormányzás
határozott és demokratikus stílusára, a tömegek létbiztonságának
védelmére: a társadalom köznapi értelemben vett rendjére. Mindehhez
politikus kormányzásra, nem csupán szakértelemmel bíró ügyintézésre
van szüksége az országnak.

    A szomszédos országokkal való viszony rendezettségének
szükségességét hangsúlyozva rámutatott: nyíltan szembe kell nézni a
felmerülő gondokkal, a kölcsönös jóakaratra épülő politikában olyan
kelet-közép-európaiságra törekedve, amelyben az együttműködés
jobbítása váljon törvénnyé. Az MSZP és a kormány kölcsönös bizalma,
egymás támogatása fontos stabilizáló tényező, amelynek garanciája
az, hogy a kormány demokratikus szocialista elkötelezettségü, a párt
politikájának pedig integráns része a nemzeti érdekek vállalása. Az
MSZP vállalja és szorgalmazza a háromoldalú nemzeti tárgyalások
során aláírt megállapodást, s azt kívánja, hogy az Országgyűlés
szuverén döntései azzal összhangban legyenek - jelentette ki Nyers
Rezső. (folyt.köv.)


1989. október 17., kedd 13:10


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (9. rész)

Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának
megkezdése előtt az elnöklő Jakab Róbertné elmondta: a
törvényjavaslathoz módosító indítványt nyújtott be a terv- és
költségvetési bizottság és Filló számos képviselő. A módosító
indítványok közel száz javaslatot tartalmaztak. Ez nem csupán a
képviselők rendkívüli érdeklődéséből és a törvényalkotásban való
aktív részvételi szándékából fakadt, hanem következménye a
gyorsított ütemű kodifikációs munkának is. A képviselők és más
bizottságok módosító javaslatait a jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottság terjedelmes jelentésben összegezte azzal a céllal, hogy
áttekinthetővé tegye a javaslatok tárgyalását.

    Mindezekre tekintettel általános és részletes vitát kell tartani
az Alkotmány módosítására benyújtott törvényjavaslatról. Az
általános vita után a képviselőknek dönteniük kell arról, hogy a
törvényjavaslatot alkalmasnak tartják-e részletes vitára bocsátásra.
(folyt.köv.)


1989. október 17., kedd 13:19


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (10. rész) - Kulcsár Kálmán expozéja (1.)

Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter az Alkotmány módosításával
kapcsolatos expozéja bevezetőjében kiemelte: a kormány által most
benyújtott törvényjavaslatok a régmúlt és az eljövendő idők
politikai koalíciós vitáinak parlamenti légkörét idézik vissza,
illetőleg támasztják fel. Nyilvánvaló, hogy a jövőben az alkotmányos
többpártrendszerre épülő parlamentarizmus modelljében, amelyet a
Tisztelt Ház elé terjesztett törvényjavaslatok hivatottak
garantálni, az e törvények kapcsán lezajlott politikai egyeztetés a
parlamentben jelen lévő pártok között zajlik majd. E
törvényjavaslatok sajátos kormányzati előkészítését most azonban a
politikai realitás, a speciális politikai szükséghelyzet
eredményezte. Az egypártra épülő kormányzás a jövő politikai
pártjaival - mint jelenleg parlamenti mandátumokkal nem vagy alig
rendelkező pártokkal - a politikai rendszer átalakulásához szükséges
konszenzust csak így tudja megteremteni.

    A miniszter leszögezte: az új parlament megválasztásáig ezek a
törvényjavaslatok - és remélhetőleg majd törvények - biztosítják a
közjogi döntési centrum (köztársasági elnök, kormány és parlament)
elsődlegességét az állam kormányzásában.

    Kulcsár Kálmán a továbbiakban rámutatott: a hazai politikai
folyamatokat, politikai változásokat elemezve egyértelmű, hogy a
közjog, az alkotmányos intézmények kezelése a ,,helyére került,,.
Nyilvánvalóvá vált, hogy a plurális jellegű politikai rendszerben az
eredményes politikai tevékenység, a hatalom demokratikus gyakorlása
nem nélkülözheti a valóságosan működő jogintézményeket, a
demokratikusan választott, ténylegesen szuverén parlamentet, a
parlamentnek felelős kormányt, a hiteles jogvédelmi eszközökkel
biztosított emberi és állampolgári jogokat. Ám az is kétségtelen -
mondotta -, hogy ezeket a jogintézményeket, a politikai tevékenység
játékszabályait és hatékony működésüket csakis széles körű politikai
konszenzus biztosíthatja. (folyt.köv.)


1989. október 17., kedd 14:15


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (11 rész) - Kulcsár Kálmán expozéja (2.)

Kulcsár Kálmán rámutatott, hogy a kormány a politikai rendszer
minőségi átalakítása érdekében kezdett hozzá 1987-ben egy azóta is
tudatosan egymásra épülő közjogi reformprogram végrehajtásához,
amelynek végső célja a demokratikus szerkezetű alkotmányos jogállam.
E törvények egy részét az Országgyűlés már elfogadta, most azonban
döntő lépéshez érkeztett - hangsúlyozta. Az Alkotmány módosításáról
szóló és most a Tisztelt Ház elé terjesztett törvényjavaslat -
elfogadása esetén - az ugyancsak most beterjesztett sarkalatos
törvényekkel együtt létrehozta az alkotmányos jogállam legfontosabb
intézményeit és elemeit.

    A miniszter újfent hangsúlyozta, hogy átgondolt, mi több,
tudományosan megalapozott reformfolyamatról van szó és nem politikai
ötletgyártásról. Ezt példázandó elmondta: 1987-ben, a jogalkotásról
szóló törvény a kormányzati rendszer működésében hozott jelentős
változást azáltal, hogy a Parlamentet - a kizárólagos törvényhozási
tárgyak bevezetésével - alkotmányjogi értelemben a tényleges
törvényhozói hatalom helyzetébe hozta. Szólt az államszervezet
reformjához tartozó törvényekről: az 1989-es
alkotmánymódosításokról, amelyek egyrészt az Alkotmánybíróságot,
mint intézményt építették be az államszervezetbe, másrészt a
bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás klasszikus
intézményének bevezetéséről. A közjogi reformfolyamat jelentős
állomásának nevezte az egyesülési és gyülekezési jognak a nemzetközi
egyezségokmányokkal összhangban álló szabályozását, a pártalapítás,
mint alkotmányos jog elismerését. Emlékeztetett arra, hogy ez év
júniusában a népszavazásról és a népi kezdeményezésről alkottak
törvényt. (folyt.köv.)


1989. október 17., kedd 14:37


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (12. rész) - Kulcsár Kálmán expozéja (3.)

Kulcsár Kálmán kifejtette: az új Alkotmány koncepciója a
formálódó többpártrendszernek, az úgynevezett alternatív politikai
mozgalmak erősödésének is katalizátorává vált. A politikai egyeztető
tárgyalások során ezen koncepció meghatározó elveit, intézményi
reformelgondolásait lényegében megerősítették. Ez az
alkotmánykoncepció ugyanis már megformálta a politikai rendszer
minőségi megváltozását jelentő alkotmányos alapelveket, amelyek a
jelenlegi sarkalatos törvényjavaslatok szabályaiban megjelennek.
Jóllehet az új alkotmány szabályozási elvei jelentették az első
átfogó közjogi reformprogramot az 1949-ben kialakított állami
berendezkedés minőségi meghaladására, a politikai egyeztető
tárgyalások során született megállapodás a kormányzat számára óriási
jelentőségű. Ez a megállapodás ugyanis politikailag, ha bizonyos
korrekciókkal, elvi fenntartásokkal is, de lényegét tekintve mégis
hitelesítette a szabályozási koncepcióban felvázolt stratégiát. A
politikai átmenet alkotmányos eszközének kidolgozását megalapozó
politikai megállapodások történelmi jelentősége vitathatatlan, s
ezért a kormány is méltán fejezi ki elismerését a tárgyalófelek
munkájáért.

    A júniusban a Parlament napirendjéről politikai megfontolások
miatt visszavont, s ma újra beterjesztett törvényjavaslatok és az
alkotmánykoncepció viszonyával kapcsolatban Kulcsár Kálmán
szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy a kormány a társadalmi,
politikai szervezetek által képviselt nézeteket figyelembe véve
elfogadta az alkotmányozási folyamat megfordítását, vagyis azt, hogy
az új Alkotmányt a törvényesen kialakult többpártrendszerre épülő új
Parlament alkossa meg; addig pedig a politikai rendszerváltás
aktuális alkotmányjogi feladatait, az alkotmányos intézmények
megújítását és a szükséges új intézmények kiépítését kell elvégezni.
Ezek a közjogi feladatok: a politikailag és alkotmányjogilag
szükséges mértékű alkotmánymódosítás, a párttörvény és a politikai
átmenet alkotmányos kereteinek máris védelmet biztosító
Alkotmánybíróság felállítása.

    A most beterjesztett törvényjavaslatok kimondják, alkotmányos,
illetve törvényi tételekben rögzítik az új alkotmány szabályozási
koncepciójában meghatározott azon alapelveket, amelyek nem csupán a
békés politikai átmenethez elengedhetetlenek, hanem egyúttal
legfontosabb alapjai a kiépülő alkotmányos jogállamnak. (folyt.köv.)


1989. október 17., kedd 14:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (13. rész) - Kulcsár Kálmán expozéja (4.)

Ezek: a népszuverenitás-elvű hatalomgyakorlás; a többpártrendszer
alkotmányos alapjainak megteremtése; a hatalommegosztás elvének
érvényesülése az államszervezetben; az emberi és állampolgári jogok,
valamint garanciáik újszellemű felfogása; az alkotmányvédelem
intézményes garanciáinak biztosítása.

    Az igazságügyminiszter hangsúlyozta: az alkotmánymódosításról
szóló törvényjavaslat mind tartalmában, mind struktúrájában az
1949-es Alkotmány minőségi meghaladása, az 1987-89-ben megkezdett
közjogi reformfolyamat betetőzése, a tervezett új Alkotmánynak, ha a
szabályozás teljességében nem is, de szellemében, jogállami
értékeiben közvetlen előképe. Kitért arra, hogy a kormány eredetileg
- mint az a korábbi, visszavont törvényjavaslatból kitűnt - az
alkotmánymódosítás kereteit csak a demokratikus politikai átmenet
alkotmányos jelentőséggel bíró tételeinek minimumában kívánta
meghatározni. Az ennél szélesebb, a jogállam megjelenését jelentő
szabályozást a kormányzat már az új Alkotmány formájában kívánta
előterjeszteni. Tekintettel azonban az új Alkotmány beterjesztésének
elhalasztására, valamint arra, hogy a békés politikai átmenet és a
működőképes többpárti parlamentarizmus alkotmányos tételrendszerét
szélesebben kellett értelmezni, végül is nagyformátumú
alkotmánymódosítás jött létre, amit talán helyesebb lenne a
politikai rendszerváltás ,,átmeneti alkotmányának,, tekinteni -
mutatott rá Kulcsár Kálmán.

    A jelentősebb módosításokat ismertetve kiemelte: az Alkotmány
deklarálja Magyarország államformáját, és meghatározza kormányzati
berendezkedését. Ennek megfelelően Magyarország parlamentális
köztársaság. A törvényjavaslat alapján minőségileg alakul át a
kormányzati berendezkedés, amelynek kiépítése a hatalommegosztás
klasszikus államépítési elvein nyugszik. A kormányzati struktúra
alkotmányos alapjait meghatározó jelentős változtatás az Elnöki
Tanács megszüntetése és a köztársasági elnöki intézmény bevezetése.
A köztársasági elnök alkotmányos jogai, a parlament és a kormány
közötti ellensúlyozó szerepe, hatásköre lényegében az 1946. évi I.
törvény tételeinek figyelembevételével épülnek fel. Az intézmény
tehát történelmi gyökerű, és nem haladja meg azt a hatásköri
erősséget, amely az úgynevezett közepesen erős köztársasági elnök
funkcióját jellemzi. (folyt.köv.)


1989. október 17., kedd 14:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (14. rész) - Kulcsár Kálmán expozéja (5.)

A köztársasági elnök megválasztását illetően a javaslat
átmeneti, illetve véglegesnek szánt szabályozást tartalmaz -
hangsúlyozta a miniszter. A békés átmenet legitimációs zavarait
ellensúlyozandó, indokolt az első köztársasági elnököt még ebben az
évben népszavazást útján megválasztani. Egy megválasztott
köztársasági elnök a társadalmi és a politikai rendszer átalakulása
során feltétlenül szükséges politikai stabilitást és az egész
kormányzati tevékenység politikai hatékonyságát is erősítené. Ám az
elnök megválasztásának általános szabályaként, tehát a jövőre nézve
a javaslat a parlament által választandó elnöki modellt tartalmazza.
Ez felel meg ugyanis a politikai egyeztető tárgyalásokon született
megállapodásoknak. Lényegében az elnökválasztással összefüggő
rendelkezés, hogy a megszüntetendő Elnöki Tanács helyébe - a
köztársasági elnök megválasztásáig - az Országgyűlés elnöke lép
átmeneti államfői pozícióba.

    A parlament ellenőrző munkájának, s egyben az állampolgári jogok
hatékonyabb védelmének biztosítására az alkotmányos intézmények
rangjára emeli a benyújtott javaslat a Legfőbb Állami
Számvevőszéket, és - ugyancsak új intézményként - az Állampolgári
Jogok Országgyűlési Biztosát. A javaslat önálló fejezetben
rendelkezik a fegyveres erőkről és a rendőrségről.

    A törvényjavaslat újrafogalmazza az emberi és állampolgári
jogokra vonatkozó fejezetet, ,,Alapvető jogok és kötelességek,,
címen - folytatta Kulcsár Kálmán. E jogok megfogalmazásánál a
tervezet szakított az etatista (államcentrikus) szabályozási
felfogással: nem az állam által adományozott, hanem minden embert,
illetőleg állampolgárt megillető, kötelezően elismerendő,
biztosítandó jogokat deklarál, és megnyitja az utat a garanciák
számára.

    A miniszter az Általános rendelkezések című fejezetről szólva
megemlítette, hogy ez korábban a Társadalmi rend címet viselte.
Rámutatott: elvi kérdés, hogy egy modern, ideológiailag semleges
politikai rendszer alapjául szolgáló alkotmány ne szóljon olyan
kérdésekről, amelyeknek nincs valóságos jogi tartalmuk. A formálódó
új politikai rendszer alapvető politikai, gazdasági és jogi
alapelveinek meghatározásai közül Kulcsár Kálmán kiemelte a
többpártelvűség alkotmányos deklarálását, alkotmányos intézménnyé
tételét, s egyben a közhatalom és a párt elválasztásának kimondását.
(folyt.köv.)


1989. október 17., kedd 14:57


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (15. rész) - Kulcsár Kálmán expozéja (6.)

A politikai rendszer résztvevőinek alkotmányos keretek között
tartására, alkotmányos felelősségére vonatkozó, kiemelkedő
jelentőségű deklarációnak minősítette a miniszter azt a tételt,
amely tiltja az alkotmány, illetőleg az alkotmányos intézmények
megkerülésével történő akciókat, és az ilyen értelemű erőszakos
cselekményeket, amelyek által az adott szervezet alkotmányon kívülre
helyezi önmagát, ennek minden következményével együtt. A gazdaságot
érintő alkotmányos elvek közül pedig utalt a gazdaság alkotmányos
megközelítésének fontosságára, miszerint: ,,Magyarország gazdasága a
tervezés előnyeit is felhasználó piacgazdaság, amelyben a
köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben
részesül.,,

    A törvényjavaslatokhoz érkezett módosításokról szólva Kulcsár
Kálmán hangsúlyozta: a kormány elvi álláspontja, hogy a politikai
tárgyalásokon született megállapodás tartalmi összefüggéseit érintő
javaslatokat nem fogadja el. Így nem érthet egyet a jogi, igazgatási
és igazságügyi bizottság jelentésének ama pontjával, amely a
Minisztertanács tagja és a politikai államtitkár esetében
összeférhetetlenséget állapít meg az országgyűlési képviselőséggel.
Ennek elfogadása ugyanis - figyelmeztetett Kulcsár Kálmán - sértené
az említett megállapodást. A munkával kapcsolatos jogokról szóló
paragrafus ,,A,, és ,,B,, változatának kiküszöbölése szerencsés
megoldás lehetne, de oly szélessé terjeszti a munkával kapcsolatos
jogokat, hogy egyrészt bizonytalanná válnak - mondotta a miniszter,
megkérdezve: hogyan határozható meg a szövegben a kedvező
munkafeltétel. Épp ezért javasolta e paragrafus megvitatását, és új
szövegének a vita alapján történő megállapítását.

    Végezetül rámutatott: más módosító indítványok esetében a
kormány, minthogy az általa elfogadott javaslatok jogtechnikai és
szövegpontosítási jelleggel egészültek ki a bizottság jelentésében,
nem tesz ellenvetést a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
jelentésével szemben.

    Kulcsár Kálmán expozéja végén kérte az Alkotmány módosítására
beterjesztett törvényjavaslat megvitatását és elfogadását.
(folyt.köv.)


1989. október 17., kedd 14:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (16. rész)

Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a jogi, igazgatási és
--------------------

igazságügyi bizottság előadója elöljáróban annak a véleményének
adott hangot: a 40 évvel ezelőtt választott politikai utunkról
kiderült, hogy sehová nem vezet. Ebben a felismerésben az a
legszembetűnőbb, hogy a tényt az a politikai elit is felismerte,
amely ítéleteinek csalhatatlanságában korábban megingathatatlan
volt.

    Az Alkotmány módosításának elveivel a bizottság maradéktalanul
egyetértett - szögezte le. Támogatja államunk Magyar Köztársaságként
való elnevezését, a köztársasági elnöki tisztség visszaállítását, a
hatalmi ágak szétválasztását, és ennek folytán az új alkotmányos
intézmények - Alkotmánybíróság, Állami Számvevőszék - létrehozását.
Az előterjesztett törvényszöveg azonban már közel sem
találkozott maradéktalanul a bizottság egyetértésével. A vita során
a testület végül is mintegy 100 módosító javaslat sorsáról alakított
ki véleményt. Többségüket támogatásra érdemesnek találta, két téma
esetében a vitában felszólalók közt lényeges, a
kerekasztal-tárgyalásokon kialakított véleménnyel ellentétes
álláspont alakult ki. Az egyik a köztársasági elnök választásának
kérdése, a másik a miniszterek és a politikai államtitkárok
képviselői megbízatása. A vita eredményeként az első kérdésben a
bizottság nagy szavazattöbbséggel kialakított állásfoglalásában a
kormány előterjesztését támogatta, és elfogadásra az Országgyűlésnek
is ezt ajánlja. A döntés indokait illetően a bizottság kiemelte,
hogy támogató javaslatával hozzá kíván járulni a háromoldalú
tárgyalásokon elfogadott megállapodások törvényerőre emeléséhez.

    A képviselői összeférhetetlenség tárgyában egyes képviselők azt
javasolták: ne váljék lehetővé, hogy a Minisztertanács tagjai és a
politikai államtitkárok a munkakörük betöltésével egyidőben
képviselői mandátummal is rendelkezzenek. Az Ellenzéki Kerekasztal
képviseletében - a bizottsági ülésen - Antall József felhívta a
figyelmet arra, hogy az összeférhetetlenség tekintetében a bizottság
eltért a háromoldalú tárgyalásokon kialakított állásponttól, amely
lehetővé tenné a miniszterek és a politikai államtitkárok képviselői
mandátumát. Mások az összeférhetetlenség pontosabb megfogalmazását
tartották fontosnak. Végül is a bizottság többségi szavazással úgy
foglalt állást, hogy a két megbízatás egyidejű betöltése
összeférhetetlen a hatalmi ágak szétválasztásával, és ennek
megfelelő módosítással terjeszti a törvényjavaslatot az Országgyűlés
elé. (folyt.köv.)


1989. október 17., kedd 15:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (17. rész)

Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy a határozatképességre
vonatkozó szabályt célszerű az egyéb törvényi rendelkezésekkel
azonos módon megállapítani. Eszerint: az Országgyűlés akkor
határozatképes, ha ülésén a képviselők több mint fele jelen van. A
törvényhozó testület a határozatait a jelen lévő képviselők több
mint felének szavazatával hozza. (A hatályos Alkotmány szerint az
Országgyűlés akkor határozatképes, ha ülésén a képviselőknek
legalább a fele jelen van, az Országgyűlés pedig a határozatait
szótöbbséggel hozza.) (folyt.köv.)


1989. október 17., kedd 15:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (18. rész)

Országgyűlés - első munkanap (18. rész)
Dr. Cselőtei László (Pest m., 2. vk.), a Gödöllői Agrártudományi
-------------------
Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára az általános vita első
felszólalója párhuzamot vont az 1945-47-es évek és a jelen időszak
politikai folyamatainak hasonlósága között. Mint mondta, 1945 és
1947 között nagy hittel és akarattal indult meg egy új, demokratikus
Magyarország fejlődése, amelyet a világpolitikai tényezők és a hozzá
kapcsolódó hazai erők lesodortak az útjáról. Ma, amikor más
nemzetközi konstellációban, más társadalmi és gazdasági körülmények
között újra nekifeszülünk egy európai stílusú, demokratikus
társadalom kialakításának, sok tekintetben az 1945-47-es évekhez
nyúlunk vissza, innen kívánjuk a mi magyar utunkat tovább folytatni.

    Szólt arról, hogy a tömegek ma nehezen igazodnak el a politikai
történésekben. Amikor ma egyesek csendes tömegről beszélnek, nem
gondolnak arra, hogy a párbeszéd nyíltságával, mélységével,
stílusával is probléma lehet. Ezt sokan a sarkalatos törvények
előkészítésének vitáiban is felvetették, de méginkább a pártok,
szervezetek, irányzatok programjával, terveivel kapcsolatban.
Különösen feszítő az a bizonytalanság - emelte ki Cselőtei László -,
amely egyes alapvető gazdasági problémák megítélésében és
kezelésében mutatkozik meg.


    Bánffy György színművész (Budapest, 4. vk.) az előző
    -------------
felszólalóhoz hasonlóan arra emlékeztette képviselőtársait, hogy az
ország jelenleg történelmi napokat él át, most dől el, hogy békés
fejlődés, vagy zűrzavar és káosz előtt állunk. Az átmenet
fontosságát hangsúlyozva rámutatott: nem kevesebb a tét, mint hogy
sikerül-e egy diktatórikus rendszerből - más nemzetek számára is
példaértékű tettként - kiemelni az országot. Hangoztatta: a
háromoldalú tárgyalások kompromisszumának most az országgyűlésben is
meg kell jelennie a sarkalatos törvények megalkotásakor. (folyt.
köv.)


1989. október 17., kedd 15:45


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (19. rész)

Országgyűlés - első munkanap (19. rész)
Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.), a szentgáloskéri Béke
---------------
Mgtsz elnöke szerint a tisztelt Ház asztalán lévő szabályokból
kiolvasható: széles körű jogokat biztosítanak az állampolgároknak,
valamennyi politikai erőnek egyaránt. Nem utópikus társadalmat
vázolnak fel, hanem öntörvényű, szabad fejlődés lehetőségét.
Véleménye szerint hajszálnyi pontossággal kell kiosztani a hatalmat,
tartópilléreire annyit rakva, amennyit megrázkódtatás nélkül
elbírnak, s amely kevés ahhoz, hogy a hatalommal vissza lehessen
élni. Úgy tűnik, az alkotmányos intézmények kiegyensúlyozottan
osztoznak a hatalmon, miközben rendelkeznek a békés működéshez
szükséges jogosítványokkal. Leszögezte: az új alkotmány és a
kapcsolódó önkormányzati, államháztartási tulajdontörvények
megalkotása során tisztességes jogosítványokkal kell felruházni az
önkormányzatokat is. Enélkül a települések, a falvak leépülését nem
lehet megállítani.

    Gazdasági kérdésekre áttérve figyelmeztetett: nem lehet
megfeledkezni arról sem, hogy életképes piacra, gazdaságra van
szükség. A piacgazdaság alkotmányos kinyilvánítása újabb lökést
adhat gazdasági rendszerünk gyökeres átalakításához, erősítheti az
irántunk megnyilvánuló nemzetközi bizalmat, segítheti a világ
fejlett régióihoz való csatlakozást. Meg kell találni a jogos
tulajdonosokat, mert ezzel teremthető meg az érdekeltség, s ez az
emberi cselekvés legdöntőbb hajtóereje, amely nélkül nincs esély az
érdemi kibontakozásra. A válságból való kitörés legfontosabb
útjaként a politikai kompromisszumokon nyugvó sarkalatos
törvényjavaslatok elfogadását jelölte meg. (folyt. köv.)


1989. október 17., kedd 15:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (20. rész)

Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), a MÁV Dunakeszi Járműjavító
-----------
Üzemének igazgatója úgy vélte, a módosításokkal újjáírt Alkotmány jó
alap lehet egy demokratikus jogállam, egy jól működő gazdaság
megteremtéséhez. Ha a kiegészítő törvények is hasonló körülmények
között születnek, akkor mindenki megtalálhatja egyéni boldogulását,
s erre alapozható az ország boldogulása is. Ezzel együtt a képviselő
több olyan veszélyre is figyelmeztette a parlamentet, amely a még
oly haladó törvénykezés ellenére is fenyegetheti az izmosodó magyar
demokráciát.

    Így például figyelmeztetett arra, hogy a többpártrendszer nem
zárja ki eleve a hatalommal való visszaélést, és azt történelmi
példákkal is bizonyította. A demokratikus működés garanciái a
képviselő szerint mindenekelőtt olyan politikusokban,
törvényhozókban öltenek testet, akik tudnak élni a parlamentáris
demokrácia lehetőségeivel, de nem élnek vissza azokkal; olyanokban,
akik a nép szolgálatát belső énjükből fakadóan vállalják, s akiknek
természetes az is, hogy a szolgálati villa addig jár, ameddig a
szolgálat tart. Az ilyen képességekkel rendelkező politikusok
kiválasztásában viszont óriási felelősség hárul a választókra, s ez
alól nem bújhatnak ki. Választaniuk kell: ki az, aki csak beszél, és
ki az, aki cselekedni is hajlandó; ki az, aki csak emlegeti és ki
az, aki szolgálni is akarja a népfelség érvényesülését.

    Jó dolog, hogy a megújuló Alkotmány elismeri a magántulajdont, a
vállalkozást, a verseny szabadságát - folytatta. Figyelmeztetett
azonban arra: attól, hogy az Alkotmányban megjelennek ezek az elvek,
még nem lesz sem vállalkozás, sem piac, sem verseny. Alapvető
változást sürgetett a kormány, különösen a pénzügyekért felelős
tárca szemléletében. Addig ugyanis, amíg a vállalkozókat potenciális
bűnözőnek tekinti az adóhatóság, amíg a gazdálkodás szabályait
visszamenőleg alapvetően meg lehet változtatni, amíg nincsen
objektív mércéje a vállalatok nyereségességének, addig sem piacról,
sem versenyről nem lehet beszélni. (folyt.köv.)


1989. október 17., kedd 15:50


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (21. rész)

Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) nehezményezte,
-------------
hogy az alkotmány-konstrukció tanulmányozására kevés
ideje volt. Az Alkotmányt érintő módosító javaslatról az időhiány
miatt választóival sem tudott érdemben konzultálni, s így nem tudja
megítélni, hogy rokonszenveznének-e az állampolgárok egy olyan
módosító javaslattal, amely gyökeres fordulatot jelent, és -
véleménye szerint - széles utat nyit egy majdani polgári társadalmi
berendezkedésnek. A sarkalatos törvényeknek a kormány által kért
sürgős tárgyalásából két kedvezőtlen hatás következett: egyrészt a
képviselők felszínes tájékozottsága a tárgysorozatot illetően,
másrészt a választópolgárok kirekesztődése a törvényjavaslatok
megismeréséből - szögezte le a felszólaló.

    A továbbiakban kifejtette, hogy a nemzeti
kerekasztal-tárgyalásokon a képviselőket megkerülve döntöttek az
Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről. Ily módon a képviselők
bizonyos fokig a ,,korlátozottan cselekvőképesek,, jogállásába
kerültek. Südi Bertalan úgy vélte: az Országgyűlés e ,,mankó,,
nélkül is haladó szellemű törvényeket hozott volna.

    Aggályát fejezte ki amiatt, hogy a köztársasági elnöknek a
tervezet szerint az Országgyűlés feloszlatására is joga lenne.
Célszerű-e egyetlen személyt ekkora hatalommal felruházni - tette
fel a kérdést a képviselő. Nem értett egyet azzal sem, hogy a
Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatóságát kizárja a
javaslat. Így továbbra is fennáll a hatalom ellenőrizhetetlenségének
veszélye - vélekedett.

    Filló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda korrektor-
    ---------
főrevizora az Alkotmány módosításával kapcsolatos néhány apróbb
részletre hívta fel képviselőtársai figyelmét. Elsőként azt
hangsúlyozta, hogy mivel az új Alkotmány tervezetébe bekerült a
folyamatosan ülésező parlament, illetve a főhivatású képviselő
intézménye, ezért ehhez szükséges a megfelelő működési
feltételrendszer mielőbbi megteremtése is.

(folyt.köv.)


1989. október 17., kedd 15:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (22. rész)

A köztársasági elnök megválasztása kapcsán azt tette szóvá, hogy
a szövegtervezet szerint, amennyiben az Országgyűlés választja a
köztársasági elnököt, úgy ezt kétharmados többséggel, illetve
közfelkiáltással teszi. Ezzel kapcsolatosan úgy vélte a
,,közfelkiáltással,, kitétel megkérdőjelezi a választás komolyságát.
Hozzászólását zárva rámutatott: a közeljövőben - az új Alkotmányt
követően is - számos alkotmányerejű törvény megalkotása vár a
képviselőkre. Ezek sorában különösen fontosnak ítélte az
önkormányzati törvényt, mert - miként hangsúlyozta - a helyi
tanácsok csak ennek megalkotása után érezhetik magukat valóban az
önkormányzat, az önigazgatás letéteményeseinek.

    Kovács László (Pest m., 20. vk.), a Dunai Kőolajipari Vállalat
    -------------
műszakvezetője elsősorban a gazdasági és szociális jogok kérdéseit
fejtegette felszólalásában. Rámutatott: a politikai és
szabadságjogok kedvezően változtak az elmúlt időszakban, de
minimális az elmozdulás a gazdasági és szociális jogok területén,
amelynek következtében a munkavállalók és a rászorultak
kiszolgáltatottsága tovább fokozódott. A tulajdonreform elhuzódása
miatt továbbra sincs valódi tulajdon, nem sikerült jogilag kellően
pontosítani a munkavállalók érdekeinek védelmét. Mindezek több
módosítást igényelnek, amelyeknek lényege, hogy az Alkotmány a
szakszervezetek mellett széles körben biztosít szervezeti
lehetőséget a gazdasági és társadalmi érdekek érvényesítésére. A
képviselő hozzátette: a változások nem sértik a szakszervezetek
érdekeit, de egyben nagyobb lehetőséget teremtenek a
munkavállalóknak - az egyenlő részvétel elve alapján - munkájuk,
sorsuk alakításában. A lakossági fórumokon szerzett tapasztalatait
felídézve hangsúlyozta: szükséges, hogy rövid időn belül új,
korszerü, európai követelményeknek megfelelő környezetvédelmi,
valamint humánusabb, a társadalom döntő többsége által is
elfogadható nyugdíj-törvény szülessen, továbbá olyan bér- és
adórendszer alakuljon ki, amely valóban elősegíti a családok
szabadabb és méltó életét.

    A köztársaságielnök-választásról kijelentette: közvetlen
választást tart célszerűnek, mert ezáltal jobban garantálható, hogy
az államfő nem valamely párt érdekében, hanem a társadalom, az
ország képviseletében látja el feladatait. (folyt.köv.)


1989. október 17., kedd 16:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (23. rész)

Mándity Marin (országos lista), a Magyarországi Délszlávok
-------------
Demokratikus Szövetségének főtitkára szükségesnek tartotta, hogy a
nemzetiségi jogok és garanciák méltó helyet, tételes, pontos és
részletes szabályozást kapjanak az alaptörvényben. A nemzetiségi
politika történeti fejlődését vázolva annak a véleményének hangott,
hogy az elmúlt évtizedek politikája nemcsak hatástalannak bizonyult
a nemzetiségi kérdés megnyugtató rendezésére, hanem a napi taktika
síkján sokszor akadályozta is azt, asszimilációhoz vezetett.
Szerinte fel kell adni azt a téveszmét, hogy Magyarország
nemzetiségi politikája példamutató. Az elvek és a gyakorlat közötti
különbség már veszélyezteti tekintélyünket itthon és határainkon túl
is. A készülő nemzetiségi törvénytől sok változás nem várható, ha a
társadalom hozzáállása e kérdésében nem változik meg. Ezzel
összefüggésben hangoztatta: elsősorban azt kell tudatosítani, hogy a
nemzetiségi kérdés megoldása politikai rendezést kíván. Rámutatott:
olyan aktív, kisebbségvédelmi - támogató jellegű - nemzetiségi
politikára van szükség, amely képes biztosítani a nemzetiségi
lakosság azonosságtudatának megőrzéséhez, az anyanyelv
használatának, sajátos kultúrájának fejlődéséhez nélkülözhetetlen
feltételeket.

    A magyarországi nemzetiségek véleményét összegezve hangsúlyozta,
hogy a nemzetiségek jogait tartalmazó szövegtervezet nem nyújt
elegendő teret a nemzetiségi jogoknak, nem követi a nemzetiségek
hagyományait, társadalmi, politikai fejlődésüket. Nem fejezi ki azt
az aktív, támogató politikát, amelyre ma és a jövőben a
magyarországi nemzetiségeknek szükségük van, s amelyre építhetnek.
Szerintük ez bizonyos értelemben visszalépést jelent a jelenlegi
alkotmány törvénycikkelyeihez képest, mert nem biztosítja a
fennmaradás lehetőségét. A nemzetiségek fontosnak tartják, hogy az
alkotmány - a népfelség elvét követve - egyértelműen mondja ki: a
hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részei a társadalomnak,
az ország népének, a hatalom birtokosának, következésképp
államalkotó tényezők. Indokolt az állami védelem, a sajátos
kollektív és egyéni jogok megállapítása, alkotmányos garantálása.
Csak az alkotmány mérsékelheti a kisebbségi helyzetük miatt eleve
hátrányos helyzetű nemzetiségek esélyegyenlőtlenségét (folyt. köv.)


1989. október 17., kedd 16:31


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (24. rész)

Dr. Csontos Jánosné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 11. vk.), az
-------------------
ormosbányai Általános Iskola igazgatóhelyettese hangsúlyozta: a
mostani helyzetben elsősorban azt kell mérlegelni, hogy a köz érdeke
mit kíván, s ez nem más, mint a békés átmenet lehetőségének
megteremtése. A beterjesztett törvényjavaslatok garantálják ezt,
mégpedig azzal, hogy az Országgyűlés szerepét erősítik - vélekedett
a képviselő. Példaként említette: az új alkotmánytervezet az
Országgyűlés kétharmados többségi döntését követeli meg, rendkívüli
vagy szükségállapot kihirdetéséhez, a katonaság belső
felhasználásához. A köztársasági elnök csak akkor hirdetheti ki a
rendkívüli állapotot, ha az Országgyűlés elnöke, a kormány, az
Alkotmánybíróság elnöke együttesen és előzetesen számára lehetővé
teszi ezt. Az Országgyűlés ilyenkor folyamatosan ülésezik, és
felfüggesztheti a köztársasági elnök intézkedéseit. Ezek a
rendelkezések egyértelmű biztosítékát jelentik annak, hogy
válsághelyzetben az Országgyűlés legyen a helyzet ura. Az
Országgyűlés kollektív bölcsessége pedig biztosíthatja, hogy
semmiféle provokáció ne veszélyeztethesse a politikai átmenet békés
jellegét. Ezért a köz érdeke a jól meggondolt, kompromisszumos
törvénytervezetek elfogadását követeli a képviselőktől - mondotta
végezetül. (folyt.köv.)


1989. október 17., kedd 16:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (25. rész)

Balla Éva (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apáthy István
---------
Gyermekkórház-Rendelőintézet orvosa kimagasló jogalkotási aktusnak
minősítette a tervezetet, amely a háromoldalú politikai egyeztető
tárgyalások által széles körű társadalmi konszenzust testesít meg.

    A köztársaságielnök-választással összefüggésben úgy vélekedett:
nincs szükség arra, hogy a szabad országgyűlési képviselőválasztások
előtt válasszon az ország elnököt, mert ez hátrányos lenne a békés
átmenet, a demokratikus, parlamentáris rendszer felépítése
szempontjából. Ezzel összefüggésben kijelentette: aki komolyan veszi
a demokratikus többpártrendszert, a politikai pluralizmust, aki
számára az új demokratikus parlament és az annak felelős kormány a
stabilitás záloga, az nem a nagy tekintélyű államfőtől várja az
átmenet felügyeletét. A mai helyzet ingatagságának legfőbb okát a
gazdaság válságában jelölte meg, rámutatva, hogy ezen erős,
határozott kormányzat lenne képes úrrá lenni, amely a nép bizalmát
élvező parlamentnek tartozna felelősséggel. Szerinte az
elnökválasztási kampány kifejezetten destabilizáló hatással járhat,
nehezítheti a békés átmenetet. A szabad választás érdekében arra
lenne szükség, hogy a jelölteket állítók közül ne csak az MSZP és a
Hazafias Népfront, de a többi párt is rendelkezzék azokkal a
működési feltételekkel, amelyekhez csak a pártvagyon
újraelosztásával juthatnának. Hozzátette: jelenleg a nyilvánossághoz
való egyenlő hozzáférés sem biztosított. A képviselőnő indítványozta
az Országgyűlésnek az alkotmánymódosítás utolsó paragrafusának
elhagyását, a köztársaságielnök-választás kitűzéséről szóló
határozat napirendről való levételét. Javasolta, hogy a szabad
választásokig az Országgyűlés elnöke töltse be a köztársasági elnöki
funkciót.

    Az általános vitában több képviselő nem kért szót, ezért az
Országgyűlés - 310 egyetértő, 2 ellenző és 2 tartózkodó szavazattal
- a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátotta. (folyt. köv.)


1989. október 17., kedd 17:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (26. rész)

Ördög Ferenc (Zala m., 7. vk.), a nagykanizsai Landler Jenő
------------
Gimnázium tanára az alkotmánymódosítás részletes vitájában
javasolta: az anyakönyvezésre vonatkozó rendelet a Magyarországon
élő nemzetiségek számára ne csak a nemzetiségüknek megfelelő
utónevek kiválasztásában, hanem az írásmód megválasztásában is adjon
szabadságot. Vagyis az effajta utónevek a magyar ábécé betűivel
történő bejegyzés mellett kívánságukra anyakönyvezhetők legyenek a
német, a román, a horvát, a szlovén és a szlovák ábécé betűivel is.
A képviselő példákkal, idézetekkel támasztotta alá e véleményét, s
az Országgyűlés döntését kérte abban, hogy dolgozzák át az
Anyakönyvi igazgatás című kézikönyv harmadik száma függelékében
található névtárakat.

    Séra János (Komárom m., 10. vk.), Kisbér főállatorvosa
    ----------
a miniszteri expozéra utalva nem értett egyet Kulcsár Kálmán azon
véleményével, miszerint ki kellene hagyni az Alkotmány szövegéből a
munkához való jog, a foglalkozás szabad megválasztása, valamint a
munka díjazása kitételeket. Véleményét azzal indokolta, hogy a
jelenlegi gyakorlat szerint több százezren kénytelenek a létminimum
alatti munkabérért dolgozni. Éppen ezért azt a szövegszerű
kiegészítést javasolta a képviselő, hogy a munkavállalót olyan
méltányos munkabér illesse meg, ami tisztességes megélhetést
biztosít mind maga, mind családja számára. (folyt.köv.)


1989. október 17., kedd 17:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (27. rész)

Sebők János (Veszrpém m., 12. vk.) honvéd vezérőrnagy
-----------
elöljáróban rámutatott: amennyiben a napirenden lévő javaslatok
törvényerőre emelkednek, ez a pártállam megdöntését jelenti. A
képviselők a trónfosztást ily módon elvégzik, s ez már önmagában is
a törvények legnagyobb értéke lenne. A beterjesztett
törvényjavaslatok jelzik: kidolgozóik alapos, körültekintő munkát
végeztek, jó politikai alapot teremtettek ahhoz, hogy az
Országgyűlés a tervezeteket megvitassa és törvényeket alkosson.

    A képviselők elé terjesztett írásos módosító javaslatait
indokolva hangoztatta: hazánkban nincs olyan párt, amelynek
történelmi, erkölcsi vagy bármiféle más joga lenne arra, hogy a nép
ellenére, a nép felett, a nép nevében uralkodjon. Amennyiben az
Alkotmány kimondja, hogy nálunk párt többé nem lehet hatalmi
tényező, akkor megvédéséről sem kell rendelkezni. Ily módon a nép
egyedüli joga lesz, hogy egy pártot az égig emeljen vagy lesöpörjön
a politikai palettáról. Ez ellen erőszakkal senki sem tiltakozhat.
Hazánk nem kér és nem ad internacionalista segítséget, s azt sem
tűri, hogy a Varsói Szerződés csendőri szerepben magának tetsző
vezetőt válasszon, vagy nem tetsző vezetőt elmozdítson a helyéről.

    Az Alkotmány-módosító tervezet kapcsán felvetődhet az a kérdés
is, hogy ki fogja a VSZ pártvezetését és a többi, úgynevezett
szocialista állam pártvezetését meggyőzni arról: párt nem
képviselheti az államot külföldön, tehát a kétoldalú tárgyalások
során született megállapodások az államhatalmi szerveket semmire sem
kötelezik. A képviselő kifogásolta, hogy a rendkívüli állapot idején
a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, a
rendkívüli intézkedések bevezetéséről a honvédelmi tanács döntsön az
Országgyűlés kétharmados, minősített szavazati többsége helyett.
Szükségesnek tartotta a szövegtervezet kiegészítését azzal, hogy
rendkívüli állapot idején is ülésezzen az Országgyűlés vagy annak
honvédelmi bizottsága, s e bizottság jogosult a honvédelmi tanács
által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását
felfüggeszteni. Enélkül nem valósulhat meg az Országgyűlés
ellenőrzési funkciója. (folyt.köv.)


1989. október 17., kedd 17:10


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (28. rész)

A kisebbségi pártok védelme érdekében megfontolásra ajánlotta,
hogy az Országgyűlés önfeloszlatásához szintén a képviselők
kétharmadának szavazatára legyen szükség. Javasolta azt is, hogy
amennyiben a köztársasági elnök fel akarja oszlatni az
Országgyűlést, akkor ne csak a Minisztertanács, illetve az
Országgyűlés elnökének véleményét kérje ki, hanem a pártok
képviselőcsoportjainak vezetőiét is.

    A képviselő szerint szükségtelen az a kitétel az
Alkotmány-tervezetben, hogy a fegyveres erők irányítására az
Alkotmányban és külön törvényben meghatározott keretek között
kizárólag az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a honvédelmi
tanács, a Minisztertanács és az illetékes miniszter jogosult, ha
érvényes nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik. Szerinte
ilyen nemzetközi szerződés nincs, ezt erősítette meg a kormány
irattárában folytatott búvárkodása is. Leszögezte: nem lehet átadni
a fegyveres erők irányítását más külföldi szervnek, a VSZ Egyesített
Fegyveres Erői Parancsnokságának csak ajánlása van erre vonatkozóan,
a kormányok dolga, hogy azt elfogadják-e vagy sem. (folyt.köv.)


1989. október 17., kedd 17:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (29. rész)

A szerkesztőségek figyelmébe:

------------------------------

Az alábbi képviselő felszólalását kérjük az mtib2032
Országgyűlés - első munkanap (26. rész) után figyelembe venni:


1989. október 17., kedd 17:35


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (30. rész)

Dr. Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar m., 4. vk.), a Hajdú-Bihar megyei
------------------
főügyész egyetértett azokkal a felszólalókkal, akik hangoztatták: a
parlament történelmi feladat előtt áll. A törvényjavaslat ugyanis
teljes mértékben szakít az 1949. évi, úgynevezett sztálini
alkotmánnyal, s új lapot nyit a magyar nemzet történelmében -
mondotta. Szükségesnek tartotta, hogy az alkotmány elé egy olyan
preambulumot szerkesszenek, amelyben rögzítik a legfontosabb
elveket. Javasolta, hogy a parlament ne csak megállapítsa a
költségvetést és annak végrehajtását, hanem egyúttal állapítsa meg
először az államháztartás mérlegét, majd hagyja jóvá a költségvetést
és annak végrehajtását.

    A képviselő érthetetlennek tartotta, hogy a köztársasági
elnöknek a rendkívüli, illetve szükségállapot kihirdetésére
vonatkozó döntését még utólag sem kell a parlamentnek
felülvizsgálnia. Indítványozta, hogy követeljék meg: ha nem is
előzetesen, de utólag az Országgyűlés értékelje az intézkedés
alkalmazásának törvényességét.

    A képviselői összeférhetetlenséggel összefüggésben azt
javasolta, hogy a minisztertanácsi tagság és a politikai
államtitkári funkció legyen összeegyeztethetetlen a képviselői
mandátummal. Kérte továbbá annak pontosítását, hogy a köztársasági
elnök mikor oszlathatja fel az Országgyűlést. Egyetértett azzal,
hogy képviselőkből összeállított ítélkező tanács végezze el a
vizsgálatot akkor, ha a köztársasági elnök bűncselekményt követne
el. Fontosnak tartotta azonban, hogy ez a vizsgálat csupán a
ténymegállapításra, a jogi minősítésre szorítkozzék, s a funkcióból
való elmozdítás az országgyűlés hatáskörébe tartozzon. (folyt. köv.)


1989. október 17., kedd 17:36


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (31. rész)

Tallóssy Frigyes (Budapest, 24.vk.) jogtanácsos kifejtette: egy
pártérdekeken felülálló, nagy tekintélyü, bel- és külföldön ismert,
szélsőségektől mentes, diplomáciai készséggel rendelkező jelöltet
tudna elképzelni a köztársasági elnöki funkcióban, aki bölcs
józanságával a különféle politikai áramlatok között kiegyenlítő
szerepet tölt be. Egy ilyen elnököt csak a nemzet egésze választhat
- jelentette ki -, ez nem sért pártérdekeket, valamennyi áramlat
számára csak kedvező lehet. Figyelmeztetett arra is, ha amellett
döntenek, hogy ne legyen elnökválasztás, az azt is jelenti, hogy a
beterjesztett alkotmánytörvényt elfogadva legközelebb garantáltan
csak az Országgyűlés választhat köztársasági elnököt, és ettől
kezdve időtlen időkön keresztül. Amennyiben a képviselők a
köztársasági elnök Országgyűlés általi választása mellett kötelezik
el magukat, hibát követnek el - mondotta, hozzátéve, hogy az
állampolgárok jelentős többsége közvetlen, általános, titkos
szavazással képzeli el a választást. Hangsulyozta: aki ennek a
nemzetnek nem óhajtja megadni azt a méltóságot, hogy elnökét maga
válassza meg, azt is magyarázza meg a nyilvánosság előtt, hogy a
nemzet csak arra jó, hogy népszavazást kezdeményezzen, de arra nem,
hogy elnököt válasszon magának.

    Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.), az Országos Ügyvédi Tanács
    ------------
elnöke vitába szállt Südi Bertalan képviselő azon indítványával,
amelyben a Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatósága mellett
szállt síkra. Úgy vélte, e javaslat tarthatatlan, mert
veszélyeztetné a bíróság függetlenségét. A bíróság ugyanis mint a
hatalmi ágak egyik része csak akkor tudja teljesíteni funkcióját, ha
tökéletesen független és személyi garanciákat biztosítanak a
független magyar bíráknak azáltal, hogy semminek és senkinek
nincsenek alávetve, csak a parlament által elfogadott törvényeknek
és a saját lelkiismeretüknek. Ezzel viszont nem egyeztethető össze
Südi Bertalan elgondolása. Ha a parlament lehetővé teszi a
Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatóságát, akkor ezzel
indirekt módon azt is feltételezik, hogy az elnöknek joga van
befolyásolni a bírák munkáját, esetleg kötelezheti őket egy másfajta
ítélet meghozatalára. A Parlamentnek ez nem lehet célja.
(folyt.köv.)


1989. október 17., kedd 17:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (32. rész)

Országgyűlés - első munkanap (32. rész)
Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.), a Marx Károly
------------
Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára korábban a jogi
bizottság által már elfogadott és támogatott kiegészítő javaslatával
ismertette meg képviselőtársait. Indítványának lényege: az
alkotmányban biztosítani kell az országhatárokon belüli földek,
erdők, természeti kincsek tulajdonviszonyaiban a nemzeti jelleg
meghatározó szerepét - gondolva a jövőbeni külföldi
elidegenítésekre. (folyt. köv.)


1989. október 17., kedd 18:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (33. rész)

Sasvári József (Komárom m., 8. vk.), a Dorogi Szénbányák
--------------
Vállalat gépészeti szakosztályvezetője a jogi, igazgatási és
igazságügyi bizottság jelentésében indítványozott néhány módosító
javaslat és az eredeti törvényjavaslat közötti ellentmondást tett
szóvá. Különösen azokat a kiegészítéseket kifogásolta, amelyek azt
tartalmazzák, hogy az alapvető jogokat még rendkívüli állapot,
szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején sem lehet korlátozni vagy
felfüggeszteni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a bizottsági
kiegészítésből hiányzik az eredeti javaslat néhány bekezdése. Ezzel
kapcsolatban leszögezte: ha az említett paragrafusok - amelyek
rendkívüli és szükségállapot esetén bevezetendő intézkedésekre
vonatkoznak - véletlenül vagy szándékosan maradtak ki a módosító
javaslatból, akkor a bizottság nagy hibát követett el.

    Kárpáti András (Pest m., 22. vk.), a Pest Megyei Műanyagipari
    --------------
Vállalat igazgatóhelyettese úgy vélekedett, hogy a pártok számára a
közhatalom gyakorlását tiltó kitétel olyan deklarativ kijelentés,
amely nem illik a jogi jelleg erősítését célul tűző tervezet
szövegébe. Szerinte az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok
helyett kézzelfoghatóbb garanciát nyújtana az a megfogalmazás, hogy
a pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza
meg azokat a tisztségeket és közhivatalokat, amelyeket pártok
tagjai, illetőleg tisztségviselői nem tölthetnek be.

    A képviselő egyetértett azzal, hogy a tervezet tartalmazza a
versenysemlegességet, a vállalkozás és a verseny szabadságát.
Ugyanakkor kifogásolta, hogy nem rendelkezik arról: milyen érdekek
alapján és kik korlátozhatják ezt. Ezért javasolta, hogy kerüljön a
módosított Alkotmány szövegébe a következő passzus: ,,A Magyar
Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát, a verseny
szabadságát, amelyet az Alkotmány vagy alkotmányos törvény
korlátozhat,,. Rámutatott: így valóságos garanciát teremtenének
arra, hogy nem minden jogalkotónak, hanem csak az Országgyűlésnek
van joga a vállalkozás és a verseny szabadságának korlátozására.
(folyt.köv.)


1989. október 17., kedd 18:33


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (34. rész)

Törölni javasolt a tervezetből egy olyan kitételt is, amely azt
a látszatot kelthetné, mintha nem politikai célból létre lehetne
hozni fegyveres szervezetet az egyesületi jog alapján.


    Dr. Péterfy Réka (Budapest, 58. vk.), a Budapest Fővárosi Tanács
    ----------------
István Kórház Rendelőintézetének csoportvezető főorvosa a köztársasági
elnök választásával kapcsolatos véleményét kifejtve rámutatott:
kétségtelen, hogy a legrokonszenvesebb megoldás az lenne, ha a nép
maga választaná meg az államfőt. Teszi is ezt - fűzte hozzá -,
például Franciaországban és az Egyesült Államokban, ahol körülbelül
kétszáz éve gyakorolják a jogállamiságot, amelynek kialakításához mi
most fogunk hozzákezdeni. Mindezt figyelembe véve az említett
országokban a politikai kultúra magasabb szinten áll, mint
hazánkban, ahol a későbbiekben remélhetőleg eredményesen fejlődik
majd. Jelenleg azonban ha a nép közvetlenül választaná meg a
parlamenti képviselőket és a köztársasági elnököt akkor kétpólusú
hatalom jönne létre. E kétpólusú hatalomnál pedig olyan politikai
patthelyzet alakulhat ki, hogy a köztársasági elnök azt gondolhatja
és azt mondhatja: engem a nép választott meg és az érdekében lépek
föl. Ebből kiindulva föloszlathatja a parlamentet, és egy
diktatórikusabb, parlament nélküli kormányzási formára térhet át,
hiszen ő a hadsereg főparancsnoka is - vélte a képviselőnő.

    Végezetül rámutatott: számára sokkal megnyugtatóbb lenne az
eredeti megoldás, hogy a nép által választott országgyűlési
képviselők válasszák meg a köztársasági elnököt. (folyt.köv.)


1989. október 17., kedd 18:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (35. rész)

Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.), a Tiszántúli
-------------
Gázszolgáltató Vállalat vezérigazgatója szerint a jövőben el kellene
kerülni azt a gyakorlatot, hogy a politikai érdekegyeztetések nyomán
született megállapodások szöveghűek legyenek. Csak elvi
megállapodásokra kellene korlátozódniuk e megbeszéléseknek, ha ezt a
résztvevő felek egyébként elfogadják. E véleményét azzal indokolta,
hogy az előterjesztett törvénytervezetet a mostani vitában
gyakorlatilag ,,szitává lőtték,,. A képviselő szerint az
igazságügyminiszter szokatlanul visszafogott expozét mondott, s
ennek okát abban látta, hogy a kormány a postás szerepét töltötte
be. Nem tudni ugyanis, hogy a kormány kitől értesült a nemzeti
kerekasztalon kötött megállapodásokról, miután Pozsgay Imrét
tudomása szerint a párt hatalmazta fel a kerekasztal-tárgyalás
vezetésére. A választ Kulcsár Kálmántól várja - tette hozzá.
(folyt.köv.)


1989. október 17., kedd 18:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (36. rész)

Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.), a József Attila Tudományegyetem
-----------
adjunktusa csatlakozott Ördög Ferenc indítványához: az Országgyűlés
fogadja el a Magyarországon élő nemzetiségek névátírásával
kapcsolatos javaslatot. E kérdés sürgető voltát érzékeltetve a
képviselő emlékeztetett arra, milyen sérelmeket okoz például a
magyar nevek elrománosítása a szomszédos Romániában. A mai magyar
demokratikus viszonyok közepette e probléma nem áll ugyan a figyelem
középpontjában, de a magyarországi nemzetiségeknek e sérelmek
ugyanúgy fájnak, mint a magyar nemzetiségnek a határ másik oldalán.

    Raffay Ernő ezután egy nagy horderejű alkotmánymódosító
indítványt tett. Javasolta: kerüljön be a Magyar Köztársaság leendő
alkotmányába, hogy az ország területén idegen hadseregek, illetve
idegen, külföldi politikai tanácsadók nem tartózkodhatnak. A
képviselő ezt azzal indokolta, hogy egy nemzet nem képes érdekeit
pontosan, precízen kifejteni, ha területén idegen csapatok
állomásoznak. Raffay Ernő hangoztatta azt is: tisztában van azzal,
hogy e javaslatnak messzemenő nemzetközi összefüggései is vannak,
indítványát mégis fenntartotta, mivel egy alkotmánynak - álláspontja
szerint - tartalmaznia kell egy nemzet államiságának,
függetlenségének ezen alapvető kérdését.

    Több felszólaló nem lévén, az alkotmánymódosítás feletti
részletes vita befejeződött. A soros elnök bejelentette: a módosító
és kiegészítő javaslatokat kiadja véleményezésre a jogi, igazgatási
és igazságügyi bizottságnak, amely a munkanap végeztével ülést tart.

    Már e napirendi pont vitáját nem érintve Hámori Csaba
(országos lista) bejelentette a Magyar Szocialista Párt
országgyűlési csoportjának megalakulását. Mint mondotta: a csoportba
várják mindazokat a képviselőket, akik egyetértenek az MSZP
célkitűzéseivel, de természetesen nem számítanak azokra, akik
továbbra sem képesek szakítani államszocialista felfogásukkal.

    Ezzel a keddi ülésnap, amelyen felváltva Szűrös Mátyás, Jakab
Róbertné és Horváth Lajos elnökölt - véget ért. (folyt.köv.)


1989. október 17., kedd 18:45


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (37. rész) - Dió 1.

Az Országgyűlés első munkanapjának eseményei dióhéjban:

Kedden délelőtt folytatta munkáját az Országgyűlés szeptember
28-án berekesztett ülésszaka.

    A képviselők a napirend előtt megemlékeztek Karakas Lászlóról,
az Országgyűlés napokban elhunyt tagjáról. Döntöttek a megüresedett
képviselői hely betöltéséről Vass Mihály eddigi pótképviselőt
igazolták az Országgyűlés tagjai sorába. A képviselők tudomásul
vették az országos listán megválaszott Gyenes András lemondását
képviselői mandátumáról.

    Határoztak arról, hogy ezen az ülésen tárgyalják a
köztársaságielnök-választás törvényi szabályozását, valamint a
Munkásőrséggel és a pártok munkahelyi működésével kapcsolatos
kérdések törvényi szabályozását.

    Az Országgyűlés elfogadta a tárgysorozat kiegészítését a
köztársasági elnök választásának kitűzéséről, és a választási
eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről, illetve a címer és a nemzeti
ünnep ügyében kiírandó népszavazást elrendelő országgyűlési
határozat-tervezetet. Ezután az Országgyűlés döntött az ülésszak
napirendjéről:

    1. Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat;

    2. A pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat;

    3. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat;

    4. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló
törvényjavaslat;

    5/a A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat;

    5/b A köztársasági elnök választásának kitűzése és a választási
eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési
határozat-tervezet;

    6/a Törvényjavaslat a népszavazásról és a népi kezdeményezésről
szóló törvény módosítására;

    6/b Országgyűlési határozat-tervezet népszavazás elrendeléséről
a Magyar Köztársaság címeréről;

(folyt. köv.)


1989. október 17., kedd 18:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (38. rész) - Dió 2.

7. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat;

8/a Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról
szóló törvényjavaslat;

    8/b A rendőrhatósági őrizetben fogva tartott, internált,
valamint a kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról szóló
országgyűlési határozat-tervezet;

    9. Roszik Gábor önálló képviselői indítványának tárgyalása 1956.
október 23-a megünnepléséről; az Országgyűlés elnökének
nyilatkozat-tervezete 1956. október 23-áról;

    10. A földről szóló, többszörösen módosított 1987. évi I.
törvény módosításáról szóló törvényjavaslat;

    11. A Munkásőrség megszüntetéséről szóló törvényjavaslat;

    12. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslat;

    13. Az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi
szervezetek kezelésében lévő vagyonról szóló pénzügyminiszteri
tájékoztató;

    14. Személyi kérdések;

    15. Egyéb kérdések.

    A tárgysorozat egyes pontjainak megvitatása előtt felszólalt
Németh Miklós kormányfő. Ugyancsak a napirend tárgyalása előtt kért
szót Nyers Rezső (Bács-Kiskun m., 1. vk.), a Magyar Szocialista Párt
elnöke.

    Ezt követően Kulcsár Kálmán tartotta meg expozéját az Alkotmány
módosításával kapcsolatban.

Az általános vitában felszólalt:

    dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.);

    dr. Cselőtei László (Pest m., 2. vk.);

    Bánffy György (Budapest, 4. vk.);

    Pásztohy András (Somogy m., 4. vk.);

    Varga Lajos (Pest m., 26. vk.);

    Südi Bertalan (Bács-Kiskun 12. vk.);

    Filló Pál (Budapest, 18. vk.);

    Kovács László (Pest m., 20. vk.);

    Mándity Marin (országos lista);

    dr. Csontos Jánosné (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 11. vk.);

    Balla Éva (Budapest, 46. vk.);

A részletes vitában felszólalt:

    Ördög Ferenc (Zala m., 7. vk.);

    Séra János (Komárom m., 10. vk.);

(folyt. köv.)


1989. október 17., kedd 18:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Országgyűlés - első munkanap (39. rész) - Dió 3.

Kovács László (Pest m., 20. vk)

Sebők János (Veszprém m., 12. vk.)

dr. Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar m., 4. vk.);

Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.);

Horváth Jenő (Budapest, 1. vk.);

Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.);

Sasvári József (Komárom m., 8. vk.)

Kárpáti András (Pest m., 22. vk.);

dr. Péterfy Réka (Budapest, 58. vk.);

Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.);

Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.).

Ezt követően Hámori Csaba (országos lista) bejelentette, hogy
megalakult az MSZP parlamenti csoportja.

    Ezzel az Országgyűlés keddi munkanapja - amelyen Szűrös Mátyás,
Jakab Róbertné és Horváth Lajos felváltva elnökölt - befejeződött.

    Az Országgyűlés szerdán elsőként várhatóan az
alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslatról dönt. (MTI)


1989. október 17., kedd 18:55


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgató üzeni:

"Debrecenből beszélek. (BEMONDJA NEVÉT, CÍMÉT) ... Szeretnék kérni a Szabad Európa Rádiótól egy naptárt 1989. évre. Nagyon szépen megköszönném, egész családom nevében. Köszönöm ."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD