|
|
|
|
Szombaton folytatta munkáját a Fidesz II. kongresszusa (1.)
|
1989. október 14., szombat - A Fidesz általános politikai helyzetének megtárgyalásával, valamint a beszámolók feletti vitával szombaton folytatta munkáját a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Fiatal Demokraták Szövetségének II. kongresszusa.
A délelőtti plenáris ülésen a hozzászólók elsőként a Választmány elmúlt másfél éves tevékenységéről számot adó beszámolóról fejtették ki véleményüket, ezt Szelényi Zsuzsa, a Fidesz Választmányának tagja terjesztette a kongresszus elé. Ennek kapcsán Ökrös Tamás választmányi tag a szervezet eddigi működését elemezve rámutatott: a Tanács tevékenységét gyakran a határozatképtelenség és a működésképtelenség jellemezte, a választmánynak pedig - túlterheltsége miatt - már nem maradt ideje politizálni. Óvott attól, hogy a Fidesz esetleges pártjellege ne zárja ki politikai és kulturális mozgalom-jellegét. Németh Zsoltnak az volt a véleménye, hogy a Fidesz szervezeti értelemben legyen pártszerű, tartalmában viszont ezt határozottan utasítsa el. Kijelentette: a jövőben populistább, radikálisabb elvet kell megvalósítaniuk. A felszólalók ezután Orbán Viktor pénteki, a Fidesz-nek az Ellenzéki Kerekasztalban való részvételéről szóló beszámolójához fűztek néhány gondolatot. Somogyi Gábor véleménye szerint az asztal körül ülők céljai nem különböznek igazán; csupán a megvalósítás útját látják másként. Egyébként úgy vélte, a Fidesz elhárította magától a felelősséget azzal, hogy nem foglalt határozottan állást - azaz a Nemzeti Kerekasztaltárgyalásokon született megállapodást nem írta alá, de nem is vétózta meg. Hegedűs Lóránt szerint egyaránt hibásak azok, akik aláírták a dokumentumot, mielőtt a kommunisták lemondtak volna hatalmi monopóliumokról. (folyt.köv)
1989. október 14., szombat 16:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatta munkáját a Fidesz II. kongresszusa (2.rész)
|
Ugyanakkor viszont hibásak azok is, akik nem írták alá - köztük a Fidesz - , mivel nem éltek vétójogukkal - mondotta. Majd annak a véleményének adott hangot, amely egybecsengett több felszólaló álláspontjával -, hogy a választási törvénytervezetet antidemokratikus módon készítették el. Szerinte irreálisan sok szavazat szükséges egy-egy képviselő jelöléséhez, s ez önmagában diszkriminálja a kisebb szervezeteket. A Fidesz-nek a választási törvényt vissza kell utasítania - foglalt állást - s garantálni kell a minden pártra kiterjedő titkos szavazást. A felszólalók közül többen kifogásolták a választásról szóló törvénytervezetet. Annak elfogadása - miként Bánlaki József megfogalmazta - a XX. századi magyar történelem szégyene lesz, mivel olyan helyzetet teremt, amely lehetetlenné teszi a politikai szervezetek indulását. A választójogi törvényből fakadó következtetéseket Áder János foglalta össze. Úgy vélte, szükséges valamilyen mércét beiktatni a választásokon való induláshoz, hogy megőrizzék a választások komolyságát s az ország kormányozhatóságát. Kövér László választmányi tag reagált a vitában elhangzott, a tárgyalódelegációt érintő megjegyzésekre. Arra a kérdésre, hogy miért nem vétózta meg a Fidesz az ellenzéki kerekasztalon születetett megállapodást, kijelentette : szerinte a jelenlegi helyzetben egyetlen szervezet sem vállalhatja a vétóval járó felelősséget, a megállapodás megbénítását. A választójogi törvényről pedig az volt a véleménye: még azon az áron is, hogy a Fidesz annak elfogadásával esetleg magát zárja ki, fontos, hogy a parlament ne legyen minipártok és önjelölt pártok gyűjtőhelye. Lányi András - aki ugyan nem tagja a szervezetnek, de a Fidesz-akadémia ,,mentoraként,, kapott szót - kiemelte: nagy hibát vét az, aki összekeveri a társadalmi és a politikai átalakulást. A Fidesznek is döntenie kell, hogy elsősorban politikai pozícióit akarja erősíteni, avagy hitelét kívánja növelni a társadalomban. A Fidesz - javasolta - ne vegyen részt a pártprogramok napjainkban zajló csatájában. Ne szavazókat, hanem feladatokat keressen magának. Rockenbauer Zoltán megindokolva a Fidesz tanácsának döntését, miszerint a szervezet nem kíván tovább részt venni a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának működésében. Kijelentette: a MISZOT nem produkált semmi olyant, ami megindokolta volna létezését. A kongresszus egyhangúlag megerősítette a kilépési döntést. A megjelentek tudomásul vették - 22 ellenszavazattal és 102 tartózkodással- a választmány éves működéséről szóló; majd 3 ellenszavazattal és 46 tartózkodással elfogadták az Ellenzéki Kerekassztalban való munkáról szóló beszámolót. (folyt.köv.)
1989. október 14., szombat 16:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódott a Fidesz-kongresszus (3. rész)
|
Arról is döntött a kongresszus, hogy nem indítanak polgári pert Antoniewitz Roland ellen, aki a napokban sértő megjegyzésekkel illette Orbán Viktort. A plenáris ülésen szenvedélyes vita bontakozott ki a köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatos Fidesz-álláspont kialakításakor. A nagyszámú felszólalásból kitűnt: kiindulásként mindenki elfogadja azt alapelvet -, amelyet egyébként a Fidesz a háromoldalú tárgyalások során mindvégig következetesen képviselt -, hogy az országgyűlési képviselők megválasztása előtt ne kerüljön sor az államfő megválasztására. Többen is - köztük Orbán Viktor, Bozóki András, Kakuk György, Wachsler Tamás - hangsúlyozták, hogy a Fidesznek a kérdésben továbbra is fenn kell tartania álláspontját, s folytatnia kell az SZDSZ-szel közös aláírásgyűjtést a népszavazás kiírásával. Nem voltak viszont egységesek a nézetek abban, hogy milyen taktikát kövessen a Fidesz, amennyiben nem sikerül népszavazásra bocsátani a kérdést. A nézetek két kérdésben - az államfőválasztás esetleges bojkottja, illetőleg a jelöltállítás vagy - támogatás - ütköztek. Több felszólaló - így Rácz András és Wachsler Tamás - megfontolandónak tartotta, hogy a köztársaságielnök-választás első fordulójában bojkottra való felszólítással gátolják meg az érvényes eredmény megszületését. Mások viszont - köztük Bíró László, Kakuk György, Hegedűs István, Rockenbauer Zoltán - rossz taktikának minősítették ezt a módszerr, azzal is érvelve: kevés a valószínűsége annak, hogy ily módon megfelelő tömeget mozgósíthatnának. Élénk vita folyt arról is, hogy az államfőválasztás kiírása esetére döntsön-e a kongresszus konkrét személy támogatásáról, vagy a Fidesz más testülete később foglaljon állást. Többen - Bánlaki József, Csík Csaba és Wachsler Tamás - is szükségesnek vélték, hogy a Fidesz már most nevezze meg jelöltjét, sőt ajánlották: tegyenek szándéknyilatkozatot Rácz Sándornak, az 1956-os Nagybudapesti Munkástanács elnökének, a Fidesz tiszteletbeli tagjának államfővé jelöléséről. Mások viszont korainak tartották a személyre vonatkozó döntést. Egybecsengett Rácz András és Roszik Gábor véleménye, miszerint az ellenzéki szervezeteknek érdemes lenne előzetesen tárgyalni közös jelölt állításáról. Roszik Gábor szerint ugyanis csak így lenne esély arra, hogy az ellenzék jelöltje győzzön a köztársasági elnök választáson. (folyt.köv.)
1989. október 14., szombat 16:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Folytatódott a Fidesz-kongresszus (4. rész)
|
A különböző elképzelések ismétlése miatt hosszúra nyúlt vita lezárását végül Orbán Viktor újabb, lényegretörő javaslatokkal segítette. Ezeket a kongresszus - szavazással - egyhangúlag magáévá tette. Megerősítette a Fidesz elvi álláspontját, hogy nem tartják szükségesnek a köztársasági elnök megválasztását a parlamenti választások előtt, s további támogatásáról biztosította a népszavazás kiírására indított aláírásgyűjtő akciót. A részvevők döntő többsége voksolt arra, hogy a Fidesz egyelőre ne kötelezze el magát egyetlen jelölt mellett sem, illetőleg a kongresszus zárónapján megbízást kapó testület folytasson tárgyalásokat valamennyi szóba kerülő jelölttel. Utóbbit figyelembe véve a kongresszus elvetette az államfő-választás azonnali bojkottjának a lehetőségét. Úgy foglalt állást, hogy ennek a módszernek az alkalmazásáról csak a jelöltekkel való konzultációk eredménytelensége esetén születhet döntés. A kongresszus szombaton délután szekcióülésekkel folytatta munkáját. Különböző szekciókban vitatták meg a Fidesz gazdasági és szociális programtervezetét; koncepcióját a politikai intézményrendszerről, a környezetvédelemről és a polgári szolgálatról. Ugyancsak szekcióüléseken folyt a vita a Fidesz oktatási, valamint nemzeti és nemzetiségi programtervezetéről. (MTI)
1989. október 14., szombat 17:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|