|
|
 |
|
 |
Napjaink népvándorlása
|
----------------------
München, 1989. október 2. (SZER, Magyar híradó) - Csaknem
ezerszáz évvel őseink honfoglalása után napjainkban újabb nagy
népvándorlás színhelye a Kárpát-medence, illetve az a 93 ezer
négyzetkilométer, amely Magyarország területéből az igazságtalan
békediktátumok, nemzetiségi települést figyelmen kívül hagyó
határmeghúzások nyomán megmaradt.
Miközben keletnémetek tízezrei hagyják el az NDK-t és igyekeznek
Pannonián keresztül az NSZK-ba, a hazánkon kívülre szorított,
mostoha kisebbségi sorba taszított magyarok menekülnek tömegesen az
anyaországba. Elsősorban Romániában beolvasztásra ítélt
honfitársaink tízezrei vállalják a határátkelés veszélyeit,
otthagyva szülőföldjüket, ingó és ingatlan vagyonukat, mentik
egyszerűen puszta életüket, de már megindult a hazatelepülés
Csehszlovákiából és a Szovjetunióból is. Úgyhogy a gazdasági csőd
fenyegette Magyarországon, ahol többmilliós réteg kényszerül a
szegénység keserű kenyerére, fokozódnak a szociális feszültségek,
gyarapodik a nincstelenek, a hajléktalanok tábora.
Ma, amikor az ENSZ kezdeményezésére világszerte megemlékeznek a
hajléktalanok napjáról, tanácskozásokat rendeznek a
településfejlesztési és lakásgondokról, különösen időszerű, hogy a
magyarországi belső népvándorlás okaival, következményeivel
foglalkozzunk. A kommunista diktatúra egyik legsúlyosabb bűne,
folyamatos, faluellenes politikája, virágzó községek halálra
ítélése, felszámolása, lakóinak városba kényszerítése, most
hatványozottan érezteti kedvezőtlen hatását. Hiszen a menekültáradat
befogadására, letelepítésére ezek a falvak lennének a
legalkalmasabbak, ha nem számolták volna föl a tanácsot, az iskolát,
a munkaalkalmat, nem hanyagolták volna el teljesen az
infrastruktúrát. (folyt.)
1989. október 2., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Napjaink népvándorlása - 1. folyt.
|
A hatalom birtokosai az utóbbi években az ellenzék nyomására
többször is ígéretet tettek a községekben élők hátrányos helyzetének
megszüntetésére, de ebből eddig szinte semmi sem valósult meg,
ellenkezőleg, a tanácsi költségvetés csökkentése tovább növelte a
különbségeket. Például a budapesti általános iskolások az idei
tanévtől ingyen kapják a füzeteket és könyveket, viszont a
vidékieknek továbbra is fizetni kell értük, sőt a községekből a
tanulók tovább ingázhatnak a körzetesített iskolákba, a szülők pedig
saját zsebükből vehették meg a füzeteket könyveket, amelyekért
valószínűleg a városba kellett utazniuk, mert a kistelepülések
kereskedelmi ellátása végnapjait éli. Ráadásul a Pénzügyminisztérium
meg akarja szüntetni a falusi üzletek adókedvezményét, támogatását,
amikor személyzet- és áruhiány miatt a boltok egész sorát zárták már
be.
Ez alaposan megkérdőjelezi mindazt, amit Németh Miklós
miniszterelnök és Pozsgay Imre államminiszter az utóbbi napokban
állított a települések egyenjogúságáról, önkormányzati
függetlenségéről. +++
1989. október 2., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|