Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › január 30.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
Grósz davosi beszéde (SZER, A mai nap)

Lehet, hogy a kelet- európai országoknak a modernizálás érdekében el kell fogadniuk a munkanélküliséget, és az életszínvonal átmeneti csökkenését is. A szocialista országok kritikus esztendők elé néznek - mondta Grósz Károly Davosban, a Világgazdasági Fórum tanácskozásán tartott beszédében. Kelet-Európának nincs más választása, mint megpróbálni örökölt lemaradását felszámolni - jelentette ki a magyar politikus.

SZER-iroda

----------


München, 1989. szeptember 28. (SZER, Szerkesztők fóruma) - A
mikrofonnál Vadász János. Kedves hallgatóim
Amikor kereken 13 évvel
ezelőtt megkezdtem a Szerkesztők fóruma heti beszélgetéseinek hosszú
sorát, őszintén szólva nem sejtettem, hogy valamikor majd sor kerül
egy olyan eszmecserére is szerkesztő kollégáimmal, amelynek csak a
lebonyolítója ül itt Münchenben - vagyis jómagam -, a többiek
rádiónk budapesti irodájának stúdiójában foglalnak helyet. Ezen a
héten itt tartunk.

    Talán jogosan nevezhetem az e heti Szerkeszők fórumát avató
műsornak is, hiszen most 27-ikén, szerdán került sor a Szabad Európa
és Szabadság Rádió budapesti irodájának ünnepélyes megnyitására. Az
ünnepélyes jelzőt talán indokolja az a fogadás, amelynek szerdán
este a várbeli Hilton Szálló bálterme volt a színhelye. A sokrétűvé
terebélyesedett magyar közélet, kulturális élet számos
személyiségének részvételével, továbbá mindazokkal, akik nem valami
fogadáson teremtettek velünk kapcsolatot, hanem hosszú évek óta
súlyos kockázatokat is vállalva működtek közre rádiónkon keresztül a
szabad informálás gyakorlásában, és mindazokkal, akiknek valamilyen
részük volt abban, hogy ez az iroda létrejöhetett.

    A fogadáson beszédet mondott Eugene Pell a Szabad Európa
Szabadság Rádió elnöke, Mark Palmer az Egyesült Államok budapesti
nagykövete, és Ribánszky László, rádiónk magyar osztályának
igazgatója.

    És természetesen jelen voltak mindazok is, akik most a budapesti
iroda stúdiójában ülik körül a mikrofont. Tehát: Ribánszky László a
magyar osztály vezetője, Cseke László és Lángh Júlia.

    És mi is lehetne más ennek az avató-beszélgetésnek a témája,
mind maga az iroda, mert mostantól kezdve sok-sok műsor születik
majd a budapesti stúdiónkban időszerű politikai kérdésekről, de most
egyízben talán indokolt arról beszélni, hogyan jutottunk idáig és
hogyan lépünk tovább. (folyt.)


1989. szeptember 28., csütörtök


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


- SZER-iroda - 1. folyt.

De kiindulásként még csak egy-két percre időzzünk a szerdai
fogadásnál. Milyen személyes benyomásokat szereztetek ott, volt-e
olyan mozzanat a Hiltonban, amit most érdemes rögzíteni? Tessék


    - Kihez szól a kérdésed?

    - Bármelyikőtökhöz.

    - Jó. Hát akkor Ribánszky Lászlónak neveztél és ezt a nevemet
vállalom is, csak egy rádióműsorban már elmondtam, hogy a rádiós
nevemet, a Szabad Európa műsoraiban használt nevemet - Lengyel
Szaniszlót -, még a Kádár-rendszertől kaptam erre változatlanul
nagyon büszke vagyok, és amíg én ennél a rádiónál dolgozom,
szeretnék továbbra is Lengyel Szaniszló néven szerepelni.

    - Helyes, tehát ennél maradunk.

    - Annyira hozzám nőtt ez a név.

    Röviden összefoglalva azt hiszem, mindannyian egyetértünk abban,
hogy nagy megkönnyebbüléssel vettük, hogy ez a megnyitó-ünnepség
véget ért. Igazán mindannyian, akik itt vagyunk, és azok a
kollégáink is, akik nem ülnek itt a stúdióban azt szeretnék, hogy ha
minél előbb elkezdhetne a szürke hétköznapok rendszeres munkája
ebben az irodában és ebben a stúdióban, és elmúlnék körülöttünk az a
felhajtás, amelynek közepette élünk, különösen azok élnek, akik már
hosszabb ideje itt vannak Budapesten - valószínűleg ők is fognak
erről néhány szót szólni.

    A fogadtatás nagyon barátságos, nagyon kellemes volt, de hogy
érzékeltessem valamivel ennek a légkörnek a furcsa voltát, ami mind
annak a következménye, annak a magatartásnak, amit évtizedeken át a
kommunista rendszer a Szabad Európa Rádióval kapcsolatban
kialakított. Hadd mondjak neked egy példát: a tegnapi fogadásunkon
feltüntek hamisított meghívok is, megjelentek olyan vendégek, akiket
eszünk ágában sem volt, hogy meghívjunk. (folyt.)


1989. szeptember 28., csütörtök


Vissza »


- SZER-iroda - 2. folyt.

Azután Forró Tamás a budapesti rádió és televízió ismert
riportere odahívott a kamera elé azzal az ürüggyel, hogy interjút
csinál velem, és aztán mint a bűvész a kalapból a nyuszit,
előprodukált egy szélsőséges nézeteiről ismert nyugdíjas politikust,
akinek a családneve egybecseng az enyémmel. És ő úgy gondolta -
valószínűleg nem tudván ellenállni a revolveres újságírás
csábításának -, hogy ez rendkívül szenzációs. Én ezt rendkívül
mulatságosnak tartottam, mert az az érzésem, hogy a Szabad Európa
Rádió tekintélyének, vagy az én hírnevemnek az, hogy Ribánszky
Róberttel közös interjúban szerepelek, ez még annyit sem árt, mint
Oriana Faladsinak(?), hogy Kadhafit interjúvolja meg vagy Fidel
Castrót.

    - Lángh Júlia, igen.

    - Kérdezte a kolléga, hogy volt-e valamilyen kellemetlen
körülmény. Apróság, vagy apróságnak látszik, de mindenesetre
figyelemre méltó volt.

    Egy hete vagyunk már itt, amikor a fogadásra sor került, és
ezalatt az idő alatt módunk volt hallani ismerősöktől, barátoktól
vagy nem személyes ismerősöktől is közvetve, hogy nem kapták meg a
meghívokat eléggé sokan, azokat a meghívokat, amelyeket a Szabad
Európa Rádió budapesti irodájának a feladójával adtunk fel. Például
a fideszes vezetők többségéhez nem érkezett meg ez a meghívó, és
igen sok - most ne húzzuk az időt a névsor olvasással, hogy ki nem
kapta meg a meghívót. Úgyhogy szeretném ezt az alkalmat felhasználni
arra, hogy mindazoknak, akik természetesnek tartják, vagy tartották
volna, hogy a Szabad Európa Rádió meghívja őket erre a fogadásra,
mindazoknak a figyelmébe ajánljam azt, hogy valószínűleg, sajnos a
postán itt-ott még apró akadályok is lehetnek - igen fájlalom, hogy
ezt kell mondani, de más magyarázat erre a dologra nincsen. (folyt.)


1989. szeptember 28., csütörtök


Vissza »


- SZER-iroda - 3. folyt.

- Legyünk tárgyilagosak. Ezt szeretném kiegészíteni. Cseke
László kicsit rekedt hangon, nem azért, mert hideg van Budapesten,
hanem én megfáztam valamilyen kanyarban.

    - A levelek zömét én hoztam el Münchenből majd három héttel
ezelőtt, és egy vasárnapi napon, hogy mindenki idejében megkapja -
mondom három héttel ezelőtt - a budapesti Keleti pályaudvar 72-es
postahivatalában adtam fel több mint 200 ilyen meghívót, a többit
pedig később két kisebb részletben adtuk fel, ugyancsak budapesti
postahivatalban. Ennyit a meghívásokról.

    - És még valamit a meghívásokról szeretnék hozzátenni. A dolog
természetéből következően hírességeket hívott meg a Szabad Európa
Rádió erre a fogadásra. Majdnem 300 meghívó is kiment azt hiszem. De
szeretném mondani a hallgatóknak, az ismeretlen, vagy legalábbis
számunkra ismeretlen hallgatóknak, akik most is minket hallgatnak -
és ezt megköszönjük -, hogy rájuk gondoltunk, és ez tényleg így van,
őszintén így van. Elsősorban mindazokra, akik nemcsak régóta
hallgatóink, hanem még ma is hallgatnak minket, amikor pedig valóban
a választék tágasabb, szélesebb, és sok rádiót is érdemes hallgatni,
és mégis hűek hozzánk továbbra is. Ezt nagyon köszönjük, köszönjük a
bizalmukat és reméljük, hogy továbbra is a hallgatóink maradnak.

    - Amikor azt kérdezem tőletek, hogyan jutottunk idáig? Nemcsak
és nem is elsősorban az adminisztratív vagy fizikai problémákra
gondolok - bár menet közben ezek voltak előtérben, ezek voltak
fontosak -, hanem arra is, hogy mi hogyan barátkoztunk meg ezzel az
új kihívással, az új felelősséggel? Mindazzal, amit egy budapesti
iroda működése magában hordoz. Milyen belső ellenkezéseket kellett
talán legyűrnünk vagy túlhaladnunk, hogy fel tudjunk készülni erre a
feladatra? Lengyel Szaniszló. (folyt.)


1989. szeptember 28., csütörtök


Vissza »


- SZER-iroda - 4. folyt.

- Egy idális világban egy újságíró számára szinte
elképzelhetetlen, hogy ne forduljon meg azon a területen, amely
terület lakói számára cikket ír, műsort készít, és amelyről beszél a
műsorokban. De a világ, amelyben élünk nem ideális. És a kérdésed
azért indokolt, mert politikai dimenziója is van.

    Kényszerű falakat emeltek körénk évtizedeken át és zártak el
bennünket attól a közönségtől, amelyhez beszéltünk. És a falnak két
oldala van, és ehhez a falhoz egy idő után hozzá lehet szokni, és
azt hiszem, hogy a szerkesztőségünkben voltak olyanok valószínűleg
magunkat is beleértve, hogy hozzászoktunk, hogy ez a fal létezik. S
egyik napról a másikra, amikor ez a fal omladozni kezdett valóban
nekünk is lelkileg át kellett állnunk. Az egyik szemünk sírt, az
első megközelítésben azt hiszem - vagy legalábbis tán a kollégáim
majd a saját reakcióikat fogják ecsetelni, én a magamét - a másik
nevetett.

    Sírt, mert meg kellett válnunk valami megszokottól, kialakult
egyfajta műsorkészítési rend, és egyfajta lelki belállítottság,
amellyel ezt a műsort készítettük. Ez egyik napról a másikra a múlté
lett. Egy új műsorkészítési rendet kellett kialakítanunk, és hozzá
kellett szoknunk ahhoz, hogy azokat a témákat, amelyekkel a
műsorainkban foglalkozunk, épp úgy felkutassuk, felhajtsuk, mint a
nyugati újságírók csecsemő koruktól kezdve megtanulják.

    Tehát számomra ez a fajta átállás volt érdekes, és azt hiszem,
ez az átállás még mindig tart. De a magam nevében azt mondhatom,
hogy ez a tény lelki válságot nem okozott.

    - És a többiek?

    - Lelki nehézségről talán azért nem beszélhetnék, mert nagyon jó
tapasztalataim voltak már korábban is, amikor Münchenből a magyar
témákkal foglalkoztam szükségképpen telefonon, és most itt egy hete
személyesen. Különösképpen, elsősorban szakmai jó kapcsolatok. A
kollégák, mindazok, akik a sajtó, rádió emberei valóban érezhetően -
legalábbis akikkel mi beszélgettünk, és akik velünk beszélgettek -
örülnek annak, hogy itt lehetünk, örülnek annak, hogy újfajta módja,
stílusa, lehetősége van a magyar közönség tájékoztatásának és
természetesnek tartják ezt, éppen ezért én is természetesnek tartom.
(folyt.)


1989. szeptember 28., csütörtök


Vissza »


- SZER-iroda - 5. folyt.

A nehézségek azt hiszem inkább szervezési nehézségek, és ebben
úgy érzem, hogy hasonlítunk valamelyest az új szervezetek és új
pártokhoz abban, hogy valami olyat csinálunk most, ami még nem volt,
valamilyen kezdeti bombát indítunk el, ebből kifolyólag valóban
nagyon sok az apró fertőzési gond - talán e miatt sem érünk rá arra,
hogy a lelkünkkel foglalkozzunk.

    - Igen. De itt nemcsak a lelkünkről van szó. Hadd említsek
például egy meglévő kérdést, ami azt hiszem, indokolt. Az, hogy a
magyarországi események nyomán eddigi is rohamosan nőtt az utóbbi
egy, másfél évben a hazai témák részaránya a műsorszerkezetünkben,
és biztosra vehetjük, hogy ez az arány tovább fog nőni. Talán nem
fenyeget-e olyan veszély, olyan potenciális veszély, hogy a
nagyvilág általában és Európa különösen egy kicsit háttérbe szorul a
műsoraink tartalmában, összetételében, vagy nem kell ettől
tartanunk?

    - Szabad ezzel kapcsolatban valamit mondanom?

    - Igen.

    - Itt az elmúlt három hét során és az előző budapesti
látogatásom során erről épp a Szerkesztők fóruma egyik műsorában
veled beszélgettem, illetve te kérdeztél.

    Én egészen gyakorlati oldalról szeretnék válaszolni. Az ember
rengeteg úgynevezett átlagemberrel találkozik. Én nem azokkal
találkoztam, akik mondjuk ellenzéki politikusok, akik előkészítették
és megszolgálták ezt a jelenlegi liberálisabb hangot a magyar
közéletben, médiában, hanem azokkal, akik mondjuk figyeltek,
hallgatóztak, taxisofőrök, hotel emberek, és az úgynevezett
átlagemberek irodákban és a legkülönfélébb helyeken, ahol
megfordultam. Nos, nekem az az érzésem, hogy rendbe van, növekednek
a hazai és a magyar témák. Úgy érzem, hogy az átlagembernek kicsit
elege van - most dramatizálok -, elege van a sok politikából. Ezt
valaki úgy fogalmazta meg: uram, ha kinyitom a vízcsapot, onnan is
politika folyik. (folyt.)


1989. szeptember 28., csütörtök


Vissza »


- SZER-iroda - 6. folyt.

Tehát, a kérdésedre visszatérve: nagyon helyes az, hogy egy
rádióállomás, amely magyar nyelven sugároz, természetesen magyar
témákkal foglalkozik, de nekünk kötelességünk továbbra is a
nagyvilágról, Európáról és a nagyvilágról is tájékoztatni
hallgatóinkat. Mert ugyanis amiről beszéltél, ez kicsit a hazai
médiákban átbillen szintén. Tehát a Szabad Európa Rádiónak mindig az
volt a célja, hogy legszélesebb tájékoztatással szolgáljon.

    - Vadász János
Hadd tegyem ehhez hozzá, hogy a magyar politikai
élet lehet, hogy csak a felszínen fortyog, de ez a felszíni
fortyogás sem tarthat a végtelenségig. A magyar politikai és
társadalmi élet sokáig nem leledzhet ebben a felfűtött állapotban.
Ám de, amíg ebben az állapotban leledzik, nézzük meg, soha nem
működött annyi külföldi tudósító Budapesten, mint most. Mi ugyan azt
csináljuk, mint kollégáink, oda megyünk, ahol dolgok történnek, és
azokról a dolgokról beszélünk, amelyek történnek, amelyek fontosak,
amelyek érdekesek.

    Mindezt elmondva: egyetértek Cseke Lászlóval abban, hogy ha -
hivatali titkot sem árulok el, ha azt mondom -, hogy amint ennek az
irodának a működési konszolidálódott, és itt mint egyfajta müncheni
mini szerkesztőség dolgozik egy stabil napi munkarenddel, és az
egész már begyakorlottan és olajozottan működik, az az érzésem, hogy
a szerkesztőségünk soron következő feladata az, hogy erősítsük,
átgondoljuk erősítsük a nemzetközi események tárgyalását a
külfölddel foglalkozó beszámolókat, hogy kialakítsuk az egészséges
egyensúlyt az egész műsorszerkezetünkön belül.

    - Igen. Még csak annyit tennék hozzá, amit számtalanszor
tapasztalok én is és bizonyára ti is, amikor az ember külföldi
témával, európai témával foglalkozik, hogy milyen gyakran, amikor az
ember a témát írja, hogy felfedezi a hazai vonatkozásokat,
párhuzamokat, és tulajdonképpen ezen belül úgy érzi, hogy kicsit
magyar témát is írok, amikor a külföldi témával foglalkozok.
(folyt.)


1989. szeptember 28., csütörtök


Vissza »


- SZER-iroda - 7. folyt.

- Ez elkerülhetetlen, és én nagyon remélem - és gondolom ebben a
reményben osztoztok velem -, hogy valaha Magyarországon is
bekövetkezik az az időszak, amikor a politikai élet olyan érdekes
lesz, mint Svédországban.

    - Vagy Svájcban, ami soha nem szerepel a hírek között.

    - Ehhez én még azzal szeretnék csatlakozni, hogy magam is most
már, jelenleg itt élő Budapesten kifejezetten kérem a müncheni
szerkesztőséget, hogy csakugyan minél többet, nyugati témákat,
összehasonlító témákat adjon. Teljesen világos, hogy itt ez az igény,
és ez a természetes és legjobb igény, hogy mindazt, ami ma
aktuálisan érdekes, izgalmas vagy esetleg egyáltalán nem izgalmas,
hanem súlyos gond, probléma, téma, azokat mutassa be a Szabad Európa
Rádió, hogy milyen a megoldásuk, vagy megoldási lehetőségük a
hasonló jellegű gondoknak, problémáknak a különféle nyugati
demokráciákban.

    - Így van ez. Valószínűleg talán tévedtünk korábban, amikor nem
sürgettük és nem alkalmaztuk az ilyen témákat. Hányszor van az, hogy
valaki megkérdezi: uram, hogy ez van ott maguknál kint. Tehát
szeretnek hasonlítani, párhuzamot vonni és így informálódni.

    - Hogyan lehetünk képesek arra - véleményetek szerint -, hogy
most meg van az iroda, működik, ezen keresztül hogyan tudtunk
közvetlenebb, sokrétűbb, mélyebb, szorosabb kapcsolatot kiépíteni a
magyar társadalommal, a meglévő és potenciális hallgatóságunkkal?

    - Le kell menni vidékre is, nagyon le kell menni vidékre. És
vidéken - én most mint külső szemlélő, aki nem szerepel napi
politikai műsorokban, mint a mellettem ülő kolléganőm, Lángh Júlia -
én egyszer-kétszer lementem így 30-40 kilométerre, sőt kicsit
hosszabbra is, egy vasárnap Egerbe. Az az érzésem, hogy ott mintha
merevebb lenne, ridegebb lenne a közélet. Szóval nem annyira eleven,
nem annyira "szabad" - idézőjelbe mondom -, mint itt Budapesten. De
Juli ezt bizonyára jobban érzi, hiszen információkat kap. (folyt.)


1989. szeptember 28., csütörtök


Vissza »


- SZER-iroda - 8. folyt.

- Igen. De egyelőre személyes tapasztalataim nincsenek, viszont
az információk, amelyek hozzám befutottak, azok a munka
természetéből következően egyelőre elsősorban a vidéki ellenzéki
szervezetektől, ahonnan viszont azt hallom, hogy olyan jellegű
problémák, amelyek a pesti központokban felmerülhetnek, nincsenek.
Több városból is hallottam, hogy kíváló az együttműködés, például a
Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége között. És
a többiek a Kisgazdapárttal együtt például (...) sok helyen
szerepel. Mindannyian tudják, hogy nem az egymás közötti
villongások, hanem a helyi problémák megoldása a lényeg, ami
egyébként Budapesten is tudnak, de azért néha itt inkább
elbizonytalanodnak.

    A közhangulat itt eddig azt vettem észre az, hogy bizalom a
vidékiekben - és erre minden ok meg van.

    - Két dolgot szeretnék hozzátenni - Vadász János - az
elhangzottakhoz. Az egyik dolog az, hogy - kérdezted milyen módja,
lehetősége van a kapcsolatok elmélyítésének a magyar társadalommal,
most hogy itt vagyunk. Hála Istennek az eddigi tapasztalatok etéren
nagyon kedvezőek. Az esetek túlnyomó többségében nem nekünk kell a
kapcsolatot keresni, hanem velünk keresik a kapcsolatot - ezt mi
igen nagyra értékeljük.

    A másik dolog pedig az, hogy igenis a helyszíni tapasztalatok
szorítanak rá bennünket egy spekulatív úton eljutott következtetés
megerősítéséhez. Nevezetesen az, hogy itt dolgozó szerkesztőink
sajnos nem szaporodnak osztódással. Tehát az itt eltöltött idő arra
is megtanítja a szerkesztőinket, hogy súlyozzanak, mely események
valóban fontosak, mely események kevésbé fontosak - nem tölthetik az
egész napot rohangálással, mint a hörcsög a gyakorlókerekében.

- Pedig egyenlőre ezt csináljuk. (folyt.)


1989. szeptember 28., csütörtök


Vissza »


- SZER-iroda - 9. folyt.

- Pedig egyenlőre ezt csinálják, ezt magam is tanúsíthatom. És
én azt hiszem, hogy a viszonyok konszolitálódása után az itteni
szerkesztőségben talán a magyar hallgatóközönség több imputot -
hirtelen nem jut eszembe jobb magyar szó - vár tőlünk, atekintetben,
hogy ...

    - Befektetést.

    - Igen. Hogy miként értékeljük a helyzetet, milyen tanúságokat
vonunk le belőle, és milyen nemzetközi párhuzamokat látunk.

    - Még valamit a hallgatókkal való közvetlenebb
kapcsolattartáshoz. Meghatottan fogadtuk a személyesen vagy
telefonon érkező köszöntéseket a hallgatóktól. És itt most egy kis
türelmét kérem minden hallgatónak, aki szeretne minket - és ez
nagyon kedves, tényleg - meglátogatni a Bajcsy-Zsilinszky úti
irodánkban. Egyelőre a kezdeti - említettem már - szervezési
nehézségekkel küzködünk, úgy hogy arra kérünk mindenkit, hogy
egyelőre inkább ne személyesen, hanem levélben, vagy hogy ha valaki
nem bízik a postában, akkor jöjjön ide és dobja be a
levélszekrénybe. Inkább így, mint telefonon vagy személyesen, mert
egyelőre sok gyakorlati nehézségek van.

    - Vadász János kiegészítene.

    - Azt hiszem, nagyon fontos információ hallgatóink felé. Mint
ahogy Juli is mondta, természetesen megtisztelve érzünk minden
alkalmat, ha valaki felkeres bennünket. De nagyon sok esetben volt,
hogy személyi problémák, családi veszekedések ügyében, vagy mit
tudom, valaki tartozik valakinek. Nagyon kedves, hogy csöngetnek,
akkor az ember kiszalad, közben másik telefonvonalon csüng valaki,
valamit el kell intézni, udvariasan próbál az ember válaszolni,
megnyugtatni, közölve, hogy ez nem a Szabad Európa Rádió feladata,
ilyen nagyon tisztelendő, de ügyes-bajos kérdésekben ...

    - Valóban nem, de talán ezt az igényt, ez az igény nagyon
megtisztelő számunkra. (folyt.)


1989. szeptember 28., csütörtök


Vissza »


- SZER-iroda - 10. folyt.

- Igen. Na most szeretném mindezt egy kicsit konkrétabban
feltenni. Számos potenciális előnyt kínál számunkra a budapesti
iroda megléte. Szeretném, ha mindegyikőtök kiválasztana egyet, amit
nagyon lényegesnek tart, hogy melyik ez az előny, és mit kell
tennünk azért, hogy ezt ki is tudjuk valóban aknázni.

    - Hadd kezdjem egy politikai témával. Én azt hiszem, az, hogy
itt ülünk Budapesten és innen mondjuk el a véleményünket, ez azzal
az előnnyel kecsegtet, hogy látványosan meg tudjuk cáfolni azokat a
híreszteléseket, véleményeket, melyek szerint nekünk politikai
engedményt kellett tennünk annak érdekében, hogy ez az irodát
megnyithassuk. Kérem hallgatóinkat, figyeljék a műsorainkat,
füleljenek, hogy vajon történik-e hangváltás, vajon észlel-e
politikai engedményt. Én nagyon merem remélni, hogy nem, hiszen
ilyen megállapodás sem nyiltan, sem titkosan nem született.

    - És nem is fogadhatott volna el a Szabad Európa Rádió.

    - Potenciális előny az hiszem egyelőre a személyes ittlét.
Nagyon más újságból olvasni, telefonon hallani, a másik rádióból
hallani, hogy mi történik Magyarországon. És nekünk szaladgálni fel
az 5. emeletre, ha elromlott a lift, és mosni kezet - harmincszor
olyan gyakran, mint egy tisztább városban. És ezzel most igazán nem
akarok rosszat mondani sem az országról, sem a városról, mindenki
tudja, hogy ezek közös gondok, csak ezek a példák jutottak hirtelen
eszembe.

    A személyes találkozások, a beszélgetések, a mindennapi életben
való részvétel, és ebből valószínűleg az a tapasztalat, amit az
imént már hallottunk, hogy a nagypolitika nagyon fontos, de a
hétköznapi kis gondok, azok töltik ki az emberek életét, és hogyha
ezt a saját bőrünkön tapasztaljuk, akkor az még ha ellentmondásosan
hangzik is, az az érzésem, hogy tágítani fogja a látókörünket.
(folyt.)


1989. szeptember 28., csütörtök


Vissza »


- SZER-iroda - 11. folyt.

- Ehhez csak csatlakozhatom. A mindennapi élettel való
találkozás során hivatalokba, különféle helyekre való látogatás,
beszélgetés, engedélyek beszerzése, bizonyos pecsétek megszerzése,
és információk, amit az ember lát nap, mint nap. Tehát
kétségtelenül, hogy nekem az az érzésem, hogy az ittlétünk -
legalábbis az én személyemben - nem egy más Magyarországot mutat,
amit én sejtettem. Én kintről az erdőt láttam. Most meglátom a fákat
és a kettőt egyesítem, és valahogy az az érzésem, hogy a meglátásunk
onnan kintről helyes volt.

    - Igen. Most Lengyel Szaniszlónak szeretném ezt a kérdést
elsősorban feltenni, de természetesen nyitott mindnyájótoknak.

    Lengyel Szaniszló
A szerdai fogadáson - mint Ribánszky László
osztályigazgató - a rövid beszédedben utaltál az úgynevezett második
dimenzióra - ennek nevezted -, amit a budapesti iroda biztosít a
Szabad Európa Rádió más kelet-európai országokba sugárzó adásai
számára, és a Szabadság Rádió Szovjetunióba sugárzó soknyelvű
adásai, osztályai számára. Miért fontos ez magyar szempontból ez a
lehetőség?

    - Erről én számos visszajelzést kaptam. Itt hivatalos és nem
hivatalos körökben is az a vélemény, hogy bizonyos országok
tömegtájékoztatása rendkívül hiányosan, vagy rendkívül irányzatosan
tudósít mindenről, ami Magyarországon történik. Tehát vannak olyan
országok, ahol az igazság feltárásában a Szabad Európa Rádiónak és a
Szabadság Rádiónak még mindig monopóliuma van, olyan monopóliuma
van, mint amilyen volt Magyarországon az ötvenes-hatvanas években.

    És hogy ez nem légből kapott elképzelés volt, azt mi sem
példázza jobban, mint az, hogy mielőtt bejöttünk ide a stúdióba,
éppen beleütköztünk cseh osztályunk budapesti külső tudósítójába,
aki éppen innen küldött cseh nyelven egy anyagot valamiféle
magyarországi eseményről - azt hiszem, a parlament ülésszakáról.
(folyt.)


1989. szeptember 28., csütörtök


Vissza »


- SZER-iroda - 12. folyt.

- És végül: a rádiónk megítélése a magyar társadalom szemében,
ez az évtizedek során kialakult és persze változott kép, de sok
tekintetben hagyományos kép, ez hogyan változhat? Most gondolok a
magyar társadalomra általában, és rendszeres hallgatóinkra
különösen. Hogyan változhat ez a kép annak révén, hogy irodánk
működik Budapesten?

    - Talán attól függ, hogy milyen műsorokat fogunk a következőkben
csinálni.

    - Ez biztos.

    - Én úgy érzem - Vadász János -, hogy az itteni tapasztalataink
egybecsengenek atekintetben, hogy eddig is meg kellett küzdenünk a
hallgatókért, de ebben a kompetitív környezetben, amelyben
remélhetőleg ez a rádió és ez a stúdió működni fog, minden nap és
minden órában, újra és újra meg kell küzdenünk a hallgatóinkért. Azt
hiszem, hogy e téren ma sokkal nagyobb a felelősségünk, mint két
hónappal ezelőtt, nem is beszélve arról, mint fél évvel vagy egy
évvel ezelőtt.

    - Ehhez csak a beszélgetések és információk során csakis
csatlakozhatok. És azt hiszem, vannak olyan fehér területek, ahová
nem tudom, bent van-e a Szabad Európa Rádió - nyilván más rádiók
mellett. Említettem vidéki utamat. Én megdöbbentem azon, hogy
bizonyos területeken, mondjuk Kelet-, Északkelet-Magyarország felé
menve, átmész kocsival falvakon, községeken, minden 10 ház közül
csak kettőn van tv-antenna. Mi azt hittük kint, hogy telítettség van
- mondjuk a televízió, ami kétségtelenül, mert mozog a kép a
legnagyobb úgynevezett ellensége a szónak és a betűnek.

    Itt is van megint egy fehér folt, ahová jó műsorpolitikával,
ügyes szerkesztéssel betörhet és hallgatókat szerezhet a rádió.
(folyt.)


1989. szeptember 28., csütörtök


Vissza »


- SZER-iroda - 13. folyt.

- Talán megragadom az alkalmat, hogy magam is a hallgatókkal
együtt itt most megtudjak valamilyen újdonságot a kollégáktól arról,
hogy mi újság, sugározhatunk-e és mikor URH-hosszon, mert annak
sokkal jobb a vétele.

    - Ha erre konkrét választ tudnék neked adni, akkor ezt már
megadtam volna magánbeszélgetésben. A téma napirenden van, de
egyelőre semmi konkrétumot nem tudok erről.

    - És végül: az úgynevezett hivatalos Magyarországhoz való
viszonyunk - bár a jövőben és remélhetőleg a közeljövőben ez már, ez
a fogalom meg fog változni -, de pillanatnyilag egy hivatalos
Magyarországhoz való viszonyunkban jelent-e változást az iroda
megnyitása?

    - Szerintem feltétlenül kell, hogy változást jelentsen. És
például a mai nap számomra abból a szempontból volt rendkívül
tanúságos, hogy ismét szembe találtam magam azzal, hogy még milyen
sok görcsoldó tevékenységre van szükség. Jóllehet a magyar
tömegtájékoztatás szinte teljes mellbőségben képviseltette magát a
tegnapi fogadásunkkon. A mai napilapokban például egy fél sorral nem
tettek róla említést, a televízió is, amely ugyan kint volt egy
stábbal, a későesti hír adásában egy két soros, vagy két mondatos
beolvasott hírrel említette azt, hogy a Szabad Európa Rádió irodát
nyitott Budapesten.

    Tehát azt hiszem, a hivatalos Magyarországnak még igen sok
tennivalója van atéren, hogy felülvizsgálja a saját magatartását a
Szabad Európa Rádióval kapcsolatban.

    - Szeretnék kiegészítésképpen valamint mondani. Itt a hivatalos
politikai Magyarországról van szó.

- A politikai Magyarországról. (folyt.)


1989. szeptember 28., csütörtök


Vissza »


- SZER-iroda - 14. folyt.

- Én találkoztam minden nap az úgynevezett hivatalos
Magyarországgal hivatalokban, hiszen egy irodát beindítani sokrétű
problémával párosul. Mindenütt a legnagyobb rokonszenvvel,
barátsággal fogadtak bennünket.

    - Kedves hallgatóink
Tehát a felavatás megtörtént most ezen
beszélgetésünk formájában is. Számunkra a rádiós munka, a
tájékoztatás hétköznapjai következnek, többek között budapesti
irodánkon keresztül. Tehát legközelebb már időszerű politikai
témáról beszélgetünk, amikor kapcsoljuk a budapesti stúdiót.

    Megköszönöm a részvételeket. Kedves hallgatóim
A viszont
hallásra jövő héten. +++


1989. szeptember 28., csütörtök


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER hallgató üzeni:

"Debrecenből beszélek. (BEMONDJA NEVÉT, CÍMÉT) ... Szeretnék kérni a Szabad Európa Rádiótól egy naptárt 1989. évre. Nagyon szépen megköszönném, egész családom nevében. Köszönöm ."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD