Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 30.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Grósz davosi beszéde (SZER, A mai nap)

Lehet, hogy a kelet- európai országoknak a modernizálás érdekében el kell fogadniuk a munkanélküliséget, és az életszínvonal átmeneti csökkenését is. A szocialista országok kritikus esztendők elé néznek - mondta Grósz Károly Davosban, a Világgazdasági Fórum tanácskozásán tartott beszédében. Kelet-Európának nincs más választása, mint megpróbálni örökölt lemaradását felszámolni - jelentette ki a magyar politikus.

MSZMP kongresszusa - második nap (1. rész)

1989. október 7., szombat - Szombaton 8.30 órakor folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusa a Budapest Kongresszusi Központban. A délelőtti tanácskozáson elnöklő Horn Gyula bejelentette, hogy három platform, a Népi demokratikus platform, a Reformszövetség és az Ifjúsági platform húsz perc szünet elrendelését kérte. A küldöttek egyhangú szavazással jóváhagyták a kérést.

A második napra már mintegy 600 küldöttet tömörítő
Reformszövetség arra használta fel a szünetet, hogy ismertesse
tagjaival a Magyar Szocialista Párt megalakítására vonatkozó
tézis-tervezetét. E tézisek szerint e párt az MSZMP programjával és
szervezetével szakító, alapjaiban programjában új típusú baloldali
párt lenne, amely a közös elvi alapon szerveződő, akcióegységet
vállaló platformok szövetségéből állna. Az új párt az MSZMP
jogutódjaként tevékenykedne tovább.

    A téziseket ismertető Ágh Attila elengedhetetlennek tartotta
hangsúlyozni, hogy ez nem politikai, hanem jogi folytonosságot
jelentene. Akik elfogadják e téziseket, azok egy új párt
megalakításának folyamatában vesznek részt. Az új típusú párt a
magyar baloldali mozgalom szocialista és demokratikus hagyományainak
folytatója. Szövetséget keres a hazai baloldal más pártjaival, és
hiteles partnerként az összes demokratikus párttal kapcsolatot kíván
kiépíteni a nemzeti megújulás érdekében. Az MSZP szoros kapcsolatra
törekszik a reformelkötelezettségű szocialista pártokkal Közép- és
Kelet-Európában, s a reformkommunista, szocialista és
szociáldemokrata pártokkal, valamint a baloldali pártokkal és
mozgalmakkal Nyugat-Európában.

    Ágh Attila hangsúlyozta: az új párt megalakítása nyilvánvalóan
személyi garanciák rendszerét is feltételezi, tehát egy
,,pluralista, de relatíve egységes,, elnökség kialakítását.
Hozzátette: a személyi kérdésekben természetesen nem kívánnak
dönteni a többi küldött véleményének ismerete nélkül.

    A Refomrszövetség egy másik tagja szerint az MSZMP-nek ki
kellene nyilvánítania Magyar Szocialista Pártként való
újjáalakulását, fenntartva jogi személyiségének folytonosságát,
valamint azt, hogy az új párt letéteményese ugyanazon kezelői
jogoknak, amelyeket az MSZMP kapott működéséhez. E deklaráció nélkül
ugyanis jogilag támadhatóvá válhat az új párt jogutódlásának
kérdése. (folyt.köv.)


1989. október 7., szombat 10:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - második nap (2. rész)

A rövid tanácskozáson megállapodtak abban, hogy a téziseket a
küldöttek a nap során tovább vitatják. Ágh Attila bejelentette:
amint a kongresszus határoz az új párt megalakításáról, a szervező
munkát azonnal meg tudják kezdeni.

    A Népi demokratikus platform szünetben tartott összejövetelén az
átmenet, a párt jogfolytonosságának mikéntje, s ezzel kapcsolatban a
névváltoztatás kérdése vetődött fel legmarkánsabban. Többen
kifejtették azt is: míg a Reformszövetség jól szervezett, és
hangulatilag uralja a tanácskozást, addig a többi platform - így a
Népi demokratikus tömörülés is - mintha háttérbe szorulna.
Hozzátették: bár a Reformszövetség szervezett, egyáltalán nem
biztos, hogy többséget képvisel, s mint rámutattak, nem is egységes.
Többen hangot adtak annak a véleményüknek is, hogy a tényleges vita
valójában nem a kongresszus plénumán, hanem valahol a háttérben
zajlik.

    A szünetet követően - immár a küldöttek előtt - Gönci János
foglalta össze a Népi demokratikus platform megbeszélésén
elhangzottakat. Hangsúlyozta: a platformban tömörültek véleménye
szerint szükséges lenne, hogy a plenáris ülésen a törésvonalak
tisztázása érdekében a kérdéseket kiélezetten vessék fel. Négy
pontban foglalta össze, mi az, amiben a kongresszusnak feltétlenül
döntenie kell. Ezek: a párt működési jellege, a platformok által
elfogadott közös program-minimum, a személyi kérdések, valamint az
átmenet mikéntje. Hozzátette: ez utóbbi kapcsán vetődik fel a párt
jogfolytonosságának kérdése is. Erről a Népi demokratikus
platformnak az a véleménye, hogy e folytonosságot biztosítani kell,
mégpedig személyileg is. Ezért - mint Gönci János hangsúlyozta - a
platform azt kívánja, hogy továbbra is Nyers Rezső legyen a párt
elnöke.

    Továbbra is az átmenet kérdéseit taglalva a Népi demokratikus
platform képviselője kijelentette: cezúrát kell vonni az MSZMP és
utódpártja között, a névváltoztatás azonban nem lehet szakítópróba
a kongresszusi küldöttek között. A párttagság jogfolytonosságát
pedig oly módon kell biztosítani, hogy ne kerüljön sor új belépési
procedúrára. Gönci János kijelentette: aki elfogadja a párt
megújulási programját, annak - mindenfajta tagrevízió nélkül -
legyen helye a párt tagjainak sorában. Mint mondotta, a párttagok a
decemberi tagdíjfizetésig eldönthetnék, továbbra is fenntartják-e
tagságukat. E megújulási program - mint mondotta - egy olyan
baloldali program lehet, amely lebontja a pártállamot, és nem
fogadja el a proletárdiktatúrát. (folyt. köv.)


1989. október 7., szombat 10:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - második nap (3. rész)

Ezzel éles fordulatot vett a kongresszus menete, sarkítottabbá,
egyértelműbbé váltak a felszólalások. A párt jellegéről folyó
vitában sokan még az érdemi mondandójuk előtt deklarálták valamelyik
platformhoz való tartozásukat, illetve ,,függetlenségüket,,.

    Igen eltérőek voltak a vélemények abban a kérdésben, hogy új
pártra, esetleg pártokra vagy megújult MSZMP-re van-e szükség. A
hozzászólók egy része azt hangsúlyozta: a változásokat, az
előrehaladást úgy kell ütemezni, hogy az a tagság számára is
követhető legyen. Többen azt is megfogalmazták: mindenképpen el kell
kerülni a szakadást, mert ebben az esetben atomjaira hullhat a párt,
s ez ma a legnagyobb veszély. A többség álláspontja azonban Kárászné
Rácz Lídia Zala megyei küldött szavaival összegezhető. Eszerint
olyan pártot kívánnak, ,,amely az, aminek nevezi magát. Szocialista
pártot, amely nemcsak deklaráltan szocialista. Olyan új pártot,
amely nem hord nevében látszatként egyetlen társadalmi csoportot
sem, s amelynek minden becsületes ember tagja lehet,,. Akikkel a
stratégiai kérdésekben nem sikerült egyetértésre jutni, azoktól el
kell válni. Új pártra, új vezetésre van szükség, csak így szerezhető
vissza a tagság elveszett bizalma.

    A délelőtti vita egyik leggyakrabban visszatérő gondolata a
felelősségvállalás kérdése volt. Csaknem valamennyi felszólaló szólt
arról a nyomasztó teherről, amely az elmúlt évtizedek hibái, bűnei
miatt nehezedik a párt tagjaira. Ugyanakkor egyöntetű véleményként
fogalmazódott meg, hogy a cselekvést bénító, önmarcangoló
bűntudattól mielőbb meg kell szabadulnia. Ehhez azonban
elengedhetetlen a múlt tényeinek őszinte feltárása, helyes
értékelése.

    A felszólalók ezzel kapcsolatban hangoztatták azt is, hogy a
felelősségvállalás határvonalait nem lehet többé összemosni a párt
több százezres tagsága és legfelsőbb vezető rétege között. A tagság
nem tehető felelőssé azokért a hibákért, amelyeket nevében követtek
ugyan el, de amelyekhez a valóságban vajmi kevés köze volt. E
kérdést Horváth Csaba Baranya megyei küldött vetette fel a
legélesebb formában; azt ajánlotta a kongresszusnak, hogy
személyekre lebontva, dokumentumban határozza meg a politikai
felelősség mértékét. Ezzel összefüggésben többek között Lázár
György, Havasi Ferenc, Németh Károly, Czinege Lajos, Gáspár Sándor
nevét említette. (folyt.köv.)


1989. október 7., szombat 16:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - második nap (4. rész)

A felelősség ily módon való konkretizálása kifogná a szelet az
ellenzék vitorlájából is, amely - úgymond - a párt kollektív
bűntudatának táplálására, fenntartására törekszik - tette hozzá.

    Sokan szorgalmazták a párt életének ,,humanizálását,,, vagyis
azt, hogy működésének, tevékenységének középpontjába a humanizmust,
az emberről való gondoskodást állítsák. A munkásság képviseletében
felszólalók ezzel kapcsolatban óvtak attól, hogy a megújuló vagy
újjá alakuló párt egy szűk elit érdekeinek képviseletét tűzze
zászlajára. A felszólalásokból kitünt, hogy e csoportosulások főként
a népi demokratikus platform céljaival, elképzeléseivel
rokonszenveznek. A munkástagozat képviseletében szót kért küldött -
a vezetőválasztás vitáját mintegy megelőlegezve - nyíltan közölte,
hogy a legszívesebben Nyers Rezsőt látnák a párt elnöki tisztében.

    A munkások nevében szólók álláspontja azonban meglehetősen
eltérő volt, az alapkérdéseket illetően is. Az is elhangzott: a
munkások nem veszik tudomásul, hogy most már a pártjuktól is
megfosztják őket. A jelenlegi forradalmi helyzetben nagy szükség van
arra, hogy a munkástömegek ne váljanak a különböző ellenzéki pártok
prédájává. Mások viszont azt hangsúlyozták: olyan pártra van
szükség, amely vállalkozásbarát, de esélyegyenlőséget és
tisztességes megélhetést biztosít a bérből és fizetésből élők
számára.

    Erőteljesen hallatták hangjukat a vitában a ,,vidéki
Magyarország,, küldöttei is. Többen közülük egy tisztességes, átfogó
agrárprogram kidolgozását sürgették. Úgy ítélték meg, hogy a kemény
választási harcok elébe tekintő párt számára e program mielőbbi
meghirdetése stratégiai kérdéssé vált. A vidék fejlődését megalapozó
sürgős tennivalók közé sorolták a helyi önkormányzatok szerepének
erősítését, egy hatékony, vegyes tulajdonú mezőgazdaság kiépítését,
s új föld-, illetve szövetkezeti törvény megalkotását. (folyt.köv.)


1989. október 7., szombat 17:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - második nap (5. rész)

A délelőtti vitában az MSZMP, illetve a benne kikristályosodott
áramlatok több meghatározó személyisége is szót kért.

    Az új, baloldali szocialista párt megteremtését sürgetők
véleményét erősítette hozzászólásában Vitányi Iván, aki a
Reformszövetség szóvivőjeként körvonalazta a tömörülés határozott
elképzeléseit e pártról s a létrehozásával kapcsolatos feladatokról.

    Röviddel Vitányi Iván hozzászólása után lépett a szónoki
emelvényre Németh Miklós miniszterelnök, hogy kormánya nevében is
leszögezze: ez a kormányzat a radikális reformerők szövetségese, s
abban érdekelt, hogy az állampártból kormánypárt váljék.

    Soron kívül kért szót Berecz János, aki ezekkel és az új párt
megalakítását szorgalmazó más felszólalásokkal szállt vitába;
korainak tartotta néhányak döntését a párt jövőjéről, sorsáról,
amikor a kongresszus még nem foglalt állást ebben.

    A délelőtti vita utolsó szakaszában felszólaló Vastagh Pál
viszont arra a megállapításra építette mondandóját, hogy a
megkezdett úton már nem lehet visszafordulni, visszakanyarodni a
régi intézményekhez, módszerekhez.

    x x x

    (Vitányi Iván, Németh Miklós, Berecz János és Vastagh Pál
felszólalását korábbi híreinkben már ismertettük.)

    x x x

(folyt.köv.)


1989. október 7., szombat 17:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - második nap (6. rész)

Kovács László, a kongresszus ügyrendi bizottságának vezetője - a
különböző platformokkal tartott konzultációira hivatkozva - a vita
lezárásának legcélszerűbb módjaként javasolta: a küldöttek
fogadjanak el egy rövid írásos állásfoglalást, amely - a vita
alapján is - a kongresszus állásfoglalása lesz a párt jellegével
összefüggő kérdésekről és a párt nevéről. Az írásos tervezetet a
három legnagyobb platform - a Reformszövetség, a Népi demokratikus
platform és az Ifjúsági platform - részvételével és az ügyrendi
bizottság elnökének közreműködésével alakítják ki - ajánlotta Kovács
László.

    A párt céljairól, jellegéről, programjának alaptételeiről és
működési elveiről folytatott vitát délután 2 órakor zárta le az
elnöklő Horn Gyula. Bejelentette: a különböző platformokhoz
csatlakozott küldöttek a háromórás ebédszünetben egyeztetik
álláspontjukat, s kialakítják véleményüket az új párt létrehozását
kimondó dokumentumtervezetről. (folyt. köv.)


1989. október 7., szombat 17:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - második nap (7. rész)

Délután 5 órakor gyűltek egybe újra a küldöttek, ám az ülésterem
csak néhány percre népesült be, mivel az elnöklő Horn Gyula
bejelentette: a Reformszövetség és a Népi demokratikus platform
ezekben a percekben is egyezteti közös határozattervezetét a párt
jellegéről, s ezt a plénum elé kívánják terjeszteni. Ezért a
küldöttek újabb szünetet hagytak jóvá.

    Csaknem egy óra elteltével folytatta munkáját a kongresszus,
ekkor ismertette Horn Gyula a megalakítandó új párt - a Magyar
Szocialista Párt - jellegéről szóló állásfoglalástervezetet. A
beterjesztett dokumentumhoz először Nyers Rezső szólt hozzá, hitet
téve az új típusú baloldali szocialista párt mellett.

    x x x

    (Nyers Rezső beszédét külön hírben ismertettük.)

    x x x

    A párt elnöke után Berecz János kapott szót, aki támogatásáról
biztosította Nyers Rezsőt, de egyúttal javasolta: ne szavazzanak
addig a dokumentumról, amíg azt valamennyi küldött írásban kézhez
nem kapja, hiszen nagy jelentőségű kérdésekről kell dönteni. Ezt az
ügyrendi indítványt a kongresszus megszavazta, s így - a dokumentum
sokszorosításának idejére - ismét szünetet rendeltek el.
(folyt. köv.)


1989. október 7., szombat 20:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - második nap (8. rész)

Miután a küldöttek kézhez vehették a platformegyeztetések után
véglegesített tervezet-szöveget, megkezdődött a dokumentum
részletekbe menő vitája. Számos stiláris jellegű kiigazításra tettek
javaslatot a küldöttek, de több olyan indítvány is elhangzott, amely
a tervezet politikai tartalmát is érintette. Többen kifogásolták azt
a megfogalmazást, amely szerint az tekinthető az újonnan megalakuló
Magyar Szocialista Párt tagjának, aki a párt alapszabályát és
programnyilatkozatának alaptételeit elfogadja, és ezt aláírásával
hitelesíti. Felhívták a figyelmet arra, hogy ebben az esetben még a
küldöttek legitimitása is megszűnik, amikor a tervezetet elfogadják.
Volt, aki azt szorgalmazta: építsenek be garanciákat a párt
jellegéről szóló dokumentumba, megakadályozandó, hogy azok is a párt
tagjainak sorába léphessenek, akik - úgymond - elvesztették
politikai, társadalmi hitelüket. Ezeket az indítványokat a küldöttek
többsége nem támogatta. Parázs vita alakult ki a ,,vegyes tulajdonú
szociális piacgazdaság,, fogalom értelmezése körül. Sokan azt
javasolták, hogy e megfogalmazásból hagyják el a ,,szociális,,
jelzőt, mivel az ellentétben áll a piacgazdaság követelményével. A
pro és kontra hozzászólások eredményeként a küldöttek többsége úgy
határozott: változatlanul hagyja e megfogalmazást, mivel ez kifejezi
a pártnak azt az igényét, hogy a piacgazdaságot hatékony szociális
garanciák mellett kívánja kiépíteni. A küldöttek nagy többséggel
elvetették azt az indítványt is, amely a tervezetben szereplőnél
jóval hosszabb időt, három hónapot adott volna az alapszervezeteknek
szervezési feladataik végrehajtásához.

    A kisebb-nagyobb módosító indítványokat az elnöklő Horn
Gyula egyenként bocsátotta szavazásra, majd a tervezet egészéről
döntöttek a küldöttek. Ennek eredményeként a tanácskozás
szavazati jogú résztvevői elsöprő többséggel, mindössze 159
ellenszavazattal, 38 tartózkodás mellett elfogadták a párt
jellegéről szóló állásfoglalás tervezetét. A küldöttek ezzel
kimondták a Magyar Szocialista Párt megalakulását, s e történelmi
pillanatban felcsendültek a Himnusz hangjai, a küldöttek felállva
énekelték. (folyt.köv.)


1989. október 7., szombat 21:37


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - második nap (9. rész) - Állásfoglalás 1.

Az elfogadott dokumentum ,,A kongresszus állásfoglalása a Magyar
Szocialista Pártról,, címet viseli. Az alábbiakban teljes szövegét
ismertetjük:

    Hazánk történelmében lezárult a Magyar Szocialista Munkáspárt
nevével fémjelzett korszak. A szocializmus eddig volt koncepciója, a
sztálini eredetű rendszer felélte minden társadalmi, gazdasági,
politikai és erkölcsi tartalékát, alkalmatlan arra, hogy lépést
tartson a világ fejlődésével. Ezzel az MSZMP mint állampárt
története véget ért. Az átfogó és gyökeres társadalmi, gazdasági és
politikai megújuláshoz elengedhetetlen, hogy belőle új párt
alakuljon.

    A kongresszuson létrejövő új párt kíméletlen őszinteséggel
szembenéz elődje múltjával. Elhatárolja magát a bűnöktől, a
tévesnek, hibásnak bizonyult elvektől és módszerektől. Szakít a
bürokratikus pártállam rendszerével, a demokratikus centralizmus
elvével. Az alakuló új párt ugyanakkor az MSZMP-n belüli
reformtörekvések örökösének tekinti magát. Maradéktalanul vállalja
az emberi fejlődés egyetemes értékeit, a humanizmust, a szabadságot,
a demokráciát, valamint az értékteremtő munka tiszteletét.

    Folytatója a szocialista és kommunista mozgalom időtálló
hagyományainak, magáénak vallja a szolidaritás és a társadalmi
igazságosság elvét. Ugyanakkor vallja, hogy a társadalmi
igazságosság és az emberi szabadságjogok eszméi nem állíthatók
szembe egymással. Nem engedhető meg az sem, hogy a piac
ellenőrizetlen erői felülkerekedjenek a szociális és kulturális
értékeken.

    A párt egyik örököse a magyar progresszió legjobb törekvéseinek,
a haza és haladás eszméinek, a Duna menti népek sorsközössége
gondolatának. Szoros és szerves kapcsolatot kíván fenntartani mind a
reformra törekvő közép- és kelet-európai baloldali pártokkal, mind
pedig a világ reformkommunista, szocialista és szociáldemokrata
pártjaival.

    Az új reformpárt a saját munkájuk alapján jövedelemben
részesedők, a kisvállalkozók, magyar és más nemzetiségű
honfitársaink pártja. Működésének elvei közé tartozik a világnézeti
és politikai türelem, az áramlatok szabad és önkéntes szövetsége.

    Pártunk állampártból korszerű baloldali szocialista mozgalommá,
a tagsága által ellenőrzött politikai tömegpárttá válik, amely kezet
nyújt minden demokratikus, haladó magyar erőnek, s egyúttal az
európai baloldal szerves részének tekinti magát. Kész a demokratikus
szocializmus céljait követve, a jogállam törvényeit mindenkor
tiszteletben tartva, valamennyi együttműködésre vállalkozó erővel
összefogni, hogy az ország kijusson a válságból. (folyt.köv.)


1989. október 7., szombat 21:47


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - második nap (10. rész) - Állásfoglalás 2.

Hozzá kíván járulni a vegyes tulajdon, a szociális piacgazdaság és
az önkormányzatok rendszerére támaszkodó többpártrendszerű
parlamenti demokrácia kiépítéséhez.

    A gyökeres politikai megújulást a kongresszus a párt
elnevezésével is kifejezésre kívánja juttatni. A jogfolytonosságot
fenntartva bejelenti a Magyar Szocialista Párt megalakulását.

    A Magyar Szocialista Párt meg kívánja tartani és hívja soraiba
mindazokat, akik egyetértenek programjával, elfogadják
alapszabályát.

    x x x

    A kongresszus után kerüljön sor az Magyar Szocialista Párt
bejegyeztetésére . Az MSZP megalakítása a tagsági viszonyt is
érinti. Ezért 1989. október 31-ig össze kell hívni az
alapszervezeteket. Aki a párt alapszabályát és
programnyilatkozatának alaptételeit elfogadja, s ezt aláírásával
hitelesíti, az megerősíti, hogy a Magyar Szocialista Párt tagjává
válik.

    Az MSZP tagjai 1989. november 10-ig szabad választásuk alapján -
szükség szerint - hozzák létre alapszervezeteiket, s kezdjenek hozzá
a tagtoborzáshoz, az új párt szervezéséhez. A taggyűléseken
készítsék el a tagság nyilvántartását, adják ki az új tagkönyveket,
válasszák meg vezetőiket és küldötteiket, vitassák meg a
választásokra való felkészülés módját.

    Budapest, 1989. október 7.



    A kongresszus a dokumentum elfogadásával befejezte szombati
munkanapját. A küldöttek vasárnap folytatják munkájukat. (MTI)


1989. október 7., szombat 22:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgató üzeni:

"Debrecenből beszélek. (BEMONDJA NEVÉT, CÍMÉT) ... Szeretnék kérni a Szabad Európa Rádiótól egy naptárt 1989. évre. Nagyon szépen megköszönném, egész családom nevében. Köszönöm ."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD