|
|
 |
|
 |
Szakszervezeti nagygyűlés Debrecenben - Nagy Sándor a szakszervezetekről és a kormány munkájáról (1. rész)
|
1989. október 4., szerda - A Szakszervezetek Hajdú-Bihar Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának szerdán Debrecenben tartott ülésén Nagy Sándor, a SZOT főtitkára ismételten kifejtette, hogy súlyos hibának tartja azt a kormányzati döntést, amely - két termék kivételével - szabad árformába sorolta az élelmiszereket. Sajnálatosnak nevezte, hogy a kormány hű maradt önmagához, azaz ezúttal sem figyelt oda a szakszervezetek véleményére, s olyan döntést hozott, amely önmagában gerjeszti az inflációt. Nagy Sándor szerint e rossz kormányzati döntés következményeivel a szakszervezeteknek szembe kell nézniük, s egységes álláspontot kell kialakítaniuk róla.
A SZOT főtitkára szerint napjainkban Magyarországon a politikai
helyzet a destabilizáció irányába halad, s csak remélni lehet, hogy
a választások tisztább, konszolidáltabb körülményeket teremtenek.
Jelenleg, mondotta, tulajdonképpen nincs is kormányzó párt az
országban. A kormány ugyanis mondhatni függetlenedett saját
pártjától, a párt álláspontjának mérlegelése és méltánylása nélkül
kíván össznemzeti kormány lenni. Ez olyan képtelenség - hangoztatta
Nagy Sándor -, ami csak most és csak Magyarországon fordulhat elő. A
szaktanács vezetőjének véleménye szerint tovább súlyosbítja a
helyzetet az, hogy ma hazánkban a kelleténél erőteljesebben uralják
a politikai változásokat a személyes ambiciók, s ezek több esetben
országos, sőt nemzeti érdekeket is háttérbe szorítanak. Ilyen
helyzetben minden más időszaknál súlyosabb felelősség hárul a
szakszervezeti mozgalomra, amelynek éppen ereje megtartása érdekében
meg kell őriznie cselekvési egységét.
Arra a kérdésre, hogyan lehet a szakszervezetben bízni, amikor
sztrájkkal sem tudta megakadályozni a húsáremelést, Nagy Sándor
azzal a viszontkérdéssel válaszolt: hogyan lehet bízni abban a
kormányban, amelyiknek másfélmillió ember megmozdulása nem mond
semmit? Az a másfélmillió ember ugyanis augusztus 18-án arra
figyelmeztetett, hogy a társadalom legrosszabb helyzetben lévő
rétegei már-már nem tudják elviselni rájuk nehezedő terheket. A
kérdés immár az, mennyire lehet nemzetinek tekinteni azt a kormányt,
amely az ismert módon reagált e figyelmeztetésre.
Megkérdezték a SZOT főtitkárától azt is, küldött lesz-e az MSZMP
kongresszusán. Nemmel válaszolt, de mint mondotta, meghivottként ott
lesz a pártkongresszuson. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 20:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szakszervezeti nagygyűlés Debrecenben (2.rész)
|
A délutáni órákban a MÁV Debreceni Járműjavító Üzemében
renndezett szakszervezeti naggyülésen mondott beszédet a SZOT
főtitkára. Ott egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a
szakszervezeti mozgalom érdekeket akar képviselni és védeni.
Átalakítja szervezeti felépítését és döntési mechanizmusát. A
jövőben szövetségbe tömörülő tagszervezetek határozzák meg a
mozgalom munkáját, éppen fordítva, mint eddig, amikor a vezető
testületek döntöttek a tagság helyett. Egyidejüleg Nagy Sándor
kifejtette azt a véleményét is, hogy meg kell őrizni a mozgalom
egységét, mert a szakszervezeti mozgalom sokközpontúsága a termelési
szférában is destabilizáló hatású lenne.
- Ma az országban kevesen akarják az erős, egységes
szakszervezetet - hangoztatta a továbbiakban. Nem érdekelt ebben sem
a kormány, sem a pártok, de még az MSZMP egyes vezetői sem. A
dolgozóknak azonban ez az érdeke. Kormányok és pártok
jöhetnek-mehetnek - folytatta -, de a munkavállaló marad és a
számlát neki kell rendeznie. A szakszervezetnek elemi érdeke, hogy
ne csak a politikai pártoktól legyen független, hanem anyagilag is.
Ezért várhatóan kampányt kezdeményeznek a sztrájkalapok
feltöltésére, azután pedig - legkésőbb a szakszervezeti
kongresszuson - szembe kell nézni a tagdíjpolitikával is.
Nagy Sándor felhívta a figyelmet arra a kormányzati szándékra,
amely meg kívánja szüntetni a szakszervezeti tagdíjak
adómentességét. Úgy vélekedett, hogy a több mint négymilliós
szakszervezeti tagság egységes fellépése megakadályozhatja ezt a
lépést. Több európai ország példáját sorolta fel a szakszervezeti
tagdíj adómentességére. A kormányok - és közvetve a munkáltatók is -
ezzel segítik elő azt, hogy a szakszervezetek önállóan talpon
tudjanak maradni. Hozzátette: Magyarországon valamivel több, minta
három milliárd forintos tagdíjbevételből egymilliárdot szociális
segélyezésre fordít a szakszervezet. (MTI)
1989. október 4., szerda 20:50
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|