|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés jogi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. október 16., hétfő - Hétfőn sem sikerült befejeznie az Országgyűlés napirendjén szereplő törvényjavaslatok, valamint az ezekhez benyújtott módosító indítványok tárgyalását a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak. A múlt heti tanácskozás kimeríthette a képviselőket, mert reggel úgy kezdődött meg az ülés, hogy a bizottság nem volt határozatképes. Ezért a jelenlévők abban állapodtak meg, hogy kedden reggel, a parlament plenáris ülését megelőzően ismét, e témában immár negyedszer összeül a bizottság, s akkor szavaznak a hátramaradt törvényjavaslatokról, illetve nyilvánítanak véleményt az országgyűlési határozatok tervezetéről is.
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló
törvénytervezethez Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár fűzött
szóbeli kiegészítést. Egyebek között hangsúlyozta: a tervezet olyan
választási rendszert alakít ki, amelyben ténylegesen a valóságos
politikai erők játsszák a főszerepet. A rendszer az arányos
képviselet elvén nyugszik, amelynek lényege: minden politikai erő
csak annyi mandátummal bírjon a törvényhozásban, mint amilyen
arányban a választók kinyilvánították bizalmukat iránta. Mint
mondotta, sokan továbbra is inkább ,,kijáró,, képviselőt
szeretnének, ezért az egyéni választókerületek számának növelését
javasolják. Az államtitkár szerint ez a módszer nem eredményez
arányos képviseletet, kiszámíthatatlan hangulati tényezők dönthetik
el a mandátumok sorsát, ez pedig magában hordja az ország
kormányozhatatlanná válásának veszélyét.
Az államtitkár felhívta a figyelmet: amennyiben az országgyűlés
nem fogadja el a képviselőválasztásra vonatkozó szabályokat,
belátható időn belül nem lehet köztársasági elnököt választani,
holott ez a parlamenti demokrációhoz vezető békés átmenet egyik
feltétele. Végezetül javasolta a törvényjavaslat zárórendelkezésének
kiegészítését, miszerint e törvény hatálybalépését követően - az
általános választások kitűzéséig - az időközi választásoknál
továbbra is az 1983-ban kialakított választókerületeket vegyék
figyelembe.
Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetségének
képviseletében felhívta a figyelmet: amennyiben e törékeny
törvénytervezet bármelyik eleméhez hozzá kíván nyúlni a parlament,
ez csak úgy lehetséges, ha a szakértők az egészet újra átgondolják.
(folyt.köv)
1989. október 16., hétfő 16:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés jogi bizottságának ülése (2. rész)
|
Amennyiben az egyéni választókerületek számának növelése mellett
voksolnak, semmi nem indokolja az ilyen nagy létszámú törvényhozást.
Tölgyessy Péter kifejtette az SZDSZ álláspontját az államfő-
választásról is, mondván: parlamentáris rendszerben a köztársasági
elnököt nem közvetlenül kell megválasztani, ezt az országgyűlésre
kell bízni. A magyar és az európai hagyományoknak is ez felel meg.
Feltette a kérdést: szabad választásnak tekinthető-e, ha a kampány
november 1-jén kezdődik, s 13-án fel kell mutatni az 50 ezer ajánló
aláírást. A pártok ebben az esetben nem egyenlő eséllyel indulnak a
választási küzdelemben, hiszen az egyik működik a munkahelyeken, a
másik nem, az egyik csaknem egymilliárd forint állami támogatást kap
az idén, mások pedig nem vettek igénybe egyetlen fillért sem, nem is
szólva a nyilvánossághoz való hozzáférésükről. Úgy vélte, hogy
november 26-án azokról a kérdésekről kellene népszavazást tartani,
amelyeket az a több mint 100 ezer személy óhajt, aki aláírta az
SZDSZ íveit. E népszavazás eldöntené, mikor legyen az
elnökválasztás.
A legnagyobb vita ez utóbbi kérdésről bontakozott ki. Balla Éva
(Budapest) arról beszélt, hogy nem találja a köztársasági elnök
jogosítványai között azokat, amelyek valóban garanciát jelentenének
a békés átmenetre. Éppen ezért nem kellene az országgyűlési
választások előtt megválasztani az elnököt.
A választókerületi beosztás megváltoztatását célzó
indítványokkal kapcsolatban úgy foglaltak állást a jelenlévők -
figyelembe véve az államtitkár, valamint az Ellenzéki Kerekasztal
képviselőinek érvelését -, hogy még egyszer konzultálnak a
javaslattevőkkel, hiszen az arányok megváltoztatásával
,,összeomlana,, a törvény.
Az ülés végén László Jenő igazságügyminiszter-helyettes
ismertette az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések
orvoslásáról készített törvénytervezetet, illetve azt az
országgyűlési határozattervezetet, amely az internáltak és a
kitelepítettek sérelmeinek orvoslásáról szól. Döntést erről is a
bizottság kedd reggeli ülésén hoznak. (MTI)
1989. október 16., hétfő 16:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|