|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés ülésszaka elé (1. rész)
|
1989. október 16., hétfő - Kedden folytatódik az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka. Sokak véleménye szerint történelmi jelentőségű feladata vár a képviselőkre: az úgynevezett sarkalatos törvények - az Alkotmány módosításáról, az Alkotmánybíróságról, az Állami Számvevőszékről, az országgyűlési képviselők választásáról, a köztársaságielnök-választásról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény - megalkotása.
Ezeken túlmenően törvényjavaslatot terjeszt elő a
Minisztertanács az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések
orvoslásáról. A parlament - Király Zoltán Csongrád megyei képviselő
határozatban elfogadott indítványának megfelelően - tájékoztatást
kap a társadalmi szervezetek vagyonáról; Vassné Nyéki Ilona (Pest
megye) ugyancsak határozatban elfogadott indítványára várhatóan
ismét módosítják a földtörvényt. Napirendre tűzik Roszik Gábor (Pest
megye), Debreczeni József (Bács-Kiskun megye), Marx Gyula (Zala
megye) és Raffay Ernő (Csongrád megye) indítványát október 23-a
nemzeti ünneppé, illetve munkaszüneti nappá nyilvánításáról. A
Minisztertanács várhatóan törvényjavaslatot nyújt be a
Munkásőrségről. A plénum több személyi kérdésben is dönt.
A parlamentnek a törvényekhez kapcsolódóan három kérdésben külön
is határoznia kell. Amennyiben elfogadja a köztársasági elnök
választásáról szóló törvényt, döntenie kell a választás időpontjának
kitűzéséről is. A Minisztertanács népszavazást kezdeményezett az
állami címer kiválasztása érdekében; ezt a kezdeményezést az
Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága támogatta -
a népszavazás kiírására vonatkozó döntés a parlament jogkörébe
tartozik. Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések
orvoslásáról szóló törvénnyel kapcsolatban a jogalkotók indokoltnak
tartják, hogy az Országgyűlés állást foglaljon az internált,
valamint kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról is.
Az Országgyűlés munkáját ezúttal nem ,,terhelik,, interpellációk
és kérdések. A szeptemberi ülésszak folytatásáról van ugyanis szó, s
az erre az ülésszakra benyújtott valamennyi interpellációt és
kérdést még szeptemberben megtárgyalta a parlament. Az újabb
interpellációkat és kérdéseket a házszabály értelmében a következő -
október 31-i - ülésszakra benyújtottaknak kell tekinteni.
(folyt. köv.)
1989. október 16., hétfő 16:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés ülésszaka elé (2. rész)
|
Ismeretes, hogy a köztársasági elnöki intézmény bevezetésével
megszűnik az Elnöki Tanács. A testület azonban úgy döntött, nem
várja meg a módosított Alkotmány elfogadását, hanem előre benyújtja
lemondását.
Már a regionális képviselőcsoport-tanácskozásokon, valamint a
parlamenti állandó bizottságok ülésein is kirajzolódott: melyek azok
a főbb kérdések, amelyek élesen vetődhetnek fel a plénumon vitájában
is. Ezek tapasztalatai szerint megoszlik a törvényhozók véleménye
arról, hogyan viszonyuljanak a törvényhozók a politikai egyeztető
tárgyalásokon született megállapodáshoz. Vannak, akik elsősorban a
nép érdekét, a jogállamiság megteremtését, az átmenet békés jellegét
tartva szem előtt, a törvényalkotást ítélik elsődlegesnek, így
vállalják a megállapodás esetleges ,,felrúgását,, is. Mások nem
csupán a megállapodás szelleméhez, de betűihez is ragaszkodnak, azt
tartják elsődlegesnek, és vannak, akik a kompromisszumos megoldásra
hajlanak e kérdésben.
A politikai egyeztető tárgyalásokon aláírt megállapodás és a
törvényhozás dilemmáját a legélesebben a köztársasági elnök
választásáról zajló vita érzékeltette és érzékelteti mind a mai
napig. Az eddigi véleménynyilvánítások szerint több képviselő a
megállapodásnak megfelelő megoldást támogatja, azaz azt, hogy most
népszavazás döntsön a köztársasági elnök személyéről, az új
parlament megválasztása után pedig ez az Országgyűlés jogkörébe
tartozik. Mások szerint viszont most - hiszen mindössze néhány
hónapról van szó - semmi sem indokolja a köztársasági elnök
megválasztását, azt az újonnan megválasztott Országgyűlésre kell
bízni. Megint mások úgy vélik, a köztársasági elnök megválasztását
mindenkor a népre kell bízni. A döntést nehezíti a Szabad Demokraták
Szövetségének aláírásgyűjtő-kampánya, amely a többi között annak a
kérdésnek a megválaszolására követel népszavazást, hogy szükséges-e
a köztársasági elnök megválasztása a parlamenti választások előtt.
Az SZDSZ-nek már birtokában van a népszavazás kötelező kiírásához
szükséges 100 ezer aláírás - ezeket két részletben át is nyújtották
a parlament elnökségének. Arról viszont még a jogászok is
vitatkoznak, hogy a benyújtás ténye halasztó hatállyal bír-e egy még
el nem fogadott törvényre tekintettel.
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény
sarkalatos pontja az egyéni, illetve a területi listás
választókerületekben megszerezhető képviselői helyek aránya. Az
ezzel összefüggő javaslatok többsége ezt az arányt kívánja
megváltoztatni az egyéni választókerületek javára. (folyt. köv.)
1989. október 16., hétfő 16:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés ülésszaka elé (3. rész)
|
Az eddigi viták alapján kérdéses az is: létrehozzák-e az Állami
Számvevőszéket. Számos képviselő véleménye szerint ugyanis ennek ma
még nincsenek meg sem a jogi, sem pedig a gazdasági feltételei.
(MTI)
1989. október 16., hétfő 16:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|