|
|
|
|
MSZMP-kongresszusi előzetes (1. rész)
|
1989. október 5., csütörtök - Egy radikális változásokat ígérő új platform mentén sikerül-e megújulnia az MSZMP-nek, illetve utódpártjának, vagy a különböző, egymással további kompromisszumra már képtelen politikai csoportokra bomlik?
Nem kétséges, hogy ez az egyik legfontosabb és egyúttal a legtöbbször emlegetett kérdés a kormányzó párt pénteken kezdődő kongresszusa kapcsán, s nem csupán itthon, hanem a külföldi sajtó gyakori elemzéseiben is. A küldötteknek mindemellett dönteniük kell az új alapszabályról, a működési kereteket újrafogalmazó szervezeti szabályzatról és a névváltoztatásról is, valamint a párt új vezető testületeiről, illetve tisztségviselőiről. Természetesen ez utóbbiak már mind annak függvényei: együtt vagy külön utakon haladnak-e a különböző áramlatokat képviselő, nem egyszer egészen eltérő politikai arculatú csoportosulások. Hiszen a különböző irányzatok nézet- és érdekkülönbségei egyre markánsabban fogalmazódtak meg az utóbbi hónapok során - elég csupán a küldöttválasztások körüli éles vitákra utalni. Nem volt véletlen, hogy éppen a küldöttválasztások során bontakozott ki olykor indulatoktól sem mentes vita, hiszen a mostani kongresszuson a korábbiakhoz képest szélesebb a küldöttek, a küldöttcsoportok jogköre. A küldöttcsoportok például a kongresszus alatt mindvégig élhetnek javaslattételi jogukkal mind politikai, mind ügyrendi, mind személyi kérdésekben. Ugyanakkor lehetőségük van határozatok kezdeményezésére és személyi jelölésre is. A küldöttek nyílt szín előtti vitáját pedig az garantálja, hogy a tanácskozáson nincsenek szekciók, így az eszmecsere mindvégig plenáris ülésen zajlik. A napirend értelmében a küldöttek elsőként a Központi Bizottságnak a politikai helyzetről készült beszámolóját hallgatják meg. Ezt követően a párt programnyilatkozatát, illetve az új alapszabályra és a szervezeti szabályzatra vonatkozó elképzeléseket vitatják meg a kongresszusi küldöttek. Ez utóbbi kapcsán várhatóan a vita egyik központi kérdése lesz a működési alapelvek, ezen belül is a demokratikus centralizmus elvének további érvényesítése, vagy esetleg a szakítás azzal. E témakörben vetődik majd fel a névváltoztatás is, amely nyilvánvalóan nem csupán egyszerűen a név módosítását jelenti, hanem tartalmi, politikai módosulást. (folyt.köv.)
1989. október 5., csütörtök 13:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|