|
|
 |
|
 |
Az MSZP kongresszus - hétfői munkanap (1. rész)
|
1989. október 9., hétfő - A Magyar Szocialista Párt kongresszusa hétfői munkanapját is ügyrendi javaslattal kezdte, amely azt kivánta elősegíteni, hogy a tanácskozást még aznap befejezhessék. Mivel a kongresszus az elfogadott menetrendjéhez képest jelentős időhátrányba került, a megyei küldöttcsoportok vezetői azt javasolták, hogy az alapszabály és a programnyilatkozat után már csak azokat a kérdéseket vitassák meg, amelyekben a döntést, az állásfoglalást a kongresszus a legfontosabbnak ítéli, a többit utalják át a párt újonnan létrehozandó vezető testületeinek hatáskörébe. Egyben azt is kérték a platformoktól: a személyi kérdésekkel kapcsolatban tájékoztassák a küldötteket, hogy milyen megegyezés, milyen politikai megfontolások alapján állitják össze a vezető posztokra jelöltek listáját.
A tárgyalásra javasolt egyéb kérdések közül a legnagyobb vitát a
munkásőrség váltotta ki. Egyesek szerint a munkásőrség létéről vagy
megszüntetéséről nem feladata a kongresszusnak dönteni, hiszen a
szervezetről az MSZMP lemondott, így azt az új párt nem is
örökölhette meg, illetve ez a kérdés már amúgy is a kormány
hatáskörébe tartozik. Mások szerint viszont tisztességtelen lenne
ezt a feladatot a kormányra áthárítani; de a kongresszus ne
határozzon, hanem csak javasolja a munkásőrség tagjainak, hogy ők
maguk szüntessék meg testületüket. A küldöttek végül is úgy
szavaztak, hogy a munkásőrség kérdésében szükségesnek ítélik a
kongresszus állásfoglalását. Ugyancsak megvitatásra fogadták el a
pártvagyon, valamint október 23-a, mint a nemzeti megbékélés napja
megítélésének a kérdését, nem tartották szükségesnek viszont az
önkormányzatoknak, a párt és a szakszervezetek viszonyának, illetve
a tulajdonreformnak a külön megtárgyalását. Szavazás döntött arról
is, hogy - egy indítvánnyal ellentétben - nem térnek vissza arra:
mit ajánl a párt munkahelyi jelenlétét illetően a tagságnak és az
Országgyülésnek az MSZP. (folyt. köv.)
1989. október 9., hétfő 11:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP-kongresszus - hétfői munkanap (2. rész)
|
A már szokásossá vált napkezdő ügyrendi polémiát követően tovább
folytatták a részletes vitát a Magyar Szocialista Párt
alapszabályáról. A küldöttek döntöttek arról, hogy 1989. október
31-ig az alapszervezeteket össze kell hívni. Aki az MSZP
alapszabályát és programnyilatkozatának alaptételeit elfogadja, és
azt aláírásával hitelesíti, az megerősíti elhatározását, hogy tagja
a Magyar Szocialista Pártnak. Az alapszabály előírja, hogy az
Országos Egyeztető Bizottság vizsgálja felül az MSZMP 1989. október
7-én érvényes testületi döntéseit. Mindazokat, amelyek
összeegyeztethetetlenek a Magyar Szocialista Párt alapszabályával,
helyezze hatályon kívül. A párt szimbólumairól a kongresszus dönt,
de első alkalommal, ideiglenes jelleggel erről az országos
választmány hoz határozatot. A vitában elhangzott javaslat szerint a
küldöttek egy része a vörös szegfűt ajánlja pártjelképnek.
A tételes vita után az alapszabályt a küldöttek a már
megszavazott módosításokkal együtt nagy többséggel elfogadták.
Döntöttek az MSZP választási szabályzatáról is. Az elfogadott
dokumentum szerint a párttag a választás jogával abban a politikai
közösségben élhet, ahová szervezetileg tartozik. Minden párttag
bármely tisztségre megválasztható. Ám kivételek is akadnak. Így az
elnökségi tag nem lehet a választmány tagja. A fegyveres erők és a
rendőrség hivatásos állományú tagjai a párt országos és területi
szerveiben, illetve a rendőrség hivatásos állományú tagjai a
szolgálati helyük szerinti közigazgatási egység területén működő
pártszervekben vezetői tisztséget csak a majdani párttörvény
szabályozásával összhangban tölthetnek be. A párt tisztségviselője
csak magyar állampolgár lehet.
Ugyancsak elfogadták a küldöttek a párt tagdíjfizetési
szabályzatát, amely előírja: a párttagdíj havi összege a párttag és
az alapszervezete közötti megállapodástól függően 50-től 150 forint
lehet. Az 5000 forint alatti nettó jövedelemmel rendelkezők havi
tagdíja 50 forint. A párttagok azonban ennél nagyobb összegű
tagdíjfizetésre is vállalkozhatnak. (folyt.köv.)
1989. október 9., hétfő 11:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP-kongresszus - Hétfői munkanap (3. rész)
|
A pártalkotmányt elfogadó döntés után Papp Gábor Baranya megyei
küldött bejelentette, hogy - immár az alapszabály adta lehetőséggel
élve - a vidéki munkástagozatok és a kongresszus munkásküldöttei
létrehozták a munkástagozatok koordinációs bizottságát. Mint
mondotta: céljuk, hogy az azonos élethelyzetű fizikai dolgozók,
valamint a velük szimpatizáló párttagok számára - alapszervezeti
hovatartozás nélkül - politizálási lehetőséget és fórumot teremteni.
Ezek után Pozsgay Imre adott tájékoztatót a
programnyilatkozattal kapcsolatos módosításokról, illetőleg a
határozathozatal mikéntjéről.
Pozsgay Imre emlékeztetett arra, hogy a küldötteknek két
szakaszban volt alkalmuk megvitatni a programnyilatkozat tervezetét,
s mind az elvi, mind a tételes vitában többségük már kinyilvánította
egyetértését. A vitában elhangzott javaslatokat egy munkabizottság
belefoglalta a programnyilatkozatba, s most a végső
szövegtervezetről kell határoznia a kongresszusnak. Javasolta, hogy
a történelmi utunkról szóló előterjesztést vegyék tudomásul a
küldöttek, a programnyilatkozatot pedig - újabb tételes vita nélkül
- határozatban erősítsék meg.
A levezető elnök ennek megfelelően bocsátotta szavazásra a két
okmányt. A küldöttek a történelmi utunkról szóló dokumentumot
tudomásul vették, s mivel a programnyilatkozat alapkoncepciójától
eltérő vélemény nem merült fel - így a kongresszus elfogadta a
Magyar Szocialista Párt programnyilatkozatát is. Egyúttal
felhatalmazta az elnökséget az apróbb szövegmódosítások elvégzésére.
(folyt. köv.)
1989. október 9., hétfő 11:25
|
Vissza »
|
|
MSZP-kongresszus - hétfői munkanap (4. rész)
|
A dokumentumok elfogadását követően - a korábban elfogadott
munkarendtől eltérően - nem személyi kérdésekkel folytatta munkáját
a Magyar Szocialista Párt kongresszusa. Bejelentések következtek,
amelyek arról tájékoztatták a küldötteket, hogy a Platform az
MSZMP-ért csoport feloszlott, valamint az 54 önálló kisiparos és
vállalkozói alapszervezetet tömörítő szerveződés az alapszabály
elfogadásával hivatalosan vállalkozói tagozatként; a Vidék
esélyegyenlőségéért, valamint az Agrár és élelmiszergazdasági
platform pedig - egyesülve - Vidék agrár-élelmiszerágazati
platformként működik a továbbiakban.
Ezután a küldöttek többsége (741) úgy döntött, hogy az új párt
vezető szerveinek tisztségviselőit zárt ülésen választják meg. A
szavazás során a döntéssel 426-an nem értettek egyet, és
huszonketten tartózkodtak.
Ezt követően Vitányi Iván ügyrendi javaslatot tett. Mivel a
küldöttek arról értesültek - mondotta -, hogy Nyers Rezső, Pozsgay
Imre, Horn Gyula, Németh Miklós között ,,színfalak mögötti
tárgyalások folynak,,, sőt egyesek szerint bizonyos ellentétek is
felmerültek, ezért szükségesnek látta e híresztelések tisztázását.
Azt kérte: a személyi döntések meghozatala előtt az érintettek a
küldöttek előtt számoljanak be megbeszéléseik lényegéről.
A kongresszus ezt a javaslatot elfogadta, erre a tájékoztatásra
a zárt ülésen került sor. (foly.köv.)
1989. október 9., hétfő 13:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP-kongresszus - hétfői munkanap (5. rész)
|
Balogh Sándor, a fellebbviteli bizottság elnöke szóbeli
kiegészítést fűzött a testület írásos jelentéséhez. A felszólaló
elöljáróban hangsúlyozta, hogy a fellebbviteli bizottság ilyen nehéz
helyzetben még soha nem volt, hiszen a testületet még az MSZMP
kongresszusa erősítette meg, s most a Magyar Szocialista Párt
kongresszusa határoz beszámolójáról. Ez a dilemma a testület ülésén
is felvetődött: jogosult-e a Magyar Szocialista Párt kongresszusa
dönteni az MSZMP-hez fordult kérelmezők ügyeiben. Végül úgy
foglaltak állást, hogy a legfelső fórumnak ez nemcsak joga, hanem
kötelessége is, mert az MSZP az MSZMP jogutódjának vallotta magát.
E rövid kitérő után Balogh Sándor elmondta, hogy a testület
összegezte a kongresszushoz érkezett kérelmeket. Eszerint 99-en
kérték sérelmeik orvoslását, 59-en fellebbeztek pártfegyelmi
ügyükben, 34-en párttagságuk keltének módosítását kérték, ketten
párttestületi döntés felülbírálatát igényelték, s érkezett négy
olyan ügy is, amely nem tartozik a bizottság hatáskörébe. A
bizottság 82 ügyet vizsgált meg, nyolcvan esetben tudott állást
foglalni, s javasolja, hogy a többi 19 kérelmező ügyét utalják a
megválasztandó Országos Egyeztető Bizottság hatáskörébe.
A bizottság munkáját vezérlő alapelvekről szólva Balogh Sándor
hangsúlyozta: a kongresszuson is többször elhangzott, hogy az új
párt csak tiszta, szinte makulátlan embereket vállalhat. A
valóságban azonban ilyenek nincsenek. A testületnek ezért minden
ügyben mérlegelnie kellett a hibák súlyát és követekezményeit, a
károkozás társadalmi-politikai hatásait. Ugyanazon súlyú, jellegű
cselekmények esetében is másként ítéli meg a párttagság, illetve a
közvélemény a vezetőket és a beosztottakat. A múlt politikai
hibáiért nem lehet egyformán felelőssé tenni a döntéshozókat, a
döntést közvetlenül előkészítőket és azokat, akik - bízva a
pártvezetés döntéseiben - végrehajtották a határozatokat. Ez persze
nem jelenti azt, hogy bárki is mentesülhetne a múltjával való
szembenézés, a felelősség alól. A jelenlegi átmeneti helyzetben
azonban több toleranciára, türelemre van szükség egymás iránt.
Egy többpártrendszerű jogállamban a vezetőknek és a párttagoknak
egyaránt ki kell állniuk az erkölcsi próbát. A felelősség kérdését
nem szabad csak jogi és pártfegyelmi eszközökkel rendezni; a
politikai konzekvenciákkal is számolni kell - hangsúlyozta.
Ami a pártfegyelmi döntésekkel kapcsolatos fellebbezéseket
illeti, a bizottság úgy találta, hogy a vizsgált ügyek mintegy
felében az eljárás módja és a döntés is körültekintő, korrekt volt.
(folyt. köv.)
1989. október 9., hétfő 14:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP-kongresszus - hétfői munkanap (6. rész)
|
A felülvizsgálat során figyelembe vette azt is, hogy a pártfegyelmi
ügyek elválaszthatatlanok a mindenkori politikai viszonyoktól,
amelyek befolyásolták a fegyelmi bizottságok és a KEB döntéseit.
Ugyanakkor a fellebbviteli bizottság azt tapasztalta, hogy több
esetben bürokratikus, elfogultságtól, személyi összefonódásoktól sem
mentes, antihumánus döntések is születtek. Ezek felülvizsgálatát
most javasolják a kongresszusnak.
Az előadó számos konkrét példát is említett ennek
alátámasztására. Külön kitért Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Király
Zoltán és Lengyel László sok tekintetben példa értékű ügyére.
Hangoztatta, hogy kizáratásuk különösen nagy kárt okozott a pártnak,
rombolta a tekintélyét. Az ügy tükrözi, hogy a politikai vitát
miként tereltek adminisztratív útra a szervezeti szabályzat
megsértésével. Példája annak: miként taszított el a régi vezetés a
párttól olyan embereket, akiknek a jobbítás szándékával volt
bátorsága bírálni azt a politikát, amely válságba sodorta az
országot és a pártot. (Szavait nagy taps fogadta a teremben.)
Balogh Sándor a pártnak a társadalomban elfoglalt új helyére,
funkciójára való tekintettel javasolta a kongresszusnak, hogy ne
csak kérelemre, hanem intézményesen is rendezzék az 1948-49-es
tagrevízió során alaptalanul kizártak és az 1956 után jogtalanul
elmarasztaltak ügyét. A fellebbviteli bizottság indítványozta
továbbá, hogy az MSZP határolja el magát a bűnösöktől, a tévesnek
bizonyult elvektől, módszerektől, szakítson a bürokratikus pártállam
rendszerével.
A beszámolót követő vitában számos javaslat hangzott el. Így
például a küldöttek indítványozták, hogy a majdan megalakuló
Országos Egyeztető Bizottság vizsgálja felül a hibás döntésekben
felelősök személyét. Szorgalmazták továbbá, hogy szülessen egy
világos állásfoglalás, amely kimondja: egy korábbi pártstruktúrában
a KEB, illetve az érintett testületek nem a névleg rájuk háruló
feladatot teljesítették, tehát a párt erkölcsi tisztasága felett
őrködtek, hanem valamifajta egészen más funkciót töltöttek be, s ezt
a funkciót néven kellene nevezni. (folyt. köv.)
1989. október 9., hétfő 14:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP-kongresszus - hétfői munkanap (7. rész)
|
A kiegészítő javaslatokkal együtt a kongresszus egyhangúlag
elfogadta a fellebbviteli bizottság jelentését.
Ekkor az egyik budapesti küldött kért szót, s a független
küldöttek nevében sérelmezte a személyi jelölések elhúzódását. Mint
mondotta: legitimek ugyan a platformok, de a kongresszus méginkább
az. Tiltakozott az ellen, hogy a platformokhoz nem csatlakozott
küldöttek immár fél napja semmit sem tudnak a személyi jelölésekről.
Javasolta: kerüljenek a kongresszus elé a platformok által javasolt
személyek nevei, s egyénenkénti szimpátiaszavazással döntsenek a
küldöttek arról, hogy felkerüljenek-e a nevek a jelölőlistára.
Az ülés elnöke azonban úgy vélte: e javaslattal, illetve annak
megszavaztatásával csak zavart okoznának, s inkább ebédszünetet
rendelt el. (folyt.köv.)
1989. október 9., hétfő 14:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP kongresszus - hétfői munkanap (8. rész)
|
Délután zárt üléssel, a párt elnökének és elnökségének
megválasztásával folytatódott a tanácskozás. A zárt lista
kialakítása - értesülések szerint - a tanácskozó teremben és a
,,színfalak mögött,, egyaránt hosszas kompromisszumkereső folyamat
eredménye volt. Erre utal az is, hogy csaknem 5 órás zárt ülést
követően, este kilenc óra után tartottak ismét plenáris ülést. Ekkor
hozták nyilvánosságra a Magyar Szocialista Párt elnökségének
névsorát. Az MSZP elnöke Nyers Rezső lett. Az elnökség tagjai: Boros
László, Fábry Béla, Géczi József, Hámori Csaba, Horn Gyula, Katona
Béla, Kárászné Rácz Lídia, Kósa Ferenc, Kovács Jenő, Körösfői
László, Lakos László, Mádlné Maár Ilona, Menyhárt Lajos, Nagy Imre,
Németh Miklós, Ormos Mária, Pál László, Pozsgay Imre, Szabó György
(Borsod megye), Szili Sándor, Vass Csaba, Vastagh Pál, Vitányi Iván.
Az elnökség 25. tagja a párt parlamenti frakciójának vezetője lesz.
Az elnöklő Varga László bejelentette: a Magyar Szocialista Párt
köztársasági elnökjelöltje a kongresszus támogatásával Pozsgay Imre.
Ezután ismételten szavazás következett; az Országos Egyeztető
Bizottság, valamint a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökére
és tagjaira adták le voksukat a küldöttek. (folyt. köv.)
1989. október 9., hétfő 22:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP-kongresszus - hétfői munkanap (9. rész)
|
A szavazatok összeszámlálását követően este 11 óra után a
plenáris ülésen bejelentették: a küldöttek az Országos Egyeztető
Bizottság elnökévé Balogh Sándort, a Párttörténeti Intézet
igazgatóját választották. A Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság
elnöke Szántai Sárközi Ambrus kisiparos lett.
Ezután időszerű politikai kérdések tárgyalásával folytatták a
tanácskozást. Kovács Imre, aki a küldöttcsoportok pártvagyonnal
foglalkozó képviselőinek munkáját koordinálta, elmondotta: az MSZMP
vagyonának értéke 10,3 milliárd forint. Ennek háromnegyede ingatlan,
amely állami tulajdonban van. A párt kezelői jogot gyakorol, ami azt
jelenti, hogy ezeket az ingatlanokat nem értékesítheti.
A pártvagyonról a küldöttek részletes tájékoztatót kaptak.
Kovács Imre azt ajánlotta a küldötteknek, hogy a kongresszus
mindazon ingatlanok kezelői jogáról mondjon le közcélokra, amelyek
meghaladják a politikai, a mozgalmi tevékenységhez szükséges
mértéket. Ennek módjával kapcsolatban két változat közül
választhattak a küldöttek. Az első lehetőség szerint szakértői
csoport mérje fel, mire van szüksége az új pártnak, s ezután
döntsenek arról, mit tartanak meg, s mit nem. A második változat az
Országgyűlés ellenőrzése alá helyezte volna a vagyontárgyakat, a
parlamentre bízva ezzel teljes egészében a döntést. A küldöttek
rövid vita után az első változatot fogadták el, s döntöttek arról,
hogy valamennyi vagyontárgyról lemondanak, ami nem szükséges az új
párt működéséhez. (folyt.köv.)
1989. október 10., kedd 00:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP kongresszus - hétfői munkanap (10. rész)
|
Éjfél is elmúlt már, amikor a küldöttek kinyilvánították
véleményüket a munkásőrségről. Elsöprő többséggel foglaltak állást
amellett, hogy az MSZP-kongresszusa köszönetet mond a Munkásőrségnek
az elmúlt három évtizedben kifejtett tevékenységéért, a jövőben
azonban a Munkásőrség felett a kormány, illetve az Országgyűlés
rendelkezzék. A küldöttek által elfogadott dokumentum hangoztatja:
elfogadhatatlan és a demokratikus jogállamba való békés átmenettel
összeegyeztethetetlen, ha a testület egészét vagy annak tagjait
eddigi tevékenységük miatt bármilyen politikai vagy egyéb támadás
éri. Az MSZP számít arra, hogy a Munkásőrség párttagjai megerősítik
tagsági viszonyukat a Magyar Szocialista Pártban. A küldöttek
támogatták a kormány azon elgondolását, amely a honvédelem integrált
rendszerében a polgári védelem és a katasztrófa-elhárítás igényeit
és követelményeit figyelembe véve kidolgozza egy új, nem fegyveres,
önkéntes és pártsemleges testület felállításának alapelveit és az
átalakulás módját. Az MSZP szükségesnek tartja, hogy az új testület
müködését törvény szabályozza. A törvénynek a többi között ki kell
mondania, hogy a szervezetet nem lehet belső karhatalmi feladatokra
felhasználni. (folyt.köv.)
1989. október 10., kedd 00:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP kongresszus - hétfői munkanap (11. rész)
|
1956-ról és a nemzeti megbékélésről három állásfoglalás-tervezet
közül a Baranya megyeiek tervezetét fogadta el a kongresszus,
csaknem 70 százalékos szavazati aránnyal.
Az elfogadott állásfoglalásában a kongresszus leszögezi: az MSZP
minden törekvése arra irányul, hogy a demokratikus szocializmus
irányába mutató fordulat békés keretek között menjen végbe
hazánkban. Javasolják: ,,ne a múlt azonos értékelésében akarjunk
nemzeti megbékélésre jutni, amit tragikus eredetű, szubjektív
ítéletek nehezítenek. A jövő legfontosabb céljaiban, az új
Magyarország formálásában értsünk egyet,,.
A nemzeti megbékélés eszméjéből kiindulva javasolja a
kongresszus, hogy október 23. legyen nemzeti emléknap, mely
mementóként emlékeztet arra, hogyan tudja eltorzítani a társadalmat
és állampolgárait minden diktatúra, annak személyiséget nyomorító
politikai rendszere, törvénytelenségei, embertelen módszerei. Ez a
nap arra figyelmeztessen, hogy az erőszak bármely formájának
alkalmazása a politikai törekvések érvényesítésére vagy elfojtására
nem alkalmas másra, mint a gyűlölet szítására. Az MSZP ellenzi az
államok belügyeibe a külső beavatkozás minden formáját, a
szuverenitás korlátozását.
Az MSZP kongresszusa javasolja a párt országgyűlési
csoportjának, hogy kezdeményezze a Parlamentben a nemzeti megbékélés
szellemét kifejező nyilatkozat megtételét, és október 23-a nemzeti
emléknappá nyilvánítását. Kezdeményezi továbbá, hogy a
Minisztertanács a lefolytatott rehabilitációs eljárásokkal
kapcsolatban a jogi és erkölcsi rehabilitáláson túl az alaptalanul
elítéltek méltányos, és a társadalom által elviselhető anyagi
jóvátételéről is intézkedjen. A kongresszus szükségesnek tartja,
hogy a törvény szolgáltasson igazságot minden, ártatlanul elítélt és
meghurcolt embernek. (folyt.köv.)
1989. október 10., kedd 01:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP kongresszus - hétfői munkanap (12. rész)
|
A napirend szerinti témák megtárgyalása után Szabó Zoltán
budapesti küldött kért szót, aki - mint mondotta - a küldöttek 10
százalékának összegyűjtötte, hogy a pártok munkahelyi működésére
vonatkozóan a Reformszövetség javaslata a plénum elé kerüljön.A
kongresszus elvetette ezt a javaslatot.
Ezt követően a küldöttek elfogadták a Magyar Szocialista Párt
felhívását, amely csatlakozásra szólítja fel mindazokat a volt
MSZMP-tagokat, akik az új párt politikai programjával és elveilvel
egyetértenek.
A kongresszus zárása előtt Hoch Róbert bejelentette, hogy
megalakították az MSZP baloldali szocialista tagozatát. Mint
mondotta, a tagozat soraiba várják mindazokat, akik vállalják a
marxizmus örökségét, s magukat reformkommunistának vallják.
Elmúlt éjjel 1 óra, amikor Nyers Rezső befejezettnek
nyilvánította a Magyar Szocialista Párt kongresszusát. A küldöttek
közösen elénekelték a Szózatot, majd az Internacionálét. (MTI)
1989. október 10., kedd 01:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|