Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának ülése (1. rész)
1989. október 10., kedd - Miért kell most köztársasági elnököt választani? Hogyan befolyásolja-befolyásolhatja a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodás a törvényalkotók munkáját? - ezek voltak a legfőbb kérdések az Országgyűlés ifjúsági és sportbizottságának keddi ülésén. A képviselők elsősorban az Alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslatot elemezve úgy vélekedtek: a köztársasági elnök megválasztását célszerű lenne már első ízben is az új országgyűlés hatáskörébe utalni, mert a köztársasági elnök csak a hatalommegosztás elvére épülő struktúrában képes stabilizáló szerepét betölteni. Egy javaslat szerint az Alkotmány rögzítse a köztársasági elnöki intézményt, de az államfőt az új parlament válassza meg. Jelenleg ugyanis semmi sem indokolja, hogy néhány hónapos időtartamra, kivételes szabály alapján köztársasági elnököt válasszon az ország. Elhangzott az is: az országgyűlésnek legyen joga eldönteni, hogy maga választja-e meg az államfőt, avagy népszavazással történjék a megválasztás. Több képviselő megítélése szerint a köztársasági elnöknek az új parlament létrejöttét megelőző megválasztása olyan alku eredménye, amelynek nem ismerik az ellentételezését. Ugyancsak az Alkotmányt módosító törvényjavaslathoz kapcsolódva jó néhányan hangsúlyozták: jogos a képviselők igénye az ellenőrzés megteremtésére, de erre a jelenlegi, az Állami Számvevőszék létrehozásáról szóló törvényjavaslat alkalmatlan. Az Állami Számvevőszék csak egy konszolidált, államháztartási rend alapján működő gazdaságban tölthetné be funkcióját, az átmeneti időszakban viszont működésképtelen lenne. Hiányoznak a működését megalapozó jogszabályok is. Felállítására nem lehet elegendő indok a KNEB megszűnése. A képviselői javaslatok között szerepelt például, hogy ne szűnjenek meg a munkaügyi döntőbíróságok, mert ezekre - a körülmények ismeretében és a várható helyzetet is figyelembe véve - a munkavállalóknak nagyobb szükségük lesz, mint valaha. A bíróságok pedig folyamatosan növekvő feladataik mellett képtelenek lesznek az ilyen jellegű ügyek gyors intézésére. Egy másik javaslat szerint az ifjúság jogait nem elég az Alkotmányban deklarálni, alkotmányerejű törvényben is garantálni kellene. (folyt.köv.) 1989. október 10., kedd 18:11
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »