|
|
 |
|
 |
A Beszélő legújabb száma
|
München, 1989. október 4. (SZER, Kommentár nélkül) - A Szabad
Európa Rádió dokumentum műsora.
- Köszöntöm Önöket, a mikrofonnál Gordon Tamás. Ismét közeleg
egy dátum, amely állásfoglalásra késztet. Az ellenzék, vagyis az
ország lakosságának többsége tudja, mit kezdjen október 23-ikával. A
hatalom, a kisebbség viszont nem. Illetve nagyon is. Az eddigi
folyamatos hátrálásának úgy tűnik vannak határai, a póznák le vannak
tűzve: nemzeti megbékélés igen, nemzeti ünnep nem.
Az Október 23-ika Bizottság közzétette állásfoglalását:
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar és európai
történelem kiemelkedő eseménye. Idén 33 év után először nyílik
lehetőség arra, hogy a nemzet méltó módon ünnepeljen. Az Október
23-ika Bizottságba tömörült független szervezetek a
megemlékezésekkel kapcsolatban az alábbiakat jelentik ki:
A leghatározottabban elítéljük az 1956. november 4-ikei szovjet
katonai beavatkozást, az azt követő, hazánk történelmében példátlan,
véres és tömeges megtorlást. Továbbra is határozottan követeljük,
hogy az Országgyűlés nyilvánítsa piros betűs nemzeti ünneppé,
munkaszüneti nappá október 23-ikát.
Az MSZMP a március 15-ikei és június 16-ikai sikertelen
próbálkozása után október 23-ikával kapcsolatban is a nemzeti
megbékélés jelszavát hangoztatja. Véleményünk szerint ez nem szolgál
mást, mint az MSZMP 1956 utáni szégyenteljes szerepének, mai
hatalomátmentési törekvéseinek elkendőzését.
A tényleges nemzeti megbékélés a hatalom mai birtokosainak a
politikai, gazdasági kiváltságairól való lemondását, a valódi
demokrácia megteremtését jelenti, s nem egy-egy történelmi dátumhoz
kapcsolódik.
Budapest, 1989. szeptember 25-ikén.
Az Október 23-ika Bizottság. (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Beszélő legújabb száma - 1. folyt.
|
- Műsorunkban ezen kívül bemutatjuk a Kiskunhalason megjelenő
Ellentét című új független lapot, a Kereszténydemokrata Néppárt
programjainak alapelveit és egy ritka dokumentumot, A Független
szövetség az emberi jogok védelméért Bulgáriában elnevezésű csoport
felhívását a magyar néphez és kormányhoz.
Következzen tehát a kiskunhalasi lap. Az Ellentét címet viseli,
amelyből a "tét" vastagon van szedve. Polgári, közéleti lap,
olvasható a fejléc és a koronás címer alatt. És mindjárt a címlapon
két hirdetés:
- A Kiskunhalasi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága felvesz
tanácselnöknek politikailag megbízható első titkárt, lehetőleg
tanári diplomával. Tanácsi múlttal rendelkezők előnyben. Jelige:
süllyed a hajó.
- És alatta egy másik:
- Magyar-amerikai vegyesvállalat igazgatói állást hirdet,
sportos, lovagolni tudó, ejtőernyőző, jól tájékozódó, erkölcsi,
etikai kérdésekben sziklaszilárd pályázók jelentkezését várjuk.
Jelige: valahol már találkoztunk.
- Íme a szerkesztőség beköszöntője.
- Egy évvel ezelőtt gondolni sem mertünk arra, hogy saját
újsággal lepjük meg - reméljük nemcsak magunkat. Egy éve, hogy
Halason elindult valami, amit ma már hivatalosan is ellenzéknek
neveznek. Akik felvállaltuk a sokszor rosszindulatú, lekicsinylő
cimkézés ódiumát, nem voltunk sokan. Még ma sem tudjuk tömött
sorokban betölteni a Kossuth utcát, de ahogy oszlik a belénk oltott
és szüntelenül táplált félelem, lassan szaporodunk.
A kezdeti civil kurázsi tétova hangja ma már határozottabb,
egyre eltökéltebb. Úgy gondoljuk, már átléptük azt a határt, ahonnan
ha akarnánk sincs visszaút. Egy esetleges felelősségre vonáskor már
nem hivatkozhatunk tévedésre, megbotlásra az enyhébb büntetés
reményében. Fél éve talán még igen, ma már nem. Tudjuk, ellenségeink
szaporodnak, de vígasztal bennünket, hogy nemcsak ők, a barátaink
is. (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Beszélő legújabb száma - 2. folyt.
|
Lassan letisztulunk. Már látszanak a két szervezet - az SZDSZ és
az MDF - körvonalai. Nem azok, amelyek elválasztanak bennünket,
hiszen igazából nem tudunk elválni egymástól. Együtt féltük,
izzadtuk ki egymást, ugyanazt a célszalagot feszítették ki elénk.
Legfeljebb a cél elérésének módjában, a rászánt idő a nemzet
türelmének és teherbírásának megítélésében lehetnek közöttünk
vélemény- és ebből adódó sílusbeli különbségek.
Lám megjelentünk. Minden nehézség, kétkedés dacára. Újságot
írunk, mintha nem lenne más ezer dolgunk is. Mintha nem lenne
fontosabb, hogy az eddig szokott módon a munkaidő után - úgy mint
eddig - úgy, ahogy a nép többsége teszi, szabadidőben disznót
hízlalva, szőlőt vagy kukoricát művelve, fusizva keressük meg a
család számára szükséges fizetés kiegészítést. Mégsem tudunk mást
csinálni.
Egy év alatt a politizálás az életünk szerves része lett.
Hisszük, hogy csinálnunk kell, hisszük, hogy jót teszünk vele.
Tisztelt hölgyem, uram
Kedves Barátunk
Meg kellett jelennünk,
mert másképp nem tudtunk eljutni Önhöz. Szeretnénk mondani Önnek
valamit, szeretnénk, ha elgondolkodna rajta. Szeretnénk a barátja
lenni. Kevesen vagyunk, és rengeteg a tennivaló. Gyermekeinknek egy
sokkal szebb világot szeretnénk megteremteni. Segítsen, beszéljük
meg, hogyan. Szükségünk van Önre, gondolataira, tevékenységére.
Tudjuk, ennek az újságnak a színvonala nem emel minket a
Parnasszusra. Nincsenek újságíróink, laikusok vagyunk. Otthon
éjszakánként izzadjuk ki mondanivalónkat és pironkodva lopjuk ki a
családi kasszából a kiadáshoz szükséges pénzt. De bízunk benne, lesz
ez jobb is, ha Ön segít nekünk e tevékenységünkben.
Kérjük és felajánljuk Önnek, legyen a munkatársunk, írjuk együtt
ezt az újságot.
Nem tagadjuk, készülünk a választásokra, és szeretnénk
megismerteti magunkat, elképzeléseinket. El akarjuk érni a bizalmát,
hogy méltóképpen képviselhessük Önt. (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Beszélő legújabb száma - 3. folyt.
|
Az akarjuk, hogy többet lássuk Önt mosolyogni, sétálni,
szórakozni, hogy kiegyensúlyozottabbak és szebbek legyenek
mindennapjai családja körében. Hogy a munkahelye ne szükségállapot
legyen, hogy ne fájjon a szíve a cipőbolt kirakata előtt, és hogy
tudja: ezentúl nemcsak puszta ígéret, de biztosíték is lesz arra,
hogy gyermekei elé gondtalanabb és szabad jövő táruljon.
Tudnia kell ezt, hiszen erre a biztosíték éppen Ön lesz. Mert
lassan elfelejt félni, egyenként kiszedi a tilalomfákat, megtanulja,
hogy igenis vannak jogai, és egyre több lesz, melyekkel élni is meg
fog tanulni. Mert rá fog jönni, hogy senki sem több Önnél, másnak
annyival van több hatalma, amennyit Ön ad neki saját akaratából. És
azt a hatalmat Ön bármikor vissza is veheti.
Majd el fogja hinni, mert tapasztalni fogja, hogy a leendő
törvények Önért születnek, mert ebben az országban Ön lesz a
legfontosabb. És ha ezt majd megérzi, elhiszi azt is, hogy az anyagi
szűkösségből is van remény a létbiztonság, majd a jólét elérésére.
Ehhez szeretnénk Önt hozzásegíteni, kérjük bízzon bennünk. Ha
tetszik, amit mondunk, teszünk, közölje velünk, de ne mulassza el
rosszallását is kifejezni, ha úgy látja, egyik-másik cselekedetünk
nem az Ön érdekeit szolgálja. Mondja meg, de ne forduljon el
mindjárt tőlünk, hanem segítsen, hogy helyrehozhassuk azt a hibát,
amit átgondolatlanul elkövettünk.
Ugye számíthatunk Önre? Köszönjök.
- A Tisztelt Olvasónak szánt néhány sorból kiderül: nemcsak a
halasiaknak, de a környékbeli községek, tanyák lakóinak is szánják
ezt az újságot, melynek előállításához, megjelenéséhez az ő
segítségüket is várják, elvárják a szerkesztőségben.
És végül két cikk a lapból: Német László a Magyar Demokrata
Fórum nevében írta cikkét: (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Beszélő legújabb száma - 4. folyt.
|
- Mostanában egyre többször elhangzik bizonyos körök fenyegetése
a fegyveres rendcsinálás, a 40 év szocialista vívmányai megvédésének
szükségességéről. Vajon mi az a rend, mik azok a vívmányok,
amelyeket még életek kioltása árán is védeni kell? Kik ellen?
Egyáltalán, miért szorulnak mindig védelemre ezek a néphatalmat
megtestesítő intézmények? Néphatalom? Ha önnön hatalmukat a nép
ellen kell megvédeni, vajon honnan származtatják jogukat a
hatalomra? Honnan a bátorság, hogy magukat egyetlen nemzetmentő
erőnek titulálják? Aki ha nem kapja meg továbbra is az őt megillető
vért és verítéket, akkor az ország is vele hal? Vagy talán a nép a
bűnös, hogy saját javát, élete rendjét csak hóhér kötelétől,
sortüzektől való félelmében akarhatja?
40 év elegendő idő arra, hogy egy rend a társadalom saját
belsőjéből fakadó rend legyen, amelynek megtartása minden polgárnak
és intézménynek elemi érdeke. Ha erre kevés ez a 40 év, akkor nem a
polgárban, hanem a rendszerben van a hiba, és ennek következménye
minden polgárt egyaránt sújt, így Önöket is, fegyvert csörgető,
kötelet csomózó polgártársaim.
Bármennyire is hihetetlen az Önök számára, de van ezektől
tisztességesebb, sőt tisztesebb megélhetést nyújtó foglalkozás is.
Egy demokratikus berendezkedésben, némi lemondás árán igen előnyös
szerződések köthetők. Mondjanak le arról, hogy uralmuk és nyomoruk
fenntartása érdekében fegyvereikhez nyúlnak, és cserébe mi segítünk
egy szadizás nélküli világba való beilleszkedésükben.
Amit ez a nép az elmúlt 40 évben mégis létrehozott, azt Önöknek
nincs joguk kisajátítani. Hiszen azt szinte az Önök vezetése
ellenére hozta létre, bizonyítva azt, hogy az emberek minden
értelmetlenséget megpróbálnak túlélni.
Az elkövetkezendő években egy olyan, alig megvalósíthatónak tűnő
produkcióra készül nemzetünk, amelynek során e századunk
diktatúráinak minden szenny-, mocsok-, ellenségeskedés-, gyűlölet-,
hazugság- folyama fölé a józan észnek és értelemnek egy pallót kell
fektetnie. S ezen a pallón nemzetünknek át kell mennie Európába.
Egyedülálló produkció lesz, ha sikerül. (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Beszélő legújabb száma - 5. folyt.
|
De a pallón haladók legkisebb viszálykodása a palló borulását is
jelentheti. És akkor csak abban bízhatunk, hogy olcsó lesz a vodka,
és lesz bőven. A Kárpát-medence pedig egy alacsonyrendű emberfaj
rezervátuma lesz.
Hát itt tartunk most. Szabad acsarkodni és vicsorogni, fegyver
és kötél után kapkodni, vagy az egyetlen lehetséges utat választani:
hagyni a népet szabadon választani.
- A Szabad Demokraták Szövetsége az aláírása a Miért akar
rendszerváltást az SZDSZ? című írásnak.
- Mert a szocializmus világméretű válsága bebizonyította, hogy a
rendszer életképtelen, és ennek oka magából a rendszer lényegéből
fakad. Ennélfogva minden kísérlet, mely a szocializmus
megreformálását célozza önbecsapás, és újabb, az eddigieknél is
nagyobb katasztrófa veszélyét jelenti. Azért, mert bebizonyosodott:
a világ értelmesen berendezkedett felének gazdasági-társadalmi
fölénye a szocialista országokkal szemben lassan átívelhetetlen
szakadékká alakult. Mert beigazolódott, hogy ideológiából nem lehet
működőképes gazdaságot és civilizált emberi élethez méltó
társadalmat létrehozni.
A vallásokat nem lehet társadalmi-politikai rendszerként
működtetni. A vallásos meggyőződés helye az emberi tudat,
gyakorlásának színhelye pedig a vallás temploma. Vonatkozik ez a
kommunista vallásra is.
Azért, mert a demokrácia és a diktatúra egymást kizáró fogalmak,
és a kettő között nincs harmadik út. Minden ideológia, ha társadalmi
rendszerként értelmezik, egyeduralomra tör, és ez még eddig a
világon mindenütt diktatúrát eredményezett. Ezért is utasítjuk el a
reformszocializmus gondolatát. (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Beszélő legújabb száma - 6. folyt.
|
Mert ma már csak a legcsökönyösebb ortodox kommunisták tagadják
érvek híján is azt az egyértelműen bebizonyított gazdasági törvényt,
hogy elosztható jövedelmet és ebből jóléti társadalmat csak annak a
tőkének a profitjából lehet létrehozni, melynek hatékony működtetése
elé nem gördítenek ideológiai akadályokat. Leghatékonyabban pedig
akkor működik, ha annak tulajdonosa elsőrendűen érdekelt a tőke
legnagyobb hozadékot biztosító befektetésében.
A kollektív, végső esetben úgynevezett össznépi tulajdon a
kezelőit pazarlásra, tisztességtelen egyéni haszonszerzésre
csábítja. Ez a melegágya az érdektelenségnek, a
fejlődésképtelenségnek, a hiánygazdaságnak, a korrupciónak. Ezért,
és hogy az állam veszteségeit ne tudja szétteríteni a gazdálkodás
egészére, kell döntően magántulajdonon alapuló gazdasági rendet
létrehozni.
Azért, mert szocialista viszonyok között nem alakulhat ki az
emberi munka egyetlen, a társadalom valós ígényeit kifejező
értékmérője, a szabad, mindenkinek esélyegyenlőséget biztosító piac.
A szocialista piac azt jelenti: hiánygazdálkodás. Mert az állam
szabadsága csak az állampolgárok szabadságának rovására növekedhet.
Ezért kell megszüntetni az állam túlsúlyos voltát, és szerepének nagy
részét a helyi önkormányzatokra ruházni. Így válik lehetővé az
egyéni szabadságjogok kiteljesülése.
Azért, mert jóléti társadalmat csak a szabad állampolgárok
szabad tevékenységével lehet megvalósítani. Az ennek megfelelő
egyetlen társadalmi rend pedig a polgári demokrácia. Mert
szeretnénk, hogy gyermekeinknek megadassék ez a szabadság és jólét,
amit mi a megnyomorított gondolkodásunkkal elképzelni sem tudunk.
Azért, mert elég volt a hazugságokból, az elnyomásból, a
kilátástalanságból, az ostobaságból, a bizalmatlanságból, a
földhözragadt primitívségből. (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Beszélő legújabb száma - 7. folyt.
|
- A Kereszténydemokrata Néppárt arra vállalkozik, hogy a
legszélesebb rétegekkel megismertesse azt az államhatalmi formát,
melyet a közvélemény röviden kereszténydemokráciának nevez. S mely a
történelmi Európa keresztény világnézetéből, állameszményéből és
kulturájából fejlődött ki. E politikai berendezkedés képviseletét a
politikai közéletben azért vállaljuk, mert meggyőződésünk szerint ez
biztosítja a legnagyobb szabadságot és szocialista igazságot az
állampolgároknak.
- Mit értünk kereszténydemokrácia alatt? A kereszténydemokrácia
olyan tagolt, pluralista szerkezetű államalakulat, amelyben az állam
nem öncélú, hanem közvetlen embercélú intézmény, a hatalmat a nép
akaratából demokratikusan választott parlament útján gyakorolja a
közjó, a haladás és a béke érdekében.
A kereszténydemokráciában az embercélúság azt jelenti, hogy a
társadalomban elsődleges érték az ember mint személyiség, az állam
elsődleges funkciója pedig olyan társadalmi berendezkedés
megvalósítása és védelme, amelyben a személyiség érvényesülési
lehetőséget kap a kibontakozásra, és az egyén felelősséggel hat
vissza a közösség boldogulására.
- Helyünk a pártok között. Mindebbből következik, hogy
világnézeti alapon álló politikai párt vagyunk, de nem egyházi, vagy
felekezeti párt. Az egyházaknak nincs, és soha nem is volt politikai
pártja, lévén hivatásuk lelki küldetés. Lehetséges viszont olyan
párt, amely magáévá teszi az egyházak hit- és erkölcstanát és
egyházpolitikai síkon segíti azok szabad működését.
A Kereszténydemokrata Néppárt ilyen párt akar lenni. Életünket a
szociális és demokratikus eszmék jegyében, a magunk sajátos magyar
hagyományaira és adottságaira építve szabadon akarjuk berendezni.
(folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Beszélő legújabb száma - 8. folyt.
|
Világnézetünkből következik, hogy ellene vagyunk minden olyan
elgondolásnak, vagy megvalósítandó tervnek, amely a környezet
rombolásával az ember fizikai létét veszélyezteti. Eszményképünk a
szabadság és egyenlőség elvű demokrácia, amely a népi
önkormányzatokban valósul meg, és a parlamentáris, demokratikus
kormányformában csúcsosodik ki.
A pluralizmuson alapuló demokrácia egészséges működésének
feltétele egy független közéleti információs iroda létrehozása, mely
lehetővé teszi, hogy mindenki hozzájusson a közéleti részvételhez
szükséges információkhoz. A pártok számára egyedül ez teszi lehetővé
a demokratikus törvényhozásban való helyes és szakszerű részvételt.
Azt akarjuk, hogy demokráciánk a nép olyan valóságos
önkormányzata legyen, amelyben a nép, a törvényhozó testület, a
végrehajtói és a bírói hatalom feltétlenül tiszteli az örökérvényű
jogelveket, és döntéseiért felelősséget vállal.
- Célunk a politikai, gazdasági és közigazgatási
önkormányzatokra épülő társadalom megvalósítása. Az önkormányzatok
kialakítása pártunk programjának sarkalatos pontja, mert ez a
demokrácia igazi nevelőiskolája is, amelyben a közjogokkal való
felelősség és gyakorlat kifejlődhet. Nagy előnye, hogy az önálló
gazdasági egységként működő közösségek sajátos igényeiknek és
lehetőségeiknek megfelelően tervezhetik meg és valósíthatják meg az
előállított javak hasznából szociális, kulturális, egészségügyi,
satöbbi hálózatukat, valamint infrastruktúrájukat.
Az önkormányzat nagyobb védelmet és ösztönzést ad a vállalkozó
szellemnek és az egyéni kezdeményezésnek. Elősegíti az önálló kis
egzisztenciák szaporodását és a magántulajdon egészséges fejlődését.
Szükségesnek tartjuk tehát az önálló, független, szabad falvak,
városok és megyék önkormányzatának kiépítését. Ezeket az
önkormányzatokat jogszabályalkotó hatalommal is fel kell ruházni,
mely biztosítja, hogy polgáraik életviszonyait maguk szabályozzák.
(folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
|
|
- A Beszélő legújabb száma - 9. folyt.
|
Az állam az önkormányzatokat olyan adópolitikával támogassa,
amely lehetővé teszi, hogy a jól működő önkormányzatok kezében minél
több gazdasági eszköz maradjon az önfejlesztésre.
Szükségesnek tartjuk ugyanezeknek az önkormányzati elveknek a
gazdálkodó szervekre, elsősorban a kis- és középüzemekre való
kiterjesztését is.
- A közigazgatás demokratizálása elengedhetetlenül szükséges az
önkormányzatok zökkenőmentes működéséhez. Az önkormányzatok jó
működése egy pluralista társadalomban elképzelhetetlen a törvényt
ismerő szakemberek és végrehajtók függetlensége nélkül. Ennek
érdekében mielőbb törvényben és köztisztviselői szolgálati
szabályzatban kell megfogalmazni és biztosítani a köztisztviselői
függetlenséget. Az összeférhetetlenség kimondása pedig lehetetlenné
tenné bármely párt-, rokoni- vagy egyéb érdekkapcsolatok kiépülését.
- A kereszténydemokrácia szociálpolitikájában első helyet kell
biztosítani a családvédelemnek, a nyugdíjasok, a rokkantak és az
önhibájukon kívül munkanélkülivé vált embertársaink ügyének. E
kérdésekben a társadalmi szolidaritás álláspontjára kívánunk
helyezkedni. Szükségesnek tartjuk e nagy fontosságú kérdés
rendezésének összehangolását.
A családvédelem terjedjen ki a családi bérre, a családi adó
rendszerére, az anyaság védelmére. A gyermeknevelés anyagi
elismerése - tekintettel az iskoláztatott gyermekek számára is - ne
megalázó segély legyen, hanem a társadalom által is elismert munka
jogán szerzett jövedelemtöbblet.
- Elengedhetetlennek tartjuk az állam és az egyházak közötti
feltétlen bizalomra épülő kapcsolat rendezését. E rendezés bizalmi
alapját szolgálhatja az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetése. A
lelkiismereti- és vallásszabadság elvét valljuk. Meggyőződésünk,
hogy a vallás nemcsak magánügy, ezért kívánjuk az államilag elismert
vallási felekezetek számára a közszabadságot, a társadalmi,
kulturális, szociális és gazdasági szervezkedés jogát, az oktatás és
a nevelés szabadságának teljes biztosítását. (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Beszélő legújabb száma - 10. folyt.
|
Az egyházak belső ügyeibe az állam ne avatkozzék be.
Sérthetetlen jognak tekintjük az egyházak belső szervezkedési,
igehírdetési jogát. Állítsa vissza az állam az egyházak
iskolaalapítási jogát, és valamennyi iskolában tegye lehetővé a
hitoktatást.
- A keresztény szolidaritás elvi alapjához tartozik az is, hogy
minden embernek joga van az élethez, a gondolati-, a szólás- és a
személyi szabadsághoz, valamint a szociális igazságosság alapján a
megélhetéshez. Éppen ezért szolidaritást vállalunk minden néppel,
nemzetiséggel bárhol éljenek is a nagyvilágban.
A szereteten és a szolidaritáson kívül e magyarságért a konkrét
segítségnyújtásban is elkötelezettnek érezzük magunkat. Ezért az
ügyért bárhol és bármikor mindenkivel készek vagyunk az
együttműködésre.
- Külpolitikánk célja a világgal békességben élő magyar állam.
Tudjuk, hogy a magyarság létét meghatározza geopolitika helyzete, a
nemzetközi helyzet, és ehhez külpolitikánknak igazodnia kell.
Az adott külpolitikai viszonyok között kell megkeresnünk és
megtalálnunk független létünk lehetőségeit. Ezért arra kell
törekednünk, hogy legfőbb céljainkkal a népek egyetemes
békeerőfeszítéseibe, és a nagyhatalmak harmonikus érdekeibe
kapcsolódjunk be. Úgy gondoljuk, hogy ezt elsősorban hazánk
gazdasági, társadalmi és politikai stabilitásának megőrzésével
érhetjük el, szolgálva ezzel az európaiság gondolatát is.
Földrajzi helyzetünkből adódik a szomszédainkkal való jóviszony
és az együttműködés igénye. Ehhez természetesen a kapcsolatok és a
jószomszédság kölcsönös akarása szükséges. Nekünk erre készen kell
állnunk, ezt kívánja az ott élő magyarság érdeke is. (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Beszélő legújabb száma - 11. folyt.
|
- Hiszünk abban, hogy részleteiben még kialakítás alatt álló
programunknak ezek a sarkalatos elvei is elegendő gondolati anyagot
és az együttműködő cselekvésre való biztatást nyújtanak azok
számára, akik világnézetükben, erkölcsi elveikben keresztények vagy
közel állnak a kereszténységhez, és úgy érzik, elérkezett az ideje
annak, hogy velünk együtt lépjenek a közéletbe és küzdjenek elveik
gyakorlati megvalósításáért.
- Befejezésül egy ritka, és mint ilyen, annál értékesebb
dokumentummal ismertetjük meg hallgatóinkat. Bulgáriából érkezett
az, ottani független szövetség, az Emberi Jogok Védelméért
elnevezésű csoport intézte a magyar néphez és kormányhoz:
"A világ azon részén, amelybe a történelmi sors országainkat
juttatta, erőteljes demokratizálódás és a civilizácó valódi
értékeinek visszaállítását célzó folyamat bontakozik ki. Az önök
országa történelmi hagyományaihoz és a demokratikus Európához
tartozásához híven ezen folyamat úttörőjévé vált. Azon országok
egyikévé, amelyre a többi kelet-európai nép elismeréssel és
reménnyel néz. A folyamatban lévő megújulásban saját jövőnket látja.
Azt, aki ismeri a magyar történelmet, nem lepik meg ezek a
fejlemények. Az önök történelme ugyanis a kitartás és a túlélés
olyan hosszan tartó csodája, amelyet csak egyedülálló képességekkel
lehetett megvalósítani. A magyarok Szent István királysága alatt
hamarosan a keresztény Európa erős védőbástyájává lettek a keletről
érkező barbár betolakodókkal szemben. Az idegen megszállások
időszakaiban a magyarok nemcsak megőrizték nemzeti örökségüket,
hanem az őket uralmuk alatt tartók történelmét is gazdagították.
1741-ben a magyar lovasság bravúrja mentette meg Mária Terézia
császárnőt a katonai katasztrófától. Magyarország 1848-as
függetleneségi törekvéseit csak Oroszország végzetes közbelépése
hiúsította meg.
A jelen kor viszontagságait nemzedékünk jól ismeri. Ha 1956
őszén a magyar szabadságharc nem kel fel a sztálinista önkényuralom
ellen, akkor a demokráciához vezető mai átmenet sokkal fájdalmasabb
lett volna. (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Beszélő legújabb száma - 12. folyt.
|
Más vonatkozásokban azonban a történelem csapásai kegyesen
befolyásolták nemzetük életét. A jelentős nemzetiségi kisebbséggel
rendelkező Magyarország a történelmében hosszú időszakokon át tartó,
egymást gyilkoló ellenségeskedés hagyatékát legyőzve a nemzetiségi
problémák megoldásának példaképévé vált más kelet-európai
országokkal ellentétben, ahol a kisebbségeket elnyomják és
beolvasztják, az önök országában minden nemzetiség egyenlő jogokat
élvez.
Mostani felhívásunknak az a célja, hogy kifejezzük
elismerésünket a legutóbbi magyar emberbaráti gesztus előtt, amely
elnyerte a világ demokratikus közvéleményének elismerését. Azelőtt a
gesztus előtt, amelynek révén Magyarország a keletnémet
állampolgárok ezrei számára lehetővé tette a Nyugat-Németországba
való kivándorlást.
Ennek a gesztusnak a valódi nagyságát azok értékelik igazán,
akik szabadságuktól megfosztva élnek és mindazok, akik - mint Petőfi
Sándor - készek életüket feláldozni szabadságszeretetükért.
Mindannyiunk számára világos, hogy ez az epizód nemcsak egy magasabb
életszínvonallal rendelkező államba vándorlás hullámát jelenti,
hanem a tömeges menekülést egy olyan politikai rezsimből, amely
cinikusan eltiporja az alapvető emberi jogokat, mint például az
utazás jogát. Azon ezrek számára, akik el akarták hagyni a
sztálinizmus egy klausztrofóbiás szigetét, Magyarország a remény
jelképé vált.
Erkölcsi elszántságának elismeréseként a magyar nemzetet
megérdemelten terjesztették elő a Nobel-békedíjra. Mi bolgár
emberjogi aktivisták boldogan támogatjuk ezt az előterjesztést.
Meggyőződésünk, hogy nincs még egy olyan díj, amely méltóbban ismeri
el az önök teljesítményének nagyságát. Természetesen önök valódi
jutalmukat s az elismerést majd a történelemtől és a jövő
nemzedékektől kapják. (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A Beszélő legújabb száma - 13. folyt.
|
Az önök emberséges viselkedése bebizonyította, hogy Magyarország
felismeri az emberi jogok elsőbbrendűségét, és megérdemli a jövő
európai házának tiszteletét.
A demokratizálódási folyamatok egyetlen európai államot sem
fognak elkerülni. Ezek a folyamatok már megindultak Bulgáriában, de
mindaddig, amíg önmagukban meg nem erősödnek, számunkra - csakúgy,
mint a keletnémetek és a románok számára - az önök országa továbbra
is követendő példát jelent, a remény fénycsóváját, és mint utolsó
mentsvárkénti menedékhelyet.
Kérjük, fogadják őszinte üdvözletünket és elismerésünket önök és
a bátor magyar nép.
Fogadják jó kívánságainkat új, demokratikus politikájuk
sikeréhez és Magyarország általános jólétéhez.
Aláírás: Független Szövetség az Emberi Jogok Védelméért
Bulgáriában. Szófia, 1989. szeptember 26-ikán." +++
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|