|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - első nap (1. rész)
|
1989. szeptember 26., kedd - Szűrös Mátyás elnökletével - több mint két hónapos szünet után - kedden délelőtt 10 órakor megkezdte munkáját az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka. Igen hosszúnak ígérkezik, hiszen első fordulója várhatóan péntekig tart, s október közepére tervezett folytatásakor a háromoldalú tárgyalásokon született megegyezés alapján az ország jövőjét alapjaiban érintő, a békés átmenetet, a jogállamiság megteremtését szolgáló sarkalatos törvénytervezetek is napirendre kerülnek. A képviselők kedden már felújított ülésteremben végezték munkájukat, s a mostani ülésszakon ,,vizsgázik,, a szavazatszámláló gép is.
Az ülésszak megnyitását kegyeletes aktus előzte meg: Kádár
Jánosról, az MSZMP egykori elnökéről, a kiemelkedő államférfiról,
politikusról, az Elnöki Tanács volt tagjáról, országgyűlési
képviselőről Szűrös Mátyás, a Ház elnöke emlékezett meg.
Emlékeztetett arra, hogy a XX. századi történelmünk egyik
meghatározó alakjától ez év júniusában vettünk búcsút. Kádár János
neve korszakot jelöl hazánk életében épp úgy, mint a nemzetközi
színtéren. Küzdelmes, fordulatokban gazdag és ellentmondásos élete
számunkra számtalan tapasztalatot, tanulságot ad. Életútjának
méltatásához ismernünk kell történelmünket, értékeinket, mert
enélkül nem őrizhetjük meg önbecsülésünket, nemzeti tudatunkat,
amely elengedhetetlen a nagyobb, egyre bonyolultabb feladatok
megoldásához - mondotta. A továbbiakban rámutatott: Kádár Jánosban a
haza és a nemzetközi közvélemény azt a politikust tisztelte, aki
elévülhetetlen érdemeket szerzett a kelet-nyugati párbeszédben, s a
Magyarország számára gyümölcsöző kapcsolatok építésén fáradozott.
Olyan kül- és belpolitikát igyekezett megvalósítani, amely célja nem
az emberek elválasztása, hanem összefűzése volt. A közmegegyezést
kereste a haza és a nemzet javára, amely egyaránt szolgálni volt
hivatott a munkást, a parasztot, az értelmiségit és a politikust.
Ennek érdekében mindenkor kész volt a megegyezésre, a
kompromisszumra. Ez az a tulajdonság, amelyre párbeszédben álló
országunknak most is nagy szüksége van - mondta Szűrös Mátyás.
A képviselők felállással adóztak Kádár János emlékének.
(folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 11:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (2. rész)
|
Az Országgyűlés tagjai ezután Raffai Sarolta emlékének adóztak.
A József Attila-díjas író, a Petőfi Irodalmi Múzeum nyugalmazott
igazgatója a napokban hunyt el, 1971-től 1985-ig Kalocsa és környéke
választópolgárait képviselte a Parlamentben, s egy cikluson át -
1975-től 1980-ig - az Országgyűlés alelnökeként vállalt elismert
közéleti szerepet.
Szűrös Mátyás a továbbiakban is szomorú kötelességének tett
eleget, amikor közölte: kedden reggel kapta a megdöbbentő hírt, hogy
életének 65. évében váratlanul elhunyt Gajdócsi István országgyűlési
képviselő, az Elnöki Tanács tagja, a Bács-Kiskun Megyei Tanács
nyugalmazott elnöke. Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottságának volt elnöke 1971 óta képviselte szülőföldjét, Baját és
környékét a Parlamentben. A megüresedett képviselői helyeken fehér
szegfűket helyeztek el, az elhunytak emlékének adózva.
Az Országgyűlés elfogadta dr. Hamvas Katalin (Hajdú-Bihar m.,
16. vk.), dr. Mondok Pál (Pest m., 26. vk.) és dr. Várkonyi Péter
(Budapest, 14. vk.) képviselői mandátumáról való lemondását. Ezt
követően az Országos Választási Elnökség javaslatát - a megüresedett
képviselői helyek betöltésére - Pesta László jegyző ismertette. A
képviselők dr. Debreczeni Józsefet (Bács-Kiskun m., 3. vk.) 343 igen
szavazattal, dr. Fodor Erzsébetet (Hajdú-Bihar m., 16. vk.) 326, dr.
Marx Gyulát (Zala m., 2. vk.) 323, dr. Raffay Ernőt (Csongrád m., 1.
vk.) 316, Roszik Gábort (Pest m., 4. vk.) 257, Varga Lajost (Pest
m., 26. vk.) 317 igen szavazattal igazolták országgyűlési
képviselőnek.
Szűrös Mátyás köszöntötte az újonnan megválasztott képviselőket,
eredményes munkát kívánva nekik, majd átadta a szót Roszik Gábornak,
aki a most mandátumot kapott képviselők nevében beszélt. (A gödöllői
ellenzéki képviselőt a parlamenti ülésre - gépkocsi-konvojjal
kísérte el választóinak egy része.) (folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 12:27
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (3. rész)
|
Roszik Gábor nem titkolta: megilletődve lépett e történelmi
falak közé, hihetetlenül nagy dolognak tartva, hogy a most
megválasztott három ellenzéki képviselőtársával jelen lehet az
ülésen. Kifejezte meggyőződését, hogy a demokrácia több évtizedes
számüzetéséből tér vissza a Parlamentbe, s hála Istennek, a
demokratikus ellenzék, amely évtizedekig a közéletben vagy a
politikai életben csak illegalitásban lehetett jelen, most részt
vehet a törvényalkotásban. Hangoztatta, hogy a magyar népben
elementáris vágyakozás él a diktatorikus szocializmusból a
demokráciába való átmenet megvalósítására. A népakaratnak
megfelelően e rendszerváltozást kell elősegíteniük a képviselőknek.
Megtisztelő kötelességük, hogy az átmenetnek aktív részesei
legyenek, bármiként lettek is a Parlament tagjai. Szerinte a
magyarok milliói a határainkon belül, vagy azon túl -, soha ilyen
reménységgel, ennyi aggódással nem figyelték a Ház munkáját, mint
éppen ma. Olyan országot kell építeni - tette hozzá -, amelyben
honfitársaink, felebarátaink élete, boldogulása mindennél fontosabb.
Végezetül hangoztatta, hogy az ellenzéki szervezetek
támogatottjaiként szeretnének eleget tenni megbizatásuknak, a
képviselőtársaikkal együtt munkálkodva békességben, a hazáért.
Az Országgyűlés ezután 336 igenlő szavazattal tudomásul vette a
Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését az elmúlt ülésszak óta
alkotott törvényerejű rendeletekről. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 12:49
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (4. rész)
|
Még a napirend elfogadása előtt Szűrös Mátyás szólt röviden a
háromoldalú tárgyalások és a Parlament viszonyáról, illetve a
sarkalatos törvényjavaslatok megvitatásáról. Emlékeztetett arra,
hogy az előző ülésszakon a kormány számos törvényjavaslatot
visszavont amiatt, hogy az érintett témakörökben politikai
egyeztető tárgyalások kezdődjenek az ország meghatározó politikai
erői és mozgalmai között. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: ezzel
a törvényelőkészítés társadalmi bázisa kibővült, és minden
korábbinál szélesebb alapokra került.
A kormány - folytatta Szűrös Mátyás - most a Parlament elé
terjesztette a politikai egyeztető tárgyalásokon elfogadott elvek
szerint a sarkalatos törvények javaslatait. Ám mindenki számára
egyértelműen elfogadott: az Országgyűlés alkotja a törvényeket, s ez
így történik e tervezetek esetében is. Szükséges tehát, hogy a
képviselők az adott témakörökben konzultáljanak, csoportüléseket
tartsanak, valamint, hogy a bizottságok is megtárgyalják,
véleményezzék a javaslatokat. A politikai egyeztetés, mint
törvényelőkészítési forma tehát semmiképpen sem helyettesítheti a
Parlament, a képviselők munkáját és döntését.
Szűrös Mátyás e parlamenti teendőkről szólva kifejtette: minden
kritikai hang ellenére is tagadhatatlan, hogy az elmúlt időszakban
nőtt az Országgyűlés tekintélye. Ezt az is bizonyítja, hogy 40 év
óta nem volt olyan küzdelem, mint most, az időközi választásokon.
Az Országgyűlés elnöke végezetül leszögezte: a Parlament
történelmi feladata most az, hogy megteremtse hazánk
felemelkedésének törvényi alapjait. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 12:50
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (5. rész) - Németh 1.
|
Országgyűlés - első nap (5. rész) - Németh 1.
Történelmünk során talán soha nem volt igazabb a mondás, mint
napjainkban: rajtunk a világ szeme
- kezdte beszédét a kormányfő. -
Világtörténelmi esélyt kaptunk akkor, amikor Magyarország
létkérdésévé vált a gazdasági és politikai struktúraváltás, az
1949-ben bevezetett, majd a 60-as, 80-as években részeiben
reformált rendszer radikális átalakítása. A cél: a magyar történelmi
és kulturális hagyományokból táplálkozó, ugyanakkor a kor
követelményeinek is megfelelő új rendszer kiépítése
Nem a feltétlen
széttörés a cél, de ha kell: erre is vállalkozunk, ha ezt kívánja az
ország, a nép érdeke
Az új rendszer kiépítésének kell alárendelni mindent: párt és
egyéni érdeket, választási időpontokat, egyéni vagy csoportakciókat
A kormány - a parlamentre és a társadalomra támaszkodva - feszített
tempóban dolgozik. Hónapok alatt tettünk meg olyan dolgokat,
amelyekkel a korábbi kormányok sok-sok éven keresztül birkóztak.
Feszített tempót diktálunk magunknak, mert ezt diktálja a történelem
és ezt kívánja tőlünk az ország érdeke.
Amit most e nemzet megpróbál, az páratlan vállalkozás. Járatlan
az út, amire léptünk. A világnak tehát jó oka van arra, hogy
figyelje, mire jutunk. Nekünk eközben nemcsak azt kell bizonyítani:
képesek vagyunk-e arra, amit vállaltunk, hanem azt is, hogy magára a
vállalásra méltónak bizonyulunk-e.
Méltóságot kell tehát tanúsítanunk, és történelmi
felelősségünkhöz méltó alázatot. A nemzet szolgálatának alázata át
kell hogy hassa gondolkodásunkat, tetteinket. Alázatról szólok, hogy
elriasszak a megalázkodástól.
Az alázat erőt, önfegyelmet követel, a megalázkodás gyengeséget,
gyávaságot feltételez.
- Az elmúlt hónapok politikai eseményei késztettek arra, hogy a
szándékoltnál hosszabb szünet után most ismét összeülő Házhoz
ezekkel a gondolatokkal forduljak. Néhány hónappal ezelőtt úgy
gondoltuk, hogy szinte folyamatos törvényalkotási tevékenység is
kevés lesz ahhoz, hogy az idővel versenyt futva kialakítsuk a békés
átmenet jogi feltételrendszerét. Aztán felbukkant és felerősödött a
vád, hogy a kormány és a parlament sietségét nem az átmenet
szolgálata, hanem önmaga, a régi politikai struktúra átmentésének
szándéka vezérli. (folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 12:52
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (6. rész) - Németh 2.
|
Súlyos vád volt, nem lehetett kézlegyintéssel elintézni. S ehhez
már szükség volt az ügy iránti alázatra mind a kormány, mind az
Országgyűlés részéről. S mi ezt vállaltuk.
Vállaltuk, hogy felfüggesztjük a kemény munkával kidolgozott
törvényjavaslatok benyújtását és megtárgyalását mindaddig, amíg azt
a különböző pártok, szervezetek és mozgalmak magukkal és egymással
megvitatják és kialakítják róla véleményüket. Vállaltuk, hogy a majd
benyújtandó törvényjavaslatok tükrözni fogják ezeket a véleményeket.
Önök és a kormány ezt vállalta, de a politikai egyeztető
tárgyalások résztvevői az indulásnál nem ebben állapodtak meg. Nem a
törvényjavaslatok benyújtásának halasztásáról vagy
felfüggesztéséről, hanem azok visszavonásáról egyeztek meg. Ezt a
kormány is elfogadta és ez hiba volt. Igaz, nem az első.
Az első azzal következett be, hogy az alternatív szervezetek, a
megújuló régi és az alakuló új pártok, miközben a pártállam
szétválasztásának szükségességét hangoztatták, olyan ügyekben is a
hatalmon lévő párttal kívántak tárgyalni és megállapodni, melyek
kifejezetten kormányzati vagy törvényhozási hatáskörbe tartoznak.
Az MSZMP vezetése - amely, bár hangoztatta, de maga sem tudta
még megemészteni a kormányzati önállóság gyakorlatát - a hagyományos
gondolkodás és gyakorlat alapján természetesnek tartotta, hogy az
ellenzék vele kész megállapodni olyan kérdésekről is, melyek nem a
párt felelősségi körébe tartoznak, és így megkötötte a politikai
egyeztető tárgyalásokra vonatkozó alapmegállapodást.
Tudom, hogy az alkotmányos rend híveit, a parlamenti
képviselőket, de még a kormány számos tagját is zavarba ejtette,
hogy törvényadta jogainak gyakorlásában olyan erők korlátozzák,
melyek ugyan kétségbe vonják a parlament és a kormány legitimitását,
de semmi sem támasztja alá az ő legitimitásukat.
Ez sokakban keltette azt az érzést, hogy méltatlan szerepre
kárhoztatják és ezt a szerepet vállalva, megalázkodnak egy olyan
akarat előtt, amelynek erejét, vagy néptől kapott mandátumát még
semmi sem igazolja.
A helyzet valóban rendhagyó, de rendhagyó a történelmi feladat
is
Ezért érdemes az egyébként képtelennek tűnő gyakorlatot
megkísérelni. Egy rendet mindig át kell lépni, ha a cél egy új
rendbe való átlépés. De tartósan nem lehetünk a rendezetlenség, a
,,semmi sem érényes,, állapotában. A parlament és a kormány
megtette, amit vállalt, sőt többet is annál. De nem teheti meg, hogy
készséggel magára vállal olyan szerepet, amelynek eljátszásával
egyúttal megingatja a mindenkori alkotmányos rend érvényessége
iránti bizalmat. (folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 12:54
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (7. rész) - Németh 3.
|
A nemzeti kerekasztal - mely ugyan nálunk csak háromszögletűre
sikerült - tisztességgel elvégezte feladatát. Munkájával,
hasznosítható észrevételeivel, megállapodásaival segítette a
kormányt, a politikai feszültségekre mérséklő hatást gyakorolt. A
politikai egyeztető tárgyalások eredményeként a javaslatok
legitimációs bázisa nőtt, hiszen a törvényjavaslatok most már a
hazai politikai erők többségének megeegyezésén alapulnak.
A teljes körű megegyezésre mindig törekedni kell, de a
demokratikus átmenet dinamikáját nem lehet attól függővé tenni
A nép választott képviselői e Házban ülnek, törvényt csak ők
alkothatnak
Mert ha ezt a jogukat most bárki elvitatja, akkor azt
bármilyen választáson létrejött, bámilyen parlamenttel szemben bárki
ugyanígy megteheti. A jog tisztelete többet kíván, mint a saját
akaratunk jogként való megfogalmazása.
Ezt a parlamentet már hosszú ideje felelős törvényhozói
magatartás jellemzi, ezért nyilván nem követelhetik tőle, hogy most
visszasüllyedjen a sok éve meghaladott állapotba. Ez valóban
megalázkodás lenne, és semmi köze a nemes alázathoz. A kormánynak
szüksége van egy erős önbizalommal bíró parlamentre, és a tisztelt
Háznak semmi oka arra, hogy küldetését hitében meginogva feladja.
A kormány - és meggyőződésem, hogy a parlament akaratát is
tükrözi -, a nemzeti kerekasztal óhaja, hogy a demokratikus átmenet
békés, az új Magyarország pedig közös építmény legyen. S ennek most
a parlament és a kormány közös tevékenysége a bázisa. Ketten
alkotják azt a hatalmi centrumot, amelynek döntéseitől a gazdaság, a
társadalom az egész demokratikus átmenet sorsa függ
A kormány szilárdan eltökélt abban, hogy végigvigye ezt a
folyamatot. Azt is látni kell azonban, hogy eközben politikailag és
gazdaságilag is rendkívül törékeny közegben cselekszik. A szóban és
hangzatos melldöngető beszédekben reformot hirdetőkben nincs hiány.
De mindez megváltozik abban a pillanatban, amikor az ennek érdekében
tett konkrét intézkedések személyes, vagy csoportérdekeket sértenek.
A már megindult választási harc a politikai és eszmei
csatározások idejét hozta el. Programok és célok, álmok és óhajok,
ígéretek és vádak, a jobbítás reménye és a hatalomért való
könyörtelen küzdés egyaránt itt vannak a politikai palettán. (folyt.
köv.)
1989. szeptember 26., kedd 12:58
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (8. rész) - Németh 4.
|
Nekünk azonban azt kell biztosítanunk, hogy a politikai
átalakulás csatazajában is őrizzük az ország működőképességét és
ragadjuk meg az előrelépést segítő lehetőségeket.
Ezt a kormányt a parlament választotta, a parlamentnek tartozik
felelősséggel. És ha változott is a politikai helyzet, változott is
a magyar társadalom politikai értékítélete, az új választásokig ez a
parlament képviseli Magyarországot. A világ minden civilizált
államában ez a rend.
Gyorsan kell dolgoznunk, de nem szabad megkerülnünk semmiben sem
a törvényes parlamentet. Ezt a pártoknak, az ambíciózus új vagy régi
politikai csoportosulásoknak is tudomásul kell venniük. Egymással
folytatott pártharcaiknak, szövetségeiknek, kompromisszumaiknak,
szembenállásaiknak egyaránt.
Ezért is helyezünk súlyt arra, hogy a következő hónapokban is a
parlamentarizmus szabályainak betartásával történjék Magyarországon
minden.
A nemzet kormánya vagyunk, amelynek legitimitását az alkotmányos
szabályok megtartása adja. Ennek megfelelően a kormány alkotmányos
felelősségel tartozik azért, hogy a közjogi intézmények
rendeltetésszerűen működjenek, a Parlament el tudja látni
alkotmányos feladatát.
A nemzeti kerekasztal politikai döntései is csak e közjogi
döntési mechanizmus által válnak legitim döntésekké. Ez pedig csak
úgy képzelhető el, ha a választások eredményeképpen létrejövő új
Parlamentig elsődlegességet kap az alkotmányjogi értelemben legitim
közjogi döntési centrum: a kormány és a Parlament.
Nemzeti felelősségünktől vezetve javaslom ezért: gondosan
megvizsgálva az úgynevezett sarkalatos törvényeket, mielőbb emeljük
azokat törvényerőre
A miniszterelnök ezután kitért arra, hogy a kormány a
közelmúltban konfliktusba keveredett a SZOT vezetőségével.
Kijelentéseit ma is vállalva leszögezte: a kormánynak vagy neki nem
a dolgozókkal van áthidalhatatlan problémája.
- Nem is értem, hogy országunkban milyen alapon állítható, hogy
a kormány valami olyan érdekeket követ, ami szemben áll a dolgozók
érdekeivel
Semmilyen elvi, ideológiai, politikai vagy gyakorlati
okot nem látok erre. Egy kormánytag, egy kormánytisztviselő
jövedelme sem nő attól, ha megvonja a támogatást a veszteséges
üzemektől, vagy ha nem elégíti ki egyes szakmák vagy csoportok
bérkövetelését. Politikai előnye sincs, sőt komoly kockázatot
vállal, ha úgynevezett kemény, népszerűtlen intézkedésekre
kényszerül. Csak nem azt feltételezik, hogy rosszindulat vezérli a
néppel szemben? (folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 13:01
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (9. rész) - Németh 5.
|
Nem tehetjük azt, hogy amíg a választások eldöntik a politikai
hatalmi kérdéseket, addig a kormány kivár, vagy legfeljebb népszerű
intézkedéseket igyekszik hozni. Kézenfekvő lenne, hogy enged a
csábításnak: enyhít a terheken, csökkenti az adókat, növeli a
szociális kiadásokat. Ezzel vagy megnyeri a választásokat, és egyúttal
lehetetlen helyzetbe hozza a jövőt illetően önmagát, vagy elveszti
ugyan a választásokat, de legalább lehetetlen helyzetbe hozza
utódját. Annak ugyanis növelnie kellene a lakosság terheit, emelni
az adókat és nem lenne pénze a szociális biztonság fokozására.
Az utóbbi hetekben a beszélgetések sokaságából egyre pontosabban
érzékelem, hogy a közvélemény egyszerre igényel változásokat és
belső biztonságot, kiszámíthatóságot. Számomra ez azért fontos, mert
korábban azt tapasztaltam, hogy ez a két követelmény külön jelent
meg, sőt sokszor egymásnak ellentmondva. Ezekben a bonyolult
hetekben egyre többen érzik meg: biztonság és kiszámíthatóság csak a
változás által teremthető meg.
Azt is tudom és látom, hogyan élnek, milyen nehéz gondokkal
küzdenek milliók ebben az országban. Törekedtünk ugyan az
átlagnyugdíjak romlását, súlyos értékvesztését az év során többször
adott nyugdíj-kiegészítésekkel megfékezni, s bár ez az országnak
milliárdos többletkiadást jelentett, ettől sajnos a szegények még
szegények maradtak. (folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 13:04
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (10. rész) - Németh 6.
|
Tennünk kell, mert ez a helyzet méltatlan és valóban
tarthatatlan. Teszünk is, mert ezt ígértük év elején és ezt
válaszoltuk az Önök interpellációira az elmúlt félév során.
És tehetünk is valamit, mert az elmúlt év végén önállósított
Társadalombiztosítási Alapunk gazdálkodása kedvezően alakult. Nem
szabad másra költenünk ezt a bevételt, csak a szociális helyzet
javítására, és némi biztonsági tartalék megteremtésére. A döntés
joga azonban az Önök kezében van.
Javaslom ezért a tisztelt Háznak, hogy bizottságaiban vitassa
meg az alacsony összegű nyugdíjjal rendelkezők egyszeri
támogatásának ez évi lehetőségét. Ismereteim szerint a
rendelkezésünkre álló összeg - tartalékképzés mellett is - módot
adna arra, hogy meghatározott nyugellátási szintig (például
hat-hétezer forintig) decemberben egyszeri összeget (például kétezer
forintot) juttassunk. Természetesen más konkrét megoldás is
mérlegelhető.
Ez nem érintené azt a kötelezettségünket és tervünket, hogy a
jövő évi áremelkedéseket legalább az átlagnyugdíj színvonaláig
január elsejétől ellentételezzük.
Ahhoz, hogy ezt a pénzt az érintettek még karácsony előtt
megkaphassák, a tisztelt Országgyűlésnek már októberben döntenie
kell. A januári nyugdíjemelés mértékét és rendszerét pedig a
költségvetésről és a társadalombiztosítás jövő évi gazdálkodásáról
lefolytatandó viták során határozhatná meg.
- Kormányzati stratégiánk legfontosabb elemeit a legkülönfélébb
társadalmi erők elképzeléseit integrálva formáljuk - folytatta
Németh Miklós. - Igen, stratégiai elképzeléseink vannak
S ennek
szolgálatában követjük azt az irányvonalat, melynek minden lényeges
elemét már megismertettük mind a tisztelt Házzal, mind az ország
közvéleményével.
Azt is vállaltuk, hogy összrendezett formában is Önök elé
hozzuk, még ez év őszén. Már többször hangsúlyoztam, de van okom,
hogy most megismételjem: ne a hagyományos kormányprogramok egy újabb
változatát várják tőlünk. Az ,,ennyivel emelkedjen, annyival nőjön,
ennyivel meg csökkenjen, alakuljon át,, jellegű program egyszerűen
idegen az átalakuló gazdasági és politikai feltételektől, de magától
a kormányzati irányítás eszközrendszerétől is.
Nem zavar bennünket az a hang, amelyik koncepció-nélküliséggel
vádol, és az sem, amelyik azt mondja: minek már ennek a kormánynak
stratégia
Mi nem saját magunknak, nem ennek a kormánynak gyártunk a
hatalom megtartásához alibit, hanem az ország, a nép számára
keressük a kibontakozás reális útjait. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 13:06
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (11. rész) - Németh 7.
|
Országgyűlés - első nap (11. rész) - Németh 7.
Tudom, már sokan ingerülten kapják fel a fejüket a kibontakozás
szó hallatán. Értem én, de kérem, ne tegyék
Gondoljanak arra, hogy
amikor a tatárjárás idején eleink a mocsárba menekültek, és csak a
levegőt adó nádszál vége volt a felszín felett, valószínűleg nem az
forgott a fejükben, hogy ez a kibontakozás záloga. Pedig az volt,
holott csak túlélni akarták
Mi is alámerültünk, és komoly erők nyomtak víz alá bennünket.
Egy gyönyörű filozófiai ígéretet torzszülötté nyomorító zsarnokság,
s egy annak agresszivitására kőkemény választ adó, ellenségnek
tekintett ellenfél közös ereje. Most egyszerre mindkét erő szorítása
felengedett, sőt, segítő kezet ígér.
Vegyük igénybe a felhajtó erőket
Nyújtsunk először is itthon
kezet egymásnak, s a szembenálló erők ne egymás rovására akarjanak
támogatókat keresni. Komoly partnereink nem pártokat, hanem az
országot fogják segíteni, s nem segéllyel, hanem korrekt
együttműködéssel. Ehhez megbízható, kiszámítható partnernek kell
lennünk, stabil viszonyokat kell teremtenünk és következetes
reformpolitikát kell folytatnunk.
A kormány tisztában van azokkal a súlyos veszélyekkel, amelyek
az úgynevezett spontán privatizációs folyamattal járnak és amelyek
lényege, hogy a vállalatokra bízott állami tulajdon esetenként
értékén alul cserél gazdát, visszaélések fordulnak elő. A kormány e
veszélyek tudatában határozott intézkedéseket kíván tenni.
Mindenekelőtt felhívja arra a figyelmet, hogy az állami
vállalatokról szóló jelenleg hatályos törvény is előírja a
felelősségteljes gazdálkodásnak, a társadalmi tulajdon védelmének, a
vállalatra bízott állami vagyon gondos kezelésének és gyarapításának
a kötelezettségét. Büntető jogszabályaink pedig tiltják és
bűncselekménnyé minősítik a társadalom vagyonának hűtlen vagy hanyag
kezelését. A kormány a rendelkezésére áló jogi eszközökkel fel fog
lépni mindenfajta visszaéléssel szemben.
A kormány a tulajdonváltási folyamat hatékonyságának és
tisztességének oltalma érdekében olyan törvényi szbályozás
megteremtésére dolgoz ki javaslatot a parlamentnek, amely biztosítja
e folyamat ellenőrzését, a reális vagyonértékelést, a szükséges
nyilvánosságot és versenyeztetést. A kormánynak rendelkeznie kell
szélsőséges esetekben az adott ügylet megtiltásának, leállításának a
jogával is. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 13:08
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (12. rész) - Németh 8.
|
Országgyűlés - első nap (12. rész) - Németh 8.
A jelenlegi vállalati önkormányzatok a tapasztalatok szerint a
tulajdonosi funkciók hatékony gyakorlására általában nem alkalmasak.
Ezt bizonyítják a spontán privatizációs folyamat egészségtelen
jelenségei is. Hosszú távon tehát olyan tulajdonosi rendszer
megteremtésére van szükség, ahol a torzulások és a visszaélések
kiküszöbölését mindenekelőtt magának a rendszernek a működése
biztosítja. Ez egyben lehetőséget ad egy átfogó, a demokratikussá
vált korszerű állam által irányított társadalmasítási és
privatizációs folyamat megvalósulására.
- Igaz ugyan, hogy szegények vagyunk, de nem vagyunk koldusok
Ne legyen tehát kétsége senkinek: tisztességünket nem fogjuk áruba
bocsátani, értékeinket nem adjuk áron alul. Mert van értékünk,
Európa és a világ számára is. Legyen - mert van - saját számunkra
is, és becsüljük azt meg. És becsüljük egymást, amíg csak méltók
vagyunk egymás megbecsülésére - mondotta a miniszterelnök; végezetül
ismét kérve a képviselőket a sarkalatos törvényjavaslatok
megtárgyalására. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 13:09
|
Vissza »
|
|
Kiegészítés az mtib2008 számú hírhez
|
------------------------------------
1989. szeptember 26., kedd - A mai mtib2008 számú, Országgyűlés
- első nap (4. rész) című hírünk utolsó bekezdése után kérjük a
következő szöveget új bekezdésként figyelembe venni:
Ugyancsak a napirend elfogadását megelőzően, a sarkalatos
törvények megtárgyalásának indoklásául kért szót Németh Miklós, a
Minisztertanács elnöke. (MTI)
1989. szeptember 26., kedd 13:24
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (13. rész)
|
A kormányfő nagy figyelmet keltő beszéde után Szűrös Mátyás
ismertette a szeptemberi ülésszakra benyújtott törvényjavaslatokat.
Bejelentette továbbá, hogy az ülésszakon 22 képviselő kíván
interpellálni, illetőleg 14-en kérdést tesznek fel.. A képviselők
elfogadták az Országgyűlés elnökének javaslatát, hogy a szeptemberi
ülésszakot két szakaszban tartsák meg. Az elsőt ezen a héten,
várhatóan pénteken fejezik be, s az ülésszak október 17-én
folytatódik.
A tárgysorozat megállapításakor először önálló képviselői
indítványok napirendre tűzéséről határozott a Parlament. Vassné
Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.) az idén már két alkalommal módosított
földtörvény újabb módosítását szorgalmazta. Indítványa értelmében a
törvény egészüljön ki azzal a passzussal, hogy ,,a mezőgazdasági
szövetkezet a föld tulajdonjogát csak a szövetkezetbe
földtulajdonnal belépett tagjára és annak örökösére ruházhatja át,,.
Az Országgyűlés elfogadta, hogy a képviselőnő indítványát a mostani
ülésszak második részében tárgyalják meg.
Ugyancsak elfogadták a képviselők, hogy az ülésszak második
felében tárgyalják meg Király Zoltán (Csongrád m. 5.vk.)
indítványát. Eszerint a pénzügyminiszternek az Országgyűlés előtt
tájékoztatást kell adnia az állami tulajdonú, de az MSZMP és más
társadalmi szervezetek kezelésében lévő vagyonról. Ismeretes, hogy
az indítvány napirendre tűzését az Országgyűlés terv- és
költségvetési bizottsága is támogatta. A bizottság ülésén dr. Békesi
László pénzügyminiszter arra tett ígéretet, hogy a párt- és a
társadalmi szervek költségvetési támogatásáról, az ebből származó
vagyonról attól az időponttól kezdődően ad visszamenőleg számot,
amikortól a költségvetésből elkülöníthető módon megállapítható a
támogatás.
Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) indítványt nyújtott be, amelyben
javasolta, hogy az ülésszakon tűzzék napirendre és tárgyalják meg
október 23-a nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánítását.
Dr. Debreczeni József, dr. Marx Gyula és dr. Raffay Ernő képviselők
ehhez csatlakozva a javaslat közös előterjesztését kérték. Roszik
Gábor az indítványához hozzáfűzte, hogy hajlandó a javaslatban
foglaltakat - a nemzeti ünneppé, illetve a munkaszüneti nappá
nyilvánítást - kettéosztani, tekintettel arra, hogy utóbbinak
gazdasági kihatásai vannak. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 15:10
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (14. rész)
|
A közös képviselői indítványhoz Szűrös Mátyás fűzött néhány
szót. Az Országgyűlés elnöke emlékeztetett rá, hogy augusztus 20-án,
Ópusztaszeren tartott ünnepi beszédében már felvetette: az
Országgyűlés szeptemberi ülésszaka a nemzeti megbékélés szellemében
emlékezzen meg az 1956-os népfelkelésről, október 23-áról.
Hangsúlyozta: úgy ítéli meg, hogy a megemlékezésnek, az ünnepnek
olyan formáját kell választani, amely nem jár a sebek feltépésével,
nem növeli tovább a nemzet megosztottságát, hanem a megbékélés
útjait egyengeti. Szűrös Mátyás rámutatott: nincs meggyőződve arról,
hogy mindezt a megemlékezés képviselői indítványban javasolt formája
segíti elő. Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés ebben a
kérdésben megosztott, mint azt a jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottság vitája és véleménye is tükrözte. A bizottság tagjainak
többsége azzal a formával értett egyet, amely azt javasolja, hogy
október 23-át a nemzeti megbékélés napjaként és szellemében
ünnepeljük meg. Mindezek fényében Szűrös Mátyás fontosnak
minősítette, hogy a jövőben a nemzeti ünnepekről alkotmányos erejű
törvény szülessen, amelynek megalkotása a nemzeti egyetértést
tükrözheti. Végül kifejtette: nem kívánja a Házszabályban kínált
lehetőséggel élve akadályozni a képviselői indítvány napirendre
tűzését, mert úgy véli, hogy október 23-a dolgában az
Országgyűlésnek állást kell foglalnia. Erre tekintettel javasolta
Roszik Gábor indítványának napirendre tűzését.
Az Országgyűlés úgy határozott, hogy megtárgyalja a képviselői
indítványt az ülésszak második felében.
Dr. Balla Éva (Bp., 46. vk.) kért szót ekkor a napirenddel
-------------
összefüggésben; kifogásolta, hogy az Állammi Számvevőszékről
rendelkező törvényjavaslat nem került az egyeztető tárgyalások
napirendjére, s javasolta, hogy most ne, hanem csak a háromoldalú
tárgyalásokon való megvitatása után foglalkozzék vele az
Országgyűlés.
Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke azzal
-------------
reagált, hogy a számvevőszék eredetileg sem volt az egyeztető
tárgyalások témája, létrehozásáról az Országgyűlés egy korábbi
határozata döntött.
Ezt követően 317 igenlő, 12 ellenszavazattal és 14
tartózkodással elfogadták a szeptemberi ülésszak tárgysorozatát.
A tárgysorozat:
1. az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat;
2. az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat;
(folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 15:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (15. rész)
|
3. a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló
törvényjavaslat;
4. az országgyűlési képviselők választásáról szóló
törvényjavaslat;
5. a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat;
6. a Büntető Törvényvkönyv módosításáról szóló törvényjavaslat;
7. a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló
törvényjavaslat;
8. az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat;
9. a ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslat;
10. a külföldre utazásról és az útlevélről szóló
törvényjavaslat;
11. az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról
szóló törvényjavaslat; (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 15:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (16. rész)
|
12. a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek
jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatálybalépésével
kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok
módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 1988. évi X.
törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat;
13. a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslat;
14. a pénzügyminiszter tájékoztatója az állami tulajdonban lévő,
de az MSZMP és más társadalmi szervek kezelésében álló vagyonról;
15. az október 23-a megünneplésére tett önálló képviselői
indítvány megvitatása;
16. interpellációk, kérdések;
17. személyi javaslatok tárgyalása;
18. egyéb kérdések (tájékoztató, nyilatkozatok) tárgyalása,
bejelentése.
Ezt követően az Országgyűlés elnöke javasolta, hogy a Parlament
értsen egyet a kormány kérésével, miszerint a sürgős tárgyalás
igényével benyújtott törvényjavaslatokat a mostani ülésszakon
megtárgyalja. A képviselők a javaslattal egyetértettek. Így az
ülésszak tárgysorozatául elfogadott napirendek közül az Alkotmány
módosításáról; az Alkotmánybíróságról; a pártok működéséről és
gazdálkodásáról; az országgyűlési képviselők választásáról; a
köztársasági elnök választásáról; az 1956-os népfelkeléssel
összefüggő elítélések orvoslásáról; az Állami Számvevőszékről szóló
törvényjavaslatokat; a földről szóló 1987. évi I. törvény
módosításáról szóló javaslatot; valamint az oktáber 23-áról szóló
képviselői javaslatot, illetve a pénzügyminiszter tájékoztatóját az
állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szervek által
kezelt vagyonról az Országgyűlés október 17-én folytatódó ülésén
vitatja meg. (folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 16:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (17. rész)
|
A napirend elfogadását követően Király Zoltán (Csongrád m., 5.
-------------
vk.) képviselő bejelentette: megalakult az ellenzéki demokraták
parlamenti csoportja, olyan képviselőkből, akik az MDF tagjaiként a
közelmúltban mandátumhoz jutottak, illetve független képviselők. A
csoport a házszabályok figyelembevételével kíván működni,
nyilatkozatok és állásfoglalások közreadásával a kormányzati munka
ellenőrzését szeretnék határozottabbá tenni. Közölte, hogy a csoport
több kérdésben együtt kíván működni a független képviselőcsoporttal.
Kérte a T. Házat, hogy a csoport működéséhez biztosítsa a megfelelő
technikai feltételeket. Erre válaszolva, Szűrös Mátyás felkérte a
parlamenti irodát, teremtse meg a kívánt munkakörülményeket a
képviselőcsoport számára.
Az ellenzéki demokraták parlamenti csoportjának tagjai: Bánffy
György (Budapest, 4. vk.), Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3.
vk.), Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), Dr. Marx Gyula (Zala m., 2.
vk.), Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.), Roszik Gábor (Pest m., 4.
vk.) és Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.).
(folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 16:06
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (18. rész)
|
A napirendnek megfelelően elsőként Horváth István
--------------
belügyminiszter előterjesztése hangzott el a ki- és bevándorlásról,
valamint a külföldre utazásról és az útlevélről szóló
törvényjavaslatokról. Az előterjesztő az eredeti
törvényjavaslatokhoz képest kisebb módosításokat indítványozott,
amelyeket az ülésszak megnyitása előtt szétosztottak a képviselők
között. Mivel a két beterjesztett törvényjavaslat tartalmilag
összefügg egymással, a Parlament úgy határozott, hogy a tervezeteket
együttesen tárgyalja.
A belügyi tárca vezetője expozéjában hangoztatta: a két
javaslat a kormánynak azt a szilárd szándékát fejezi ki, hogy az
Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának, valamint a Polgári és
Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának elfogadásával járó
kötelezettségeinknek következetesen eleget tegyen. Mindez teljes
mértékben összhangban van a jogállamiság kiépítésére vonatkozó
megmásíthatatlan törekvésekkel. A külvilág iránti politikai és
gazdasági nyitottság eszméjének az felel meg, ha az egyént nem
korlátozzák mesterkélt akadályokkal abban, hogy szabad belátása
szerint válassza meg azt az országot és népet, amelynek körében élni
kíván.
Ezért a törvényelőkészítőket kezdettől az a törekvés vezette,
hogy mind a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiket,
mind az állampolgárok igényeit messzemenően figyelembe vevő
szabályok szülessenek.
A haza elhagyása, illetve a visszatérés mélységesen érinti a
magyar nép érzelemvilágát. Ezért az előkészítők szigorúan ügyeltek
arra, hogy a szabályozás középpontjába a hazáját szerető, felelősen
gondolkodó és cselekvő ember, s ezzel egyidejűleg a szabad
állampolgári magatartás lehetősége kerüljön.
Horváth István az elhangzottakat összefoglalva alapvető emberi
jognak nevezte a lakó- és tartózkodási hely szabad megválasztását.
Ez a többi között azt jelenti, hogy mindenki elhagyhat bármely
országot, ideértve saját országát is, és hazájába bármikor
visszatérhet. A ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslat
mindezekre figyelemmel alanyi jogon biztosítja a kivándorlást, s
csak a legszűkebb körben, kiemelkedően fontos társadalmi érdekből
korlátozza azt.
A javaslat ugyanakkor tiltja azok kivándorlását, akik a
törvényeket súlyosan megsértették és ezért ellenük büntető eljárás
folyik, illetve akik szabadságvesztés büntetésüket még nem töltötték
le. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 16:08
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (19. rész)
|
Feltételt állít azokkal szemben is, akiknek köztartozása van, s
ilyen személyek kivándorlásuk előtt kötelesek azt megfizetni vagy
arra kötelezettséget vállalni. A javaslat a köztartozások közül csak
az adó- és társadalombiztosítási tartozást tekinti a kivándorlást
korlátozó tényezőnek. Ugyancsak ilyen jellegű korlátot állít - azaz
a hazával szembeni kötelezettségek alóli kibúvás meggátlását
szolgálja - a javaslat akkor, amikor a katonai szolgálatot teljesítő
hadkötelezettel szemben a honvédelem érdekeit érvényesíti.
A nemzetközi egyezmények sem vonják kétségbe a csatlakozó
államok jogát arra, hogy állami, társadalmi és gazdasági érdekeiknek
megfelelően védjék titkaikat. Erre épít a javaslat, amikor
meghatározott időtartamra korlátozást állít fel azokkal szemben,
akik olyan államtitok birtokában vannak, amelyek védelméhez
különösen fontos nemzetbiztonsági érdek fűződik. Ez azonban nem
lehet önkényes, és biztosítani kell a korlátozás indokának
rendszeres felülvizsgálatát.
A javaslat az egyén jogainak védelme érdekében is tartalmaz
korlátot. Lehetővé teszi ugyanis a kivándorlás megakadályozását
kiskorúak, illetve magukról gondoskodni nem képes személyek
védelmében, ha a kivándorlás az érdekeiket sértené, vagy ha tartásuk
megnyugtatóan nem rendezett.
- A törvénytervezet abból indul ki, hogy a hazatérés joga a
kivándorlásénál is erősebb, ezért azt nem engedi korlátozni -
hangsúlyozta a miniszter. - Sőt javasolja, hogy számolják fel az
állampolgársági jog ezzel kapcsolatos hiányosságát. Az
állampolgársági szabályok ugyanis - bár korszerűen, az
állampolgárság bizalmi, erkölcsi vonását is tekintetbe véve rendezik
az állam és polgárai kapcsolatát - ez ideig nem biztosították azt,
hogy a külföldön élő magyar állampolgárok alanyi jogon bármikor
hazatérhessenek. Magyarország e jog korlátozás nélküli megadásával
kitárja és nyitva hagyja kapuját mindazok előtt, akik a hazába
visszavágynak, eltörölve ezzel a rosszemlékű ,,disszidens,,,
,,emigráns,,, ,,jogellenesen külföldön tartózkodó,, bélyegét, ami
oly sok bánat, egyéni és családi konfliktus okozója volt.
A nemzetközi gyakorlat szerint minden állam társadalmi,
gazdasági érdekeinek megfelelően teszi lehetővé a külföldiek
bevándorlását. Ezt a gyakorlatot követi a javaslat, amikor a
kivándorlás és a hazatérés alapvető emberi jogának deklarálásával
szemben a külföldiek Magyarországra történő bevándorlását nem
tekinti ilyennek, hanem azt továbbra is feltételekhez és előzetes
engedélyhez köti. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 16:10
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (20. rész)
|
- A bevándorlással kapcsolatban megfogalmazott kizáró okok az
alapvető nemzeti, társadalmi, gazdasági érdekek érvényesülését
szolgálják. Továbbra sem lehet célunk például az állam biztonságát,
a közrendet, a közegészségügyet, a közerkölcsöt, mások jogait és
szabadságát sértő külföldiek befogadása, ezért ezek bevándorlását a
javaslat kategorikusan tiltja. E kritériumok a Nemzetközi
Egyezségokmány alapján, az ott megfogalmazottak szó szerinti
átvételével kerültek a törvényjavaslatba. Előfordulhat azonban, hogy
olyan személy is, akinek lakása, ellátása, megélhetése nincs kellően
biztosítva, esetleg korábban kisebb súlyú jogsértést követett el és
ezért az országból kiutasították, méltányosságból bevándorlási
lehetőséget kap.
A ki- és bevándorlásról szóló törvény megalkotása szükségessé
teszi a külföldre utazásról és az útlevélről szóló hatályos
szabályok korszerűsítését. Ha ez elmaradna, olyan helyzet alakulna
ki, amelyben egyszerűbb kivándorolni, mint néhány napra külföldre
utazni. Fontos tehát, hogy a két törvény feltétlenül egy időben
lépjen hatályba; ezért is kerültek együtt az Országgyűlés elé.
A külföldre utazásról és az útlevélről szóló hatályos
törvényerejű rendelet is alapvető állampolgári jognak tekinti a
külföldre utazást. Ezzel együtt azonban még viszonylag széles körben
tartalmaz korlátozásokat. A törvényjavaslat elfogadásával
tizenkilenc - ma már indokolatlan - korlátozó rendelkezés szűnik
meg. A megmaradók alapvetően megegyeznek a kivándorlás korlátaival,
sőt annál bizonyos tekintetben még szűkebbek is, mivel a külföldre
utazásnak például nem akadálya a köztartozás és a tartási
kötelezettség.
A belügyminiszter expozéjában külön érintette a hadkötelesekre
vonatkozó szabályozást. A külföldre utazásuk korlátozásáról szóló
rendelkezéseket jelenleg a honvédelemről szóló 1989. évi XXII.
törvénnyel módosított 1976. évi I. törvény tartalmazza. Most
szükségessé válik e korlátozásoknak a javaslatban történő
szerepeltetése, illetve a tavaszi ülésszakon módosított honvédelmi
törvény újbóli módosítása. - Erre azért van szükség - mondotta -,
mert a külföldre utazásról és az útlevélről szóló javaslat úgy
rendelkezik, hogy a magyar állampolgárok külföldre utazáshoz való
joga csak ebben a törvényben korlátozható. A kérdéskör
szabályozására a javaslatban két változat szerepel. Az ,,A,,
változat szerint a sorkatonai szolgálatot teljesítő hadköteles,
valamint az, aki behívóparancsot vagy behívása várható időpontjáról
értesítést kapott, csak a honvédelmi miniszter hozzájárulásával
utazhat külföldre. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 16:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (21. rész)
|
A ,,B,, változat e korlátozást kiterjeszti minden sorkatonai
szolgálatot még nem teljesített hadkötelesre, amennyiben három
hónapnál hosszabb időre kíván külföldre utazni. Az ,,A,, változatban
a külföldre utazás szabad biztosítása, az ehhez fűződő emberi jog
áll előtérben, a ,,B,, változat pedig elsősorban a honvédelmi
érdeket tartja szem előtt. Mivel mind a két érdek fontosnak
tekinthető, a kormány az ,,A,, és ,,B,, változat ügyében az
Országgyűlést kéri fel döntésre.
A javaslatok szerint a hadkötelesek szélesebb körének kell a
honvédelmi miniszter hozzájárulását kérnie a külföldre utazáshoz,
mint a kivándorláshoz. E látszólagos ellentmondásnak az a
magyarázata, hogy a hadkötelesek e köréből lényegesen többen és
gyakrabban utaznak külföldre, mint ahányan kivándorolnak. Honvédelmi
kötelezettségük teljesítése viszont megköveteli, hogy az arra
illetékes katonai szervek tudják, az országban tartózkodnak-e vagy
sem.
A nemzetbiztonsági szempontból fontos államtitok birtoklása a
külföldre utazásnak ugyanúgy akadálya, mint a kivándorlásnak.
Természetesen itt is biztosítottak a garanciális szabályok, amelyek
képesek gátat vetni az esetleges visszaéléseknek.
A jelenleg hatályos jogszabály a külföldön tartózkodás
időtartamát általában 90 napban határozza meg. Aki ma ezt engedély
nélkül túllépi, az jogellenesen külföldön tartózkodónak minősül;
hazatérése esetén pedig - ha bűncselekményt nem követett el -
szabálysértési eljárás indítható ellene, és a külföldre utazásból
kizárható.
A javaslat már nem korlátozza a külföldön tartózkodás
időtartamát, ezáltal megszünteti a jogellenesen külföldön
tartózkodás fogalmát és a hozzá kapcsolódó szankciókat. Ehhez
igazodóan szükséges módosítani a Büntető Törvénykönyv és az egyes
szabálysértésekről szóló kormányrendelet előírásait. Eszerint a
jövőben csak a fegyveresen elkövetett tiltott határátlépés minősül
bűncselekménynek, a többi eset pedig szabálysértés.
A javaslat szerint az útlevél a magyar állam tulajdona. Ennek
rögzítése a törvényben megfelel a nemzetközi szokásoknak, és
megalapozza azt a jogot is, hogy a külföldi hatóságok által elvett
útlevél diplomáciai úton visszakövetelhető legyen.
Csökkennek az útlevélfajták. Teljes egészében megszűnik a
külföldön élő magyar állampolgárok részére eddig kiadott, és őket
indokolatlanul megkülönböztető külön útlevél. A jövőben -
függetlenül tartózkodási helyétől - minden magyar állampolgár
magánútlevelet kap. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 16:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (22. rész)
|
A nemzetközi gyakorlatban sok értetlenséget és félreértést
kiváltó hazatérési engedély helyett, a külképviseletek
magánútlevéllel látják el azt a magyar állampolgárt is, aki
ideiglenes külföldön tartózkodása során az útlevelét elvesztette.
- A javaslat nem rendelkezik a szolgálati útlevélről. Ennek
megszüntetése meglehetősen sok vitát váltott ki a törvényjavaslat
előkészítése során. Megtartását azonban nem lehet nyomós érvekkel
alátámasztani. Ez az útlevélfajta jobbára nem a munkavégzés
lehetőségeit szolgálta, inkább státusszimbólummá vált. Ilyen
útlevelet minisztériumok, országos hatáskörű szervek és egyes
kiemelt vállalatok dolgozói kaptak. Ugyanakkor ma már a
legkülönbözőbb vállalatok, szövetkezetek és magánszemélyek is
folytatnak és a jövőben egyre szélesebb körben folytathatnak
külkereskedelmi tevékenységet. Feladataikat ez ideig is a világ
összes országára szóló, korlátlan külföldre utazási lehetőséget
biztosító magánútlevéllel látták el. Megkülönböztetésüket az útlevél
tekintetében semmi nem indokolja.
A diplomata útlevélre jogosultak körét a javaslat elfogadása
esetén először szabályozza majd nyilvánosan kihirdetett, magas
szintű jogszabály. Ez ideig ezt kormányhatározat tartalmazta.
Elfogadva az eddigi viták többségi álláspontját, a kiegészítő
törvényjavaslat szerint valamennyi államtitkár, továbbá az
országgyűlési képviselők házastársai és gyermekei is jogosultak
lesznek diplomata útlevélre. A diplomata útlevélre jogosultak köre a
javaslat szerint meglehetősen széles. Az előkészítés során
javaslatok hangzottak el további bővítésére, amit azonban a
diplomáciai kapcsolatokról szóló nemzetközi egyezmény és a
nemzetközi gyakorlat már nem viselne el - mondotta Horváth István.
A továbbiakban olyan elveket ismertetett, amelyek mindkét
törvényjavaslat sajátjai. Rámutatott: a törvényesség biztosításának
egyik kiemelt garanciális eleme az a lehetőség, hogy az
államigazgatási eljárás keretében hozott igazgatásrendészeti
határozatot a bíróság felülvizsgálhatja. A jogorvoslatnak ez a módja
az Egyezségokmányban megfogalmazottakkal és a jogállamiság elveivel
összhangban biztosítja a jogosultságok érvényesítését. Növeli a
jogbiztonságot, hogy nem egy bíró, hanem bírósági tanács dönt. A nem
peres eljárás előírása pedig a jogerős döntés gyors meghozatalát
teszi lehetővé. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 16:30
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (23. rész)
|
Mindkét javaslat a belügyminisztert hatalmazza fel a törvényi
szintet nem igénylő, belső eljárási kérdések szabályozására. A
rendelkezésre álló rövid idő nem tette lehetővé, hogy a végrehajtási
rendeleteket tájékoztatás céljából a javaslatokkal egyidejűleg
megküldjék a képviselőknek. Erre csak most az ülésen kerülhetett
sor, de Horváth István reményét fejezte ki, hogy a törvényhozóknak
így is sikerült teljességében megismerkedniük a szabályozással.
Rámutatott: a ki- és bevándorlás, a hazatérés és a külföldre
utazás jogának a nemzetközi kötelezettségekkel is összehangolt
szabályozása a magyar jogrendszer több területét is érinti.
Kihatással van a pénzügyi, a társadalombiztosítási, a szociális és
egészségügyi, a lakásgazdálkodási, a munkajogi és ezen túl egyéb
jogterületekre is.
A kormány ezért szükségesnek tartotta, hogy a most beterjesztett
törvényjavaslatokhoz kapcsolódóan az érdekelt miniszterek és
országos hatáskörű szervek vezetői intézkedjenek a hatáskörükbe
tartozó jogszabályok felülvizsgálatára és szükség szerinti
módosítására úgy, hogy azok e törvényjavaslatokkal egy időben
hatályba léptethetők legyenek. Ezt a kormány rendkívül fontos
feladatnak tekinti, mert tisztában van azzal, hogy a most benyújtott
javaslat csak olyan keret, amelyet az említett kérdésekre vonatkozó
szabályoknak kell kitölteniük. Ezért is szól úgy a javaslat, hogy a
törvények hatályba lépésének időpontja 1990. január 1. Az elfogadás
és a hatályba lépés közötti idő elengedhetetlenül szükséges a
végrehajtásban érintett szervek felkészüléséhez, és az esetleges
további jogszabályalkotáshoz.
- A törvényjavaslatok belföldön és külföldön is széles körben
ismertté váltak. Azokat sokan örömmel üdvözölték és kifejezésre
juttatták azt az igényt, hogy már a hatályba lépésükig terjedő
időszakban is ennek szellemében történjék az ügyek intézése. Ezt
egyébként nemcsak az állampolgárok várják, hanem a társadalmi
életünkben bekövetkezett változások, hazánk külpolitikai megítélése
is indokolja - mutatott rá a belügyminiszter. Kérte az
Országgyűlést: értsen egyet azzal, hogy a törvényjavaslatok
hatályba lépéséig az eljáró szervek az érvényes jogszabályokon
alapuló és a mérlegelési jogkörbe tartozó szankciókat a továbbiakban
ne alkalmazzák. Végezetül kérte a törvényhozókat, hogy a két
törvényjavaslatot és a kiegészítő törvényjavaslatokat vitassa meg és
fogadja el. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 16:32
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (24. rész)
|
Balogh György (Fejér m., 4. vk.) a Szabadbattyáni Magyar-Szovjet
--------------
Barátság Mgtsz elnöke a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
előadója kérte a képviselőket, hogy a bizottsági vitában kialakult
kiegészítő javaslatokkal együtt fogadják el mindkét
törvényjavaslatot. Mint mondta, ezek a törvények fontos alkotóelemei
a nemzeti megegyezésnek, a békés átmenetnek, összhangban állnak a
hazánk által is aláírt Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és a
Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával. Ezek
betartását és gyakorlattá tételét jelenti a két törvényjavaslat
jóváhagyása. Továbbá azt is, hogy kiegyezhessen és megbékélhessen a
magyar a magyarral, a magyar a világ minden népével és országával.
Hazánk népének olyan lehetőséget, emberi szabadságjogot teremtenek e
törvények, amelyekkel valamennyi tisztességes állampolgár élhet. A
képviselő reményét fejezte ki, hogy a polgárok e lehetőséget úgy
használják ki, hogy a világjárással szakmai tudásukat gyarapítják
majd, s azt itthon kamatoztatják.
A törvényjavaslat elfogadásához egyéb nemzeti érdek is fűződik,
hiszen ezután jónéhány iparilag fejlett ország segítsége várható a
magyarországi gazdaság megújulásához - hangoztatta a képviselő. A
képviselők döntése értelmében a törvényjavaslatok általános és
részletes vitáját együttesen folytatták le.
Elsőként dr. Nagy Gyula (országos lista) evangélikus püspök, a
---------------
Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke kért szót.
Rámutatott: a két új törvényjavaslat üdvözlendő, mivel ezekkel
folytatódik azoknak a jogi válaszfalaknak a lebontása, amelyek
minket az igazi demokráciától, az emberi jogok teljes
megvalósításától még elválasztanak. A ,,jogi vasfüggönybontás,,
hosszú folyamat - mondotta - és sok más törvény megalkotására és
érvényesítésére is szükség van, így például a teljes lelkiismereti
és vallásszabadságot rögzítő törvényre.
A törvénytervezetek fontos megállapításaként értékelte, hogy
alapvető emberi jogként deklarálják a ki- és bevándorlás
lehetőségét. Ugyanakkor hiányolta, hogy a kivándorláshoz
kapcsolódóan a tervezet nem tartalmazza a kettős állampolgárság
jogosultságát. A hazát elhagyni készülők figyelmét felhíva
rámutatott: az idegen föld soha nem válik hazává, a szülőföld
ezernyi szállal köti fiait. A belső erkölcsi törvényre apellálva
hangoztatta: minden magyarra itthon van szükség. Arról is szólt
ugyanakkor, hogy az állam és a társadalom közös feladata vonzóvá
tenni a hazát. Olyan állapotokat kell teremteni, hogy senkinek se
kelljen elmenekülnie innen. (folyt.,köv.)
1989. szeptember 26., kedd 16:41
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (25. rész)
|
Berecz János (Szabolcs-Szatmár m., 6. vk.), az Országgyűlés
------------
külügyi bizottságának elnöke kiemelte: a két törvény új minőségű
kapcsolatot teremt a haza és a honpolgár, valamint az ország és az
állampolgár között. Ez az új minőség abban áll, hogy a törvény révén
az állampolgár szabadon dönthet hazája megválasztásáról, s arról,
hogy hol kíván élni. A szabad választás lehetősége ugyanakkor
szorosabb kötődést is jelenthet a hazához.
A képviselő hozzátette: vannak csillogóbb, kevesebb gonddal
kűzdő országok a miénknél, s ez különösen a fiatalok számára lehet
vonzó, ám remélhető, hogy mindennek ellenére ők sem döntenek a haza
elhagyása mellett.
Végezetül arra hívta fel a figyelmet: évszázados tapasztalat,
hogy sok kiváló képességű hazánkfia éppen azért hagyta el az
országot, mert tehetsége érvényesüléséhez, tudományos kutatásához
csak másutt kapott anyagi lehetőséget. Ezért a tehetségek
megbecsülése és támogatása létszükséglet az új törvény életbe
lépését követően. Ellenkező esetben ugyanis - a képviselő véleménye
szerint - az a veszély fenyeget, hogy a szellemi tőke és a működő
tőke nem hazánkban, hanem éppen határainkon kívül találkozik.
(folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 16:43
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (26. rész)
|
Nagy József (Baranya m., 6. vk.), az MSZMP Baranya megyei
-----------
Bizottságának nyugalmazott első titkára előrebocsátotta, hogy az
állampolgárok szabadságjogait kiterjesztő és a jogállamiság
megteremtését elősegítő törvényjavaslatokat szükségesnek ítéli, s
azok egészével, illetve részleteivel szemben nincs lényeges
észrevétele. Azért kért mégis szót, mert - mint mondta - nem tud
megbékélni azzal, hogy a törvényjavaslat még utalás formájában sem
foglalkozik a ki- és bevándorlás vagyonjogi és devizális
problémáival. Bár a belügyminiszteri expozé utalt arra, hogy az
illetékes kormányszervek áttekintik, s ha szükséges, korszerűsítik
is a vonatkozó jogszabályokat, a képviselő mégis annak az érzésének
adott hangot: az azzal összefüggő bonyolult problémákat mintha
alábecsülnék. Hangsúlyozta: fontos feladat a nemzeti vagyon
megőrzése, nem tisztességes szándékú elidegenítésének
megakadályozása. Ugyanakkor - mutatott rá - oldani kell az
indokolatlan, túlhaladott kötöttségeket, amelyek főként a
bevándorlást nehezítik meg. Javasolta, hogy a törvény egy mondata
kötelezően írja elő a belügyminiszter által érintett kormányzati
teendőket - azaz a törvény hatályba lépésével együtt rendezzék a
vagyonjogi problémákat.
Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) kifejezte meggyőződését,
----------------
hogy e törvények megalkotására a mostaninál alkalmasabb időszakot
aligha lehetne elképzelni. E jogszabályokat nem szabad adományként
kezelni, hiszen a bennük foglaltak alanyi jogon illetik meg az
állampolgárokat. A képviselők kötelessége lebontani azokat a
korlátokat, amelyek az állampolgárok szabad mozgását eddig
megakadályozták. Ha így cselekszenek, történelmi tettként tarthatják
számon döntésüket. Felfogása szerint ez a törvény legyen az ,,utolsó
lehetőség,, törvénye, de ne kényszerüljön senki arra, hogy élni
kelljen vele.
A törvénytervezetek egyes részleteit elemezve kifogásolta, hogy
azok nem adnak választ arra: a kivándorlási kérelem elutasítása
esetén mikor terjeszthető elő az újabb szándék. Szerinte azt is
tisztázni kellene, hogy az országnak milyen méretű bevándorláshoz
fűződik érdeke, s erről ki döntsön.
Végezetül annak a véleményének adott hangot, hogy a most
alkotott törvények és hazánk kétoldalú megállapodásai között
összhangot kell teremteni. A tartós ellentmondásokat fel kell
oldani, legfőképpen azokat, amelyek nem felelnek meg a nemzetközi
egyezségokmányok kívánalmainak. (folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 16:52
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (27. rész)
|
Ezzel összefüggésben javasolta: a kormány kapjon felhatalmazást ezen
összefüggések áttekintésére, kezelésére, kezdeményezze azon
megállapodások módosítását, amelyek ellentmondanak a helsinki
dokumentumban vállalt kötelezettségeinknek.
Dr. Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) történész, a szegedi
---------------
József Attila Tudományegyetem adjunktusa a magyar történelem során
lezajlott ki- és bevándorlási hullámokra visszatekintve
megemlítette, hogy 1948 óta közel félmillió embert veszítettünk el
kivándorlásuk miatt. Rámutatott: a kivándorlási törvény egy 100-120
éves folyamatba illeszkedik, megítélése szerint nagyon korrekten és
tisztességesen. A képviselő kérdést intézett Horváth István
belügyminiszterhez: vonatkozik-e az emigrációs magyar milliókra -
amennyiben más állampolgárságot szereztek - a törvényjavaslatnak az
a pontja, hogy külföldi állampolgár nem vándorolhat be
Magyarországra. Amennyiben igen, kérte ennek az ellentmondásnak a
feloldását. A jogorvoslat kérdésével kapcsolatban felvetette: nem
lenne-e helyes, ha a javaslatban szereplő polgári peres eljárás
helyett jogi képviselettel, személyes meghallgatással, vagy
másodfokú bírósági eljárással orvosolnák a bevándorlók esetleges
problémáit.
Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.), a MÁV Rákosrendezői Körzeti
------------
Üzemfőnökség Hámán Kató Vontatási Üzemegységének mozdonyvezetője
annak a véleményének adott hangot, hogy a szellemi tőke kivándorlása
megakadályozható, ha minél előbb létrejön a piacgazdaság elvei
alapján működő munkaerőpiac és -kereslet. A képviselő ugyancsak
egyetértett azzal, hogy az államhatárok sérthetetlenségét a
törvényben megfogalmazva is biztosítani kell. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 16:55
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (28. rész)
|
A törvénytervezetek vitájában elhangzottakra Horváth István
belügyminiszter válaszolt. Örömmel nyugtázta, hogy a képviselők
felismerték: a most megváltoztatandó jogszabályok nem rosszak, nem
gyökerestől elvetendő jogintézmények. Hiszen az elmúlt években
hazánkban már olyan joggyakorlat alakult ki, amely mind a magyar
állampolgárok, mind a külföld részéről rászolgált az elismerésre.
Ugyanakkor gyorsan változó világunk új fejleményei ezeket a
jogszabályokat is túlhaladták, ma már számos ponton igazítani kell
azokon. A változások azt szolgálják, hogy minden tekintetben modern,
korszerű, az európai, sőt a világszínvonalnak megfelelő jogszabályok
szülessenek.
A vitából kicsendült az is, hogy a képviselők olyan szabályozás
mellett teszik le voksukat, amely biztosítja a szabad választás
jogát minden magyar állampolgár számára. Miként azt Nagy Gyula
püspök is hangsúlyozta, olyan viszonyokat kell teremteni hazánkban,
amelyek közepette a polgárokat önként vállalt elhatározásuk köti a
hazához, nem pedig a kényszer. Ugyanakkor azoknak is biztosítani
kell a szabadságjogokat, akik mindennek ellenére külföldön keresik
boldogulásukat.
A törvénytervezetek egyik fontos szemléletbeli újdonsága, hogy
szakítanak annak a fennkölt, mindenek felett álló államnak a
képzetével, amely mintegy felülről, kegyet gyakorolva biztosított
jogokat polgárainak.
A belügyminiszter felhívta a törvényhozók figyelmét, hogy a
kiutazásról és az útlevélről szóló törvénytervezet 2. és 20.
paragrafusa között szoros összefüggés van, hiszen a második
törvényszakaszban kiválasztott alternatívát - a kiutazás
korlátozásával kapcsolatban - automatikusan át kell majd vezetni a
20. paragrafusba is.
Ami a kettős állampolgárság ügyét illeti, Horváth István
hangsúlyozta, hogy ennek a problémának a megoldása megköveteli
számos kétoldalú egyezmény felülvizsgálatát. Ez a gond főként azokat
a magyarokat érinti, akik más ország állampolgáraiként élnek,
illetve akik hazánkban telepedtek le, de más ország állampolgárai. A
belügyminiszter emlékeztette a törvényhozókat arra, hogy az év
elején a menekültügyek kapcsán az Országgyűlés már tudomásul vette a
kormánynak azt az elhatározását, hogy felülvizsgálja az érintett
kétoldalú szerződéseket. A belügyi tárca vezetője ismételten
leszögezte, hogy ez az eljárás folyamatban van. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 17:28
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (29. rész)
|
Nagy József felvetette a vitában, hogy a mostani döntés az
alkotmányjogi szabályozáson túl még számos jogviszonyt érint majd.
Horváth István ezt a jogalkotási folyamat természetes velejárójának
nevezte, azonban úgy vélte, felesleges lenne egy külön országgyűlési
határozatot hozni a különféle minisztériumok, főhatóságok ezzel
kapcsolatos tevékenységének ösztönzésére. Az érintett tárcák külön
határozat nélkül is tudják, hogy milyen teendőik vannak.
A képviselők tudakolták azt is, a kivándorolni szándékozó mikor
nyújthatja be újra kérelmét, amennyiben azt előzőleg elutasították.
Horváth István véleménye szerint akár már másnap beadhatja a
megismételt kérelmet, amennyiben az elutasító határozat körülményei
megváltoztak.
A bevándorlás szabályozását firtató kérdésekre Horváth István
utalt arra, hogy számos külföldi példa bizonyítja: a túlzott mértékű
bevándorlás társadalmi feszültségeket szül. Ezt szem előtt tartva
itthon is fel kell készülni arra, hogy az időközben megszerzett
tapasztalat birtokában megfelelő iránymutatást adjanak a
jogalkalmazók eseti döntéseihez.
Raffay Ernő felvetésére reagálva Horváth István úgy vélte, nincs
különösebb ellentmondás a képviselő által említett jogszabályok
között. Azok a magyar emigránsok, akiknek állampolgársága időközben
megszűnt, bevándorlási kérelmük elbírálásánál előnyben részesülnek
más külföldi állampolgárokkal szemben. A képviselő tudakolta azt is,
hogy a bírósági felülvizsgálatnál nem lenne-e célszerű kétfokúvá
tenni az eljárást. A belügyminiszter úgy vélte, hogy ez a megoldás
eltérne attól az általános szabálytól, amely szerint az
államigazgatási határozatok megtámadásában a bírósági eljárás
általában egyfokú.
Horváth István végezetül egy módosító indítványt is tett az
előterjesztett törvényjavaslatokhoz: azt ajánlotta, hogy a diplomata
útlevélre jogosultak körét terjesszék ki az alkotmánybírákra is.
A belügyi tárca vezetőjének válaszát határozathozatal követte.
Elsőként a ki- és bevándorlási törvényjavaslatról szavaztak a
képviselők. A tervezetet módosítás nélkül, 332 szavazattal 2
ellenében törvényerőre emelték. A külföldre utazásról és az
útlevélről szóló törvényjavaslat ügyében elsőként Horváth István
módosító indítványát tették mérlegre, s a javaslatot 251
szavazattal, 37 ellenében, 38 tartózkodás mellett elfogadták. Ezután
a törvénytervezetben foglalt alternatíváról határoztak. 315 képviselő
az ,,A,, változatra voksolt, 12-en a ,,B,, változat mellett
foglaltak állást, 7-en tartózkodtak. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 17:36
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (30. rész)
|
Így a külföldi utazást enyhébb mértékben korlátozó ,,A,, változat
került be a törvényjavaslatba. Ezután a már megszavazott
módosításokkal együtt határoztak a törvényjavaslat sorsáról, s 336
szavazattal, egy ellenében, 2 tartózkodás mellett törvényerőre
emelték a külföldre utazásról és az útlevélről szóló előterjesztést.
A képviselők ezután megkezdték a büntetőeljárási törvény
módosításáról, valamint a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló
javaslatok együttes tárgyalását.
Az elnöklő Horváth Lajos tájékoztatásul elmondta: a
büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
írásban módosító indítványt nyújtott be a jogi, igazgatási és
igazságügyi bizottság, valamint Horváth Jenő és Südi Bertalan
képviselők. A Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló
törvényjavaslathoz a jogi bizottság nyújtott be módosító indítványt.
A módosító javaslatokra tekintettel a Házszabály szerint a
törvényjavaslatokat két olvasatban, általános és részletes vitában
tárgyalták meg a képviselők. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 17:59
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (31. rész)
|
Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter tartott expozét.
------------------
Előljáróban utalt arra, hogy a jogalkotásnak ma egyszerre kell
megteremtenie az új alkotmányos rendhez vezető átmenet jogi
feltételeit, és eltávolítania az útból az átalakulás akadályait.
Világos, hogy ez a feladat nehéz, nagy terheket ró a jogalkotókra, a
jogalkalmazókra, a társadalomra és felelősségteljes gondolkodást,
cselekvést igényel.
- A büntetőjogi jogalkotás területén - a büntetőjog sajátos
feladatára és eszközrendszerére tekintettel - a probléma különösen
élesen jelentkezik. A büntetőjog kötődése az alkotmányhoz igen erős.
Az új alkotmány szabályozási elveinek, illetve az alkotmányos
alaptörvények tervezetének kidolgozása és vitája során már világossá
vált, hogy a polgári szabadságjogok sem lehetnek abszolút érvényűek,
és korlátlanok, a társadalmi érdek ezeket is szükségszerűen jogi
keretek közé szorítja. Garanciális kérdés azonban, hogy az alapvető
szabadságjogokról rendelkező alkotmányos törvényeket ne szűkíthessék
és értelmezhessék adminisztratív korlátokat előíró végrehajtási
szabályok. A határok megrajzolása ezért alapvetően a büntetőjog
feladata. Az állampolgári jogok kiteljesedésével a büntetőjognak is
alakulnia kell, és vagy ki kell vonulnia az életviszonyok olyan
területéről, amelyek eddig a szabályozási körébe tartoztak, vagy
pedig meg kell találnia azokat az új értékeket, amelyeket a
büntetőjognak védenie kell.
A megváltozott körülmények között tehát újra kell gondolnunk a
büntetőjog funkcióit, szerepkörét. Ez átfogó büntetőjogi reformot
tesz szükségessé, amely kiterjed a büntetőjog, a büntető eljárás és
a büntetésvégrehajtás egészére. Ennek megvalósítása hosszabb időt
igényel, bár az előkészítés elméleti munkái már megindultak. Ha a
komplex felülvizsgálat több évet is igénybe vehet, azt is tudjuk,
hogy az égető problémák megoldásával nem várhatunk.
- E két törvényjavaslat alapvetően arra a feladatra
vállalkozott, hogy az átmeneti időszak igényeihez igazodva
végrehajtsa a legszükségesebb módosításokat, újrafogalmazza a
Büntető Törvénykönyv állam elleni bűncselekmények fejezetének
törvényi tényállásait és - nemzetközi kötelezettségvállalásunkkal
összhangban - megreformálja a büntető eljárás során alkalmazott
személyi szabadságot elvonó kényszerintézkedéseket, erősítse az
eljárási garanciákat, szélesítse az eljárás alá vont személyek és a
védelem jogait. (folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 18:03
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (32. rész) - Kulcsár 2. A kormány a háromoldalú politikai tárgyalásokon és a kormány által
|
elfogadott törvényjavaslatokat terjeszti az Országgyűlés elé,
jelezvén, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság felfogása
ettől a szövegtől egyes összefüggésekben eltér.
A miniszter először a Büntető Törvénykönyv módosításáról szólt:
- Az állam elleni bűncselekmények területét lényegében nem
érintette a hetvenes évek büntetőjogi reformja, sem az azóta
bekövetkezett módosítások. A hatályos szabályozás koncepciója az
állami és társadalmi rend védelméről szóló 1921. évi III.
törvénycikkre vezethető vissza, arra a jogszabályra, amely az 1878.
évi V. törvény liberális társadalom-védelmi felfogásához képest egy
totalitáriánus állambiztonsági büntetőjogi rendszert vezetett be. Az
úgynevezett ,,rendtörvény,, által meghonosított szemlélet és
intézményrendszer túlélte a történelem változásait, a társadalmi és
a politikai rendszer módosulását, az akkor kialakult megoldásokat -
lényegében változatlan tartalommal - a ma hatályos Büntető
Törvénykönyv is átvette. Ez a szabályozás egy tekintélyuralmi,
monolitikus államhatalom igényeihez igazodott, amely csak egyféle
politikát ismert, és amelynek az alapvető érdeke a fennálló
viszonyok konzerválása, s nem csupán a politikai érdekérvényesítés,
hanem a bírálat lehetőségeinek korlátozása, illetve kizárása volt.
A sürgős változtatás szükségességét már hosszabb ideje jelzi a
jogalkalmazási gyakorlat. Az elmúlt években a politikai
bűncselekmények miatt elítéltek száma az összbűnözésen belül
elenyészően csekély volt, egyik évben sem haladta meg az ötvenet. A
felelősségrevonás alapjául szolgáló cselekmények nagy része kisebb
tárgyi súlyú bűncselekmény, többnyire izgatás volt. Súlyosabb
bűncselekmény nagyon ritkán fordult elő. E sajátos helyzet
kialakulása kitűnően igazolja, hogy a jogalkalmazási gyakorlat
általában képes a társadalom viszonyai változásának kifejezésére
akár a hatályos jogszabályok ellenében is, felületesen sajátos
,,toleranciát,, kifejezve.
A hazai és a nemzetközi gyakorlat tapasztalatai egyértelműen
igazolják azonban, hogy a jogalkalmazás ilyen nagymértékű jogot
korrigáló tevékenysége - jelen esetben a toleranciára épülő
nyomozáselrendelési-vádemelési gyakorlat - ingatag alapokon áll, s
semmiképpen sem felel meg a jogállamiság követelményeinek. A
jogalkalmazási gyakorlat jelezheti a változás problémáit, de nem
oldhatja meg. Különösen nem az ilyen, a politikai tényezőkkel
szorosan összefüggő problémát, mint a politikai bűncselekmények. Ha
megbomlik az egyensúly, ha megszűnik a központilag vezérelt
tolerancia, akkor a hatályos jogszabályokat ismét alkalmazzák.
(folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 18:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (33. rész) - Kulcsár 3.
|
A toleráns gyakorlatnak nincs jogi garanciája, a törékeny politikai
egyensúly nem jelenthet valódi biztosítékot. Nem zárható ki az sem,
hogy a politikai küzdelmek kiterjednek a bűnüldözés és az
igazságszolgáltatás területére is, ami súlyos visszaélésekhez
vezethet. A mai helyzet azonban nemcsak a politikai bizonytalanság
miatt tarthatatlan, hanem azért is, mert ennek a ,,toleranciának,, a
szükségessége a törvény időszerűtlenségét, tehát
alkalmazhatatlanságát is bizonyítja. E törvényeket tehát meg kell
változtatni.
A Büntető Törvénykönyvet módosító törvényjavaslat az átmenetei
időszak politikai küzdelmeinek büntetőjogi kereteit jelöli meg. A
célunk az volt, hogy a már megindult, illetve a közeljövőben
kibontakozó politikai és választási küzdelmekre figyelemmel a
törvény a politikai tevékenység nagyobb szabadságát garantálja, és
egyben biztosítsa az átalakuláshoz szükséges politikai stabilitást.
A mai helyzetben nem foglalkozhatunk az alkotmánymódosítással
bevezetésre kerülő új intézmények, közjogi méltóságok
(Alkotmánybíróság, köztársasági elnök) büntetőjogi védelmével. Erre
az új alkotmány elfogadását követően az átfogó büntetőjogi reform
keretében kerülhet sor.
Kulcsár Kálmán ezután a felülvizsgálat és az újraszabályozás
alapvető szempontjait vázolta:
- A törvényjavaslat egyik célkitűzése az volt, hogy a
büntetőjogi fenyegetettség körét az indokolt és szükséges mértékre
korlátozza. Konszolidált körülmények között például a magánszféra
nem tartozhat az állambiztonsági büntetőjog szabályozási körébe. Nem
büntethető tehát a véleménynyilvánítás szűk családi vagy baráti
körben történve, még akkor sem, ha egyébként büntetőjogilag védett
értékeket érint. Az életviszonyoknak erről a területéről a
büntetőjognak ki kell vonulnia.
Olyan új szabályozás kialakítására törekedtünk, amely nem
korlátozza az alkotmányos keretek között folyó politikai küzdelmet,
és nem kriminalizálja azt. Nyilvánvaló, hogy az alkotmányos keretek
között maradó, a politikai rendszer megváltoztatását sürgető
véleményeknek is nyilvánosságot kell kapniuk. A büntetőjognak nem
feladata, hogy ezek elfojtásával a jelenlegi állapot konzerválására
törekedjen. El kellett ezért hagyni azokat a rendelkezéseket,
amelyek a változtatásra irányuló politikai törekvések akadályává
válhatnak. Ezért törölni kellett például olyan több bűncselekmény
törvényi tényállásában is szereplő fogalmat, mint az állami,
társadalmi, gazdasági rend gyengítése. (folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 18:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (34. rész) - Kulcsár 4.
|
Egyértelmű azonban, hogy az állam, illetve a társadalom egyetlen
szervezetének vagy tagjának a tevékenysége sem irányulhat a hatalom
erőszakos úton való megszerzésére vagy megtartására. A büntetőjognak
ezért nem általában a változás, hanem az erőszakos úton történő
változtatás ellen kell fellépnie.
Állam elleni bűncselekménynek azokat a bűncselekményeket kell
tekinteni, amelyek az alkotmány elveiben rögzített politikai
rendszert, az állam függetlenségét, területi épségét sértik vagy
veszélyeztetik. A törvényjavaslat szakított a jelenlegi pártállam
koncepcióval, melyben a párt vezető tisztségviselői az államnak,
mint védett jogi tárgynak a hordozói. Az állam és a társadalmi
szervezetek, ideértve a politikai szervezeteket is, következetes
szétválasztása esetén nem lehet az állam elleni támadásként
értékelni a társadalmi szervezet funkcionáriusa elleni támadást. Az
ilyen cselekményekkel szemben a Büntető Törvénykönyv más
rendelkezései megfelelő védelmet nyújtanak.
Megvizsgáltuk az egyes bűncselekményeket abból a szempontból is,
hogy megfelelnek-e a törvényességi elv követelményeinek. A nehezen
értelmezhető ideológiai tartalmú tényállási elemek sértik azt, és
ellentétben állnak a ,,nullum crimen sine lege,, évszázados elvével,
azzal, hogy mindenki csak azért büntethető, amit a törvény
megelőzően bűncselekménynek nyilvánított. Mivel ez alapvető
garanciális kérdés, a jogbiztonság fokozása érdekében a bizonytalan
tartalmú, parttalan jogértelmezésre lehetőséget adó fogalmakat, mint
például a szocializmus érdekében kifejtett tevékenység, vagy az
állami társadalmi-gazdasági rend, el kellett hagyni.
A bűncselekmény által támadott és a jogilag védett tárgy az
alkotmány, illetve az alkotmányon alapuló rend. Tiltani és büntetni
az alkotmányos rend elleni támadásokat kell, értve ezen mindazokat
a cselekményeket, amelyek az alkotmányban megfogalmazott, vagy az
azon alapuló intézményrendszer és társadalmi viszonyok ellen
irányulnak.
A Büntető Törvénykönyvet módosító törvényjavaslat fontosabb
rendelkezéseit ismertetve a miniszter kifejtette:
- A törvényjavaslat az összeesküvés bűncselekménye helyett két
új, az alkotmányos rend védelmét szolgáló törvényi tényállást iktat
be a Büntető Törvénykönyvbe: az alkotmányos rend erőszakos
megváltoztatását és az alkotmányos rend elleni szervezkedést.
(folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 18:11
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (35. rész) - Kulcsár 5.
|
E két bűncselekmény törvényi tényállása rokon vonásokat mutat.
Alapvető különbség azonban, hogy az alkotmányos rend erőszakos
megváltoztatása szervezet létrehozása nélkül is megvalósulhat. E
bűncselekmény tehát a konspiratív, szervezett erőcsoportosuláson
kívül átfog minden olyan tevékenységet, amely az alkotmányos rend
erőszakkal vagy azzal fenyegetve való megváltoztatását célozza.
Tipikus elkövetési formája a fegyveres erő igénybevételével
megvalósított hatalomátvétel, azaz a katonai puccs.
Az alkotmányos rend elleni szervezkedést az követi el, aki olyan
szervezetet hoz létre, vagy vezet, illetve olyan szervezet
tevékenységében vesz részt, amelynek az a célja, hogy a magyar állam
alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa.
Mindkét bűncselekmény esetén a büntetés az elkövetési magatartások
absztrakt társadalomra veszélyességéhez igazodik. Az alkotmányos
rend elleni szervezkedésnél a szervezet létrehozójának vagy
vezetőjének büntetése súlyosabb, mint azé, aki csupán részt vesz a
szervezetben.
A jelenlegi szabályozás szerint a lázadás a Magyar
Népköztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjének
megdöntésére irányuló tömegzavargás. A törvényjavaslat ezen
alapvetően változtat, és a nemzetközi gyakorlatnak, valamint a
magyar büntetőjog hagyományainak megfelelő megoldásra tér át. A
lázadás az új szabályozás szerint olyan tömegzavargás, amely nem
általában az alkotmányos rend ellen irányul, hanem közvetlen célja
az, hogy az Országgyűlést, az Elnöki Tanácsot, a Legfelsőbb
Bíróságot vagy a Minisztertanácsot alkotmányos jogkörének
gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza, vagy
intézkedésre kényszerítse.
Az alacsonyabb szintű hivatalos szerveknek a jogszerű eljárásban
való akadályozását, illetve intézkedésre kényszerítését a hatályos
büntető jogszabályok jelenleg is büntetni rendelik, de nem az állam
elleni bűncselekmények körében. Ez a büntetőjogi védelem elegendő, a
társadalom védelmét megfelelően szolgálja, szükségtelen lenne ezeket
a cselekményeket állam elleni bűncselekményeknek tekinteni.
A kémkedést jelenleg az valósítja meg, aki a Magyar
Népköztársaság hátrányára felhasználható adatot megszerez, gyűjt,
vagy kiszolgáltat, abból a célból, hogy az külföldi kormánynak vagy
külföldi szervezetnek a tudomására jusson. A jelenlegi meghatározás
túlságosan széles körben teszi lehetővé a büntetőjogi rendelkezések
alkalmazását. (folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 18:14
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (36. rész) - Kulcsár 6.
|
Nyilvánvalóan nem lehet az a cél, hogy az államról, szervezeteiről,
a társadalomról semmilyen adat ne kerülhessen külföldre, az
ilyenfajta elszigetelődés ma már elképzelhetetlen. A megváltozott
körülményekre tekintettel ezért a kémkedés tényállását alapvetően át
kellett alakítani.
Kémkedésért azt kell büntetni, aki kémszervezet tagja, vagy
megbízottja, és ebben a minőségében hírszerző tevékenységet folytat.
Nem szükséges, hogy ezek az adatok államtitoknak, vagy szolgálati
titoknak minősüljenek, elegendő, ha alkalmasak arra, hogy a külföldi
kémszervezet tevékenységét segítsék, ismereteiket bővítsék. A
hírszerzésnek azonban a magyar, vagy valamelyik szövetséges állam
ellen kell irányulnia. A törvényjavaslat e bűncselekmény kiemelkedő
társadalomra veszélyességére tekintettel büntetni rendeli az
előkészületet is, ezen belül egyes megjelenési formákat: a hírszerző
tevékenységre való ajánlkozást, vagy vállalkozást súlyosabban. Nem
büntethető viszont a hírszerző tevékenységre ajánlkozás vagy
vállalkozás, ha az elkövető mielőtt egyéb tevékenységet fejtett
volna ki, ezt a hatóságnak bejelenti és a külföldi kapcsolatát
teljesen feltárja.
Az államtitok és a szolgálati titok védelméről a Büntető
Törvénykönyv az államigazgatási, az igazságszolgáltatás és a közélet
tisztasága elleni bűncselekményekről szóló XV. fejezet körében
rendelkezik. Az államtitok-sértés súlyosabban minősített esete
valósul meg, ha az államtitok külföldi számára válik hozzáférhetővé.
Lényegesen nagyobb azonban a cselekmény társadalomra veszélyessége,
ha az államtitok kiszolgáltatásának a célja a Magyar Népköztársaság
ellen való felhasználás. Ezt - az államellenes célzatra való
tekintettel - változatlanul az állam elleni bűncselekményként kell
büntetni. Hasonló a cselekmény megítélése akkor is, ha katonai
szolgálati titkot szolgáltatnak ki a Magyar Népköztársaság ellen
való felhasználás céljából. A törvényjavaslat az új bűncselekményt
államtitok vagy katonai szolgálati titok kiszolgáltatása
elnevezéssel iktatja be az állam elleni bűncselekmények körébe.
(folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 18:16
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (37. rész) - Kulcsár 7.
|
A politikai bűncselekmények közül az elmúlt időszakban a legtöbb
kritikát az izgatás törvényi szabályozása váltotta ki. Nem
véletlenül, hiszen ez az a bűncselekmény, amely a gyakorlatban is
él, és az izgatás miatt folytatott büntető eljárások (például a
Kristály-ügy) időről időre a figyelem középpontjába kerülnek. A
heves politikai bírálatok oka pedig alapvetően az, hogy az izgatás
bűncselekménye a legszorosabb összefüggésben van a szólás- és
véleménynyilvánítás szabadságával; az élesedő politikai küzdelmek
résztvevői jórészt e rendelkezések miatt érzik magukat fenyegetett
helyzetben. Az izgatás jelenlegi szabályozásánál a legnyilvánvalóbb,
hogy a büntetőjog illetéktelen területre tévedt, a magánszféra olyan
mértékű kriminalizálását valósította meg, amely indokolatlan.
A törvényjavaslat abból indul ki, hogy ez a cselekmény
jellegénél fogva a közösségi érzületet, a köznyugalmat sérti, ezért
az állam elleni bűncselekmények köréből elhagyható. A cselekmény
teljes dekriminalizálása azonban nem kívánatos. Az átmeneti
időszakban különösen fontos, hogy a politikai küzdelmek
demokratikusan, kulturált keretek között folyjanak. A gyűlöletre
uszításnak, a gyalázkodásnak a közéletben nem lehet helye. A közrend
elleni bűncselekmények körében elhelyezett új tényállás, a közösség
elleni izgatás ezek ellen a közéleti visszaélések ellen kíván
védelmet nyújtani. Így a lakosság egyes csoportjai elleni gyűlöletre
uszítás - függetlenül attól, hogy a csoport milyen alapon
szerveződött - mindenképpen tilos, a csoporttal szembeni gyalázkodás
viszont nem elsősorban a közrendet sérti, ezért nem a Btk. XVI.
fejezete alapján, hanem személy elleni bűncselekményként büntetendő.
A büntetőjogi fenyegetettség szűkítése azonban nemcsak, illetve
főként nem a jelenlegi bűncselekmények módosulásával, hanem több
magatartás büntetendőségének megszüntetésével valósul meg. Ilyenek
többek között a kártevés, a merénylet és más szocialista állam
elleni bűncselekmény. Kártevés és merénylet miatt hosszú idő óta nem
került sor büntető eljárásra, a múltban azonban tragikus
visszaélések történtek ezen a címen. Különösen a kártevés tényállása
volt alkalmas arra, hogy a megfélemlítés, a politikai megtorlás
eszközeként alkalmazzák. A jelenleg merényletnek minősülő
cselekmények alapvetően nem az államot, hanem az emberi életet és a
testi épséget támadják, ezért emberölés, illetőleg súlyos testi
sértés címén büntethetők. E bűncselekmények további hatályban
tartása ezért sem elvi, sem gyakorlati szempontból nem indokolható.
(folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 18:19
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (38. rész) - Kulcsár 8.
|
A más szocialista állam elleni bűncselekmények a gyakorlatban a
Magyar Népköztásaság szövetségesei elleni kémkedéssel valásulnak
meg. Ezekkel a cselekményekkel szemben a kémkedés új tényállása
megfelelő védelmet biztosít. Viszont általános jelleggel büntetni a
más szocialista államok sérelmére elkövetett bűncselekményeket
indokolatlan és szükségtelen, tulajdonképpen nem más, mint egy
ideológiai elvnek, a nemzetközi internacionalizmusnak elvileg
helyten büntetőjogi ,,leképezése,,.
A büntetőeljárási törvényt módosító törvényjasvaslat
rendelkezéseiből Kulcsár Kálmán a következőket emelte ki:
- A törvény 1987. évi módosítása megszüntette azt a rendszert,
hogy a nyomozó hatóság egyes határozatai akkor válnak hatályossá, ha
azokat az ügyész jóváhagyja. Ezáltal az előzetes letartóztatás
elrendelése, meghosszabbítása és megszüntetése - a vádirat
benyújtásáig - az ügyész hatáskörébe került. Megszűnt tehát annak a
lehetősége, hogy előzetes letartóztatás - bár az ügyész
jóváhagyásával - a nyomozó hatóság rendeljen el. Ez az állampolgári
jogok érvényesülése szempontjából fontos garanciális lépés volt, de
nem teremtette meg az összhangot a Polgári és Politikai Jogok
Nemzetközi Egyezségokmányával, amelynek 9 cikke 3. pontja azt mondja
ki, hogy akit bűncselekmény vádjával őrizetbe vettek, vagy
letartóztattak, a legrövidebb időn belül bíró vagy a törvény
értelmében bírói hatáskört gyakorló más hatósági személy elé kell
állítani. Nem tett eleget a jelenlegi szabályozás az Egyezségokmány
9. cikke 4. pontjában foglaltaknak sem, mert a nyomozás során hozott
ügyészi határozattal szemben a letartóztatott nem fordulhatott
bírósághoz, hanem a panaszát az arra hatáskörrel rendelkező felettes
ügyész bírálta el.
A jogállam megteremtésére irányuló jogalkotási tevékenységünk
elengedhetetlen követelménye a nemzetközi szerződésekben vállalt
kötelezettségeink következetes érvényesítése. S azzal, hogy a Magyar
Népköztársaság csatlakozott az Egyezségokmányhoz kapcsolódó
Fakultatív Jegyzőkönyvhöz, elismertük az Emberi Jogok Nemzetközi
Bizottságának illetékességét az Egyezségokmányban felsorolt valamely
joguk megsértése miatt az érintett személyek bejelentésének
kivizsgálására.
A törvényjavaslat az előzetes letartóztatás elrendelését a
büntető eljárásnak a vádirat benyújtása előtti - tehát nyomozási és
ügyészi - szakaszában is a bíróság jogkörébe utalja. (folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 18:22
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (39. rész) - Kulcsár 9.
|
Nem változnak az előzetes letartóztatás elrendelésének az 1987. évi
módosítással meghatározott feltételei, és fennmarad az a szabály,
hogy a vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás egy
hónapig tart. Lehetőséget kell adni azonban az előzetes
letartóztatás meghosszabbítására. Három hónap elteltével, legfeljebb
két alkalommal a megyei bíróság jogosult az előzetes letartóztatás
meghosszabbítására, ezt követően pedig csak a Legfelsőbb Bíróság
hosszabíthatja meg az előzetes letartóztatást.
Feloldja a törvényjavaslat a jelenlegi szabályozásnak azt az
ellentmondását, hogy az eljárás bírósági szakaszában csak egy év
elteltével kerül sor az előzetes letartóztatás felülvizsgálatára. A
törvényjavaslat azt a fontos garanciális rendelkezést is
tartalmazza, hogy ha az előzetes letartóztatás tartama a vádirat
benyújtása után hat hónapot meghaladja, és az elsőfokú bíróság még
nem hozott ügydöntő határozatot, az előzetes letartóztatás
indokoltságát hivatalból felül kell vizsgálni.
A törvényjavaslat előírja, hogy a bíróság előzetes letartóztatás
elrendelésekor a gyanúsítottat hallgassa meg. Ezen a védő is jelen
lehet, indítványt tehet, fellebbezési lehetősége van.
Az előzetes letartóztatás új szabályozása az őrizetre vonatkozó
rendelkezések módosítását is szükségessé teszi. Az őrizet a
gyanúsított megfosztása a személyi szabadságától, amelynek
elrendelésére a nyomozó hatóság, például a rendőrség is jogosult. A
leghosszabb tartama jelenleg 72 óra, ezt a törvényjavaslat 5 napra
emeli. Ez a bíróság határozatának a megalapozottságát szolgálja.
Jelentősen szélesednek a terhelt és a védő eljárási jogai.
A terhelt jelenleg sem köteles vallomást tenni. A
törvényjavaslat ezt azzal erősíti, hogy az eljáró hatóság
kötelezettségévé teszi a terhelt figyelmeztetését arra, hogy nem
köteles vallomást tenni, a vallomás tételét bármikor megtagadhatja,
és amit mond, bizonyítékként felhasználható. Ez nemcsak a terhelt
első kihallgatására, hanem a későbbi kihallgatásokra is vonatkozik.
S ha ez a figyelmeztetés elmarad, akkor nem lehet a terhelt
vallomását bizonyítási eszközként figyelembe venni.
A védő jogait illetően azt kell kiemelni, hogy a törvényjavaslat
feloldja azt a korlátozást, hogy az előzetesen letartóztatott csak
az első kihallgatása után érintkezhet a védőjével, és az írásbeli
érintkezést ellenőrizni kell. Az új szabályokat a törvényjavaslat az
őrizetben lévő, illetőleg a más ügyben büntetését töltő terheltre is
kiterjeszti. (folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 18:26
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (40. rész) - Kulcsár 10.
|
Jelentősen csökkennek a védőnek a nyomozási cselekményeken való
részvételével kapcsolatos korlátozások is.
A védő szabad megválasztását jelenleg korlátozza, hogy a katonai
büntető eljárásban csak olyan ügyvéd járhat el, akit az
igazságügyminiszter jegyzékbe felvett. A törvényjavaslat ezt a
korlátozást megszünteti.
Nemzetközi kötelezettségünk teljesítése indokolja azt a
módosítást, hogy az ítéletet akkor is nyilvánosan kell kihirdetni,
ha a bíróság a tárgyalásról kizárta a nyilvánosságot. Ez a Polgári
és Politikai Jogok Nemzetköz Egyezségokmánya 14. cikkének 1.
pontjával teremti meg az összhangot.
A nyomozás során alapvető követelmény a gyorsaság. Ezt igényli
az igazságszolgáltatás, a törvényesség érdeke, szűkebb értelemben
pedig a nyomozás és az eljárással érintett állampolgárok
szempontjából jelentős.
A büntetőeljárási törvény eredeti szabályai ezért a nyomozás
befejezését határidőhöz kötötték. A törvény 1987. évi módosítása a
nyomozási határidőket elhagyta az eljárás egyszerűsítése érdekében,
továbbá azzal az indokolással, hogy ezek a határidők az eljárás
törvényessége szempontjából nem nyújtanak biztosítékot. A, határidő
megszabása a nyomozást elrendelő hatóság vezetőjének a hatáskörébe
került.
A törvény 1987. évi módosításának hatályba lépése óta eltelt
időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyomozási határidők
teljes eltörése nem vált be, mert a nyomozások tartama jelentősen
nőtt, különösen a korábban egy hónapon belül befejezett nyomozások
esetében. A törvényjavaslat azonban nem a korábbi szabályozást
állítja vissza, hanem reálisabb határidők meghatározására törekszik.
Ezért két hónapban határozza meg a nyomozás befejezésének a
határidejét és a meghosszabbítás is két-két hónappal történik.
A büntetőeljárási törvényt módosító jogszabály hatályba lépését
a törvényjavaslat - a Büntető Törvénykönyv módosításától eltérően -
nem a kihirdetés napján, hanem 1990. március 1-jében határozza meg.
Ahhoz ugyanis, hogy az eljárás nyomozási szakaszában az előzetes
letartóztatásról való rendelkezés új rendszere a gyakorlatban
működni tudjon, mind a nyomozó hatóságoknál és az ügyészségen, mind
a bíróságokon meg kell teremteni a személyi és a tárgyi
feltételeket, ez pedig megfelelő időt igényel. (folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 19:00
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (41. rész) - Kulcsár 11.
|
A Minisztertanács a megnövekedett hatáskörre tekintettel
elsősorban a többletlétszám-igényt biztosítja. Ez a költségvetés
további terhelése nélkül, más szervektől való ésszerű
létszámátcsoportosítás útján lehetséges. Ha azok a
jogszabály-változások, amelyek valamely szervre többletfeladatokat
hárítanak, bármilyen szakszerűen kidolgozottak legyenek is, a
feltételek hiánya miatt nem valósulnak meg, többet ártanak, mint
használnak. A jog uralma, a jogállam csak valóban érvényesülő
jogszabályra épülhet - hangsúlyozta a miniszter.
Végezetül a katonai büntetőjog és büntetőeljárás hatályáról
szólt az expozéban.
- Alapvető alkotmányos alapelv, hogy minden bűncselekményt
elkövető személyt a rendes bíróságok vonjanak felelősségre, külön
bírósági hatáskörbe csak rendkívül indokolt esetben kerüljenek. Ez
az elv a katonákra vonatkozó büntető anyagi és eljárási szabályok
körében nem érvényesül töretlenül.
A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv a büntetőjogi
felelősségrevonás szempontjából katonának tekinti a fegyveres erők:
a Magyar Néphadsereg és a BM Határőrség tényleges, valamint a
fegyveres testületek: a rendőrség, a büntetésvégrehajtási testület
és a munkásőrség hivatásos állományú tagjait. A katona fogalmának
ezen meghatározása önmagában, de nemzetközi összehasonlításban is
széles körű. Ezért a kormány által elfogadott javaslat katonának
csak a néphadsereg és a határőrség tényleges állományú tagjait, és
azokat tekinti, akik nem a fegyveres erőknél teljesítenek tartalékos
katonai szolgálatot. Ennek megfelelően a rendőrség, a
büntetésvégrehajtási testület és a munkásőrség hivatásos állományú
tagjai nem lehetnek katonai bűncselekmény tettesei, és az általuk
elkövetett bűncselekményekért a rendes bíróságok előtt felelnek.
Alkotmányos alapelvünk az is, hogy bűncselekményt csak bíróságok
bíráljanak el. Ezért a javaslat megszünteti, hogy a parancsnokok
katonai, illetőleg köztörvényi vétséget, valamint három évi
szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő katonai bűntetett
fegyelmi eljárásban bíráljanak el.
A javaslat szűkíti a katonai bírósági hatáskört azzal is, hogy a
katonai bíróságok hatáskörét a fegyveres erők tagjai által
elkövetett katonai bűncselekményekre korlátozza. A katonák által
elkövetett közönséges bűncselekmények elbírálása ezáltal tehát a
rendes bíróságok hatáskörébe kerül. (folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 19:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (42. rész) - Kulcsár 12.
|
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának
ülésén élénk és széles körű vita bontakozott ki a katonákra
vonatkozó módosító javaslatokról. Így különösen abban a kérdésben,
nem lenne-e indokolt a rendőrség hivatásos állományú tagjait
katonának tekinteni, az enyhébb megítélésű katonai bűncselekmények
elbírálását parancsnoki fegyelmi jogkörben meghagyni, a katonai
bírósági hatáskört fenntartani a néphadsereg és a határőrség tagja
által a szolgálattal összefüggésben elkövetett bármely
bűncselekményre, illetőleg a rendőrség hivatásos állományú tagja
által elkövetett katonai bűncselekményre.
Magam is úgy ítélem meg, hogy a bizottsági ülésen felmerült
kérdések és javaslatok komoly megfontolást érdemelnek. A rendőri
szolgálat követelményrendszere, a szigorú alá- és fölérendeltségi
viszonyok - különösen a karhatalmi feladatok ellátásánál - valóban
indokolhatják, hogy e testület hivatásos állományú tagját
büntetőjogi értelemben katonának tekintsük, aki - mint ilyen -
katonai bűncselekmény tettese is lehet. A néphadsereg és a
határőrség tagjai által a szolgálattal összefüggésben megvalósított
közönséges bűncselekmény katonai bírósági elbírálását gyakorlati
okok, különösen az eljárás mielőbbi befejezéséhez fűződő érdekek
indokolhatják. Az enyhébb megítélésű katonai bűncselekmények
elbírálásának parancsnoki fegyelmi jogkörben való meghagyását pedig
az indokolhatja, hogy a parancsnok e cselekményeket katonai
jellegüknél fogva szakszerűen el tudja bírálni. Ehhez a
törvényességi garanciát a katonai ügyészi felügyelet biztosíthatja.
Mindezekre figyelemmel a bizottság javaslatait elfogadhatónak tartom
- mondotta végezetül Kulcsár Kálmán, elfogadásra ajánlva a
törvényjavaslatokat. (folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 19:06
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (43. rész)
|
Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
---------------
előadója kiemelte: a bizottság a törvények módosítását szükségesnek,
időszerűnek tartja, a tervezeteket olyannak ítéli, amelyek kellő
jogi garanciát nyújtanak a békés átmenethez, s egyben teljesítik a
polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányából eredő
kötelezettségeinket. A bizottság alapvetően egyetért a módosítás
koncepciójával, a politikai érdekegyeztető tárgyalásokon született
megállapodásokkal is. Ellenvéleménye szűk körre, nem politikai,
hanem szakmai kérdésekre korlátozódik.
A Büntető törvénykönyv módosítása kapcsán megerősítette, hogy az
állam elleni bűncselekmények újraszabályozása megfelel a
jogállamiság követelményének, biztosítja, hogy a büntetőjog ne
váljék a demokrácia, a pluralizmus, az emberi és állampolgári
szabadságjogok kibontakozásának gátjává. Jogi garanciát ad arra is,
hogy a politikai élet békés szereplőivel szemben a büntetőjogot ne
lehessen fegyverként használni.
A klasszikus rendőri feladatok a bizottság megítélése szerint
nem indokolják a katonai büntetőeljárást. A klasszikus jogállamokban
az államvédelmet, a karhatalmat, az őrzési, a biztosítási és egyéb
ilyen jellegű feladatokat a rendőrségtől elkülönült fegyveres
alakulatok látják el. Ezek szigorú katonai fegyelem alatt állnak,
rájuk valamennyi esetben a katonai büntetőeljárás szabályai
vonatkoznak. A szigorúbb büntető felelősségre vonást az indokolja,
hogy a rend, a fegyelem fenntartásához a jogállamban fontos érdek
fűződik. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 19:25
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (44. rész)
|
Nem engedhető meg ugyanakkor, hogy az intézkedő rendőr a kiadott
parancsot felülbírálva, saját belátása szerint cselekedjék
büntetőjogi következmények nélkül. Egy leendő koalíciós kormányban
ez anarchiához vezetne - figyelmeztetett. A kormány szabályozási
koncepciója és annak iránya a bizottság véleménye szerint
helyeselhető: a katonai büntetőeljárás szűkítésére valóban szükség
van, de azt nem a Btk-val, hanem a rendőrség szervezeti reformjával
kell megoldani. Csak ez után nyílik lehetőség arra, hogy a
klasszikus feladatokat végző rendőrség tagjai a civil büntetőjog
hatálya alá tartozzanak.
A bizottság abból indult ki, hogy a köztörvényi bűncselekmény
tekintetében indokolatlan a hatályos jog megkülönböztetése a civil
és a katona között. A katonai bűncselekmények szigorúbb megítélése,
a szolgálat eltérő jellege és a katonai életviszonyok eltérő volta
azonban továbbra is indokolja, hogy a katonai vétség illetve a három
évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel fenyegetett
katonai bűntett fegyelmi elbírálásának lehetőségét továbbra is
fenntartsák.
Kereszti Csaba ezután a büntetőeljárási törvénnyel kapcsolatos
bizottsági véleményt ismertette. Szólt arról, hogy a koncepcióval
alapvetően egyetértenek: a büntetőeljárás szabályaiban jobban
szükséges érvényesíteni az emberi jogokat, ezek törvényi korlátozása
esetén az eljárás alatt álló személy védelmét. Hangsúlyozta: a
jogállamnak nem lehet érdeke, hogy a büntetőeljárás szabályai az
eredményes bűnüldözés gátjai legyenek. A szabályozásban ezen elveket
egységesen kell érvényre juttatni, erre hívja fel a figyelmünket a
közrend, a közbiztonság romlása, a növekvő bűnözés és annak
szervezettsége, valamint az állampolgári fegyelem lazasága is.
A bizottság helyesli és támogatja a Polgári és Politikai Jogok
Nemzetközi Egyezségokmányába foglalt kötelezettségekből fakadó
szabályok beépítését a büntetőeljárási törvénybe. Ugyanakkor nem ért
egyet azzal a módosítási tervezettel, hogy a katonai büntetőeljárást
csak a fegyveres erők tagjai által, a tényleges szolgálati viszonyuk
tartama alatt elkövetett bűncselekmények elbírálására tartotta volna
fenn. A katonai bírósági hatáskör szűkítésével egyetért ugyan a
bizottság, de nem a kívánt mértékben. Ezt azzal indokolta, hogy a
fegyveres erők tagjainak a katonai szolgálattal összefüggésben
elkövetett köztörvényi bűncselekmények elbírálása speciális
szakismeretet igényel. Ezért a szolgálattal összefüggően - katona
által - elkövetett bűncselekmény elbírálását továbbra is a katonai
bíróság hatáskörében javasolják hagyni. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 19:26
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (45. rész)
|
A rendőrség esetében a bizottság kompromisszumra kényszerült. E
szervezet tagjai körében csak a katonai bűncselekmény tartozna a
katonai büntetőeljárásra, míg a köztörvényi bűncselekmények, így a
leggyakoribb hivatali bűncselekmények civil eljárást vonnának maguk
után.
Kereszti Csaba kifejezte meggyőződését, hogy a katonai
igazságszolgáltatás szervezeti reformja nem valósítható meg a
Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény néhány szakaszának
megváltoztatásával. A bizottság megítélése szerint e szervezet
tagjainak egzisztenciális függését a Belügyminisztériumtól és a
Honvédelmi Minisztériumtól meg kell szüntetni, s a Legfőbb
Ügyészség, illetve a Legfelsőbb Bíróság egységes szervezeti
rendszerébe kell őket integrálni.
E módosítások végrehajtásához többletköltségekre van szükség, ám
a megnövekedett feladatok ellátásához a kormányzatnak biztosítani
kell a szükséges pénzt, különben a jogszabály írott malaszt marad.
Kereszti Csaba javasolta, hogy az Országgyűlés számoltassa majd be a
kormányt, hogy mit tett a bűnüldöző ügyészi és igazságügyi szervek
kiegyensúlyozott működéséért.
A bizottsági előadó ezután tételesen indokolta, hogy miért
utasították el dr. Horváth Jenő képviselő módosító javaslatait, majd
szólt arról, hogy a bizottság támogatja Südi Bertalan módosító
indítványát, amelyben a képviselő javasolja: amennyiben a bíróság a
magyar állampolgárt - bűncselekmény vagy bizonyítottság hiányában -
az ellene emelt vádak alól jogerősen felmenti, a bíróság az érintett
kérésére az általa megjelölt hazai sajtótermékben az ügy lényegét
érintő tájékoztató közleményt hozhasson nyilvánosságra. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 19:28
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (46. rész)
|
Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.), a kiskunhalasi
-------------
Családsegítő Központ intézetvezetője példákkal érzékeltette azokat a
környezetében több ízben is tapasztalt ellentmondásokat, amelyek
szerinte a büntetőeljárások során még ma is érvényesülnek. Így szóba
hozta a személyes szabadság előzetes korlátozása során igénybe
vehető jogorvoslás formális vonásait. Vitatta a házkutatási engedély
nélküli úgynevezett helyiségellenőrzés jogszerűségét, mert ez utóbbi
a képviselő szerint felér egy tényleges házkutatással, pedig a
hatóság még nem tudja biztosan, történt-e bűncselekmény vagy sem.
Úgy vélte, mindez jól mutatja, hogy nálunk a magánlakás
sérthetetlensége még ismeretlen. Azt is kifogásolta: ma sokan úgy
kerülnek börtönbe, hogy ügyükkel még nem foglalkozott bíró. A
fentiekkel kapcsolatban beterjesztett törvénymódosításokat a
képviselőnő üdvözölte, s kérte a legfőbb ügyészt: fokozottan
ellenőrizze a rendőrséget, valamint a vám- és pénzügyőrséget, hogy
tagjai megfelelően betartják-e a törvényeket és szabályokat.
Egyúttal nagyobb önmérsékletre szólította fel a hatóságokat.
(folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 19:30
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (47. rész)
|
dr. Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.), a jánoshalmi
-----------------
Petőfi MGTSZ MSZMP-bizottságának titkára elöljáróban kifejtette,
hogy a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény gyökeres
felülvizsgálata és a továbbfejlesztésére tett javaslatok lényeges
előrelépést jelentenek a manapság sokat emlegetett jogállamiság
felé. A képviselő szerint fenntartások és ellenérzések szinte
kivétel nélkül csak a katonai büntetőeljárásban tervezett módosító
indítványok kapcsán keletkeztek. Elmondta: hozzáértő szakmabeliektől
tudja, hogy a katonai büntetőeljárás jelenlegi gyakorlata
teljességgel bevált, jól szolgálja a fegyveres erők és testületek
alaprendeltetésének teljesítését. Következésképp a kor
követelményeinek megfelelően finomítani kell e gyakorlaton, de
alapjaiban felforgatni káros lenne. A gyakorlati szakemberek a
korrekciós javaslatok számottevő részét - ellentétben az
igazságügyminiszter álláspontjával - megalapozatlannak tartják, mert
véleményük szerint bizonytalanságot idéznének elő a fegyveres erők
és testületek fegyelmezési mechanizmusában.
A képviselő ezért célszerűnek tartaná, ha a fegyveres erők és
testületek hivatásos és sorállományú tagjai, valamint az e
testületeknél dolgozó polgári alkalmazottak részéről elkövetett
bűncselekményeknél a nyomozás és a vádemelés a katonai ügyészségek
feladata maradna.
Südi Bertalan ezután ismertette a jogi, igazgatási és
igazságügyi bizottság támogatását élvező módosító inditványát.
Úgy vélte, hogy a javaslatában foglaltak elfogadása, törvényes
kötelezettséggé tétele hozzátartozik a jogállamisághoz, előmozdítja
a megvádolt, ám jogerős ítélettel felmentett állampolgár jó
hírnevének intézményes védelmét.
Südi Bertalan felszólalásával fejeződött be az Országgyűlés
szeptemberi ülésszakának első munkanapja, amelyen Szűrös Mátyás,
Fodor István és Horváth Lajos felváltva elnökölt.
Az ülésszak szerdán a Büntető Törvénykönyv, illetőleg a
büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatok
együttes vitájával folytatódik. (folyt. köv.)
1989. szeptember 26., kedd 19:33
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (48. rész)
|
Az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka első napjának eseményei
dióhéjban:
Kedden 10 órakor megkezdte munkáját az Országgyűlés szeptemberi
ülésszaka. Az ülésszak első fordulója várhatóan péntekig tart, s
október 17-én folytatódik a sarkalatos törvénytervezetek feletti
vitával.
Az ülésszak megnyitását követően az Országgyűlés tagjai
megemlékeztek az előző ülésszak óta elhunyt képviselőkről: Kádár
Jánosról, az MSZMP egykori elnökéről, a kiemelkedő államférfiról,
politikusról, az Elnöki Tanács volt tagjáról; Raffai Sarolta József
Attila-díjas íróról, a Petőfi Irodalmi Múzeum nyugalmazott
igazgatójáról, az Országgyűlés egykori alelnökéről; Gajdócsi
Istvánról, az Elnöki Tanács tagjáról, a Bács-Kiskun Megyei Tanács
nyugalmazott elnökéről.
Az Országgyűlés elfogadta dr. Hamvas Katalin (Hajdú-Bihar m.,
16. vk.), dr. Mondok Pál (Pest m., 26. vk.) és dr. Várkonyi Péter
(Budapest, 14. vk.) képviselői mandátumáról való lemondását. A
képviselők dr. Debreczeni Józsefet (Bács-Kiskun m., 3. vk.), dr.
Fodor Erzsébetet (Hajdú-Bihar m., 16. vk.), dr. Marx Gyulát (Zala
m., 2. vk.), dr. Raffay Ernőt (Csongrád m., 1. vk.), Roszik Gábort
(Pest m., 4. vk.) és Varga Lajost (Pest m., 26. vk.) igazolták
országgyűlési képviselőnek.
Ezután az újonnan megválasztott képviselők nevében Roszik Gábor
kapott szót.
Ezt követően az Országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság
Elnöki Tanácsának jelentését a júniusi ülésszak óta alkotott
törvényerejű rendeletekről.
A napirend elfogadása előtt Szűrös Mátyás szólt a háromoldalú
tárgyalások és a Parlament viszonyáról, majd Németh Miklós
miniszterelnök felszólalása következett.
A kormányfő beszéde után az Országgyűlés elnöke ismertette a
szeptemberi ülésszakra benyújtott törvényjavaslatokat. A
tárgysorozat megállapításakor először önálló képviselői indítványok
napirendre tűzéséről határozott a Parlament: elfogadta, hogy Vassné
Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.), Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.)
és Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) indítványát a mostani ülésszak
második részében tárgyalják meg. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 20:02
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - első nap (49. rész)
|
Ezt követően a képviselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát.
1. az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat;
2. az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat;
3. a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló
törvényjavaslat;
4. az országgyűlési képviselők választásáról szóló
törvényjavaslat;
5. a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat;
6. a Büntető Törvényvkönyv módosításáról szóló törvényjavaslat;
7. a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló
törvényjavaslat;
8. az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat;
9. a ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslat;
10. a külföldre utazásról és az útlevélről szóló
törvényjavaslat;
11. az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról
szóló törvényjavaslat;
12. a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek
jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatálybalépésével
kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok
módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 1988. évi X.
törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat;
13. a földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslat;
14. a pénzügyminiszter tájékoztatója az állami tulajdonban lévő,
de az MSZMP és más társadalmi szervek kezelésében álló vagyonról;
15. az október 23-a megünneplésére tett önálló képviselői
indítvány megvitatása;
16. interpellációk, kérdések;
17. személyi javaslatok tárgyalása;
18. egyéb kérdések (tájékoztató, nyilatkozatok) tárgyalása,
bejelentése.
A képviselők elfogadták azt a javaslatot, hogy a Parlament a
sürgős tárgyalás igényével benyújtott törvényjavaslatokat a mostani
ülésszakon vitassa meg.
A napirend elfogadása után Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.)
bejelentette az ellenzéki demokraták parlamenti csoportjának
megalakulását.
A napirendnek megfelelően elsőként Horváth István
belügyminiszter expozéja hangzott el. (folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 20:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - első nap (50. rész)
|
A törvényjavaslat bizottsági előadója: Balogh György (Fejér m.,
4. vk.) volt.
A vitában felszólalt:
Nagy Gyula (országos lista);
Berecz János (Szabolcs-Szatmár m., 6. vk.);
Nagy József (Baranya m., 6. vk.);
Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.);
Raffay Ernő (Csongrád m., 1. vk.) és
Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.).
A vitában elhangzottakra Horváth István belügyminiszter
válaszolt, majd határozathozatal következett: az Országgyűlés a
törvénytervezetet módosítás nélkül törvényerőre emelte.
A képviselők ezután megkezdték a büntetőeljárási törvény
módosításáról, valamint a Büntető Törvénykönyv módosításáról szóló
javaslatok együttes tárgyalását. Elsőként Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter expozéja hangzott el. E napirendi pontok
bizottsági előadója Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar m., 4. vk.) volt.
A vitában felszólalt:
Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m., 11. vk.) és
Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.).
Ezzel az Országgyűlés szeptemberi ülésszakának első napja -
amelyen Szűrös Mátyás, Horváth Lajos és Fodor István felváltva
elnökölt - véget ért. Szerdán a képviselők a büntetőeljárási törvény
és a Btk. módosításáról szóló törvényjavaslat vitájával folytatják
munkájukat.
(MTI)
1989. szeptember 26., kedd 20:07
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|