|
|
 |
|
 |
Kormányszóvivői tájékoztató a Minisztertanács üléséről (1. rész)
|
1989. október 4., szerda - A Minisztertanács szerdai ülését követően Bajnok Zsolt szóvivő tájékoztatta az újságírókat a Parlamentben.
Elmondta, hogy a kormány egyaránt foglalkozott ülésén a
magyar-szovjet kereskedelmi és pénzügyi mechanizmus átalakításáról
szóló előterjesztéssel, valamint a KGST-országokkal folytatandó
1991-95-ös évekre szóló tervkoordináció helyzetével. Az előbbit
Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, az utóbbit Kemenes Ernő,
az Országos Tervhivatal elnöke terjesztette a kormány elé.
A kormány tagjai egyetértettek abban, hogy a magyar-szovjet
kereskedelemben alkalmazott elszámolást korszerűsíteni kell, hogy
fokozatosan egységessé váljanak a magyar vállalatok számára a
szocialista és a tőkés piac jelenleg még eltérő követelményei. Az
elszámolás korszerűsítése nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a
magyar-szovjet kereskedelemben sikerüljön megállítani a forgalom
csökkentését. Jelenleg ugyanis számottevően megbillent az egyensúly,
és a kereskedelmi kapcsolatokban bizonyos leépülés kezdődött. Éppen
ezért a jövőben olyan rendszert kíván a magyar kormány kialakítani,
amelyben a kereskedelem államközi kötelezettségvállalás nélkül,
világpiaci árakon bonyolódik le. Nő a vállalati kapcsolatok szerepe,
az elszámolásban pedig a konvertibilis valutafizetés válik
meghatározóvá. Mindennek előnyei azonban távlatilag jelentkeznek;
jelenleg az áttérés a magyar gazdaság számára komoly nehézségeket is
okozna. A konvertibilis valutaelszámolás bevezetése számottevő
cserearányromlást eredményezne, ami olyan tehertétel lenne a magyar
gazdaság számára, amelyet egyelőre nem tud elviselni. Problémát okoz
az is, hogy az elsősorban szovjet exportra orientált vállalatoknál
az átállás komoly kapacitáskihasználási gondokat eredményezne. Nem
biztos ugyanis, hogy a szovjet partner dollárért is megvásárolná
termékeiket. Végülis a kormány úgy foglalt állást, hogy erről a
kérdésről további konzultációkat tart szükségesnek; a felvázolt
irányt azonban helyesnek ítéli.
A KGST-országokkal folytatott tervkoordinációs tárgyalások
tapasztalatait röviden összegezte Bajnok Zsolt. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 19:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató a Minisztertanács üléséről (2. rész)
|
A tervkoordinációhoz három szinten - a kormányzatok, a tervhiatalok,
valamint a vállalatok között - láttak hozzá a KGST-országokban. A
tapasztalatok még kezdetiek, de annyi már látható, hogy a
KGST-országok részéről a magyar szándékok és törekvések fogadtatása
eltérő. A felkészülést és a nemzetközi tárgyalásokat az illetékes
kormányzati szervek folytatják, s a kormány januárban ismét
áttekinti az eredményeket.
A kormány szerdai ülésén megvitatta a társadalmi szervezetek
vagyonáról készített pénzügyminiszteri jelentést, amely az
Országgyűlés kezdeményezése nyomán készült. A pénzügyi
szakembereknek komoly nehézségekkel kellett megküzdeniük, míg
sikerült összegyűjteni a szükséges adatokat - mégpedig 1968-tól
kezdődően - a társadalmi szervezetek vagyonáról. Ugyanis
meglehetősen kusza, nehezen felkutatható, hozzáférhető adatokat
kellett elemezniük. Végül is az elkészült jelentés csak közelítő
képet nyújt a társadalmi szervezetek vagyoni helyzetéről. A tények
azonban így is meglehetősen érdekesek. 1968-tól - a Munkásőrség
esetében pedig 1974-től számolva - a működési, fenntartási költségek
47,4 milliárd forintot tettek ki. A társadalmi szervezetek
vagyonának értéke 1988-ban 12 milliárd forintra rúgott. Ez nem
tartalmazza a SZOT vagyonát, mivel a szakszervezetek csak olyan
adatszolgáltatásra vállalkoztak, amely az általuk kezelt állami
tulajdon, illetve állami vagyon adataira terjedt ki. A költségvetés
az MSZMP működését az idén 869 millió forinttal, a Hazafias
Népfrontot 314 millió forinttal, a Munkásőrséget 976 millió
forinttal támogatja. Ez az elemzés - bár elképzelhető további
kiegészítés, pontosítás - mindenképpen átlátható, áttekinthető képet
nyújt a Parlamentnek e kérdéskörben.
Személyi javaslatok is szerepeltek az ülés napirendjén. A
miniszterelnök előterjesztése alapján a Minisztertanács október
31-ei hatállyal felmentette Borbély Sándort, a Munkásőrség országos
parancsnokát, saját kérésére, érdemeit elismerve, nyugállományba
vonulása alkalmából. (A kormány a tisztség betöltéséről még nem
döntött.)
A Minisztertanács miniszterhelyettessé nevezte ki Tabajdi
Csabát, és megbízta a Minisztertanács Nemzetiségi Titkárságának
vezetésével. Mint ismeretes, Tabajdi Csaba előzetesen az MSZMP a
nemzetközi pártkapcsolatok osztályának helyettes vezetője volt.
Bajnok Zsolt arról is beszámolt, hogy a Minisztertanács már korábban
megalakította a Nemzetiségi Kollégiumot, amelynek feladata, hogy a
nemzetiségi szövetségek bevonásával közreműködjön a jogállamhoz
méltó nemzetiségi politika kialakításában. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 19:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató a Minisztertanács üléséről (3. rész)
|
Az Országgyűlés külügyi bizottsága mellett pedig hamarosan megalakul
a nemzetiségi albizottság, amely szorosan együttműködik a
Nemzetiségi Kollégiummal, valamint az operatív feladatokat ellátó
Nemzetiségi Titkársággal. A parlamenti albizottság a határokon kívül
élő magyarok ügyeivel, a velül való kapcsolattartás formáival kíván
foglalkozni.
Még egy személyi döntés született a kormányülésen: a
Minisztertanács javasolta az Elnöki Tanácsnak, hogy Papp Sándort, a
párizsi UNESCO képviselet tanácsosát rendkívüli követté és
meghatalmazott miniszterré nevezze ki.
Mivel a Munkásőrség sorsának alakulása körül rendkívül sok a
vita, ezért a kormány úgy döntött, hogy december helyett már
októberben napirendre tűzi a testület helyzetével kapcsolatos
javaslatokat. A kormány egyébként kifejezte szándékát, hogy
semmiféle új fegyveres testület létrehozását nem támogatja.
Az ülésen szóba került október 23. kérdése is. A kormány
véleménye szerint október 23-át nem nemzeti ünneppé, hanem nemzeti
emléknappá kell nyilvánítani. Az lenne ugyanis az egész társadalom
számára a legjobb, ha ez a nap a nemzeti megbékélés érzését
erősítené.
Bajnok Zsolt elmondta: a román hatóságok nem járultak hozzá
ahhoz, hogy hivatalos magyar kormányzati delegáció vegyen részt
október 6-án, az aradi megemlékezésen. Így a hivatalos képviseletet
Magyarország bukaresti nagykövete látja el. Ez azonban nem jelenti
azt, hogy valaki magánemberként ne utazhatna a helyszínre, s ne
vehetne részt az emlékünnepségen. A magyar kormány egyébként október
6-án a Hősök terén és a Batthyány emlékmécsesnél képviselteti magát.
Végül a kormány döntött arról, hogy javasolja az Elnöki
Tanácsnak annak az 1985-ös törvényerejű rendeletnek a módosítását,
amely a Magyar Gazdasági Kamaráról szól. A módosítás lényege, hogy
lehetővé teszi a kamara számára önálló jogi személyiséggel
rendelkező tagszervezetek létrehozását. Ezek munkáját a kamara
koordinálja.
Ezután Bajnok Zsolt az újságírók kérdéseire válaszolt. Nemmel
felelt arra a kérdésre, változik-e a kormány munkája az MSZMP
hétvégén sorra kerülő kongresszusát követően. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 19:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató a Minisztertanács üléséről (4. rész)
|
A kormány az elmúlt hónapokban önálló politikát alakított ki. A
kormányzati taktikát és stratégiát kövzetlenül - kiváltképp rövid
távon - aligha befolyásolhatja az MSZMP kongresszusának kimenetele.
A kormányzati tennivalókat ugyanis alapvetően a gazdasági
szükségszerűségek határozzák meg, amelyek meglehetősen szűk pályát
jelölnek ki.
A Szabad Európa tudósítója azt tudakolta, vajon a Szovjetunióval
folytatott kereskedelem terhes-e Magyarország számára. Bajnok Zsolt
határozottan leszögezte: Magyarország számára a Szovjetunióhoz
fűződő gazdasági kapcsolatok meghatározóak. Ebből ugyan adódnak
olyan kötelezettségek is, amelyek alkalmanként terhesek lehetnek,
felmerülnek nehézségek is, de a magyar kormány legnagyobb aggodalma
éppen az, hogy az együttműködésnek, a kereskedelmi forgalomnak a
tendenciája kedvezőtlen, csökkenés tapasztalható. A magyar gazdasági
vezetés szerint rendkívül sok a kiaknázatlan lehetőség, s a
kapcsolatrendszerben a konzervativizmus érvényesül. Sokkal több
piaci elemre, az áru- és pénzviszonyok erősítésére lenne szükség. A
KGST-országok megújulása nélkül a magyar gazdaság saját nehézségeit
csak később és nagyobb áldozatok árán tudja megoldani.
Egy kérdés kapcsán Bajnok Zsolt elmondta: törvény készül az
internáltak, kitelepítettek és az 1956 után bebörtönzöttek
rehabilitálásáról, a részükre adandó kártérítésről. A jogszabályon
azonban még dolgoznak, így nyilvánvalóan sok kérdésben még
pontosítani kell. Mivel a szerkesztőségekhez sok levél érkezik ezzel
kapcsolatban, Bajnok Zsolt elmondta: az érdekelteknek az Igazságügyi
Minisztérium büntetőjogi főosztályához, dr. Nagy Zoltán
főosztályvezetőhöz, illetve munkatársaihoz kell fordulniuk.
A következőkben néhány eljárási előírást ismertetett. Az
elítéltek esetében a nyugdíj új megállapításához hatósági
bizonyítvány kell. Ezt a bizonyítványt az a bíróság - illetve
jogutódja - fogja kiadni, amelyik annak idején az ítéletet hozta. A
bizonyítványt a nyugdíjintézethez, illetve a nyugdíjfolyósító
szervhez kell benyújtani. Az internáltak, a kitelepítettek, a
hadifoglyok, a munkára kivittek és az 1956 után közbiztonsági
őrizetben tartottak ügyében a Belügyminisztérium az illetékes. A BM
igazolja az eljárás tényét, időtartamát és ezzel kell a
nyugdíjfolyósítóhoz fordulni. Az anyagi rehabilitációt az
érintetteknek kell kezdeményezniük. A kérelmeket már benyújthatják a
BM-hez, s az igazolások kiadását a minisztérium november 1-jével
megkezdi. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 19:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kormányszóvivői tájékoztató a Minisztertanács üléséről (5. rész)
|
A Munkásőrség sorsára vonatkozó kérdéssel kapcsolatban Bajnok
Zsolt elmondta: a kormány semmiképpen sem akarja halogatni a
döntést. A Munkásőrség jövőjével kapcsolatban többféle lehetőség is
szóba került eddig, ám ennél többet a megbízott szóvivő egyelőre nem
árult el.
Vajon miért nem kívánja a kormány nemzeti ünneppé nyilvánítani
október 23-át, szembekerül-e ezen a téren az ellenzékkel? - hangzott
a következő kérdés. Bajnok Zsolt szerint az ellenzéken belül is
többféle vélemény alakult ki erről. A közvéleményben pedig még
inkább eltérőek a vélemények, attól függően, hogy emberi sorsában,
egzisztenciájában, élete alakulásában kit hogyan érintett 1956.
október 23. Éppen ezért nem az elnevezés az elsődleges, még az sem,
hogy pirosbetűvel vagy feketével nyomják-e ezt a dátumot, hanem az,
hogy mit szolgál és milyen hatást gyakorol a társadalomra. A kormány
nem azt mérlegelte, hogy ebben a kérdésben szembekerül-e az ellenzék
véleményével. A döntő inkább az, hogy mi a jobb az ország, a
társadalom lelkiállapota szempontjából. (MTI)
1989. október 4., szerda 19:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|