|
|
|
|
Az MSZMP kongresszusa előtt
|
--------------------------- London, 1989. október 4. (BBC, Panoráma) - Magyarországon, ahonnan jelentések szerint változatlanul zajlik a keletnémetek ütemes távozása Ausztriába, kongresszusra készülődik az MSZMP. Hogyan látja a párt helyzetét és esélyeit egy Londonban élő politológus, Kelet-Európa-szakértő? Schöpflin György írását olvassuk fel: A Magyar Szocialista Munkáspárt pénteken kezdődő kongresszusát sokan sorsdöntőnek tartják. Több hónapja olyan mélyreható belső harcok folynak a párt jövője körül, hogy most számos vélemény szerint elérkezett az igazság pillanata és dönteni kell. Az is megtörténhet azonban, hogy ezek az elvárások nem teljesülnek, és a kongresszus egyfajta kompromisszummal zárul. Mindenesetre lényegbe vágó kérdésekről kell dönteni. Az uralkodó kommunista párt beismerte, hogy többé nincs sem elegendő ereje, sem tekintélye ahhoz, hogy az eddigi monopolista módon vezesse az országot. Elfogadja tehát azt, hogy más politikai pártok is kormányszerephez jussanak, vagyis más szóval azt, hogy Magyarország többpártrendszerű demokráciává váljék. Felmerül persze a kérdés, hogy miként illeszkedik be a kommunista párt ebbe az új rendszerbe. Más szóval mit jelent a kommunizmus a többpártrendszerű demokrácia körülményei között, és az egyeduralomhoz szokott párt vajon képes lesz-e a hatalom megosztására. Alapjában véve három fajta választ adnak ezekre a kérdésekre. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint tulajdonképpen semmi baj sem volt a régi rendszerrel, és apróbb módosítások is elegendők lettek volna. Ez a vélemény, amelyet a Münnich Ferenc Társaság képvisel, a küldöttek mintegy 10 százalékának támogatására számíthat. A fennmaradó 90 százalék viszont nagyjából 5:4 arányban megoszlik, mégpedig a konzervatívok javára. (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- MSZMP kongresszus előtt - 1. folyt.
|
Ez az áramlat, amelynek élén Berecz János áll, elfogadja ugyan bizonyos reformok szükségességét, de a szilárdság, a rend és a fegyelem kategóriáit hangsúlyozza nagyobb nyomatékkal. Hívei a pártbürokrácia közép- és felső köreiből kerülnek ki, az olyan emberek közül, akikben zavart keltettek az utóbbi egy év gyors változásai, és akik fájlalják azt, hogy a tájékoztatási szervek elvetik. S ami ennél is fájóbb: az emberek többsége is elveti mindazt, amin a párt 40 évig munkálkodott. Ezek az emberek aggódnak állásaikért is, és ha azt el is fogadják, hogy a kommunista párt többé nem tarthat igényt politikai monopóliumra, a marxizmus-leninizmus elveit nem hajlandók elvetni. A reformszárny ezzel szemben meg van győződve arról, hogy a jelenlegi rendszert terheli a felelősség Magyarország súlyos politikai és gazdasági helyzetéért, és ebből a meggyőződésből kiindulva hajlandó teret adni a valódi demokráciának. A Pozsgay Imre vezette reformáramlat szeretne bekapcsolódni az európai demokrácia rendszerébe, megtartva a szocialista irányvételt. A küszöbönálló kongresszuson azonban nehézségekbe ütközhet, hiszen kisebbségben van, és nagyon nehéz lesz meggyőznie a kételkedőket, az opportunistákat, illetve mindazokat, akik ingadoznak a nómenklatúra merevsége és a reformerek között. Megtörténhet viszont, hogy a reformerek a szakítás helyett inkább kompromisszumra törekszenek majd, nem utolsósorban abból a megfontolásból kiindulva, hogy ha kisebbségben maradnak, elvesztik a párt intézményeiből származó előnyöket. Az ország egészét tekintve egyébként a kommunista pártot aligha lehet népszerűnek mondani. A legtöbb becslés szerint a lakosságnak mindössze 25-30 százaléka támogatja a pártot és ezeknek is nagy része Pozsgay Imre híve. Ha tehát a párt ketté szakadna, és kiválna belőle a Pozsgay vezette kisebbség, amely demokratikus szocializmusra törekszik, akkor a többség még a jelenleginél is gyérebb támogatásra számíthatna. (folyt.)
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- MSZMP kongresszus előtt - 2. folyt.
|
Az idén megtartott négy pótválasztás arról tanúskodott, hogy a kommunista párt számíthat ugyan bizonyos politikai támogatásra, de nem elegendőre ahhoz, hogy megtartsa jelenlegi pozícióit. Megtörténhet, hogy éppen ez a felismerés készteti majd a pártot az egység megőrzésére a küszöbön álló kongresszuson. +++
1989. október 4., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|