Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülése (1. rész)
1989. október 12., csütörtök - Jóllehet az alkotmány módosításáról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatok megvitatása során az Országgyűlés honvédelmi bizottsága szövegmódosító indítványt nem dolgozott ki a parlament soron következő ülésére, a képviselők számos javaslatot fogalmaztak meg csütörtöki ülésükön a Parlamentben. Egyebek között szorgalmazták, hogy az egyéni választókerületi képviselőhelyek számát növeljék a területi, illetve az országos lista terhére. Az ülésen felvetődött, hogy a választójogi törvénytervezetet az Országgyűlés két fordulóban tárgyalja, s az elképzeléseket az októberi ülésszakot követően bocsássák társadalmi vitára. Többen javasolták, hogy ne csak most, hanem a későbbiekben is népszavazás döntsön a köztársasági elnök személyéről. Az alkotmány módosítása kapcsán az egyik képviselő kifogásolta azt az elképzelést, amely szerint rendkívüli állapotról a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról a honvédelmi tanács döntsön. Szerinte e kérdésben mindenkor az Országgyűlés jóváhagyására lenne szükség. Indítványozta, hogy a honvédelmi bizottság elnöke is kapjon helyet a honvédelmi tanács tagjai között, s az Országgyűlésnek, illetve a bizottságnak legyen joga a tanács döntéseit felülvizsgálni és megvétózni. A vitát megelőzően Bogdán Tibor, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese az alkotmánymódosítás kapcsán hangoztatta: átfogó, jelentős változások vannak készülőben, az alkotmány teljes reformjára azonban a mostani átmeneti időszakban nincs szükség. A tervezet számos kompromisszumot tartalmaz, ezek azonban nem mentek a szakmai követelmények rovására. A pártok gazdálkodásával összefüggésben a különleges szabályokat indokolva rámutatott: a közélet tisztasága, illetve a pártok speciális jellege miatt e szabályok kodifikációs szempontból nem illeszthetők az egyesülésről szóló törvénybe, ezért kell külön jogszabályt alkotni. Csalótzky György, a Belügyminisztérium főosztályvezető-helyettese szerint a képviselők választásáról szóló törvényjavaslat egyike azoknak, amely az egész ország sorsa, politikai-társadalmi fejlődése szempontjából alapvető jelentőségű. Az országos lista jelentősen eltér az eddig ismerttől, egyfajta kiegyenlítő rendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a töredék szavazatok ne vesszenek el. (folyt.köv.) 1989. október 12., csütörtök 17:32
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »