|
|
 |
|
 |
NSZK hírközlés az Országgyűlés ülésszakáról (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. szeptember 28. csütörtök (MTI-tud) - A Magyarországgal hónapok óta kiemelten foglalkozó nyugatnémet hírközlés megkülönböztetett érdeklődéssel fordult a sarkalatos magyarországi törvényeket jóváhagyó országgyűlési ülésszak felé.
A ki- és bevándorlásról, a külföldi utazásról, nemkülönben az
útlevéltörvényről, valamint a büntetőtörvénykönyv és a
büntetőeljárási törvény módosításáról elfogadott törvényjavaslatokat
az NSZK sajtója és rádióállomásai kiemelkedő törvényalkotói lépésnek
minősítették. A Stuttgarter Zeitung című vezető baden-württembergi
tartományi napilap rámutat: Magyarországon kelet-európai mércével
mérve már eddig is a legszabadabbak voltak az utazási előírások, de
a parlament most még tovább ment, és elhárította az utolsó formai
akadályokat is.
Magyarország ezzel teljesítette azokat a kötelezettségeket,
amelyek az emberi jogok általános nyilatkozatából hárulnak reá.
Ezzel - véli az újság - most nagyobb lett a távolság közte és az NDK
között, mint Magyarország és a nyugati polgári demokráciák között.
A Deutschlandfunk (DLF) országos rádióállomás napjában többször
is hírt adott az Országgyűlés ülésszakáról, majd budapesti
tudósításban vonta meg a képviselői jogalkotás mérlegét.
Megállapította, hogy ezzel helyezték demokratikus alapokra az
államot, s a változások lényegét abban lehet összefoglalni, hogy
Magyarországon immár senkit nem lehet üldözni politikai nézeteiért.
A tudósító figyelmét elsősorban az ragadta meg, hogy ezentúl nem
minősíthető államellenes bűncselekménynek és hivatalból nem
üldözendő, ha valaki úgynevezett máskéntgondolkodó, rendszerbíráló,
vagy olyan személy, aki vitatkozik a vezető politikai
szervezetekkel, azok legfőbb képviselőivel. Ezt az egész kategóriát
kiiktatták a büntetőtörvénykönyvből. (folyt.)
1989. szeptember 28., csütörtök 13:10
|
Vissza »
|
|
NSZK: a hírközlés az Országgyűlés ülésszakáról (2.rész)
|
A tudósító a magyarországi változások mélyreható voltának
érzékeltetéséül részletesen ismertette a büntetőtörvénykönyv új
ötödik paragrafusának kitételeit: eszerint 5 évtől 15 évig
terjedhető szabadságvesztésre ítélhető az a magyar állampolgár, aki
a nemzeti függetlenség, az ország területi épsége és az alkotmányos
rend megsértésének céljával kapcsolatot vesz fel külföldi
kormányokkal vagy szervezetekkel.
Tizenöt évtől életfogytig tartó elzárásra ítélhető hazaárulás
büntettének vádjával az, aki külföldi fegyveres erőket hív be
segítségül vagy igénybe veszi azokat - emlékeztetett a DLF rádió.
A Handelsblatt, az NSZK pénzügyi-gazdasági köreinek befolyásos
politikai napilapja vezető magyar reformpolitikusok, Pozsgay Imre és
Németh Miklós fényképével illusztrált tudósításban adott átfogó
képet a törvénymódosítások jelentőségéről, jelezve egyúttal a nehéz
magyarországi szociális-társadalmi hátteret. Ennek részeként hozta
fel példának az egészségügyi dolgozók tüntetését az adórendszer
ellen.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung, a Süddeutsche Zeitung és a Die
Welt szintén foglalkozott a parlament ülésszakával. Utóbbi lap
budapesti tudósításában a törvénymódosításokat mérföldkőnek
nyilvánította a demokrácia és a szabadelvű társadalom irányában
megkezdett úton.
A Die Welt belpolitikai körképpel érzékeltette a magyarországi
fejlődés bonyolultságát és ellentmondásosságát. Az MSZMP kongresszus
előtti helyzetét ,,az állampárt teljes eszmei zűrzavaraként,,
értelmezte. Szerinte a párt tekintélyvesztésének közepette érdekes
fejlemény, hogy az eddig Grósz Károly főtitkár által fémjelzett
úgynevezett centrum előterében most egy régi-új arc ismerhető fel:
Berecz Jánosé. A konzervatív újság Budapestre küldött bécsi
tudósítója nem felejtette el, hogy Berecz János - megfogalmazása
szerint - tengelyt akasztott a Kádár-korszak vége felé már
szabadságot és reformokat követelő írókkal is, s nemrégiben
megállapította az MSZMP megújulásáért tevékenykedő mozgalmat. +++
1989. szeptember 28., csütörtök 13:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|