Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 30.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Grósz davosi beszéde (SZER, A mai nap)

Lehet, hogy a kelet- európai országoknak a modernizálás érdekében el kell fogadniuk a munkanélküliséget, és az életszínvonal átmeneti csökkenését is. A szocialista országok kritikus esztendők elé néznek - mondta Grósz Károly Davosban, a Világgazdasági Fórum tanácskozásán tartott beszédében. Kelet-Európának nincs más választása, mint megpróbálni örökölt lemaradását felszámolni - jelentette ki a magyar politikus.

MSZMP kongresszus - első nap (1. rész)

1989. október 6., péntek - A ,,Demokrácia, Jogállam, Szocializmus,, jelmondat jegyében péntek délelőtt megkezdte munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XIV. kongresszusa Budapesten. A párt 710 ezres tagságának képviseletére megválasztott 1279 szavazati jogú küldött közül 1256 foglalt helyet a Budapest Kongresszusi Központ Pátria termében, hogy az MSZMP legfelső fórumának négynaposra tervezett tanácskozásán megvitassa és eldöntse a kormányzó párt belső életének, a társadalom iránt vállalt kötelezettségeinek legfontosabb kérdéseit.

A hivatalos megnyitó a tervezett 8.30 órához képest némi
késéssel, 9 óra 20 perckor hangzott el, mivel a csütörtök esti
előzetes vita eredményeként számos módosítás született a tanácskozás
ügyrendjével kapcsolatban, s az e változásokat tartalmazó javaslatot
még a megnyitó perceiben is sokszorosították a kongresszusi
központban. A csúszás ezúttal nem pusztán formai okok következménye
volt, hiszen az ügyrend mögött fontos tartalmi kérdések húzódtak
meg. Az egyik előzetes tervezet szerint ugyanis a párt céljáról,
jellegéről, programjának alaptételeiről folytatott vita után
választanák meg az új vezető testületeket. Egy másik variáció
viszont együtt nyitna vitát a különböző beszámolók felett, s csak a
tanácskozás végén kerülne sor a vezetőségválasztásra. (folyt.köv.)


1989. október 6., péntek 09:59


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - első nap (2. rész)

A tanácskozás kezdetén Ormos Mária történészprofesszor, az MSZMP
Politikai Intéző Bizottságának tagja a szabadságharc 1849. október
6-án kivégzett mártírjaira emlékezett. A többi között elmondotta:

    - E harcokat az emberi, a társadalmi és a nemzeti szabadságért
mindíg, mindenütt veszteségek, olykor vereségek kísérték - és
kísérték a hősök, a mártírok tetemei. Az emberek, a népek tudják
ezt, anélkül is, hogy tanítóik megtanítanák rá őket. Tudják, hogy a
részvereségben is benne rejtezik a győzelem, tudják, hogy az áldozat
a holnap igérete.

    - Október mást is jelentett a magyar történelemben
Jelentette a
reményt. Jelentette 1918 őszirózsáit; a nagy kísérletet az önálló,
demokratikus magyar köztársaság megteremtésére. Az élniakarást az
Osztrák-Magyar Monarchia füstölgő romjai felett, a kindulást egy
katasztrófa túléléséhez. És a magyar nép valóban túlélte a háború és
a béke rettenetét, a fehérterrort, a második világégés
apokalipszisét, és nemcsak túlélte, de 1956 októberében kitaszította
uralmából új nyomorgatóját, a magát kommunistának nevező népidegen
rákosista rendszert. 1956. október 6-án másodszor hulltak rá a rögök
négy törvénytelenül kivégzett kommunista tetemére. E szomorú temetés
után egy új október tavaszias népvihara ütött rést a sztálini
rendszer falain. Bár ez a vihar sem száguldott át hazánk földjén
súlyos áldozatok nélkül, bár itt is, ott is szedett ártatlan
áldozatokat, bár ez a felbuzdulás sem vezetett győzelemre, de a
vállalás, a küzdelem és az áldozat ezúttal sem volt hiábavaló.

    Hajtsuk meg fejünket a Batthyányok, Damjanichok, Rajkok, Nagy
Imrék és Mező Imrék emléke előtt. De emeljük is fel rájuk szemeinket
abban a biztos tudatban, hogy nem a történelem kiszolgáltatott
áldozatai voltak ők csupán, de egyúttal cselekvői, nagy eszmékért a
maguk módján küzdő harcosok, akik a történelmet halálukkal is
alakították. A magyar nép tiszteletétől övezve nyugodjanak békében
az anyaföldben, amelyet valamennyien magukénak vallottak.
(folyt.köv.)


1989. október 6., péntek 10:09


Vissza »


MSZMP kongresszus - első nap (3. rész)

Ormos Mária megemlékező szavai után Nyers Rezső pártelnök lépett
a szónoki emelvényre. Köszöntötte a megjelenteket, s a sajtó
nyilvánosságán keresztül a kongresszus munkája iránt érdeklődő
valamennyi honfitársát. A küldöttek egyperces néma felállással
adóztak Kádár Jánosnak, az MSZMP egyik alapítójának, a párt volt
elnökének emléke előtt, s megemlékeztek a magyar közélet, a
munkásmozgalom közelmúltban elhunyt, kiemelkedő személyiségeiről.

    Nyers Rezső a küldöttekkel történt előzetes konzultációk alapján
javasolta, hogy a megnyitó ülés elnöki tisztével Gönci Jánost
bízzák meg. Az indítványt a kongresszus elfogadta, így a tanácskozás
irányítását ettől kezdve Gönci János vette át. A levezető elnök
mindenekelőtt a pártfórum munkájának zökkenőmentes lebonyolításához
szükséges munkabizottságok vezetőinek személyére tett javaslatot.
Ezt elfogadva a mandátumvizsgáló bizottság elnökévé Vastagh Pált, az
ügyrendi bizottság elnökévé Kovács Lászlót választották meg.
(folyt.köv.)


1989. október 6., péntek 10:10


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - első nap (4. rész)

A mandátumvizsgáló bizottság elnöke beszámolt arról, hogy a
megválasztott 1279 küldött közül a tanácskozás első napjának
reggelén 1256-an regisztráltatták magukat, tehát a kongresszus
határozatképes. Bejelentette, hogy a területi küldöttcsoportokon
kívül több platform szerinti csoport alakult: a népi demokratikus
platformhoz 68, az összefogás az MSZMP megújításáért platformhoz 30,
a platform az MSZMP-ért csoportosuláshoz 35, a reformszövetséghez
464, a vidék esélyegyenlőségéért elnevezésű platformhoz 43, az
ifjúságért platformhoz 26 küldött csatlakozott. Szervezik még az
agrár- és élelmiszergazdasági platformot, amelyhez eddig 28-an
jelezték csatlakozási szándékukat. A mandátumvizsgáló bizottság
jelentését a kongresszus jóváhagyta.

    A kongresszus napirendjével kapcsolatban a küldöttek döntöttek
arról, hogy a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság
küldöttnek meg nem választott tagjai tanácskozási joggal vehessenek
részt a kongresszus vitájában, viszont úgy foglaltak állást, hogy
azokon az üléseken, amelyeket a kongresszus zártnak nyilvánít, csak
a teljes jogú küldöttek lehessenek jelen.

    Ezt követően az ügyrendi bizottság elnöke, Kovács László számolt
be arról, hogy a csütörtöki vitában megfogalmazódott alternatív
javaslatokat, szövegmódosító indítványokat a bizottság ,,átvezette,,
az új dokumentumba. A napi- és ügyrend feletti vita ennek ellenére
mintegy két órán át tartott, mert a különböző változatok
elfogadtatására többször is meg kellett ismételni a szavazást.

    A kongresszus napirendjét a küldöttek egyhangúlag fogadták el. E
szerint a tárgysorozat: a Központi Bizottság beszámolója; politikai
értékelés történelmi utunk tanulságairól, a párt
programnyilatkozata; a párt alapszabálya; időszerű politikai
kérdések, indítványok, fellebbviteli ügyek; a párt országos
testületeinek és tisztségviselőinek megválasztása.

    A küldöttek úgy határoztak, hogy legalább 12 tagú
küldöttcsoportokat a kongresszus ideje alatt is alakíthatnak, s azok
saját alakuló létszámuk feléig funkcionálhatnak. Egyetértés volt
abban, hogy a felszólalások ne legyenek hosszabbak 5 percnél. Vita
bontakozott ki abban, hogy a Minisztertanács, a SZOT és a Demisz
képviselői az általuk választott vitaszakaszban kapjanak-e
felszólalási lehetőséget. A többség amellett voksolt, hogy indokolt
15 percet kapniok véleményük kifejtésére. (folyt.köv.)


1989. október 6., péntek 13:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - első nap (5. rész)

A kongresszusi vita ütemezésének kérdésében véleménykülönbség
mutatkozott. Csaknem ötszázan voksoltak amellett, hogy az első három
napirendi pont szóbeli kiegészítésének elhangzása után tisztázzák a
párt céljait, jellegét, programjának alaptételeit, működési elveit,
s döntsenek a párt nevéről is. Szükségesnek ítélték, hogy már ebben
az első vitaszakaszban fogadják el az országos vezető testületekre
és tisztségviselőkre vonatkozó alapszabályt , válasszák meg az
országos testületeket és tisztségviselőket. A küldöttek többsége a
változat első felével szintén egyetértett, de amellett volt, hogy
csak a második szakaszban vitassa meg és fogadja el a kongresszus a
párt programnyilatkozatát és alapszabályát, ezt követően válasszák
meg az országos testületeket és tisztségviselőket, majd a
kongresszus harmadik szakaszában foglaljanak állást időszerű
politikai kérdésekről, indítványokról, valamint a fellebbviteli
ügyekről.

    A kongresszus résztvevői ezután arról döntöttek, hogy egy
javaslat csak akkor válik határozattá a kongresszuson, amennyiben
azt a szavazók több mint fele támogatja. A kongresszuson
létrehozandó országos testületek és tisztségviselők választásával
kapcsolatban úgy foglaltak állást, hogy a pártelnököt egyéni, a
további tisztségviselőket és elnökségi tagokat zárt listás
jelöléssel válasszák meg a küldöttek. Az elnök személyére a plenáris
ülés nyilvánossága előtt tegyenek javaslatot, s a jelölőlistára
kerüléshez a szavazatoknak több mint a felét kell elnyerni.

    A küldöttek elfogadták a kongresszus időrendjére, a kongresszus
elnökségének tagjaira és a levezető elnökökre tett javaslatot, majd
jóváhagyták a kongresszusi munkabizottságok vezetőinek listáját. A
párt programnyilatkozatát szerkesztő bizottságot Pozsgay Imre, az
alapszabály-szerkesztőt Fejti György vezeti. A személyi kérdéseket
előkészítő bizottság vezetője Kovács Jenő, a kongresszusi ügyrendi
bizottságé Kovács László, a mandátumvizsgálóé Vastagh Pál, a
szavazatszámlálóé Gyuricsku Kálmán, a fellebbviteli bizottságé pedig
Balogh Sándor lett. A pártvagyon helyzetével foglalkozó szakértői
bizottságot Kovács Imre vezeti. A kongresszus szóvivői tisztét
Barabás János és Major László tölti be. (folyt.köv.) -ri/kö/rj fr


1989. október 6., péntek 13:11


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - első nap (6. rész) - Nyers 1.

A kongresszuson Nyers Rezső pártelnök mondott megnyitó beszédet.

Emlékeztetett arra: a tavalyi pártértekezlet óta nyilvánvalóvá
vált, hogy hazánkban lezárult egy korszak, valami új kezdődött.
Elkerülhetetlen, hogy a párt is számot vessen helyzetével,
meghatározza, mit akar tenni az ország, a nemzet jövőjéért, mit kell
tennie a szocializmusért, a mozgalom újjászületéséért.

    A szónok hangsúlyozta, hogy a politikai gondolkodás
kiindulópontja csakis az lehet: mit akar a magyar nép, milyen
törekvések összegeződnek egy mai formálódó közös akaratban.
Rámutatott: a nép azt kívánja, hogy a politikusok és a gazdasági
szakemberek vezessék ki az országot a gazdasági bizonytalanságból, s
a mindennapi élet minősége javuljon. Széles körben helyeslik vagy
elfogadják a piacgazdaság teljes körű kifejlesztését és a
tulajdonreformot, de azzal a feltétellel, hogy a növekvő piaci
haszonból a dolgozó tömegek is részesüljenek, a pénzügyi
stabilizáció terheiből pedig ne többet, mint egy igazságos részt
kelljen vállalniuk.

    Az állampolgári jogok szélesítését, egyértelmű kifejezését és
alkotmányos garantálását akarja az ország népe - folytatta Nyers
Rezső. Az emberek azt kívánják: a választáson alapuló demokrácia
legyen Magyarországon, s nem fogadják el többé azt, hogy a
választásoknak ne legyen következménye a kormányzás irányzatára, s a
politikai felelősséget elhomályosító mechanizmus működjön. Az
emberek többsége nyílt és tárgyilagos, elfogultságtól mentes
múltértékelést kér számon az MSZMP-től és a politikai élet más
vezető tényezőitől is.

    Széles körű önkormányzatot igényel a magyar vidék népe, csakúgy,
mint a főváros lakossága, s ezzel összekapcsolva jelentkezik az
igény az ország elmaradott térségeinek felzárkózását segítő,
tartósan működő megoldások iránt - hangsúlyozta a politikus.

    Hazánk nemzetközi kapcsolatairól szólva kiemelte, hogy a
világgazdaságba szervesen beépülő nemzetgazdaságot, független
külpolitikát kíván a magyarság többsége; azt, hogy Európa két
részével és a semleges országokkal egyaránt jó viszonyban legyünk,
intenzív együttműködést folytassunk. (folyt. köv.)


1989. október 6., péntek 14:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - első nap (7. rész) - Nyers 2.

Ezzel összefüggésben a politikus hangoztatta: amíg a világban
katonai-politikai tömbök léteznek, addig a józan ész azt diktálja
számunkra, hogy a Varsói Szerződést és a KGST-beli kapcsolatainkat
ne kérdőjelezzük meg, viszont törekedjünk ezen integrációk belső
reformjára.

    Arra a kérdésre válaszolva, hogy az MSZMP milyen párt legyen a
jövőben, miben változtasson a mozgalom, Nyers Rezső kifejtette: a
mélyen szántó viták általános egyetértéshez vezettek abban, hogy a
sztálinizmus teljes egészében elvetendő, mert az valójában nem a
szocializmus egyik alternatívája, hanem tévút, a szocializmustól
idegen módszerek alkalmazása. Ezen az alapon nyer igazolást a hazai
sztálinizmus elleni, 1956-os népfelkelés, amely utat nyitott az
MSZMP létrejöttének, egy sajátos reálpolitikának. A múltról szólva
megjegyezte: folytatni kell még a kutatást és a vitát az MSZMP
gyakorlati politikájáról és a Kádár-korszakról. Az MSZMP történelmi
szerepét abban foglalta össze, hogy az a sztálini modell és politika
diktatórikus, népellenes gyakorlatától igyekezett elszakadni, a
gazdasági rendszerben új utat keresett, ám a politikai struktúrát
érintetlenül hagyta.

    A párt elnöke szólt azokról a nagy politikai hibákról is,
amelyek a párt válságához vezettek. Mint mondta: aligha vitatott
például az a politikai tévedés, amelyet 1972-74-ben követett el a
párt a reformok leállításával, majd 1985-86-ban azzal, hogy további
gyökeres reformok nélkül gazdasági növekedést kezdeményezett. E két
téves döntés volt a közvetlen okozója Magyarország nagymérvű
külföldi eladósodásának is. Az ezért való felelősséget jogosan kéri
számon az MSZMP-n a nép - jelentette ki -, s a mi válaszunk nem
lehet mentegetőző, a kritikát el kell fogadnunk. Ezzel
összefüggésben azonban azt is elmondta, hogy az eseményekből a párt
tanult, s az ellenőrzés nélküli kormányzást, az egypártrendszert -
melyek a hibákat lehetővé tették - maga is igyekszik megszüntetni.
Az ebből adódó következtetést úgy fogalmazta meg: az idő
változásával az MSZMP történelmi szerepe is a végéhez ér.
(folyt. köv.)


1989. október 6., péntek 14:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - első nap (8. rész) - Nyers 3.

Most egy olyan új típusú pártra van szüksége a magyar
szocialista mozgalomnak, amely utódja, de nem egyszerűen politikai
folytatása az MSZMP-nek - állapította meg Nyers Rezső. A kongresszus
jogát és feladatát is abban jelölte meg, hogy az erről az új típusú
pártról döntsön. Véleménye szerint abban a felfogásban kellene a
kongresszusnak közös nevezőre jutnia, hogy a bürokratikus
centralizmust megvalósító, úgynevezett ,,államszocializmus,, rendjét
lebontják, s azért szállnak síkra, hogy helyére a demokratikus
szocializmus rendjét építsék fel. Ezzel nem kis kockázatot
vállalunk, hisz társadalmunkban vannak hívei és szorgalmazói a
,,szocializmus nélküli,, demokráciának, s az alkotmányos működés
lehetőségei részükre is adottak lesznek - mondta. Ezt a kockázatot
azonban - Nyers Rezső szerint - a pártnak vállalnia kell, s újra és
újra meg kell küzdenie a demokratikus szocializmus eszméjéért és
politikájáért.

    A továbbiakban arról szólt, hogy az új párt nem lehet kommunista
és nem lehet egyszerűen szociáldemokrata párt sem. Az új szocialista
pártnak keresnie kell azt a még ki nem alakult szintézist, amely a
szocialista mozgalomból kettészakadt szociáldemokrata és kommunista
tradíciók, értékek és gyakorlat újratalálkozásából alakulhat ki.

    Az új pártnak szoros szövetségesi, baráti viszonyt kellene
fenntartania a keleti és a nyugati reformkommunista pártokkal,
közöttük is kitüntetett helyen a reformpolitikát megvalósító
SZKP-val. Baráti és szoros szálakat kívánatos kiépíteni a
Szocialista Internacionáléval, a szocialista, szociáldemokrata
pártokkal. A párt részese kíván lenni az európai baloldal
kialakulásának, megerősödésének, hatékony működésének.

    Nyers Rezső szerint az újjászülető pártnak a választásokon
néppártként kellene megjelennie. Mint mozgalomnak pedig döntően és
főként munkavállalói érdekek kifejezőjeként szükséges működnie.
Emellett építhet a szabadfoglalkozásúakkal, kistermelőkkel,
kisvállalkozókkal való szövetségre is. El kell viszont határolódnia
azoktól, akik a demokráciát az osztálypolitika eszközének tekintik,
nem pedig a társadalmi együttélés létformájának, de ugyanígy azoktól
is, akik a proletárdiktatúrás irányzatot képviselik, hiszen a párton
belüli vitát kiküszöbölő demokratikus centralizmus nem fér össze a
demokratikus szocializmussal. A párt nem vállalhat közösséget
azokkal sem, akik pozíciójukat személyes érdekeik érvényesítésére, a
pártot pedig hatalmuk fenntartására használták. (folyt. köv.)


1989. október 6., péntek 14:20


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - első nap (9. rész) - Nyers 4.

Az MSZMP elnöke a párton belül kifejlődött reformmozgalmat az
életerő pozitív megnyilvánulásának nevezte.

    Nyers Rezső végezetül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy
az MSZMP kongresszusának állásfoglalásától függ a magyar szocialista
munkásmozgalom sorsának alakulása, s hatása a nemzet jövője
szempontjából is jelentős. (folyt. köv.)


1989. október 6., péntek 14:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - első nap (10. rész) - Grósz 1.

A napirendnek megfelelően ezután Grósz Károly főtitkár fűzött
szóbeli kiegészítést a Központi Bizottság beszámolójához.

    Elöljáróban bejelentette: a csütörtök esti gondolatgazdag vita
alapján szóbeli kiegésztését az éjjel átdolgozta, így ezt a Központi
Bizottság nem hagyhatta jóvá.

    A beszámolót tárgyaló KB-ülés vitájára visszautalva a főtitkár
rámutatott:

    - Egység vagy szakadás, megújuló párt vagy új párt - sokak
szerint ez ma a kérdés. Ez is. De szerintem ennél többről van szó. A
fő cél a demokratikus szocializmus, amely hitem szerint a nemzet
felemelkedésének legjárhatóbb útja. S ehhez maga a párt is csak
eszköz. Az MSZMP ma a legjelentősebb politikai erő hazánkban.
Szervezettsége, felkészültsége, belső és nemzetközi kapcsolatai
alkalmassá teszik az átmenet kultúrált biztosítására. Nélküle ez nem
lehetséges. Éppen ezért az átmenet időszerű feladatait kell
megbeszélnünk. Ezért tettünk az írásos előterjesztésben ajánlást a
legaktuálisabb teendőkre, s ezért kell tisztáznunk néhány alapvetően
fontos szemeléletbeli, s nem pedig elvi, ideológiai kérdést. Nekünk
ma kell a legsürgősebb feladatokban, a legidőszerűbb napi
kérdésekben rendezni sorainkat, ha azt akarjuk, hogy a politikai
folyamatokat eredményesen tudjuk befolyásolni.

    Ezután emlékeztetett arra, hogy a magyar vezetés az 1970-es évek
elején hibás válaszokat adott a világgazdasági kihívásokra. A párt
akkori vezetése nem kezdte meg a párt és a politikai
intézményrendszer érdemi reformját. A XIII. kongresszus
teljesíthetetlen, egyszerre nem megvalósítható célokat fogalmazott
meg, s újabb évek mentek veszendőbe. Mindez nagymértékű
eladósodáshoz vezetett.

    - Ezért a felelősség nem a párttagságot, hanem a politikai
vezetést terheli. Nem a tagság döntött ezekben a sorsdöntő
kérdésekben, hanem egy szűk vezetés, s nem a parlamentben vagy a
kormányban, hanem a párt központi vezetésében hozták meg az
elhatározásokat. De ugyanakkor ne legyünk egyoldalúak. Az elhibázott
döntéseket tanácsadók is kezdeményezték és támogatták.

    - A folyamatok hátterében azonban a politikai és gazdasági
vezetés hibáin kívül egyéb, rajtunk kívül álló okok is meghúzódnak.
Ezek közül a legjelentősebb: a világgazdaság ellentmondásos -
örökölt elmaradottságunk miatt ránk nézve különösen hátrányos -
átrendeződése. A magyar gazdaságra a 80-as évek közepén már olyan
terhek nehezedtek, amelyek nagyságrendje messze meghaladja az ország
méreteit, vezetőinek döntési kompetenciáját. Az adósságválság egyre
inkább nemzetközi léptékű, globális gazdasági problémává vált.
(folyt.köv.)


1989. október 6., péntek 14:25


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - első nap (11. rész) - Grósz (2.)

Súlyosbította helyzetünket, hogy a korábbi modell belső tartalékai
éppen akkorra merültek ki, egy új út kikisérletezése akkor vált
sürgetően időszerűvé, amikor már a hatalmas tőkeigénnyel járó
modernizáció lett a világgazdaság fejlődésének fő tendenciája,
ugyanakkor számunkra a válság terhei is egyre nyomasztóbbá váltak.

    - Végeredményben ma is a magunk kis nemzeti kereteiben vagyunk
kénytelenek megküzdeni globális méretű széles körű nemzetközi
együttműködést feltételező, gazdasági problémákkal. Ezért is
határoztuk el világgazdasági nyitásunk felgyorsítását. Ezért
szorgalmazzuk olyan kitartóan a KGST működésének korszerűsítését.
Emiatt kezdeményeztük a politikai intézményrendszer határozottabb
reformját, gyökeres átalakítását.

    - Az elmúlt másfél év gyötrelmei: a szocializmus új
magyarországi modelljének születését kísérő fájdalmak - mondotta
ezután a főtitkár. - A változásokat a Magyar Szocialista Munkáspárt
- s annak itt is jelen lévő Központi Bizottsága - is kezdeményezte,
de nyitott volt mások hasonló törekvései iránt is.

    - Fel tennünk a kérdést: hogyan vonható meg az elmúlt 16 hónap
mérlege? Sokan ezt a valóban ellentmondásos időszakot csak hibák,
mulasztások és elszalasztott lehetőségek sorozatának látják. Én
azokkal értek egyet, akik szerint a pártértekezletet követően
hazánkban korszakos átalakulás kezdődött el. Nagyra kell értékelnünk
ennek kezdeti eredményeit a gazdaságban, a társadalomban és a
politikai közéletben egyaránt.

    A súlyos gazdasági helyzet, az adósságszolgálat terhei, a párt
megújulását fékező vezetési válság miatt azonban mindez még valóban
csak kezdet. A munka nagyobb hányada még előttünk áll. Sokszor
elmondtuk már: nem másfél, hanem több év kell az elszalasztott 15 év
hiányosságainak pótlására, a kialakult válság következményeinek
felszámolására.

    - Az útkeresés természetes velejárói a modellváltással
kapcsolatos viták. Ezek gyakran igen élesek, nem egyszer
személyeskedők, helyenként frakciós jelleget is öltenek. A problémát
nem az okozza, hogy a pártban viták vannak, hogy platformok,
áramlatok keletkeznek. Inkább az, hogy némelyek nem tudnak
toleranciát tanusítani, mások kirekesztésére törekszenek, például
generációs alapon.

    Nem szükségszerű velejárója a megújulásnak az sem, hogy a
pártban meghonosodott a cimkézés. Az a kisebbik baj, ha ez csak a
vezetőkre terjed ki. (folyt.köv.)


1989. október 6., péntek 14:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - első nap (12. rész) - Grósz (3.)

Nagyobb gond, amikor a vezetők érzik feljogosítva magukat annak
eldöntésére, hogy ki a fundamentalista és ki a reformer, hogy kik
maradhatnak a pártban és kiknek kell eltávozniuk. Nem más ez, mint a
régi, ,,sztálinista,, felfogás és gyakorlat, hiába van bevonva a
reformretorika vadontújnak látszó mázával.

    A nézetkülönbségek megosztották a reformok szorgalmazóit. Az
egyik oldalon azok állnak, akik a modellváltást összhangba kívánják
hozni a pártmozgalom megújulásával és sikernek tekintik, ha minél
többen tudnak velünk jönni. A másik oldalon azok, akik szerint minél
hamarabb, minél messzebb kell jutni ezen az úton, mert szerintük ez
a legfőbb biztosíték a visszarendeződés ellen. Nem törődve azzal,
hogy a gyors ütem az erők legcélszerűbb felhasználását jelenti-e, s
hogy ily módon a szükséges haladásért nem fizetünk-e túlságosan
nagy árat, nem kockáztatunk-e túl sokat. Ezt a megosztottságot
kellene kölcsönös türelemmel feloldani.

    Persze naivitás volna azt képzelni, hogy lehetséges a párt
szélsőségeit egymással kiegyezésre bírni. Történelmi hiba lenne
azonban, ha elfogadnánk, hogy a párt mérsékelt és radikális
reformerői egymással összebékíthetetlenek. Az elmúlt napok
nyilatkozat-dömpingje azonban azt jelzi, hogy a magukat radikális
reformereknek vallók már eldöntötték, hogy nem vállalják a
közösséget. Tudatosan össze akarják mosni a reformfolyamat
mérsékeltebb ütemének híveit a ,,szélsőbal,, képviselőivel. Ezáltal
megbocsáthatatlanul szűkítik a reformok társadalmi bázisát.

    A kongresszusi előkészületek tapasztalatai azt mutatják, hogy
a párt tagjai közül sokan várakozó állásponton vannak. A párthoz
való viszonyuk eldöntését a kongresszus eredményétől teszik
függővé. Többségük reálisan szemléli az eseményeket és
elhatárolódik a politikai szélsőségektől. A demokratikus
szocializmus olyan elemeit, mint a közösségi tulajdonra és a
magántulajdonra épülő vegyesgazdaság, a gazdaság
teljesítőképességének állandó növelése, a jogállamiság, az
állampolgárok önszerveződése - noha érintik a gazdasági és politikai
berendezkedés alapjait - nem tekintik társadalmi rendszerváltásnak.
A társadalmi és a politikai rendszer: jellegében különböző, két
dolog. Nem hiszem, hogy szükséges lenne a párttagság többségének
reformok iránti elkötelezettségét bizonygatni.

    Grósz Károly ezután rámutatott: - Önbecsülésünkhöz hiteles
történelmi képre van szükség. Ha napi politikai céloktól vezérelten
csak az MSZMP korábbi hibáiról, bűneiről szólunk - amiről
természetesen nyíltan szólni kell -, ezzel komolyan veszélyeztetünk
mindenfajta kibontakozást. (folyt.köv.)


1989. október 6., péntek 14:32


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - első nap (13. rész) - Grósz (4.)

Ehhez ugyanis erőre, magabiztosságra van szükség. Arra, hogy
higgyünk a cselekvés értelmében és akarjuk a sikert.
Önmarcangolásunkban már politikai ellenfeleink támadásain is
túlteszünk. Nem a munkásmozgalom haladó értékeit, köztük a
kommunista eszményeket kell megtagadni, hanem azt a gyakorlatot,
amely lejáratta ezeket. A teljes tagadást sem balos, sem ellenkező
előjellel nem tűrhetjük meg a pártunkban.

    A Központi Bizottság 16 hónapos munkájáról szólva kijelentette:
ez a Központi Bizottság az elmúlt közel másfél év alatt több új,
korszakos jelentőségű változást kezdeményezett, mint ami az azt
megelőző másfél évtizedben összesen történt.

    - Elfogadta, majd kezdeményezte a politikai pluralizmus egyik
legmagasabb formájának, a többpártrendszernek a kialakulását;
következetesen szorgalmazta a jogállam kiépítését; megkezdte a párt,
az állam, a társadalmi szervek több évtizedes összefonódásának
felszámolását; felismerte és megkezdte a közelmúlt történetének
tárgyilagos feldolgozását és megismertetését; szélesre tárta a
nyilvánosság lehetőségét; felgyorsította a nemzetközi kapcsolatok
sokirányú kibontatkoztatását.

    - Természetesen azt sem tagadhatjuk, hogy munkája során a
Központi Bizottság sok mindennel adós marad: mindenekelőtt nem volt
képes a párt sorait rendezni, a párt cselekvési egységét
kialakítani; túlzottan önmagával volt elfoglalva, ahelyett, hogy
társadalmi jelenlétét, befolyását erősítette volna; nem fordított
elég figyelmet a gazdasági folyamatokra; nem vállalt kellő részt a
szocialista országokkal kialakult politikai feszültség
megelőzésében; munkastílusa lassan formálódott, ezért nem jutott
kellő energiája a vitatott kérdések érdemi tisztázására.

    E hibák elkövetésének három okát jelölte meg a főtitkár: - Az
egyik, hogy ez a pártvezetés az 1988 májusa után jelentkező
feladatokra nem volt, nem lehetett eléggé felkészülve, fokozatosan
ismerte fel, hogy milyen sok és milyen nagy tennivalóval kell
megbirkóznia.

    A másik, hogy a Központi Bizottság szervezeti struktúrája - mint
munka közben kiderült - alkalmatlan a gazdasági és politikai válság
egyidejű kezelésére, egy meghasonlott, önbizalmát vesztett párt
határozott és korszerű irányítására. (folyt.köv.)


1989. október 6., péntek 14:37


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - első nap (14. rész) - Grósz (5.)

A harmadik ok: a Központi Bizottság szűkebb vezetését
megbénította a politikai egység és a kellő szolidaritás hiánya. A
pártértekezleten megválasztott vezetés kezdetben nem tudott, később
nem is akart egységessé válni. A párt vezetőinek mulasztása, hogy a
testületekben nem vitatták végig eltérő véleményüket a gazdasági és
politikai átalakulásról, a reformok üteméről. Munkastílusuk és
politikai megnyilvánulásaik pedig egy marakodó közösség képét
alakították ki. Ezzel hozzájárultak annak a hamis nézetnek az
elterjedéséhez, hogy csak rajtuk, a vezetőkön múlik az ország
sorsának jobbrafordulása, a párt azonnali megújulása.

    Mindezért a felelősség elsősorban a főtitkárt terheli.

    Hogyan tovább? Erre kell ma elsősorban figyelmünket
összpontosítani. Hiszen a feladataink rendkívül nagyok, megoldásuk
rendkívül sürgető.

    Tudatában kell lennünk annak, hogy egyes szocialista értékek -
mint a teljes foglalkoztatottság, a társadalmi biztonság és
mobilitás - súlyos ellentmondásba kerültek a válságmenedzselés, a
gazdasági stabilizáció, a szerkezetváltás rövid távú
követelményeivel. Meggyőződésem, hogy ezt a konfliktust - a
társadalom dolgozó többsége érdekében - egy reformok iránt
elkötelezett, baloldali párt köteles és képes vállalni.

    Újjászülető pártunkban nem szabad gyengülnie társadalmi
elkötelezettségünknek: a munkavállalók elsődleges politikai
képviseletének. A mi pártunk már régen nem pusztán munkáspárt. De a
munkásságot a mi pártunk sem nyíltan, sem megtévesztő fogalmazási
ködösítésekbe burkoltan nem tagadhatja meg. A fordulat lényege ne az
legyen, hogy elhalványítjuk a párt munkásjellegét, hanem az, hogy
új, progresszív módon fogalmazzuk meg a fizikai dolgozók és az
értelmiségiek sajátos és közös érdekeit. Egyebek között azt, hogy a
marxi sokoldalúságban értelmezett kultúra fejlesztése azért
létkérdés számunkra, mert hazánk és népünk életképességének
növeléséhez ebben látjuk az egyik legfőbb lehetőséget.

    El kell érnünk, hogy már rövid távon is legyenek munkavállaló
nyertesei a modernizációs politikának, a rövid távon vesztesek pedig
védelmet és perspektívát kapjanak.

    A csak korlátozó gazdaságpolitika lehetőségei kimerültek, ezért
fordulatot kell végrehajtani. A fizetőképesség megőrzése mellett
halaszthatatlanul szükség van tehát a szerkezetváltást és a
szelektív növekedést is gyorsítani képes programra. (folyt.köv.)


1989. október 6., péntek 14:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - első nap (15. rész) - Grósz (6.)

- Úgy gondolom, a pártnak baloldali szocialista
tömegmozgalomként, áramlatok szövetségeként kell működnie, ahol a
központi platform, a kongresszuson elfogadott program minden
párttagra nézve kötelező. A párt vezető testületei irányítsák és
ellenőrizzék a kongresszusi határozatok végrehajtását
Kívánatos,
hogy a párton belüli áramlatok konstruktív vitája garantálja a
pártpolitika folyamatos megújítását. A platformok azonban ne
váljanak bénító hatalmi harcok eszközévé: támogatók toborzására
törekedjenek a társadalom legszélesebb rétegeiből, a párt számára.

    A reformpolitika bázisát a pártban nem a másként gondolkodók
kitaszítása, hanem az álláspontok közelítése, a kompromisszumkeresés
erősítheti. A párt megerősödésének viszont feltétele, hogy azok,
akik alapjaiban nem értenek egyet a kongresszus által elfogadott
politikai irányvonallal, ne szerveződhessenek önálló politikai erővé
a párton belül.

    - Egy választásra készülő pártban megegyezésre kell jutniuk a
különböző áramlatoknak, s a közvélemény számára egységet kell
demonstrálni. Enélkül lehetetlen a választási siker, mivel a
szavazópolgár többnyire arra adja a voksát, akiről feltételezi az
erőt, kormányzóképességet. Az új pártvezetés elsőrendű felata ezért,
hogy mozgósítsa és segítse a párttagságot a közelgő köztársasági
elnöki, országgyűlési és tanácsi választásokra való felkészülésben.
A nemzetért, a közös célokért viselt felelősségünk tudatában a párt
tagjai között erősítenünk kell a politikai összetartozás, a
szolidaritás érzését.

    Grósz Károly ezután összefoglalta a leköszönő KB politikai
következtetéseit. Először is: ne folytassák a sztálini gyakorlatot,
mely szerint a hozzánk legközelebb állók a legnagyobb ellenségeink.
Másodikként említette, hogy a választásokból az MSZMP a legerősebb
pártként kerüljön ki; tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a
párt jelöltjét válasszák köztársasági elnöknek, illetve
képviselőnek. Hangsúlyozta továbbá a szocialista országokhoz fűződő
kapcsolatok rendezésének fontosságát. Mint mondotta, a Varsói
Szerződés, a KGST keretében és a környező országokkal fenntartott
gazdasági, politikai és kulturális kapcsolataink korszerűsítésének
nemcsak a mi számunkra van stratégiai jelentősége. Befolyásolja ez a
határainkon túl élő magyarság sorsát, a szomszédainkhoz fűződő
kapcsolatok javulását. Lendületet adhat európai integrációs
törekvéseinknek. Emellett ápolnunk kell a nemzetközi baloldallal
kialakított kapcsolatokat. A többpártrendszer körülményei között is
fellépünk azért, hogy napi belpolitikai küzdelmek ne veszélyeztessék
kiszámítható és nemzetközi tekintélyt szerzett külpolitikánkat.
(folyt. köv.)


1989. október 6., péntek 15:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - első nap (16. rész) - Grósz (7.)

S tegyünk meg mindent az ország gazdasági összeomlásának
megakadályozására
- hangoztatta a főtitkár.

    - Vitassuk meg és döntsünk arról, kialakítható-e és hogyan egy
új típusú pártegység? Megújuló pártot vagy új pártot akarunk? Én a
megújuló párt és az új típusú egység mellett teszek hitet. De ne
akarjuk újra monolittá, egy tömbből faragottá tenni pártunkat

Rendezzük egységes keretbe a pártmozgalomban a legutóbbi időben
feltűnt, életre való és előremutató kezdeményezéseket - mondotta
beszéde befejező részében. Kifejtette, hogy miközben a pártnak
vallásos emberek is tagjai lehetenek, ha politikai céljaival
azonosulnak, senkinek sem kell feladni kommunista meggyőződését
ahhoz, hogy a megújult párt teljes jogú és teljes értékű tagja
lehessen.

    - Végül, de nem utolsósorban, kongresszusunkra hárul az a
felelősség is, hogy a pártmozgalom megújulását előmozdítani képes,
egységes vezetést válasszon. Legyen ez az egység a sokféleség, a
gazdagság egysége. Mutatkozzék meg a vezetés szellemiségében,
munkastílusában, következetességében és az egymás iránti
szolidaritásban - hangoztatta Grósz Károly, megköszönve a főtitkári
munkájához kapott támogatást. (folyt. köv.)


1989. október 6., péntek 15:07


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - első nap (17 . rész)

Az első vitaszakasz előadói beszédeinek sorát Kovács Jenő
folytatta, aki a párt programnyilatkozatának javaslatát terjesztette
elő.

    Demokrácia és szabadság összefüggését taglalva a szónok
leszögezte: hazánkban nem lesz demokrácia és szabadság, ha a pártok
belső élete nem demokratikus, és tagjaik nem őrizhetik meg személyes
szabadságukat. Ezért a kongresszusnak olyan alapszabályt kell
megalkotnia, amely a szabadság jegyében fogan. Olyat, amely abból
indul ki, hogy a pártok versenye közepette csatlakozók érett fejjel,
meggondoltan vállalják a demokratikus szocializmus eszméjét, és azt
a pártot, amely ennek szolgálatában áll. Olyat, amely a közös és
céltudatos cselekvés garanciáit nem az elrendelt fegyelemben és a
kirendelt felügyelőkben látja; inkább szabad emberek meggyőződésében
és közösségi hajlamában. Nem állít föléjük intézményeket és
tisztségeket, hanem azok létrehozását kizárólagos jogukká,
működésüket pedig általuk ellenőrizhetővé teszi.

    Bár a mai MSZMP már nem az, ami másfél évvel ezelőtt volt, mégis
kertelés nélkül ki kell mondani: a baloldali, szocialista hitű
embereknek újra kell építeniük pártjukat. Olyan párttá kell
újjászervezniük, amely szakít elaggott szokásaival, a cselekvést
béklyóba verő szervezeti rendjével. A kongresszusnak olyan pártot
kell életre hívnia, amely képes helytállni a többpártrendszerű,
demokratikus jogállam politikai küzdőterén, új életre kelti a
szocialista mozgalom erejét és tekintélyét.

    Az egykoron szociáldemokrata és kommunista ágra szakadt
szocialista mozgalom mindenekelőtt úgy éledhet újjá, ha nemcsak
szándékaiban, hanem szervezeti rendjével is gátat vet a hatalom
koncentrálásának bármely testület vagy tisztségviselő által. Ennek
első és elemi feltétele minden akarat és jog visszaszármaztatása a
párt tagjainak. A párton belüli szabad lelkiismeret, a szabad
véleménynyilvánítás, a közösségalkotás és az együttműködés, a szabad
csatlakozás és a távozás egy önkéntes politikai szövetségen belül
olyan eredendő jog, amely nem lehet vitatható.

    A hatalomkoncentráció megakadályozásának másik eszköze lehet, ha
új egyensúlyi viszonyok, és ezek alapján új típusú együttműködés
alakul ki a párt vezetése, a parlamenti csoport és a kormány között.
(folyt. köv.)


1989. október 6., péntek 16:16


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - első nap (18. rész)

A többpártrendszerű politikai folyamatok természete szerint a
szocialista mozgalomnak is elsősorban arra kell törekednie, hogy a
nép által választott képviselői útján befolyásolja a törvényhozás és
a közhatalom munkáját. Ez a helyzet merőben új gondolkodást és
magatartást követel. A képviselőknek, a tanácsok tagjainak széles
körű jogokat, lehetőségeket kell kapniuk a pártpolitika
formálásában. Csoportjaiknak önálló mozgásteret kell biztosítani a
törvényhozás és az önkormányzatok ügyeiben. A párt vezető
testületeiben pedig egyesülnie kell a népképviseletekben dolgozó és
a megválasztásukat, munkájukat segítő párttagok törekvéseinek.
,,Lehet, hogy ez kisebb hatalmat jelent a hagyományos
pártvezetésnek, de jobban szolgálja a népet; s ez a lényeg,, -
hangoztatta Kovács Jenő.

    A KB titkára elemzésében rámutatott arra is, hogy az MSZMP
működésének, a pártállam csődjének okai között a dolgok logikájából
fakadó káderpolitika, a személyzeti munka is fontos tényezőként
hatott. Áttekinthetetlen, nem egyszer oligarchikus függőségek
határozták meg azt az erőteret, amelyben a személyi döntések
születtek. A párt demokratikus működésmódjának egyik legfőbb
garanciája ezért a nyilvánosság mellett az a szervezeti rend lehet,
amely a kiválasztódást a választók értékítéletéhez, akaratához köti,
és ,,nem ad teret láthatatlan kezeknek, szabad vadászmezőt a
vazallust kereső szemeknek,,. Ezért döntő jelentőségű annak a
követelménynek a párt ,,alkotmányába,,, az alapszabályba iktatása,
mely szerint minden tisztséget, testületi tagságot csak a választók
jogosultak létrehozni, betöltésükről dönteni, illetve abból
visszahívni, és semmilyen testület sem egészítheti ki magát
kooptálással.

    A mostani tanácskozás - hangoztatta Kovács Jenő -
visszavonhatatlanul lezárja az állampárt korszakát Magyarországon,
és kiindulópontjává válik az új demokratikus, baloldali párt
megteremtésének. A párt hitele nagyobbrészt azon múlik, hogy mi
történik a következő két-három hónapban. Ezért az előadó
kezdeményezte, hogy a kongresszus elvi természetű döntéseit követően
külön határozzon a következő hónapok pártszervezési teendőiről. A
szavakat ugyanis tettekre kell váltani - mutatott rá -; a párt
mégegyszer nem viselné el az 1988 májusát követő hónapok
tanácstalanságát, bénultságát. Egy újabb elszalasztott lehetőségért
most már végzetes árat kellene fizetni. (folyt. köv.)


1989. október 6., péntek 16:22


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - első nap (19. rész)

Az MSZMP minden egyes tagját fel kell kérni arra, hogy határozza
meg viszonyát az új programhoz, az alapszabályhoz, a megválasztandó
új vezetéshez. Magyarán szólva: mondják meg, hogy tagjai kívánnak-e
lenni a kongresszus eredményeképpen körvonalazódó pártnak. A párt
ugyanakkor hívja soraiba mindazokat, akik politikájával -
világnézeti különbségre való tekintet nélkül - rokonszenveznek és
vállalják céljait. Várja azokat is, akiket éppen a párt múltbeli
gyakorlatának elutasítása és jogos bírálata tartott távol az
MSZMP-től - mondotta befejezésül Kovács Jenő. (folyt. köv.)


1989. október 6., péntek 16:24


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - első nap (20. rész) - Pozsgay 1.

Pozsgay Imre a pártelnökség tagja a Politikai értékelés
történelmi utunk tanulságairól, illetve a párt programnyilatkozata
című dokumentum-tervezetekhez fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondta,
hogy a Központi Bizottság szándéka szerint a történelmi utunkról
szóló tudósítás a programnyilatkozat tervezetének társdokumentuma.
A KB - e fontos gondolatkört nem kívánva kivenni a kongresszusi vita
köréből - azzal a megfontolással terjesztette elő, hogy nagyobb
önismerettel, világos beszéddel, a programnyilatkozatot tisztázott
történelmi körülmények között fogadhassák el a küldöttek.

    E tervezet politikai összefoglalást ad arról, miként lehet ebből
a negyven esztendőből vállalható, továbbvihető értékek egész tárát
elkészíteni, s mi az, amitől egy új pártnak meg kell válnia ahhoz,
hogy a társadalomban megingott tekintélye és az elvesztett bizalom
után ismét kérhesse nemcsak saját tagságának támogatását és
bizalmát, hanem ezzel együtt a magyar nép bizalmát is.

    A továbbiakban rámutatott: a történelmi igazság elérésére
törekedett az a tudós- és kutatógárda, amelyik e dokumentum elvi,
elméleti alapjait megteremtette, forrásait feltárta. Remélte, hogy e
párt számára a történelmi igazsághoz való szakadatlan törekvés a nép
közgondolkodásával való együttműködést segíti elő.

    A tervezet fontos szándéka volt, hogy a párt önismeretre szert
téve, az elmúlt negyven év értékleltárát is elvégezve, kimondjon
olyan történelmi tapasztalatokat, amelyek korábban kimondhatatlanok,
tabu-ügyek voltak. (folyt. köv.)


1989. október 6., péntek 17:26


Vissza »


MSZMP kongresszus - első nap (21. rész) - Pozsgay 2.

,,Ha itt hibák, bűnök voltak az elmúlt negyven esztendőben, egy
értékleltár elvégzése után is ott marad ez a csomag, ki a felelős,
hogyan oszlott meg a felelősség, és miként lehet ennek a pártnak a
tagsága - megtisztulva az elmúlt évtizedek bűneitől, terheitől -
alkotója egy új politikai gondolatnak, amely a demokratikus jogállam
és a demokratikus szocializmus viszonyai között tételez bennünket,,
- tette hozzá.

    Alapvető kérdésnek ítélte, hogy a tagságnak bűntudattal és
bénult politikai akarattal kell-e belevágni a közeljövő feladataiba,
vagy felszabadultan, tisztán s világosan, a felelősséget is
meghatározva, cselekvőkészen, vállalkozásra készen. Ezzel
összefüggésben Pozsgay Imre leszögezte: ebben az országban -
különösen az utóbbi másfél-két évtized válságainak felelősségét
elemezve - a párt tagsága nem marasztalható el. A terhet a párt
tagsága nem bűnbakokra akarja rakni, ennél sokkal nagyobb műveletet
kell elvégeznie. A rendszer működési alapjaiban kell keresnie a
hibák okait, s személyi felelősség dolgában pedig azokban az
oligarchiákban és szerveződésekben, amelyek a hibás, rossz
politikával azonosulni tudtak, miközben a rendszer működését úgy
igyekeztek berendezni, hogy a döntésért ne legyen felelős senki. A
párttagság a döntéseknek valódi tényezője nem is lehetett, hiszen
egy centralisztikus, bürokratikus rendszerben erre nem volt
lehetőség. (folyt.köv.)


1989. október 6., péntek 17:28


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - első nap (22. rész) - Pozsgay 3.

Ezután a programnyilatkozat tervezetéről szólt Pozsgay Imre: -
Ez a programnyilatkozat-tervezet egyetlen fontos feladatra készült:
a pártállam és állampárt politikai gyakorlatával való szakítás
idején egy, az alkotmányos jogállamra áttérő politikai pluralizmus
körülményei között működő új párt tartozik saját tagságának
elszámolni eddigi helyzetével, és felmutatni azokat az értékeket,
amelyek jegyében ez az új párt megszerveződhet. Ebből a szempontból
sem nélkülözhető a korábbi korszakok értékeinek számbavétele, de a
hangsúly az elhatárolódáson van, mert máskülönben nincs esélyünk,
hogy újra az európai baloldalon, s itt, e hazában a baloldali
szocialista gondolkodás szervezetében, szerkezetében a nép
elismerjen bennünket.

    - Szakítani kell azzal a monstrummal és konglomerátummal -
folytatta -, amely valójában nem pártként, hanem közhatalomként
funkcionált ebben az országban, s így ebben a formájában a nép
minden bizonnyal a jövőben nem ismerné el. Ez az az alapgondolat és
alapkoncepció, amelynek jegyében új programot kell készíteni.
(folyt.köv.)


1989. október 6., péntek 17:30


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - első nap (23. rész) - Pozsgay 4.

- Az MSZMP története minden felmutatható érték ellenére a
pártállam-állampárti szerkezet története. Tagságának története
azonban itt nem zárulhat le, mert ez a párt hordozta az előbb
emlegetett történelmi okok miatt is azt a reformgondolatot,
gyűjtőpártként azt a sokféle értéket, emberekben megtestesülő
akaratot, amely nélkül Magyarország politikai egyensúlya helyre nem
állítható, politikai jövője katasztrófa nélkül nem folytatható.
Ezért megismétlem: a párt története, mint MSZMP-történet, a
pártállam történetével együtt ezen a szakaszon véget ér, s ettől
kezdve ez a tagság az alanya és letéteményese egy új szocialista
párt megteremtésének, amely elsősorban az európai baloldal
értékrendjére, s abból következően a demokratikus szocializmus
követelményeire építi fel szervezetét, politikailag pedig
szakadatlan jelenlétet kíván a társadalmi mozgásban azért, hogy
közhatalmi szerepét hátrahagyva kormányzópárti szerepre pályázhasson
szabad választásokon a pluralista politikai berendezkedés
körülményei között - hangoztatta a szónok.

    Ezért is úgy vélekedett, hogy nagy figyelmet kell fordítaniuk
azokra a gondolatokra, amelyek megkülönböztetik az MSZMP-t más
pártok programajánlataitól. A tervezethez érkezett kiegészítő
javaslatok a parlamentáris demokrácia elismerésén túl az
önkormányzatokban, s e tekintetben a vidéki Magyarország
kezdeményezőkészségében látták azt a politikai kezdeményező erőt,
amely a főváros, a városlakók számára is egyfajta új nyitás
lehetőségét teremti meg, s a társadalmi kooperációnak,
szolidaritásnak az autonóm közösségeken való kiépülését tervezi.
Ebből a szempontból a most megteremtendő pártnak előnye van minden
más politikai kínálattal szemben ebben az országban - hangoztatta.
Ezt a lehetőséget kell megragadni ahhoz, hogy a politikai győzelem
és a kormánypárt megteremtésének esélyeivel léphessenek fel a
következő korszak politikai küzdelmeiben.

    - Ebből a szempontból kell mérlegelni azokat az összefüggéseket
is, amelyek világossá teszik, meddig terjed ebben az új pártban az
áramlatok és platformok szabadsága, s melyik az a határ, amelyen túl
már valami más pártról esik szó. Mert amíg ezt nem tisztáztuk, és ha
ezt ezen a kongresszuson nem tisztázzuk, akkor az egybemosás, a
ködösítés kongresszusaként rögzíti e tanácskozást a történelem,
olyan kongresszusként, amely az ország számára nem oldott meg
semmit, saját sorait pedig tovább kuszálta, áttekinthetetlenné
tette. (folyt.köv.)


1989. október 6., péntek 17:54


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - első nap (24. rész) - Pozsgay 5.

- Mint minden, európai politikai kultúrán nevelődött párt, a mi
pártunk is tiszteletben fogja tartani a platformok, az áramlatok
szabadságát, s a szentségnél is szentebben tisztelni a kisebbség
jogainak védelmét. De egy pluralista politikai berendezkedésben nem
lehetnek olyan kényszerek, amelyek közénk kényszerítenek olyanokat,
akik nézeteikben, gondolataikban és politikai érvrendszerükben nem
tudnak együtt lenni. Az egy másik párt - ezt kell megérteni
Ez nem
a politikai szabadság korlátozása, hanem a politikai szabadság
viszonyai között létrejött új mozgástér. Ha ebből indulunk ki, akkor
az ajánlott szervezeti elvek szerint, az itt ajánlott program s a
hozzá kapcsolódó történelmi áttekintés szerint ez új párt, amelynek
nevében is meg kell különböztetnie magát elődpártjától, s vinnie új
pártként azt a gondolatot, amit a programtervezet tartalmaz -
mondotta Pozsgay Imre, kifejezve azt a megyőződését, hogy ily módon
több, tartalmas baloldali mozgalom együtthatásából közös kormányerő,
akarat jöhet létre, s elsősorban az az új párt, amely Magyar
Szocialista Pártként kezdi meg majd e kongresszus után a
tevékenységét. (folyt.köv.)


1989. október 6., péntek 17:57


Vissza »


MSZMP kongresszus - első nap (25. rész)

Az előadói beszédek után a küldöttek a beterjesztett
dokumentumokkal s az elmondottakkal kapcsolatos kérdéseiket
fogalmazták meg.

    Grósz Károly a hozzá intézett és a személyére is vonatkozó
kérdésekre válaszolva elmondotta, hogy az elmúlt 16 hónap alatt a
Központi Bizottságban a tartalmi és a szervezeti kérdésekről
egyaránt sok vita folyt. Ennek alapján jutott áprilisban arra a
következtetésre: kezdeményezi, hogy a főtitkár és a Politikai
Bizottság tagjai mondjanak le. A KB a párt legfelsőbb vezetőségét
bizonyos módosításokkal újjáválasztotta, ám a következő KB-ülésen a
főtitkárt többen ismét lemondásra szólították fel. Grósz Károly
elmondotta: arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha egy hónappal
azelőtt - bár akkor lemondott - mégis újjáválasztották, akkor nem
ajánlja fel ismét lemondását. Mindebből azt a következtetést vonta
le, hogy a partnerek a nyílt vitát nem vállalták, ám mindent
elkövettek, hogy a főtitkár politikai helyzetét megnehezítsék.

    Pozsgay Imre szerint a létrejövő új párt az MSZMP jogutódja
lesz, működésének anyagi feltételei ennek révén teremthetők meg.
Mivel a pártvagyon manapság meglehetősen nagy viták tárgya, ezért a
kongresszus döntésének megfelelően az lenne a célszerű, hogy csak az
új párt működési feltételeit biztosító vagyontárgyak maradjanak
birtokában, de semmiféle olyan kolonc, amely az ,,abszolutizmus
hatalom- és tulajdongyűjtő törekvéseiből származik,,.

    Vajon az új párt a munkásosztály pártja lesz-e? Erre a kérdésre
Pozsgay Imre elmondotta: mindez nem attól függ, hogy a párt nevében
viseli-e a jelzőt vagy sem. A korábbi körülmények között a
munkásosztály és a párttagság egyaránt nem vett részt a párt felső
szervezeteiben meghozott döntések kialakításában. A munkásosztályra
való hivatkozás gyakran csak arra volt jó, hogy eltakarja a
diktatórikus szocializmus tényét. Nem a munkásosztály és nem a
dolgozó társadalom ellen irányul az új párt megalakításának terve.
Az öncsalás állapotából ki kell lépni. Csak így jöhet létre olyan
párt, amely a munkások érdekeit is szolgálja. (folyt. köv.)


1989. október 6., péntek 18:35


Vissza »


MSZMP kongresszus - első nap (26. rész)

A kongresszus menetében a platformok képviselői is szót kaptak.
Ágh Attila a Reformszövetség nevében szólt a küldöttekhez, s
elöljáróban leszögezte: a jelenlegi kongresszusnak történelmi
lehetősége és egyben komoly történelmi felelőssége egy baloldali
szocialista párt megalakítása. Mintegy indoklásképpen fűzte hozzá:
az MSZMP válságban van, s ezt a válságot az okozta, hogy a gyors
társadalmi, gazdasági reformhoz képest megkésett a párt belső
reformja. Éppen ezt a késést kell a kongresszuson megszüntetni a
párt szervezetének és vezetőségének mélyreható reformjával -
állapította meg. Kijelentette: a pártot az a veszély fenyegeti, hogy
kiszorul a döntő politikai tényezők közül. Az MSZMP állampártként
már működésképtelen, de új pártként sem tud kilépni a politikai
szintérre. Mint mondotta: eljött a választás, az utak elválásának
ideje, hiszen az MSZMP a májusi pártértekezlet óta egymással csatázó
áramlatokra szakadt szét. E csatározások nyomán az MSZMP centruma is
kiüresedett, tehát a megújuláshoz egy reformcentrum kell, azaz a
párt centrumába a reformerőknek kell kerülniük.

    A pártszakadás esélyeit latolgatva Ágh Attila rámutatott: a
pártban jelenleg nincs egység, amelyet meg lehetne védeni vagy
helyre lehetne állítani. Hozzátette: új egység szükséges, mégpedig
egy olyan egység, amely a platformok elvi egyensúlyán nyugvó
akcióegységet jelent. Úgy vélte: a párton belüli politikai
csoportosulások közötti törésvonal a demokratikus szocializmus
értelmezésénél, illetve az elmúlt négy évtized értékelésénél érhető
tetten.

    Ágh Attila végezetül azt hangsúlyozta: egy olyan szervezetileg
is új pártra van szükség, amely felvállalja a demokratikus
szocializmust, s ezzel esélye van arra, hogy a jövőben is fontos
politikai tényező legyen. Ehhez - mint aláhúzta - személyi garanciák
is szükségesek, azaz: ,,a pártnak meg kell válnia a hitelüket
vesztett vezetőktől, a politikai múmiáktól, s nem szabad lehetőséget
adni a rejtőzködő konzervatívok átmenekítésére sem.,, (folyt.köv.)


1989. október 6., péntek 18:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - első nap (27. rész)

A sztálini eredetű struktúrák lebontásában a Népi demokratikus
platform szerint a hatalom és az állami tulajdon társadalmasitása a
járható út - mondta a tömörülés véleményét ismertető Krausz Tamás.
Ebben a folyamatban sem a keleti, sem pedig a nyugati modellek nem
másolhatók, vissza kell térni a magyar népi demokratikus hagyományok
pozitív vonásaihoz. A fejlődés során a platform elképzelései szerint
fennmaradna a több szektorú vegyesgazdaság, de abban a kapitalizmus,
a profitcentrikus gazdálkodás társadalmilag korlátozott és
ellenőrzött formában terjedene ki újra. A kibontakozó privatizációt
a dolgozói önkormányzatoknak kellene ellenőrizniük. Ha a dolgozói
önkormányzatok rendelkeznek a tulajdonosi funkciókkal, a fejlődés
szocialista útja fenntartható lesz.

    A platform álláspontja szerint a demokratikus fejlődés
garanciája Magyarországon csakis egy erős baloldali tömegpárt lehet.
Olyan párt, amely megtisztul és nem siratja meg a
köpönyegforgatókat. A MSZMP nem lehet többé a káderek és a
karrieristák elit pártja. A pártszakadást akkor tartják
megelőzhetőnek, ha a tagság saját apparátusát képes ellenőrzése alá
vonni. A párt helyzetéről szólva Krausz Tamás rámutatott: a vezetés
szétesett, s az álviták által megosztott párt befolyása rohamosan
csökkent. Ezért egy teljesen megújított pártelnökségre lenne
szükség, amely élén számos vidéki fiatallal képes lenne megfelelően
felkészülni a választásokra. (folyt.köv.)


1989. október 6., péntek 18:45


Vissza »


MSZMP kongresszus - első nap (28. rész)

Zentai Gábor, a platform az MSZMP-ért képviseletében
hangoztatta: platformjuk úgy véli, hogy a párt tagsága még nem ürült
ki. Hétszázezren várják, hogy a küldöttek értük, felelősen
döntsenek. Ezzel összefüggésben kifogásolta, hogy a jórészt
értelmiségi küldöttekből összeállt kongresszusi tagság másfél napot
időzött eljárási módozatok, ügyrendi kérdések megvitatásával,
szerinte ez az egymás iránti bizalmatlanságból fakadt.

    Ezután arról beszélt: a munkásőrség létét kritizálva senkinek
sem jut eszébe, hogy emberségesen megköszönje több évtizedes
munkásságukat, s felhívja a testület tagjainak figyelmét: a
történelem most mást kíván.

    Figyelmeztetett: a küldöttek többségének nincs mandátuma arra,
hogy az MSZMP-t - bármilyen néven működjék is mint utódpárt -
megszüntesse, szétszakítsa. ,,A tanácskozási terem hangulata szülte
pillanat ezt a pártot nem oszlathatja fel, az ilyen kísérleteknek az
utolsó pillanatig ellent kell állni.,, A kongresszuson a pártnak
újjá kell születnie. Abba azonban nem belépni kell, ellenkezőleg: a
pártot mindazok hagyják el, akiknek nem tetszik programja.

    Végezetül fontosnak ítélte, hogy a küldöttek olyan személyeket
jelöljenek a legfontosabb állami és közéleti funkciókba, akik mögött
egységesen felsorakozhat a párttagság. (folyt.köv.)


1989. október 6., péntek 18:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - első nap (29. rész)

Udvarhelyi László az Összefogás platform nézeteit összefoglalva
hangoztatta: az oly sokszor emlegetett reform egy olyan gyökeres,
strukturális fordulatot eredményező folyamat, cselekvési program,
amely képes mozgásba hozni az emberek kollektív akaratát. Ebből a
felfogásból következik, hogy a kongresszus egyik fontos feladata
annak eldöntése, modern baloldali tömegpártot kíván-e formálni az
MSZMP-ből, vagy valamilyen ettől eltérő politikai alakulatot.

    A küldötteknek azt sem szabad szem elől téveszteniük, hogy a
strukturális fordulatot a pártnak olyan körülmények között kell
végrehajtania, amikor nagyon erős egy jobboldali polgári
restaurációs folyamat elmélyülésének veszélye, s amikor bizonyos
szociális feszültségek esetleg kezelhetetlenné teszik a társadalmi
folyamatokat. Ebben a helyzetben a pártnak a struktúra megújítása
mellett számos konkrét feladattal is meg kell birkóznia. A
legfontosabb napi tennivaló az ország, illetve a párt
működőképességének a megőrzése.

    A platform elképzelése szerint e feladatoknak egy széles bázisú
politikai tömegpárt képes megfelelni. A pártnak ezért a már meglévő
tömegbázisát kell megtartania, illetve kiszélesítenie, s ezzel a
választásokon is a siker reményében indulhat. A tömegbázis
megtartása érdekében a kongresszusnak nem szabad olyanfajta
szélsőségekbe belemennie, amelyeket az emberek nem értenek meg,
amelyeket nem tudnak követni. (folyt.köv.)


1989. október 6., péntek 18:56


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - első nap (30. rész)

Az ifjúsági platform képviseletében felszólaló Nagy Imre, a
Demisz elnöke hangsúlyozta: azokkal ért egyet, akik szerint a magyar
történelemben lezárult egy korszak, s az MSZMP története is
végetért. Nem megtagadni kell, hanem befejezni, értékeit mentve
újat, mást kezdeni.

    A továbbiakban azt elemezve, hogy mitől lesz új, más a párt, úgy
fogalmazott: új program, új szabályzat, új vezetés szükséges, de
ezektől még nem lesz más a párt. Valóban új párt csak akkor lesz, ha
az előzőekhez újjáépített tagság, szervezetek, új apparátus és új
struktúra párosul. Rámutatott: a párt igazi megmérettetése a
választásokon lesz, hosszabb távon pedig abban, hogyan tudja
elfogadtatni magát az új és még újabb generációkkal. Hozzátette: az
új párt megalapítása még nem választási siker, csak belépőjegy,
nélküle nem lesz szabad választás, csak vértelen leszámolás.

    Nap mint nap tapasztalható fájdalmas valóság, hogy a magyar
ifjúság többsége leírta az MSZMP-t, amely kétszeresen becsapta az
ifjúságot: a múlttal - az igazság eltitkolásával - és a jövővel,
azzal, hogy a ma oltárán sorozatosan feláldozta a holnapot. Ezt a
helyzetet meg kell fordítani. A fiatalok kérdéseire adandó megfelelő
válaszokra van szükség, s terepet kell adni az ifjúságnak, hogy
ebben a pártban akarja formálni gyermekei jövőjét. Hiszen a fiatalok
nélkül nincs és nem is lehet progresszió - hangsúlyozta végezetül
Nagy Imre.

    Thirring Ákos, a Vidék esélyenlőségéért platform képviselője azt
fejtegette, hogy a vidékiség fogalmán azokat az egyenlőtlen élet- és
gazdálkodási körülményeket értik, amelyek gazdasági,
infrastrukturális, elosztási, kulturális és belpolitikai téren
egyaránt hátrányosan érintik a kisebb településeket. Mint mondta,
platformjuk nem fővárosellenes, de harcol az indokolatlan központi
megkülönböztetések ellen, az egyenlőtlenségek felszámolásáért.
Reformer mivoltuk pedig abból fakad, hogy ők is gyökeres
változásokat akarnak.

    Meggyőződésük, hogy az újjászülető szocialista pártnak olyan
programot kell kidolgoznia és megvalósitania, amely vonzó a vidéki,
falusi embernek, de érdeke a szocialista népgazdaságnak is. A
vidéket az a párt nyeri meg magának a választásokon, amelynek
válságkezelő programja elnyeri a falu támogatását. Ezért remélik,
hogy sikerül olyan politikai megoldást találni a kongresszuson -
erre szerinte vannak biztató jelek -, amely megfelel az ország
érdekeinek, s hozzásegíti a pártot is a sikerhez. Kiállt amellett,
hogy az új pártstruktúrában minden szinten be kell vezetni az
önkormányzatot. Bejelentette: létre kivánják hozni a párt
agrárgazdasági tagozatát. (folyt.köv.)


1989. október 6., péntek 19:31


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - első nap (31. rész)

A különböző platformok megbízásából szólók után a megyei,
illetve a megyei jogú küldöttcsoportok képviselői kaptak szót, a
párt céljairól, jellegéről, programjának alaptételéről és működési
elveiről zajló vitában. Sokan szóltak arról: miért következett be a
jelenlegi válsághelyzet. Egy jellemző vélemény szerint az MSZMP
vezetése nem tudott élni a tavaly májusi pártértekezlet óta kapott
lehetőséggel. ,,A pártvezetés koncepciótlansága, taktikázása,
esetenkénti mérhetetlen arroganciája a tagságot teljes
bizonytalanságba kergette.,, Ezért olyan új szocialista pártra van
szükség, amely szakít az MSZMP eddigi tevékenységével, mintegy
befejezettnek nyilvánítja azt. Ehhez a gyökeres szakításhoz ugyan
nem kell szétverni a pártot, ám vissza kell adni a tagok cselekvési
szabadságát - vélekedett Keserű Imre Csongrád megyei küldött. Mint
mondotta: e teremben ül a Tiszatáj főszerkesztője, s az is, aki ezt
a folyóiratot 1986-ban betiltotta. A küldöttek egy része a NEXT 2000
Kft.-ről az SZDSZ-től hallott először, de itt vannak a kongresszuson
azok is, akik ezt a vállalkozást megalapították. Ha ezek a csoportok
a kongresszuson kompromisszumot kötnek, akkor a társadalom ezt a
pártot már nem fogadja el többé hitelképes erőként.

    Megújulásra van szükség, de nem szakadásra - fejtették ki
viszont mások, hasonló határozottsággal. Ám a pártszakadást ellenzők
közül is többen hívták fel arra a figyelmet, hogy az MSZMP olyan
politikai gyűjtőhellyé vált, amelyben egymással homlokegyenest
ellenkező nézeteket vallók is megférnek. Katona Béla budapesti
küldött szerint a reformerek és álreformerek keverednek,
sztálinisták, karrieristák ugyancsak megtalálhatók a tagság, a
vezetés körében. Ez utóbbiaktól mindenképpen meg kell válni. Többek
véleménye: a pártszakadás azzal kerülhető el, ha a kongresszus
kinyilvánítja a teljes platformszabadságot, azt, hogy a párt
különböző platformok szövetsége.

    A pártmozgalom megújításában elengedhetetlen szerepe van az
ifjúságnak - mutattak rá. A fiatalok elveszített bizalmát a pártnak
vissza kell szereznie. Ehhez hozzájárulhat egy olyan ifjúsági
tagozat megalakítása is, amely a későbbiekben csírája lehet egy új,
szocialista ifjúsági szervezetnek. A társadalomban tapasztalható
hitelvesztés, a bizalmi válság persze nemcsak az ifjúságra
korlátozódik. Körösfői László Pest megyei küldött az időközi
választáson képviselőjelöltként elszenvedett vereségéről szólva
rámutatott: csupán azért vált hiteltelenné a választópolgárok előtt,
mert az MSZMP színeiben indult. E negatív társadalmi közmegegyezést
a párt csak úgy küzdheti le, hogy a jövőben tettekkel bizonyítja:
valóban a nép pártja. (folyt.köv.)


1989. október 6., péntek 22:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


MSZMP kongresszus - első nap (32. rész)

Általában: a jövő feladatait számbavevő hozzászólók szinte
mindegyike foglalkozott a választásokkal; azzal, hogy csak egy,
programjában, szervezetében megújult párt indulhat jó eséllyel a
küzdelemben. Ehhez persze az kell, hogy e kongresszuson tegyenek
végre pontot a tagságot megosztó belső viták végére, s
megkezdődhessék a szervezőmunka, a cselekvés.

    A vidék-Magyarországra is jobban kell figyelnie az MSZMP-nek -
fogalmazták meg többen -, s e gondolathoz kapcsolódva szorgalmazták,
hogy a pártszervezetek országszerte alakítsák ki saját helyi
programjaikat. Az effajta helyi kötődés nélkül elképzelhetetlen a
tagság mozgósítása. A fegyveres testületek küldöttei ugyancsak
reformelkötelezettségről tettek hitet a vitában, s beszámoltak
arról, hogy a hadseregből már megkezdődött a pártszervezetek
kivonulása, folyik lakóhelyi szerveződésük. Azzal azonban nem
értettek egyet, hogy a tervezett alapszabály szerint a fegyveres
erők tagjainak választhatóságát korlátozni kívánják.

    A felszólalók többsége egyetértett abban: az új, baloldali,
szocialista értékrend alapján szerveződő pártnak el kell búcsúznia
mindazoktól, akik nem mernek szembenézni a múlttal, nem vállalják az
új szerveződési elveket, s a visszarendeződés veszélyét hordják
magukban.

    Így vélekedett a Külügyminisztérium küldötteként felszólaló Horn
Gyula is, aki - sokak véleményével egyezően - kijelentette: a
párttagok százezrei nem tehetnek a pártban, az országban kialakult
helyzetről, mert mindig helyettük döntöttek. Most azonban a
kongresszus dönt, s az eddigi vita ennek felelősségét érzékeltette.
Eddig egy rákényszerített rendszerben élt a nemzet, a párt. Most
maga választhatja meg saját rendszerét, az országnak, a népnek
legmegfelelőbbet. A tanácskozásnak dönteni kell arról, hogy olyan új
rendszert válasszon, amely ténylegesen a népet szolgálja, amely a
néphatalmat biztosítja, amely a baloldali haladás rendszere lehet. A
párttagok egy olyan párttal küszködtek mostanáig, amelyet nem ők
konstruáltak, nem ők alkottak. Most lehetőség van arra, hogy nem
csupán megszabaduljanak a párt romjaitól, hanem új pártot hozzanak
létre.

    Az MSZMP kongresszusa szombaton reggel folytatja a beterjesztett
dokumentumok fölötti vitát. (MTI)


1989. október 6., péntek 22:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgató üzeni:

"Debrecenből beszélek. (BEMONDJA NEVÉT, CÍMÉT) ... Szeretnék kérni a Szabad Európa Rádiótól egy naptárt 1989. évre. Nagyon szépen megköszönném, egész családom nevében. Köszönöm ."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD